Ágnes

Ágnes

Advertisement

Hirdetés - Igazság Magazin

Az Ágnes név  – Ladó János Utónév könyve szerint –  a görög hangosz szóból ered.
Tartalomjegyzék:

Ágnes eredete
Híres történelmi Ágnesek:
Korunk Ágnesei:
Versek:
Ágnes, az isten báránya

Ágnes eredete

A hangosz szó régebbi változata a hagiosz. Jelentése: szent, tiszta, szemérmes, érintetlen, szűzies, tartózkodó. Az ógörögben számos olyan összetett személynév található, amelynek a hangosz szó az előtagja. Az ilyen nevek egyik becéző formája volt a Hagnesz név. Ez a név a latinba h nélkül került át, ott Agnesnek írták. A régi magyarban pedig Ágnesnek mondták, mivel a középkori magyarországi latinság az sz helyén s-et ejtett.A középkori szófejtés az Ágnes nevet a bárány jelentésű agnus szóval hozta kapcsolatba. Ennek egyházi-vallási okai is vannak, hiszen a bárány vallási jelkép: az Egyiptomból kivonuló zsidóknak bárányt kellett áldozniuk, másrészt a megváltónak, Krisztusnak a jelképe, aki – Isten Báránya – maga is engesztelő áldozat. A magyar Ágnes név tehát a középkori, latin Agnes névből származik.

Híres történelmi Ágnesek:

Szent Ágnes. 4. századi római szűz vértanú, aki életével, halálával mintegy megtestesítője mindannak, amit nevének görög eredetije jelent.

Szent Ágnes

Szent Ágnes

Prágai Boldog Ágnes, szerzetesnő (1205-1282). Apja I. Ottokár cseh király, anyja Konstancia, III. Béla királyunk lánya.

Nevezetes Ágnesek még:

III. István magyar király felesége (1147-1172)

III. Béla magyar király felesége (1173-1196)

Ágnes macsói hercegnő, magyar királynő, IV. Béla magyar király (1235-1270) leánya.

Ausztriai Ágnes, magyar királyné, Albert ausztriai herceg lánya, az utolsó Árpád-házi királynak, III. Andrásnak (1290-1301) felesége, az egyetlen Habsburg-lány az Árpádok családjában.

Poitoni Ágnes (1023-1077), V.Vilmos guyenne-i herceg leánya, III. Henrik császár felesége.

Meráni Ágnes, Berthold meráni herceg lánya, III. Fülöp Ágost francia király (1180-1223) felesége.

Forrás: Steinert Ágota: Ágnes című kötete.

Kép

Korunk Ágnesei:

Nemes Nagy Ágnes

Magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Nemes Nagy Ágnes

Nemes Nagy Ágnes

Budapesten született 1922. január 3-án, és itt is halt meg 1991. augusztus 23-án. Mindvégig eredeti nevén publikált.

Művei:
1946 – Kettős világban (versek)
1957 – Szárazvillám (versek és műfordítások)
1961 – Barátaink a ház körül (verses képeskönyv)
1961 – Jó reggelt, gyerekek (verses képeskönyv)
1962 – Aranyecset (keleti mesék)
1963 – Ki ette meg a málnát? (verse képeskönyv)
1965 – Lila fecske (gyermekversek)
1967 – Napforduló (versek)
1969 – A lovak és az angyalok (válogatott versek)
1974 – Mit látunk az utcán? (verses képeskönyv)
1975 – 64 hattyú (esszék)
1975 – Mennyi minden (gyermekversek)
1978 – Bors néni könyve (gyermekversek, mesék)
1979 – Szökőkút (gyermekversek)
1979 – Éjszakai tölgyfa (versek)
1980 – Egy pályaudvar átalakítása (versek)
1981 – Között (összegyűjtött és új versek)
1982 – Metszetek (esszék)
1986 – A Föld emlékei (összegyűjtött és új versek)
1987 – Látkép gesztenyefával (esszék)
1988 – Szőke bikkfák (válogatott verselemzések)
1989 – Szó és szótlanság (összegyűjtött esszék I)
1992 – A magasság vágya (összegyűjtött esszék II)
1995 – Összegyűjtött versek (összegyűjtött és kiadatlan versek)
1998 – A hegyi költő(Tanulmánykötet Babits Mihályról) Kairosz kiadó
2004 – Az élők mértana I-II. Osiris Kiadó, Bp. (Prózai írások)

