A magyar történelem egyik legmeghatározóbb történelmi eseménye az 1848-49-es forradalom és szabadságharc volt. Történelmünk e korszaka számos felemelő, ugyanakkor lehangoló eseményben bővelkedik.
Tartalomjegyzék
Előzményei
Az 1848.03.15-i események röviden
Kormányok
Nemzeti kérdés
Az önvédelmi háború
Nemzetiségek
Csaták
A kormány lemondása és az OHB megalakulása
Haditervek, hadjáratok ősztől tavaszig
A szabadságharc leverése, fegyverletétel
Megtorlás
Művészeti alkotások

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc előzményei

1848-49-es forradalom és szabadságharc előzményeit egészen 1815-ig vezethetjük vissza. Ekkor, 1815-ben az orosz cár, az osztrák császár és a porosz király aláírtak egy nyilatkozatot, amelyet csak 1 év múlva hoztak nyilvánosságra. Ebben az állt:
„A három szerződő uralkodó … magukat honfitársnak tekintvén egymásnak minden alkalommal és minden helyen segítséget és támogatást fognak nyújtani; alattvalóikkal és hadseregeikkel szemben családapáknak tekintik magukat … a három szövetséges fejedelem … a Gondviselés meghatalmazottjának tekinti magát …”
Ez volt az ún. Szent Szövetség, amely valójában az uralkodócsaládok örökölt jogainak legitimitását jelentette, amely szent és sérthetetlen. Ennek Magyarországra nézve az lett a következménye, hogy a vármegyék önállóságát megszüntették, I. Ferenc elrendelte az egyenkénti szavazást, melyből a hatalomért folyó, olykor véres harc lett. Szigorúbb lett a cenzúra, megnehezítették a külföldre utazást. A gazdasági helyzetünk sem volt fényes, mivel nem velünk kereskedtek a külföldiek. Az osztrákok ugyanis akadályozták a szabad kereskedelmet. Közben gazdasági válság volt egész Európában. Jogilag minden társadalmi osztály megtartotta helyzetét, a nemesek a kiváltságaikat, a köznép a terheiket 1848-ig. Kultúra tekintetében azonban virágzásnak indult: nyelvújító mozgalom, színművészet, Magyar Tudós Társaság (ma Magyar Tudományos Akadémia), irodalmi társaságok, köztük a Kisfaludy Társaság pályázatainak hatására fellendült az irodalmi élet.
Az országgyűlés rendje a képviselet elvén működött. Két részből állt: alsó tábla, ahol a megyék, a szabad királyi városok és a káptalanok foglaltak helyet. A felsőtáblán ültek a hercegek, grófok, bárók, főispánok, főméltóságok, katolikus főpapok. Az országgyűlést 3 évenként hívták össze. A király sokszor elutasította a főurak javaslatait a lényeges ügyekben, vagyis önkényuralmat gyakorolt. 1830-ban fordulat történt, amikor a Szent Szövetség összeomolni kezdett. Lengyelországban kitört a forradalom, a magyarok szimpatizáltak velük. November 8-ra országgyűlést hívtak össze, ahol békés volt az ülés. A király kapott katonákat, a közigazgatás magyar nyelvűvé vált. I. Ferenc fiát V. Ferdinánd magyar király  néven megkoronázták.

Az 1832-36-os, ún. reform országgyűlésen Pozsonyban Kölcsey Ferenc felszólalt a jobbágyfelszabadítás ügyében. Az urak önkéntes alapon támogatták az örökváltságot, vagyis a jobbágyok a földesúrral megegyezhettek abban, hogy pénzzel megváltják szolgáltatásaikat. A jobbágy-földesúri rendszer lassan kezdett felbomlani. A megújulás hívei felismerték a paraszti tömeg erejét. Ezért szövetségesként igyekeztek bevonni őket a független Magyarországért folytatott küzdelembe.
Követelték, hogy az országgyűlés helyét Pestre helyezzék át.
Széchenyi reformjai nyomán az ország fejlődni kezdett. Úthálózat, gőzhajózás a Dunán, vasúthálózat, hídépítés stb. Közben Kossuth és Széchenyi ellentétbe került egymással politikailag. Széchenyi elszigetelődött, Kossuth fölénybe került.

