Algyő

Algyő

Advertisement

Hirdetés - Igazság Magazin

Algyő egy nagyközség a Csongrád megyei Szeged és Hódmezővásárhely szomszédságában. Területe 70,3 km2, kb. 5200-an lakják. A XII. századi adománylevélben szerepel elsőként Algyő neve, de valószínűleg már a honfoglalás idejében is lakott volt ez a terület. A település volt az Endrődy és a Pallavicini család birtokában is. 1879-ben elsodorta egész Algyőt az árvíz. 1973-ban Szegedhez csatolták, de 2001-ben ismét önálló nagyközségi státuszt kapott.

Tartalomjegyzék:

Algyő
1. Fekvése
2. Közérdekű adatai
3. A nagyközség története
4. Népessége
5. Nevezetességei
6. Kultúra
7. Algyő díszpolgárai
8. Szállás
5 kérdés – 5 válasz

 

Algyő

1. Fekvése

A Csongrád megyében lévő Algyő nagyközség Szegedtől 10 km-re, Hódmezővásárhelytől pedig 15 km-re található. Területe határos északon Hódmezővásárhellyel, keleten Maroslelével, nyugaton Sándorfalvával, délen pedig Szegeddel.

A Tisza mellett, annak jobb partján helyezkedik el, emiatt Algyő fontos tiszai átkelőhely is.

A 47-es közúton közelíthető meg személyautóval, vonttal pedig a 135-ös MÁV vonalán, amelynek megállója Szeged-Rókus és Kopáncs között található.

Algyő területe 70,3 km2, melyből belterület 2,6 km2.

Terkep

Csongrád megye – Algyő

Külterületéhet tartozik:

  • Atka,
  • Csergő telep,
  • Gyevi tanyák,
  • Nagyfa,
  • Rákóczi telep.

2. Közérdekű adatai

Régió: Dél-Alföld;

Megye: Csongrád;

Járás: Szegedi;

Kistérség: Szegedi.

Irányítószáma 6750, körzetének hívószáma 62.

Jogállása szerint nagyközség, melynek polgármestere Herczeg József.

3. A nagyközség története

Már a XII. századi adománylevélben szerepel Algyő neve, akkor még Villa Geu formában.

Ez az első írásos említés a településrő, de minden bizonnyal korábban is létezett, ugyanis ez a terület lakott volt már a honfoglalás idejében is, melyre bizonyíték a honfoglalás kori temető.

Katolikus templomát a XIV. században, gótikus stílusban emelték, amit a XVIII. században barokk stílusúvá építették át.

A település mai neve a XVI. században jelent meg Algew néven, amely bolgár-török eredetű magyar személynévből ered. Ez a név különböztette meg Felgyő községtől, amely a Tisza folyása szerint feljebb található. A „Győ” szótag azonos a Géza (Gyeücsa) név szótövével.

Míg a legtöbb környékbeli település a török uralommal együtt járó pusztítás megsemmisített, addig Algyő megmaradt magyarok által lakott faluként. Ezt egy 1695-ös jelentésben is feljegyezték.

1702 és 1733 között kincstári birtok volt, majd az Endrődy családé lett a Mindszenttől Algyőig terjedő terület. Azonban a család adósságot halmozott fel, nem törődtek a gazdasággal, így azt elzálogosították és megvásárolta a Pallavicini család. Pallavicini Károly őrgróf özvegye, gróf Zichy Leopoldina Algyőn rendezte be az uradalmi központot, így a falu szerepe megnőtt. Majorokat, tiszti lakot és kastélyt építtetett, és innen irányította a Mindszent-Algyő uradalmat. Zichy Leopoldina Alfonz nevű unokája 1870-ben helyezte át az uradalom irányítását a mai Ópusztaszerre, azaz Sövényházára.

1879-ben árvíz sodorta el Algyőt, majd pár napra rá Szegedet is. A házakat elsodorta a víz és a templomon kívül szinte semmi nem maradt meg. A falu lakossága a szomszédos településeken húzódott meg. A kastélyról is csak a Kastélykert utca őrzi az emléket, ugyanis az árvíz akkora rombolást végzett az épületen, hogy le kellett bontani.

