Eldorádó

Eldorádó

Advertisement

Hirdetés - Igazság Magazin

Egy olyan dél-amerikai ország, amelynek létezéséről felfedezők, utazók beszámolóiból értesültek az emberek. Az Amazonas és az Orinoco vidékén, Guyana határában kereste többek közt Phillip von Hutten, Sir Walter Raleigh, Gonzalo Jiménez de Quesada. A mítosz szerint a közepén volt egy város, Manoa del Dorado, ahol minden aranyból van, s lakói arannyal vonják be a testüket.

Ebből a történetből több film is készült.

Tartalomjegyzék

A nagy felfedezések kora

Az igazi Eldorádó

Phillip von Hutten

Sir Walter Raleigh

Gonzalo Jimenez de Quesada

Eldorádó

Online

Letöltés

Új Eldorádó

El Dorado

Eldorádó című könyv

A nagy felfedezések kora

A 15-16. századig tartó időszakot nevezzük a nagy felfedezések korának.

Nagy felfedezések kora térképen

Nagy felfedezések kora térképen

Ekkor indulnak meg azok a törekvések Európa országaiban, hogy más kontinenseket is megismerjenek, illetve hogy területeiket gyarapítsák új, más földterületek elfoglalásával, más népek meghódításával.

Ehhez hozzájárultak azok a tényezők is, hogy a hajózás és a kereskedelem fejlődött a különböző országok között. Kolumbusz 1492-ben felfedezte Amerikát, Vasco da Gama az India felé vezető tengeri utat találta meg 1498-ban, sőt Magellán körülhajózta a Földet. A felfedező utak terén élen jártak a portugálok, a spanyolok, az angolok és a franciák. Térképeket rajzoltak, új élőlényeket, növényeket örökítettek meg az utazó tudósok, akik elkísérték a hajósokat. Sokat köszönhetünk még Cook kapitánynak is.

A róla szóló sorozatot nemrég láthattuk a televízióban.

Kolumbusz felfedező útjáról film is készült, 1492. A paradicsom meghódítása címmel.

Az igazi Eldorádó

Dél-Amerika legendás, titokzatos aranyvárosaként emlegetik Eldorádót.

Manoa del Dorado

Manoa del Dorado

Sokan hisznek abban, hogy létezett, hiszen rengeteg arany tárgy maradt fenn abból az időből.

A British Múzeum  Londonban egy kiállításon mutatta be az év elején a leleteket: aranymaszkot, ékszereket, aranysisakokat, stb. A legújabb kutatások szerint El Dorado egy ember volt.

A nagy felfedezések korában, amikor Kolumbusz Amerikába érkezett 1492-ben, egy új lehetőséget jelentett az európai uralkodóknak, hogy gyarmataikat és természetesen kincstárukat gyarapítsák.

Így született meg a legenda az aranyvárosról, amely a pénzéhes európaiak érdeklődését is felkeltette.

A mítosz szerint El Dorado minden nap egy tóban mosta le magáról az aznapi aranyborítást a testéről.

Ez a történet egy beavatási rítust ír le, amelyet a Muisca népek végeztek Kolumbia középső részén. Juan Rodrigez Freyle leírta, hogy amikor az uralkodó elhunyt, unokaöccsét választották meg a közösség vezetőjévé.

A szertartás lényeges momentuma az volt, amikor a tóban égő áldozatként, az aranyporral behintett testére áldozatul értékes tárgyakat dobtak. Ezután a tömeg hűséget esküdött az új vezetőnek.

Az európaiak tévesen hitték, hogy az arany a gazdagságot jelentette, de Enrique Gonzalez (egy leszármazott) elmondta, hogy az nem a jólétet jelképezte a népének. Az arany jelképezte az egyensúlyt a kozmosz és a környezet között. Az egyik kiállítási tárgyon ugyanaz a jelenet elevenedik meg, amelyet Juan Rodriguez Freyle leírt.

A történelmi források szerint a Muisca kultúra virágzása 800 körül indult meg Dél-Amerikában.

1532-ben Francisco Pizzaro megérkezett Peruba, hogy meghódítsa, s nagy mennyiségű aranyat zsákmányoljon

1537-ben Muisca területére lépett Jimenez de Quesada

1541-ben Francisco de Orellana elkezdte keresni El Doradót

1594-ben Sir Walter Raleigh 2 expedíciót szervez El Doradóba

1772-ben Dél-Amerikába utazik Alexander von Humboldt és Aimé Bonpland. Hazatérve elterjesztik, hogy El Dorado nem is létezett.