Az 1848.03.15-i események röviden

Mi vezetett az 1848-as forradalom kitöréséhez?

1846-ban Krakkóban felkelés tört ki, ahol a jobbágyok saját telkük tulajdonosai lettek. Ennek ellenére véres felkelésként végződött az esemény. Itt volt az idő, cselekedni kellett.

1847. március 15-én országos ellenzéki nagygyűlést tartottak Pesten. Az utolsó rendi országgyűlést 1847. november 12-én tartották.

1848 januárjában Palermóban, Nápolyban tört ki a forradalom. Mozgolódtak Csehországban, az osztrák tartományokban. Február 22-én Párizsban kitört a forradalom. Ezután következett München, Bécs, Pest-Buda, Berlin, Milánó, Poznan, Prága, majd Bukarest következett. Olyan volt, mint egy forradalmi hullám.

Március 1-jén Pozsonyban megtudták a párizsi forradalmat, így Kossuth március 3-án felszólította az országgyűlést, hogy „emeljük fel politikánkat a körülmények színvonalára”. Követelte Magyarországon a közteherviselést, a politikai jogegyenlőséget, a népképviseletet, és a független kormány megteremtését, valamint alkotmányt követelt a Habsburg Birodalom örökös tartományainak. Március 14-én a főrendek elfogadták Kossuth javaslatát, március 15-én küldöttség vitte Bécsbe.

Március 15-én reggel Petőfi Sándor és társai szemerkélő esőben indultak el a Pilvaxból, hogy csatlakozásra bírják az egyetemistákat. Előbb az orvosok, majd a jogászok csatlakoztak a menethez. Kb. 2000-en mentek a Landerer-Heckenast nyomdához, ahol lefoglaltak egy nyomdagépet, kinyomtatták a 12 pontot, és a Nemzeti dalt.

Délután 3-kor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlés volt, majd elmentek a pesti városházához. Budán kiszabadították börtönéből Táncsics Mihályt. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán előadása közben is éltették a forradalmat.

A szabadságharc kormányai

A pesti forradalom vér nélkül ment végbe. A Bécsbe utazó küldöttség célja nemcsak a fent nevezett törvények elfogadtatása volt, hanem az is, hogy az uralkodó nevezze ki teljhatalommal rendelkezővé unokaöccsét, István nádort, illetve nevezze ki miniszterelnökké gróf Batthyány Lajost.

A március 17-én jóváhagyott leirat 1 kivételével jóváhagyta az összes követelést. Ez pedig Batthyány Lajos gróf kinevezése volt. Mivel István nádort kinevezték, ezért Kossuth és Batthyány rávették, hogy nevezze ki miniszterelnöknek gróf Batthyány Lajost. Ezt már jóváhagyta a király. 1848. április 25-én kiadott alkotmány szerint: „minden népfajok számára biztosíttatik nemzetiségük és nyelvük sérthetetlensége.”

A Batthyány-kormány és az áprilisi törvények

Április 11-én a Batthyány-kormány hivatalba lépett.

10 órakor V. Ferdinánd király átadta a szentesített törvénycikkeket ezekkel a szavakkal:

„Hű magyar nemzetemnek szívből óhajtom boldogságát, mert abban találom föl magamét is. Amit tehát ennek elérésére tőlem kívánt: nemcsak teljesítettem, hanem királyi szavammal erősítve, ezennel át is adom neked, öcsém, s általad az egész nemzetnek, úgy, mint akinek hűségében szívem legfőbb vigasztalását és boldogságát leli.”