Műfordításai:

Jean Racine: Bajazid (1949)
Pierre Corneille: Cid (1956)
Victor Hugo válogatott versei (1956)
Bertolt Brecht: Jó embert keresünk (1957)
Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (1958)
P. Corneille: Cinna (1959)
Molière: Tolakodók (1960)
Friedrich Dürrenmatt: Az újrakeresztelők (1977)

Fontosabb díjak, elismerések:

1948 – Baumgarten-díj
1969 – József Attila-díj
1982 – a Munka Érdemrend arany fokozata
1983 – Kossuth-díj
1985 – Az Év Könyve-jutalom
1997 – Yad Vashem-díj – Jeruzsálem

Kép forrása 

Életrajza

Kovács Ágnes

(Budapest, 1981. július 13. –)

Olimpiai bajnok, kétszeres világ- és hétszeres Európa-bajnok, világkupa győztes, örökös magyar bajnok úszónő.

Kovács Ágnes

Kovács Ágnes

Bővebben

Hivatalos facebook oldala

 

Bánfalvy Ágnes

(Budapest, 1954. április 30. –) magyar színésznő.

Bánfalvy Ágnes

Bánfalvy Ágnes

Életútja.

Kép

Frenyó Ágnes

Művésznevén: Ágnes Vanilla vagy csak Ágnes (1977. október 8. –) magyar énekesnő.

Bővebben

 

Versek:

Arany János – Ágnes asszony

Ágnes asszony a patakban
Fehér lepedőjét mossa;
Fehér leplét, véres leplét
A futó hab elkapdossa.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Odagyűl az utcagyermek:
Ágnes asszony, mit mos kelmed?
„Csitt te, csitt te! csibém vére
Keveré el a gyolcs leplet.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Összefutnak a szomszédnők:
Ágnes asszony, hol a férjed?
„Csillagom, hisz ottbenn alszik!
Ne menjünk be, mert fölébred.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Jön a hajdu: Ágnes asszony,
A tömlöcbe gyere mostan.
„Jaj, galambom, hogy’ mehetnék,
Míg e foltot ki nem mostam!”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Mély a börtön: egy sugár-szál
Odaférni alig képes;
Egy sugár a börtön napja,
Éje pedig rémtül népes.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Szegény Ágnes naphosszanta
Néz e kis világgal szembe,
Néz merően, – a sugárka
Mind beléfér egy fél szembe.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Mert, alighogy félre fordul,
Rémek tánca van körűle;
Ha ez a kis fény nem volna,
Úgy gondolja: megőrűlne.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Ím azonban, időtelve,
Börtönének zárja nyílik:
Ágnes a törvény előtt
Megáll szépen, ahogy illik.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Öltözetjét rendbe hozza,
Kendőjére fordít gondot,
Szöghaját is megsimítja
Nehogy azt higgyék: megbomlott.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Hogy belép, a zöld asztalnál
Tisztes őszek űlnek sorra;
Szánalommal néznek ő rá,
Egy se mérges, vagy mogorva.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

„Fiam, Ágnes, mit miveltél?
Szörnyü a bűn, terhes a vád;
Ki a tettet végrehajtá
Szeretőd ím maga vall rád.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

„Ő bitón fog veszni holnap,
Ő, ki férjedet megölte;
Holtig vízen és kenyéren
Raboskodva bünhödöl te.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Körültekint Ágnes asszony,
Meggyőződni ép eszérül;
Hallja a hangot, érti a szót,
S míg azt érti: „meg nem őrül.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

De amit férjéről mondtak
A szó oly visszásan tetszik;
Az világos csak, hogy őt
Haza többé nem eresztik.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Nosza sírni, kezd zokogni,
Sűrü záporkönnye folyván:
Liliomról pergő harmat,
Hulló vizgyöngy hattyu tollán.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

„Méltóságos nagy uraim!
Nézzen Istent kegyelmetek:
Sürgetős munkám van otthon,
Fogva én itt nem űlhetek.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

„Mocsok esett lepedőmön,
Ki kell a vérfoltot vennem!
Jaj, ha e szenny ott maradna,
Hová kéne akkor lennem!”
Oh! irgalom atyja ne hagyj el.