A XX. században is jártak kincsvadászok Észak-Kolumbiában, amely ellen ma is küzd a Bogotai Múzeum.

A British Múzeum kiállítása bemutatja a valóságot El Doradóról 2013-ban.

Erről egy műsort is játszott a BBC televízió január 14-én Az elveszett királyság Dél-Amerikában címmel.

Phillip von Hutten

Phillip von Hutten

Phillip von Hutten

1505-1546-ig élt német felfedező és konkvisztádor volt.

V. Károly német-római császár és spanyol király bizalmasaként, az ő szolgálatában Venezuelában aranyat keresett 1535-38-ig. A felfedezőút vezetője Georg Hohermuth von Speyer volt.

Ennek előzménye az volt, hogy megismerkedett egy hölggyel, akivel a kapcsolata zátonyra futott vagyontalansága miatt. A másik ok pedig az volt, hogy 1534-ben látta, ahogyan Hernando Pizzaro (Francisco Pizzaro testvére) átadta V. Károlynak Atahualpa aranykincsének egy részét Toledoban.

V. Károly megegyezett a kor egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb társaságával, a Welserrel, hogy a tengeren túli felfedezőutakat finanszírozzák, cserébe a venezuelai területek helytartóságáért. Arra nem számított, hogy a Welser társaság igazi célja Eldorádó aranykincsének a megszerzése volt, valamint afrikai rabszolgák elvitele Afrikába. Eldorádó kincsét a muiszka indiánok földjén, a Kolumbiai Felföldön remélték megtalálni. Sajnos eredménytelenül jártak, mivel Gonzalo Jimenez de Quesada már bejutott a muiszkák területére és ki is rabolta azt.

Mivel Speyer 1540-ben meghalt, a király Huttent nevezte ki a venezuelai terület fő irányítójává. Így került sor a 2. felfedező útjára 1541-46-ig. Közben 1542-ben Spanyolországban kiadták az „Új Törvények”-et, amelyek célja a gyarmatosított területek indián lakosságának felszabadítása és védelme volt. 1546-ban találkozott Hutten és Juan de Carvajal, aki hódító utakat szervezett, s törvénytelenül lett kormányzó azon a területen. A köztük lévő ellenségeskedésnek Carvajal vetett véget azzal, hogy megölette Huttent a visszaútja során (menlevelet kapott, de Carvajal becstelen módon eltetette láb alól). Carvajal is megbűnhődött tettéért, mert 1546-ban halálra ítélték és kivégezték.

Phillip von Hutten jelentősége nemcsak felfedezőútjában áll, hanem hogy 3 kötetnyi levelezése maradt fenn a Welserek megbízását illetően. 1988-ig azt hitték, hogy ezek a levelek megsemmisültek, míg fel nem bukkantak egy filatéliai kiállításon. Ezekben leírja, hogy milyen céljai voltak megbízóinak, milyen munkát végeztek Venezuelában. Sőt etimológiai jelentőséggel is bírnak levelei, mert több mint 100 keleti frank szót tartalmaznak, amelyeket a Grimm-szótárban sem tüntettek fel.

Sir Walter Raleigh

Sir Walter Raleigh

Sir Walter Raleigh

1552-1618-ig élt angol költő, író, felfedező volt.

Első Erzsébet királynő gyarmatosító törekvéseiben fontos feladatot kapott. 1579-ben Észak-Amerika tengerpartjánál, majd az új-fundlandi angol gyarmat vezetője lett. 1584-ben megalapította Virginiát. 1585-ben lovaggá ütötték. Több felfedezőutat vezetett 1588-tól, az akkori gyarmatosítók közül Spanyolország ellen.

Amikor meghallotta, hogy az „aranyváros”, Eldorádó létezik, rögtön elutazott Dél-Amerikába, hogy megkeresse. Élményeit egy könyvben is megírta. Erzsébet halála után, I. Jakabot is meggyőzte arról, hogy újra meg kell keresni Eldorádót. 1617-ben nem sikerült a felfedező útja, sőt egy spanyol csoportot is kirabolt. Angliába való hazatérése után perbe fogták, majd lefejezték.

Jelentősége abban áll, hogy utazásait könyvben örökítette meg, sőt megírta a Világtörténet című könyvet, valamint kiadta Edmund Spencer: Tündérkirálynő című művét. A pere alatt a börtönben verseket is írt.