A Batthyány-kormány tagjai:

Gróf Batthyány Lajos – miniszterelnök

Deák Ferenc – igazságügy miniszter

Kossuth Lajos – pénzügyminiszter

Eötvös József – vallás-és közoktatási miniszter

Gróf Széchenyi István – közmunka- és közlekedésügy miniszter

Mészáros Lázár – hadügyminiszter

Esterházy Pál – a király személye körüli miniszter

Klauzál Gábor – földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter

Szemere Bertalan – belügyminiszter

Áprilisi törvények

A 31 törvénycikk közül a legfontosabbak:

„III. tc. Felelős magyar minisztérium és a végrehajtói hatalom működésének szabályozása

IV. tc. Kétkamarás, évenkénti országgyűlés Pesten

V. tc. Az országgyűlés népképviseleti jellegét biztosító választási kódex létrehozása

VI. tc. A Partium visszacsatolása

VII. tc. Egyesülés Erdéllyel

VIII. tc. A közteherviselés törvénybe foglalása

IX. tc. Az úrbéres szolgáltatások megszüntetése, az úrbéres föld a jobbágy szabad tulajdonába kerül, a birtokosok kártalanítását az állam fedezi

X. tc. A közös használatú földek, legelők felosztásával kapcsolatos vitás ügyek rendezése, az állami tulajdonú erdők felügyeletének szabályozása

XI. tc. Az úriszék eltörlése

XII. tc. A földbirtokosok kártalanítása az úrbéres földek elvesztéséért

XIII. tc. Az egyházi tized eltörlése

XIV. tc. Hitelintézet felállítása a bevétel nélkül maradt földbirtokosok megsegítésére

XV. tc. Az ősiség eltörlése

XVI-XVII. tc. A vármegyék autonómiája, a tisztségviselő váltás megtiltása

XVIII. tc. A cenzúra eltörlése, a sajtószabadság biztosítása

XIX. tc. Tanszabadság: szabad szak és tanárválasztás

XX. tc. A keresztény felekezetek egyenjogúsága

XXI. tc. Törvényi rendelkezés a nemzeti színről és a címerről

XXII. tc. Nemzetőrség létrehozása

XXIII-XXIV. tc. A szabad királyi városok igazgatása népképviseleti alapokon, a városi szervek hatáskörének szabályozása , a községek közigazgatásának rendezése

XXV-XXVIII. tc. Egyéb területek közigazgatásának rendezése (Jászkun; Hajdú; Fiume; Buccari)

XXX. tc. Vasútépítési és folyamszabályozási terv Széchenyi István alapján

XXXI. tc. Színházak működésének jogi szabályozása”

Ezzel megindult a feudalizmus felszámolása, és a polgári Magyarország alapjainak letétele.

Az új országgyűlésben a reformkori elit kapott lehetőséget a kormányzásra. Sok dolguk akadt.

Nemzeti kérdés

Az új kormány egyik fő feladata a kormányzásra kerülés után a nemzetiségi kérdés megoldása volt. Igaz, hogy az 1848. 03. 15-i  forradalmat a hazánkban élő nemzetiségek is lelkesen fogadták, de egyes dunántúli, felvidéki szlovák és német lakta városokban antiszemita zavargások törtek ki. Sikerült is megállítani ezt a folyamatot.

Ezen kívül megoldották a jobbágyfelszabadítás nyomán kialakult feszült helyzetet is, valamint a városi munkásság tüntetéseit a magasabb bérekért, a rövidebb munkaidőért.

Az első népképviseleti országgyűlés június 4-én volt. De a képviselők ¾ része nemes volt.  Feladatuk az áprilisi törvények tovább fejlesztése lett volna, de az uralkodó nem szentesítette a törvényeket. Fontos lett volna megteremteni a pénzügyi függetlenséget is, hiszen Kossuth szinte teljesen üres kincstárat vett át. Ezt úgy oldotta meg, hogy kamatos kincstári utalványokat bocsátott ki, és önálló bankjegyeket nyomtak.

Az önvédelmi háború

A kormány hatalomra jutása idején az országnak gyakorlatilag nem volt fegyveres hadserege. Korábban a Magyarországon állomásozó császári-királyi haderő a főhad-parancsnokságok vezetése által ügyeltek a rendre. Ez azt jelentette, hogy különböző nemzetiségű katonák állomásoztak az ország területén. (osztrák, cseh, lengyel, ukrán, morva) Ezért volt fontos a III. törvénycikk megalkotása. Batthyány Lajos fontosnak tartotta az idegen alakulatok kicserélését a külföldön állomásozó magyar ezredekre. Április 26-án határoztak az önálló, 10 000 fős önkéntes nemzetőrségről. 