Pallavicini Sándor újra akarta építtetni a települést az Algyőtől 10 km-re, nyugatra található, magasabb fekvésű területen, amelyhez 300 holdat ingyen ajánlott fel az árvízkárosultaknak. Ekkor épült fel Sándorfalva, ám az algyői lakosok csak kis része élt ezzel a lehetőséggel, mert a többiek dacolva a természeti erőkkel, annak veszélyeivel, ragaszkodva megszokott falvukhoz, az árvíz rombolása után ugyanoda települtek vissza. A lakosság kérvényezte Algyő újraszervezését, és 1882-ben újra megkapták  az önálló községi státuszt.

A XX. században jelentős és színvonalas volt az algyői mezőgazdaság és kisipar. Vasúti, közúti és vízi közlekedése is szerepet játszott közlekedési-szállítási tevékenységében. Ezt csak erősítette az algyői komp, amely 1963-ig működött. 1974-ben nyitották meg az új közúti hidat.

Algyő hírnevéhez szintén hozzájárult az 1965-től folyamatosan feltárt kőolaj- és földgázmező, mely Magyarország legnagyobb lelőhelyének számít.

1973-ban Algyőt Szegedhez csatolták községegyesítés címén, így a község önálló közigazgatása megszűnt. Ennek köszönhetően és a nagyvárosok fejlődő ipara miatt egyre több volt az algyőiek ingázása Szegedre, Hódmezővásárhelyre, így Algyő 1970 és 1990 között majdnem el is veszítette egyedi arculatát.

Az algyőiek társadalmi kezdeményezése révén, hivatalos népszavazás keretén belül elérték a községegyesítés megszüntetését. 2001. október 1-jén újból felvette a nagyközségi címet.

Madartavlat

Algyő madártávlatból

4. Népessége

A 2009-es adatok szerint Algyő lakossága 5247 fő volt. A legnagyobb arányt a 18-54 év közötti korosztály teszi ki. A 2001-es adatok alapján a lakosság 98°%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

5. Nevezetességei

Szent Anna templom: XIV. században épült eredetileg a gótikus stílusú templom. Nyugati oldalán nyomott, csúcsíves ajtaja van, a két déli sarkához háromszakaszos diagonális pillér támaszkodik. Előcsarnokában befalazott ülőfülkék vannak. A torony földszintjén van egy előcsarnok.

Szent-Anna-templom-regen

Szent Anna templom régen

Szent-Anna-templom-ma

…és ma

Süli András ház: ő volt az egyik legfontosabb parasztfestő, aki 1897-tól 1969-ig élt. A magyar naiv művészet kiemelkedő alakja. Süli András szórakozásból kezdett el festeni, de miután festményeit felfedezték, bemutatták azokat Budapesten és Amszterdamban is. Életének egy kényes szakaszában képeit elégette, Szegedre költözött, és attól fogva nem festett. Az 1960-as években ismét felfedezték tehetségét, felkutatták a még meglévő munkáit és hazánkban, valamint külföldön is kiállították. Algyőn utcát neveztek el róla, házán emléktábla van, valamint megkapta Algyő Első Díszpolgára címet.

Templombelso

Süli András: Templombelső című festménye

Borbála Fürdő: Algyő Nagyközség Önkormányzata 2005-ben határozta el, hogy Algyő és a környező települések lakosainak számára fürdőt hoz létre. 2007-ben adták át a Borbála Fürdőt, amely a bányászok védőszentjéről, Szent Borbáláról kapta a nevét. A fürdő fedett részében 4 medence kapott helyet: 20 méteres úszómedence, élménymedence, gyermekpancsoló és termálvizes medence. Termálvizének gyógyvízzé nyilvánítása lehetővé tette a fürdő gyógyászati célokra való használatát is. 2011-ben megépült a szabadtéri ülőpadkás gyógymedence is.

Borbala-Furdo

A Borbála Fürdő épülete

Borbala-Furdo2

Fedett medence

Kligl Sándor szobor: A „Gondoskodás” című Kligl szobrot 1976-ban avatták fel az algyői egészségház előtt.

Gondoskodas

Kligl Sándor: Gondosokodás

Hősi halottak emlékműve: Az algyői temető bejáratánál található emlékművet 1999-ben állították a hősi halottak emlékére.