Gonzalo Jimenez de Quesada

Gonzalo Jimenez de Quesada

Gonzalo Jimenez de Quesada

1509-1579-ig élt spanyol felfedező, a mai Kolumbia megalapítója. Katonáskodása Olaszországban hozta meg a hírnevét, így amikor Spanyolországba visszatért, Granadában a király megbízta, hogy a tengeri harcok befejezésében segítsen. 1536-ban utazott az Újvilágba, ahol új földet fedezzen fel nemcsak a partok mentén, hanem a kontinens belsejében. 1537-ben a Magdaléna folyón felhajózva egy völgyet talált, majd a fennsíkon Kolumbia központját. Számos nehézséggel találta szembe magát, úgy mint indiántámadások, egzotikus, ismeretlen élőlények, ragadozók, rovarok, stb. Eljutott a muiszkák földjére az Andokban, akik a Napistent imádták, de tisztelték a keresztet, ami a kereszténység ismeretét jelentette akkoriban. 1538. augusztus 5-én Quesada megalapította Santa Fe de Bogota városát, amely Új Granada fővárosa lett. 1547-ben hazatért, majd 1550-ben új expedícióval tért vissza, hogy megkeresse El Doradót, sikertelenül. Élete vége felé az írásnak szentelte magát, de művei közül a legtöbb megsemmisült. Írt az Új királyság, Granada címmel, valamint egyéb írások az új földterület meghódításáról. 1579-ben a leprának esett áldozatul. Neve Új Granada (mai Kolumbia) felfedezésével és meghódításával hozható kapcsolatba a mai napig is.

Eldorádóról több filmet is készítettek az alkotók. Vegyünk sorra néhányat ezek közül.

Eldorádó

Színes, fekete-fehér, magyar filmdráma.

Időtartam: 100 perc.

Megjelenés: 1988.

Rendező és forgatókönyv: Bereményi Géza

Operatőr: Kardos Sándor

Vágó: Losonci Teri

Szereplők:

Monori Sándor: Eperjes Károly

Monori felesége, Rózsi: Pogány Judit

Monori Marika, a lányuk: Eszenyi Enikő

Berci: Andorai Péter

Nyomozó: Haumann Péter

Temesvári Miklós: Balkay Géza

Valkó Imi: Tóth Barnabás

Valkó Imike: Papcsik András

Sőth Sándor

Tartalom:

A film története 1945-ben játszódik.

Monori Sándor újra dolgozni kezd a piacon. Mindene a pénz, az jelenti számára az életet. Ezért mindent el is követ, hogy minél több pénze legyen. Mivel a lánya hazaérkezik Bécsből terhesen, a férjnek felajánlott ékszerek miatt a kisfiát egyedül szüli meg. Szülei, főleg apja örül ennek, mert az unokát ő nevelheti a saját elveinek megfelelően. 1950-ben már nem megy olyan jól a piac. Monori unokája, Imike megbetegszik, így egy rúd arannyal „veszi meg” a kisfiú egészségét. Elérkezik az 1956-os forradalom, amikor Monori kitalálja, hogy külföldre menekíti lányát és a fiát. Miközben az utcákon a forradalom dúl, Monorit kórházba kell vinni. Unokáját kéri meg, hogy keressen egy orvost, aki egy rúd aranyért ellátja.

Díjak, jelölések

A film a következő díjakat nyerte 1989-ben:

Legjobb rendező: Bereményi Géza

Legjobb film jelölés

Legjobb operatőr jelölés: Kardos Sándor

Legjobb férfi alakítás jelölés: Eperjes Károly

Legjobb forgatókönyv jelölés: Bereményi Géza

Legjobb zeneszerző jelölés: Darvas Ferenc

Eldorádó online

Eldorádó film letöltés

Eldorádó 1988.letöltés ingyen

Új Eldorádó

Kocsis Tibor filmje arról szól, hogy Romániában, az Arany-patak völgyében, Verespatakon újra fel akarták tárni az arany- és ezüstércet. A rendező bemutatja, milyen a környezet, mit éreznek az emberek, hogyan látja őket a cég, amely a haszonért akarja a falut megsemmisíteni, elárasztani. Bemutatja azt a technológiát (cián technológia), amelynek segítségével kiválasztódik a nemesfém a hegyből, ugyanakkor bemutatják, milyen környezeti károsodást visz végbe.

A dokumentumfilm 2004-ben készült, a Budapest Film forgalmazza.

Bemutató Magyarországon 2004. szeptember 30-án volt.

A film visszhangja egész Európában nagy volt, mivel már történt egy baleset Nagybányán. Akkor az ausztrál tulajdonú cég zagytározójából cián került a Tiszába, amelynek következménye a folyó halállományának és számos madárfajnak a pusztulása volt.

Kocsis Tibor filmjének célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a kíméletlen pusztításra, amit az emberek visznek véghez a pénz miatt.

A film adatai

Színes magyar dokumentumfilm.

Időtartam: 76 perc.

Rendező, operatőr, producer, vágó: Kocsis Tibor

Dramaturg: Koncsny Emőke

Zene: Adiemus, Fanfarle Ciocarlia, Sonoton

Ének: Sebestyén Márta

Narrátor: Végvári Tamás

Hangmérnök: Ákos Péter

Gyártásvezető: Loszman Melinda

Díjak, jelölések

Legjobb dokumentumfilm – Magyar Filmkritikusok díja 2005.

Dokumentumfilm fődíj – 36. Magyar Filmszemle 2005.

El Dorado

A Jack Hunter sorozat egyik filmje, amelyben a legendás Aranyvárost keresi Peruban.

Természetesen mások is szeretnék a kincseket megtalálni, köztük Sam Grissom is, aki csapdába csalja Jacket. A perui hadsereg börtönbe is zárja egy időre, de szerelme, Maria Martinez segít neki. Együtt keresik tovább a kincset, illetve El Doradót, az Aranyvárost.

A film 180 perces, műfaját tekintve akció, fantasy, kalandfilm.

2010-ben mutatták be.

A filmet megtekinthetik itt: filmbirodalom

A történetből rajzfilm is készült „Irány Eldorádó” címmel, amelyet megtekinthetnek itt:

filmbirodalom

Eldorádó

Eldorádó

Eldorádó című könyv

Laurent Gaudé: Eldorádó című könyvének cselekménye 2 szálon fut.

Az első szál arról szól, hogy az embercsempészek magukra hagynak embereket, köztük egy asszonyt a tengeren. Megtalálja őket Salvatore Piracci, az itáliai parti őrség kapitánya. A nő segítséget kér tőle, hogy megbosszulhassa gyermeke elvesztését.

A cselekmény másik szála 2 fiatal férfi útkereséséről szól, akik Európába, az ő Eldorádójukba szeretnének eljutni, hogy új életet kezdjenek.

A kapitánynak az az ötlete támad, hogy megnézi azt a földet, ahonnan ezek az emberek érkeznek, vállalva a lebukás veszélyét is. Vásárol egy hajót, hogy tervét megvalósítsa.

A történet ma is megtörténhetne, de nem valóságos a cselekménye.

Végül hallgassák meg a Goombay Dance Band: El Dorado című számát.

Remélem ismerős lesz sokuknak.

5 kérdés, 5 válasz

1. Mikor volt a nagy felfedezések kora? – 15-16. században.

2. Mi volt Eldorádó? – Egy város volt, de az újabb kutatások szerint egy személyről van szó.

3. Kik voltak azok a felfedezők, akik keresték a legendás várost? – Phillip von Hutten, Sir Walter Raleigh, Gonzalo Jimenez de Quesada.

4. Milyen filmek készültek a témából? – Eldorádó, magyar film; Új Eldorádó, dokumentumfilm; El Dorado, amerikai kalandfilm.

5. Miről szól az Eldorádó című könyv? – Az illegális bevándorlókról szól.

Forrás:

Az emberiség krónikája Budapest, Officina Nova 1990. 370-371. o.

Tokodiné Ujházi Andrea (összeáll.): Földrajzi személyek lexikona Debrecen, Tóth Könyvkereskedés, 2003.

Az igazi Eldorádó titkai sohasem létezett az aranyváros

bbc

Philipp von Hutten

Walter Raleigh

Port

biografiasyvidas

Eldorádó

Libri

El Dorado

Új Eldorádó

Port

Képforrás:

A nagy földrajzi felfedezések a reneszánsz és huma

historia.untererde

autotrends

El Dorado

A szerkesztő ajánlja, olvasd el te is!

Lenin

Dány

Hemoglobin

Pannónia Fesztivál

Palotás

Reméljük, tudtunk segíteni.

További szép napot kíván az fk-tudas szerkesztősége!

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
Földesi Magdolna

Nem az okos, aki sokat beszél. (orosz közmondás)
A tudás hatalom. (Sir Francis Bacon)

Advertisement

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.