Ez is egy oka volt annak, ami az 1848-49-es forradalom és szabadságharchoz vezetett.

Nemzetiségek a szabadságharcban

A szerb mozgalom

A másik oka az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének a nemzetiségi villongások, elégedetlenségek voltak.

Az országban élő szerbek komoly fegyveres erővel rendelkeztek. 1848 tavaszán a szerb nemzeti mozgalom követelte a szerbek önálló nemzetként való elismerését, a határőrvidéki feudális viszonyok felszámolását. Kossuth nem volt hajlandó velük egyezkedni. A küldöttség tagja, Djorde Srtatimirovic kijelentésére, miszerint máshol fogják igazukat keresni, Kossuth azt mondta: „Akkor a kard fog dönteni közöttünk.”

A délvidéki szerbek önálló Szerb Vajdaság létrehozását követelték, s fegyverbe szólították a szerb lakosságot.

Az erdélyi románok

Május 15-17 közötti gyűlés Balázsfalván jobbágyfelszabadítást és a román mint 4. nemzet elismerését követelték. Ezt természetesen elutasították a magyarok, hivatkozva az erdélyi unióra. Természetesen lázadás lett a vége.

A horvát támadás

A határvidékek lakossága szerb, román és horvát volt.

A horvát-magyar konfliktus már 1848 előtt is tettlegességig fajult. 1848-ban a magyar fél többszöri tárgyalási kezdeményezésére sem voltak hajlandók megegyezni. Ez ahhoz vezetett, hogy 1848. szeptember 11-én 51 000 horvát határőr és népfölkelő átlépte a Dráva folyót, ami a határnak számított akkoriban. Jelacic, horvát bán csapatai élén betört Magyarországra. A magyarok szerencséje az volt, hogy a szerb haderő szedett-vedett, csak rabolni akaró emberekből állt. Másrészt a magyar huszárok talpraesett helyzetfelismerő képessége, határozottsága igen hasznos volt. Katonailag is jobbak voltunk a szerbeknél.

A székelyek felkelése

Október 16-18-án Agyagfalván a székely nemzetiség nemzeti gyűlése után felkelést hirdetett. A probléma az volt, hogy nem rendelkeztek szervezett fegyveres haderővel. Ennek ellenére csak egy magyar falu volt magyar kézen, mégpedig Háromszék. Ez annak köszönhető, hogy Bem Józsefet kinevezték december elején az erdélyi csapatok vezetőjévé. Jó vezető volt, ennek köszönhette sikereit: megnyerte magának a katonáit. Kolozsvár, Észak-Erdély, majd Dél-Erdély, Piski, Nagyszeben. Mind, mind sikeres csaták Bem vezetésével az 1848-49-es szabadságharcban.  

Hogy alakult, változott a nemzetiségi kérdés?

 1849 tavaszán mindkét fél részéről felmerült a közeledés gondolata. Tárgyalások kezdődtek, melyek során a magyar kormány engedményeket tett a nyelvhasználatban, a jelképek alkalmazásában, de elzárkózott a területi önállóság kérdésében. 1849. július 14-én született megegyezés a románokkal, majd a július 28-i határozat kimondta, hogy a nemzetiségiek önállóan használhatják anyanyelvüket a közigazgatásban, az oktatásban, az egyházi ügyekben. Közben a Szegedre költöző országgyűlés elfogadta a zsidóság egyenjogúsítását.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc csatái

Pákozdi csata

Szeptember végén a 18 000 fős magyar hadsereg a Velencei-tó északi partjára vonult vissza. Szeptember 28-án a sukorói haditanácson vitázás után Batthyány javaslatára Móga János altábornagy vállalta, hogy másnap megütközik Jelaciccsal, ha kell. 

1848. szeptember 29-én Jelacic megindult a magyar sereg állásai ellen. Úgy hitte, hogy könnyen végez a magyar sereggel, de nem adták magukat egykönnyen. Ennek az lett a következménye, hogy a szerbek fegyverszünetet kértek, s Jelacic elhagyta állásait okt. 1-jén, s Győr felé vette az irányt.  Október 7-én letette a fegyvert Ozoránál, mivel Görgey Artúr és Perczel Mór csapatai erre kényszerítették.