6. Kultúra

1995-ben avatták fel az Algyői Faluház közművelődési intézményt, amelynek legszebb része a színházterem. Itt működik az algyői kábel TV. A faluház ad otthont a lakosság igényeit kiszolgáló foglalkozásoknak, mint például a sakk klub, életforma klub, baba-mama klub, hagyományőrző néptáncegyüttes, nyugdíjas klub stb. A faluház keretén belül működik a Móra Ferenc Népszínház is, amelyet 1998. március 14-én alakítottak meg. Csongrád megyei alkotói díjjal jutalmazták a Móra Ferenc Népszínházat 2005-ben.

2001 óta működik az algyői tájház, amelynek feladata, hogy összegyűjtse, feldogozza és a közönség elé bocsássa a meglévő értékeket. Különösen nagy figyelmet szentelnek az algyői halászatnak, kovácsmesterségnek és a kosárfonásnak. A tájházban gyakran tartanak kézműves foglalkozásokat, és évente több alkalommal szerveznek kiállításokat, előadásokat.

A községi könyvtár önálló intézmény, amely 2002-ben költözött új és tágasabb helyre. Állománya körülbelül 16 ezer kötet.

2004-ben nyílt meg Algyőn az eMagyarország pont, amelynek szolgáltatásai a könyvtár épületében vehetőek igénybe.

Az algyői Gyevi Art Kulturális Egyesület 2002-ben jött létre, melynek alapítói a Nőegyletből kikerült, énekelni szerető asszonyok voltak. Kórusuk neve a Parlandó, amelynek célja a magyar operett és sanzon megismertetése és népszerűsítése. A kórus fellép fesztiválokon, falunapokon, városi és vállalati rendezvényeken, családi napokon, nyugdíjas találkozókon.

A Gyevi Art Kulturális Egyesület másik amatőr csoportja az Algyői Tollforgatók Köre, amely arra hivatott, hogy az algyői amatőr írókat, költőket összefogja.

A Gyevi Art harmadik művészeti csoportja az Alkotók Köre, melynek keretén belül kézművesek, foltvarrók és tojásfestők tevékenykednek.

2013-ban bővült a Gyevi Art Kulturális Egyesület a Zsibongó Néptáncegyüttessel.

Móra Ferenc: A gyevi törvény című elbeszélésének címadója Algyő.

Minden év augusztusában megrendezik az Algyői Lovasnapokat, amely 2 napos rendezvény. Célja a lótartás és a lovas sport népszerűsítése. Az első a fogathajtók napja, míg a másik napon kerül megrendezésre a díjugratás. A lovas versenyek mellett sztárvendégek, érdekes programok, felvonulás, különböző bemutatók szórakoztatják a látogatókat.

7. Algyő díszpolgárai

  • Süli András, naiv festő;
  • Piri József, polgármester;
  • Mucza Béla, plébános;
  • Juratovics Aladár, olajmérnök, országgyűlési képviselő;
  • Fehér Ignác, iskolaigazgató;
  • Karl Hendlmeier, Hebertsfelden polgármestere.

8. Szállás

A GYEVITUR Kft. 2006 óta üzemelteti az Algyői Vendégház és Turusztikai Központot, amelynek funkciója az oktatás, a turisztika, konferenciák rendezése és lebonyolítása, szállás és vendéglátás biztosítása, programok szervezése, táborok, erdei iskolák megrendezése.

5 kérdés – 5 válasz

1. Mi Algyő irányítószáma? Válasz: Algyő irányítószáma 6750.

2. Mikor mosta el Algyőt az árvíz? Válasz: 1879-ben szinte teljsen elmosta az árvíz Algyőt.

3. Hogy hívják az algyői születési naiv festészet kiemelkedő alakját? Válasz: Süli András az algyői származású parasztfestő.

4. Mi a neve az algyői színháznak? Válasz: Móra Ferenc Népszínház néven működik a Faluház keretén belül.

5. Milyen irodalmi mű köthető Algyő nagyközség nevéhez? Válasz: Móra Ferenc: A gyevi törvény elbeszélésének Algyő község a címadója.

Tartalom:

Képek:

 

Reméljük tudtunk segíteni.

Kellemes napot!

fk-tudas.hu szerkesztősége

 

Szerkesztő ajánlja, olvasd el ezeket a témákat is:

Charlie Sheen

Kuvasz

MPL

Elévülés

Örmény

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:

Advertisement

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.