Összenéz a bölcs törvényszék
Hallatára ily panasznak.
Csendesség van. Hallgat a száj,
Csupán a szemek szavaznak.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

„Eredj haza, szegény asszony!
Mosd fehérre mocskos lepled;
Eredj haza, Isten adjon
Erőt ahhoz és kegyelmet.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

S Ágnes asszony a patakban
Lepedőjét újra mossa;
Fehér leplét, tiszta leplét
A futó hab elkapdossa.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el

Mert hiában tiszta a gyolcs,
Benne többé semmi vérjel:
Ágnes azt még egyre látja
S épen úgy, mint akkor éjjel.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Virradattól késő estig
Áll a vízben, széke mellett:
Hab zilálja rezgő árnyát,
Haja fürtét kósza szellet.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Holdvilágos éjjelenkint,
Mikor a víz fodra csillog,
Maradozó csattanással,
Fehér sulyka messze villog.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

És ez így megy évrül-évre,
Télen-nyáron, szünet nélkül;
Harmat-arca hő napon ég,
Gyönge térde fagyban kékül.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Őszbe fordul a zilált haj,
Már nem holló, nem is ében;
Torz-alakú ránc verődik
Szanaszét a síma képen.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

S Ágnes asszony a patakban
Régi rongyát mossa, mossa –
Fehér leple foszlányait
A szilaj hab elkapdossa.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Weöres Sándor  – Ágnes, kit nem ismerek

Ágnes, kit nem ismerek,
ma veled beszélgetek.
Oly jó ha beszélhetünk
azzal kit nem ismerünk.
Ki messzi és idegen:
ragyog mint fény a vízen;
s ki az úton szembejött:
egy csak a többi között.

Ha szállt a katóbogár,
nevén becézted-e már?
míg sárgán sütött a nyár,
szép szóval hívtad-e már?
Úgy becézlek én ma, ládd,
mint a pettyes katicát:
legjobban beszélgetünk
azzal kit nem ismerünk.

Távoli kisasszonyom,
fönn ülsz egy szép csillagon,
lábadat lelógatod,
dalomat meghallgatod.
Ágneska, zokon ne vedd,
bocsásd meg énekemet:
ládd, a katóbogarak
mindent megbocsátanak.

Ágnes, az isten báránya

Színes, magyarul beszélő, amerikai filmdráma, 98 perc, 1985

Ágnes, az Isten báránya - Jane Fonda és Meg Tilly

Ágnes, az Isten báránya – Jane Fonda és Meg Tilly

Rendező: Norman Jewison
Író: John Pielmeier
Forgatókönyvíró: John Pielmeier
Zeneszerző: Georges Delerue
Operatőr: Sven Nykvist
Jelmeztervező: Renée April
Producer: Norman Jewison, Patrick J. Palmer
Látványtervező: Ken Adam
Vágó: Antony Gibbs

Szereplők:
Jane Fonda (Dr. Martha Livingston)
Anne Bancroft (Miriam Ruth)
Winston Rekert (Langevin)
Meg Tilly (Ágnes nővér)
Anne Pitoniak (Dr. Livingston anyja)
Gabriel Arcand (Monsignor)
Françoise Faucher (Eve LeClaire)
Gratien Gélinas (Martineau)
Jacques Tourangeau (Eugene Lyon)

Tartalom

Kép

Linkek:

Ágnes asszony

Ágnes, kit nem ismerek

 

Összegzés: 5 Kérdés – 5 Válasz

1. Mi a hangosz jelentése?
Jelentése: szent, tiszta, szemérmes, érintetlen, szűzies, tartózkodó.
2. Mikor élt Prágai Boldog Ágnes, szerzetesnő?
1205-1282.
3. Mikor született Nemes Nagy Ágnes?
1922. január 3-án.
4. Frenyó Ágnes művészneve?
Ágnes Vanilla.
5. Ki írta Ágnes asszony című verset?
Arany János.

A szerkesztő ajánlja, olvasd el te is:

CBA

Sör

Labdarúgás

Tia Carrere

Olivia Wilde

 

Reméljük, hogy tudtunk segíteni!

Kellemes napot!

fk-tudas.hu szerkesztősége

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
Nagy István

“Amikor azt gondolod, hogy már minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy.”


Advertisement

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.