Schwechati csata

Jelacic Mosonnál akarta megvárni az erősítést, amikor megérkezett a hír: az uralkodó feloszlatta a magyar országgyűlést, s őt nevezte ki Magyarország teljhatalmú biztosává.

Október közepén magyar kézben volt a Dunántúl egésze, a nyugati országrész várai és erődjei: Komárom, Lipótvár, Eszék. Közben Bécsben kitört a forradalom, a magyarok átlépték a határt, hogy segítséget nyújtsanak az osztrákoknak. Közben Jelacic hadereje erősebb, jobb lett, így október 30-án, Bécs mellett, Swechatnál útját állta a magyar seregnek. 27000 magyar katona, 82 löveg, míg 30000 szerb katona és 99 löveg volt az arány. Sajnos a magyarok haderejének egy része fiatal katonákból állt, Görgey Artúr nem cselekedhetett egy parancs miatt. Később Móga János megsérült, lemondott, így Görgeyt nevezték ki tábornoknak. 

A kormány lemondása és az OHB megalakulása

Miután Batthyány lemondott szeptember végén, végrehajtó hatalom nélkül maradt az ország. (lemondását október 2-án szentesítették)

Megalakult az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB). Kossuthot választották vezetőjének. Sajnos nem sikerült átszerveznie a testületet szabályos minisztériummá.  

Az országgyűlés Debrecenben január 8-án tartotta 1. gyűlését.

A Szemere-kormány

A tavaszi hadi győzelmek hatására Kossuth elérkezettnek látta az időt, hogy szorgalmazza a függetlenségi és trónfosztási határozatot, s ki is adták április 19-én a Függetlenségi Nyilatkozatot.  Május 2-án megalakult a Szemere-kormány.

Tagjai:

Szemere Bertalan miniszterelnök és belügyminiszter

Görgey Artúr hadügyminiszter

Batthyány Kázmér külügyminiszter

Vukovics Sebő igazságügy miniszter

Csány László közmunka- és közlekedési miniszter

Horváth Mihály vallás- és közoktatásügyi miniszter

Dushek Ferenc pénzügyminiszter Kossuth lemondása után.

Ez a kormány a fő feladatának azt tartotta, hogy megteremtse a polgári államot, valamint folytassa a törvényalkotást. Folytatódott a nem úrbéres szolgáltatások eltörléséről és állami megváltásáról szóló törvény előkészítése, elkészítették a törvényhozás rendszerének átalakítását, szabályozták a nemzetiségek jogait, valamint a zsidók emancipációjáról szóló törvényt.

Haditervek, hadjáratok ősztől tavaszig

1848 őszén Nyugat-Magyarország védelmét 2 sereg látta el. Görgey Artúr a Kis-Kárpátoktól a Fertő tó déli partjáig, míg Perczel Mór serege a Mura folyó mentén állomásozott. Görgeyvel szemben támadt Windisch-Gratz tábornagy, míg Perczel hadseregét délről és nyugatról támadta 1-1 sereg.

A téli hadjárat

December elején Schlik altábornagy elfoglalta Eperjest és Kassát, majd Budamérnél is győzött. Mészáros Lázár seregét is legyőzték január 4-én.

December közepén Görgey Artúr   vereséget szenvedett Windisch-Graztől, így a fővárost fenyegette az ellenség. Perczel Mór serege megütközött Jelacic seregével, akitől vereséget szenvedett.

Január 2-án kiürítették a fővárost. A hadvezérek megállapodtak abban, hogy feladják a Délvidéket, az ottani csapatok a Közép-Tiszához vonulnak, Perczel hadserege is a Tisza vonalán foglalja el helyét.

Január 2-án Kiss Ernő csapatai vereséget szenvedtek Pancsovánál.

Január 22-23-án Perczel Mór megfutamította Franz Ottinger tábornok lovasdandárját. Január 26-27-i kápolnai csatában a magyar sereg vereséget szenvedett. Vezetőjük Henryk Dembinski volt.

