Atom

Advertisement

Hirdetés - Igazság Magazin

A kémiai elemek legkisebb részecskéit jelenti, aminek megmarad a kémiai tulajdonságai.Apró, gömb alakú, semleges részecske, amely magból és elektronburokból épül fel. Kémiai úton nem bontható fel alkotó elemeire. Ez alapján  a molekulák és az anyag alapvető összetevői.A modern természettudományok kísérlet alapján bizonyították be , hogy az anyag ilyen részecskékből áll.
Démokritosz, az elmélet alkotója, az atomokat még oszthatatlannak vélte, de ma már tudjuk, hogy nevükkel ellentétben az atomok maguk is szubatomi részecskékből alakulnak ki.

A filozófiában  tovább már nem bontható egységeit jelenti ( gör. „oszthatatlan”). A fizikában elemi részecskéknek hívjuk őket.

Az  átmérője 100 pm (10−10 m) nagyságú; térfogatának nagyobbik része telítetlen. A középpontjában található egy apró méretű mag. Átmérője 10 fm (10−14 m). Ez a nagyságrendi különbség azt jelenti, hogy  100 méter átmérőnyire nagyítanánk, akkor a magja mindössze kavics nagyságú lenne (1 cm).

Mivel pozitív protonokból és semleges neutronokból  épül fel, a mag töltése pozitív. A teljes   semleges töltésű, mivel a protonok pozitív töltését azonos számú elektron negatív töltése semlegesé teszi. A protonok és a neutronok relatív tömege 1 tömegegység, az elektronok tömege pedig nagyon kicsi, ezért a mag hordozza a tömegének nagyobbik egészét. Az  üresen maradó térfogatának nagy részét elektronok töltik ki, és ezek alkotják az elektronburkot. Az elektronburok felosztható héjakra, alhéjakra, és orbitálokra vagy másik nevén elektronpályákra.
A protonok, neutronok és elektronok a legfontosabb alkotórészek.

c-atom_e1

Karbon

 

Általában Z rendszámuk – ami megegyezik a magban levő protonok számával – alapján osztályozzuk. Az azonos rendszámú fajták alkotják a kémiai elemeket. A már felfedezett atomfajtákat a periódusos rendszerben található meg. A legegyszerűbb atomfajta a hidrogén, amelynek rendszáma 1, a periódusos rendszer első eleme.

Az azonos rendszámú, de különböző neutronszámú fajtáknak izotópok a nevük.: eltérő neutronszámuk miatt a tömegük is eltérő. Adott kémiai elem (atomfajta) különböző izotópjait tömegszámmal jellemezük , melyet megkapunk, ha a protonok számát összeadjuk a neutronok számával.

Egy kémiai elem relatív tömegét izotópjainak átlagtömegéből számítjuk ki, úgy, hogy figyelembe vesszük azok  megjelenési arányát. Ebből kifolyólag az atomtömegek nem egész számok.

 

További információk:

Atom fogalma

Az atom szerkezete tétel

Atom felfedezése

Atommag
Források:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Atom

http://hu.wikipedia.org/wiki/Atom_%28szabv%C3%A1ny%29

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
Bakos Attila

"Nincs azzal semmi baj, ha egy géniusz a fiatalságot nyűgözi le. Sokkal inkább azzal van baj, akit fiatalsága ellenére nem tud egy géniusz lenyűgözni."

Julian Barnes

Advertisement

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.