A tavaszi hadjárat

Március végén Perczel Mór visszafoglalta Bácska és a Bánság nagy részét. Ezen kívül Losoncról is kikergették az osztrák helyőrséget.

Április elején a magyar főhad Eger és Gyöngyös között támadott. Windisch-Graz és Klapka György seregei álltak szemben egymással. Hatvannál került sor az ütközetre. Megfutamították Schlik haderejét, majd Tápióbicskénél Sebő Alajos alezredes levágta Eisenbach bárót a csatatéren. Sőt visszafoglalták a Tápió hídját is.

Április 6-án Isaszegnél a magyarok győztek.

Április 10-én Damjanichék elfoglalták Vácot, majd április 19-én Nagysallónál is győztek. Április 26-án felszabadult Komárom is a császári erők alól. Május 21-én a magyar sereg visszafoglalta Budát, mindössze 17 nap alatt.  

A szabadságharc leverése, fegyverletétel

Görgey Artúr és tisztikara egyetlen megoldással szerette volna a harcokat lezárni: döntő vereséget kell mérni az osztrákokra. Ennek egyetlen megoldása van: Komáromnál összevonni a haderőket. Kossuth először elfogadta ezt a tervet, de a haditanács Szegedre jelölte ki az összpontosítás helyét. Ez azért volt veszélyes hely, mert az osztrákok egyesülhettek az oroszokkal. Görgey úgy tett, mint aki elfogadja ezt. Sajnos nem sikerült Görgey terve, így megkésve Arad felé indult, ahol már Bem apó seregei felmorzsolódtak, majd Segesvárnál megsemmisültek július 29-én. Itt esett el Petőfi Sándor is a jelen álláspont szerint, de reméljük, hamarosan lelepleződik a rejtély arról, mi az igazság. Előzetesként nézzék meg a következő bejátszást!

Közben Dembinszky feladta Szegedet harc nélkül, majd nem igyekezett Görgey seregeivel egyesülni, hanem Temesvárnál megütközött Haynau seregeivel. Augusztus 9-én vereséget szenvedtek, majd Kossuth lemondását követően (és emigrálása után Törökországba) Görgey lett a vezető.

Görgey, 1849. augusztus 13-án, a főtisztjei egyetértésével feltétel nélkül letette a fegyvert az oroszok előtt Világosnál. Így lett vége az 1848-49-es szabadságharcnak.

Megtorlás

 A Habsburgok szégyennek érezték, hogy nem ők, hanem külföldről behívott katonák segítettek a szabadságharc leverésében. Ezért véres bosszút álltak. Ennek vezetője a „brescai hiéna”, Haynau lett.

Október 6-án, Aradon kivégeztek 13 tábornokot,

Pesten pedig Batthyány Lajos miniszterelnököt.

Kb. 150 embert felakasztottak, kb. 1000 embert vetettek börtönbe, sokakat megkínoztak, másokat besoroztak a császári hadseregbe.

Magyarország Arad után teljesen kiszolgáltatott lett a Habsburg önkényuralomnak, amely 1850-1867-ig tartott, a kiegyezésig. Sokan elbujdostak, földönfutóvá lettek. Írók, költők hallgattak, de voltak kivételek is.

Vajda János: A virrasztók

Itt a nagy halott előttünk,

 Kiterítve mereven.

 A hideg, a téli éjben,

 Csillagoltó sötétségben

 Mi vagyunk még éberen.

A sirásban elfáradt már

 Valamennyi jó rokon.

 Talán mi se volnánk ébren,

 Hanem mert a torban, éhen,

 Rágódunk a csontokon.

A csontokon sem rágódnánk,

 De hát – ez a kenyerünk.

 Nem maradt ránk dús örökség;

 Fizet minket a nemzetség,

 Ha sírunk, énekelünk.

Már maholnap ez se kell majd.

 “Elég volt a gyász, a dal.

 Ami megholt, föl nem támad.

 Haszontalan minden bánat!

 Haj rá étel, dal, ital!”

Ilyen szelet hallunk is már.

 Ki legtöbbet örökölt,

 Annak van a legjobb kedve;

 Ott van a mult elfeledve,

 És eladva az a föld,

Hol pihennek a nagy ősök,

 Kik szerezték vérökön

 Azt is, amin ők mulatnak…

 Idegenek jól aratnak

 Vérben ázott térökön.

Ők alusznak szépen, mélyen;

 Ébren már csak mi vagyunk.

 Ők alusznak s nem álmodnak;

 Mi virrasztunk ébren, haj csak

 Ébren is mi – álmodunk.

Álmodunk mi hihetetlent,

 El se merjük mondani.

 A holt szeme félig nyitva;

 Hátha meg nem volna halva,

 S lehetne még valami…

A nagy tenger-éjszakába

 Ki-kinézünk olykoron.

 Mert nem tudjuk, hány az óra,

 Hallgatunk a kakasszóra,

 Merengünk egy csillagon,

Jó reménnyel, vak reménnyel,

 Hogy ha megvirradna már!

 De a hajnal csak nem pirkad,

 S amit látunk, az se csillag:

 Bolygó fény, vagy fénybogár!

És csak oly csöndes ne volna!

 De ez úgy fojt, úgy ijeszt…

 Dalunk is már egyre fárad,

 Alig ad még bátorságot…

 Égen földön semmi nesz…

Szempillánk is csuklik immár…

 S ha az álom elnyomott,

 S mi is alszunk, boldog Isten!

 Akkor aztán késő minden –

 Mozdulhat a tetszhalott!…

Művészeti alkotások az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról

Regények:

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Olvasható változat:

mek.oszk

Filmváltozat:

Jókai Mór: A tengerszemű hölgy

Olvasható változat: mek.oszk

Filmek:

Sára Sándor: 80 huszár, 1978

Nádasdy Kálmán, Ranódy László, Szemes Mihály: Föltámadott a tenger, 1953.

Napjaink szóforradalmárai élesztik újra 1848 verseit

Képforrás:

oktober-6-rol-szepen-megis-meltatlanul,  szechenyi-nyomaban,  Landerer nyomda, Kossuth Lajos

aprilisi torvenyek,  Batthyány Lajos,  lam.hu,  perkata.eu, Szemere-kormany,  gorgey

Haynau, isaszegi-csata, 1848-49-es_forradalom_es_szabadsagharc

Than: Tápióbicskei ütközet 1849. április 4., eu2011,  az 1848-49-es forradalom és szabadságharc

megfestve,  fehervarihuszarok

Forrás:

Áprilisi_törvények, aprilisi-torvenyek, 1848_aprilis_11_v_ferdinand_szentesiti_az_aprilisi_torvenyeket

mult-kor, Az_aprilisi_torvenyek_es_a_Batthyany_kormany_mukodese, Szemere-kormány

1850. július 8. Haynau leváltása,  Aradi_vértanúk,  borsodhonismeret,  vers-versek

Száray Miklós: Történelem III. Középiskolák 11. évfolyama számára, Nemzeti Tankönyvkiadó 2007.

Nemzet születik (Új képes történelem sorozat) Helikon Kiadó 1997.

Lázár István: Képes magyar történelem, Magyar Könyvklub 1993.

5 kérdés, 5 válasz

1. Milyen esemény történt 1848. március 15-én? – Kitört a forradalom Pesten.

2. Milyen kormányok váltották egymást 1848-49 között Magyarországon? – Batthyány-kormány, Szemere kormány.

3. Miért volt nehéz dolga a magyaroknak a szabadságharc alatt? – Nemzetiségi ellenállás, hadi sikertelenségek sorozata nehezítette a szabadság megvédését.

4. Ki volt a „brescai hiéna”? – Haynau tábornokot nevezték így, ő vezette a megtorlást a szabadságharc leverése után.

5. Kik segítettek leverni a szabadságharcot az osztrákoknak? – Az orosz hadsereg.

A szerkesztő ajánlja, olvasd el te is!

VIII. Henrik

Szent Pál

A korona hercege

Március 15.

Petőfi Sándor

Reméljük, tudtunk segíteni.

További szép napot kíván az fk-tudas szerkesztősége.

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel: