Felsőzsolca

Felsőzsolca a Miskolctól négy kilométerre található település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A város a Sajó bal partján fekszik. Már a honfoglalás előtti időken lakott volt a terület. 1980-ban már több, mint hétezren lakták és 1997-ben várossá nyilvánították. 2010-ben súlyos árvíz rongálta meg a felsőzsolcai lakóépületek nagy részét, 201 ház pedig megsemmisült.

Tartalomjegyzék:

Felsőzsolca
1. Fekvése
2. Története
3. Címere
4. Közérdekű adatok
5. Közlekedés
6. Intézmények
7. Látnivalók
8. Felsőzsolca Ipari Park
9. Testvérvárosok
5 kérdés – 5 válasz

Felsőzsolca

1. Fekvése

Felsőzsolca városa Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, amelyet körbeölelik a Zempléni-hegység hegyvonulatai, a Bükk-hegység, itt szelídülnek meg a Cserhát lejtői és az Alföld is szegélyezi.

A Miskolctól négy kilométerre, a Sajó bal partján fekvő város felszíne sík, löszös anyagú talajjal borítva. Három folyó völgyeinek metszéspontjában fekszik, ezek a Bódva, Sajó és a Hernád. A város mellett folyik a Sajó és az abba ömlő Kis-Sajó, melyet Bódvaként is ismerünk.

Felsőzsolca térképen

2. Története

Az első írásos megjegyzés Felsőzsolcáról 1281-es dátumú, de tárgyi bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy már a honfoglalás előtti időkben lakott volt ez a terület. Az írott dokumentumban rögzítették a Miskolc és Zsolca közötti birtokvitát.

Azt is tudják bizonyítani, hogy a területen már a XIII-XIV. században volt templom, amely köré a XVII. századig temetkeztek is. A város határában felfedezhető két emberkéz által alkotott földhalom, amelyről úgy vélik, hogy újkőkori földvárak. Bronzkori bronzszobor és égetett edények, valamint a Római Birodalom idejéből származó tárgyi emlékek is előkerültek, amelyek igazolják, hogy Felsőzsolca és környezete folyamatosan lakott volt.

Amikor honfoglaló elődeink erre a területre érkeztek, szláv (más néven vend) telepeket találtak itt. Kis közösségekben éltek. A zltica “sárga” jelentésű ószláv szóból eredeztetik a Zsolcát, ami a sárga, löszös talajra utal. A Bors nemzetség vetette meg itt lábait. A IV. Béla királytól kapott felsőzsolcai birtok első tulajdonosa Ernye bán volt, majd a XV. században már nem volt királyi fennhatóság alatt, zálogbirtok lett. 1564-ben szerezte meg a Rákóczi család a települést, akik meghonosították a protestantizmust. Zsolca virágzó középkori település volt, de a mohácsi vész idején bekövetkező török mészárlás és a pestisjárvány miatt elnéptelenedett. Erre az időre tehető a templom pusztulása is. 1746-ban tett látogatásakor az egri érsek romos templomként említi.

Amikor 1711-ben, a szatmári béke után megszűntek a zálogbirtokok, Dőry András lett a település új tulajdonosa. Őt nevezik a második honalapítónak. Váltották egymást a birtok tulajdonosai: Platthy-Szathmári, Király-Bárczay családok, akik sokat tettek a művelődés és kultúra terén, ugyanis kastélyt, parkokat, óvodát létesítettek. Ma is működik a Platthy Idáról elnevezett óvoda. A XVIII. században szláv nyelvűek települnek Zsolcára nagyobb csoportokban, akik görög katolikusok voltak, így 1803-tól már önálló plébániájuk volt. 1851-ben pedig felépítették saját templomukat.

A XVIII. század második felétől lassú fejlődésnek indult Zsolca, új telepesek érkeztek a vidékre, akik molnárok, ácsok, iparosok voltak. Ez idő tájt vált közlekedési gócponttá a település, amely megkívánta a feltöltött, szilárd utak építését. Az utakat mellett kocsmák és fogadók várták a fáradt utazókat. 1890-es évek táján épült fel a zsolcai vasútállomás. A község ekkor már több ezer lakosú volt, így 1896-ban megkapta a nagyközségi címet. Ez időben bővítették a községházát is, melynek többszöri átépítése után végleges formája Rudolf Mihály kezének munkáját dicséri, aki az új városkép kialakításában is fontos szerepet játszott. Több középület, emlékmű és buszmegálló az ő tervei alapján készült.

A Zsolcai csatáról olvashattunk történelemkönyvünkben, amely az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc egyik győztes ütközete volt. 1849. július 24-26-a között hősiesen harcolt Dessewffy Zsigmond, aki Felsőzsolca egyik családjának fia volt. Itt emeltek emlékművet elsők között az országban a magyar szabadságharcban elesett katonákra emlékezve 1867-ben. A millennium jegyében 2000-ben felújították a szobrot, amely a város főterén áll, a nemzeti ünnepek helyszíne.

A XIX-XX. század fordulóján nagyjából egyforma arányban foglalkoztak az felsőzsolcaiak mezőgazdasággal és iparral, kereskedelemmel.

A XX. századtól Borsod megye fontos iparvidékké vált, és megnőtt a letelepedési hullám is, amelynek következménye az lett, hogy Felsőzsolca lakossága is megduplázódott 1930-ra. Köszönhető volt ez annak is, hogy Miskolc nagyon közel volt a településhez. A világháborúk miatt megtorpant a lélekszám növekedése. Az 1950-es években bekövetkező erőszakos téeszesítés miatt sokan az iparban próbáltak meg boldogulni, ezért a környező nagyvárosok – főleg Miskolc – vonzották a dolgozni akaró felsőzsolcai lakosokat. Az 1980-as években már hétezernél is több lakossal büszkélkedhetett a nagyközség. Ezzel együtt elkezdődött a gazdasági átalakulás, a helyben foglalkoztatottak száma megnőtt. Ezt csak gyorsította a rendszerváltás. Ez a fejlődés tette lehetővé azt, hogy 1997-ben várossá nyilvánították Felsőzsolcát, amely rangot 1997. június 1-jén kapott meg.

A Sajó természetes határvonalat szabott Felsőzsolca és Miskolc között, amelynek talán az is köszönhető, hogy a két város nem olvadt egybe, de kapcsolatuk szoros. Annyira, hogy Felsőzsolca az egyetlen város, ahová miskolci MVK Rt. buszok szállítják az utasokat. További korszerűsítés volt, amikor 2009-ben a város határában felépült modern társasházat adtak át.

Minden idők legnagyobb árvize pusztított 2010 júniusában, amiben 201 ház összedőlt, több mint 1800 ház megrongálódott.

Még ez év augusztusában és decemberében is földrengés rázta meg a várost.

2010. október 3-ától dr. Tóth Lajos a polgármester.

Felsőzsolca lakosságának legnagyobb része magyar, 9%-a vallja magát roma nemzetiségűnek, de még élnek itt bolgár és lengyel kisebbségek is.

3. Címere

A címert tartó sas jelképezi a régen uralkodó Rákóczi családot, de kifejezi a településen dúló harcokat is. A kiterjesztett szárnyú fekete, koronát viselő sas karmában ezüst kard van.

A hegyes pajzs zöld színét a felső harmadtól ezüst hullámos pólya osztja ketté, amely alatt ezüst, hegyével lefelé állított és szembefodított ekevas és csoroszlya van. Ez a két mezőgazdaságban használatos eszköz jelképezi a földművelést, az ezüst hullámos sáv pedig a Sajót.

Felsőzsolca címere

4. Közérdekű adatok

Régió: Észak-magyarország.

Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén.

Kistérség: Miskolci.

Jogállása szerint város, polgármestere dr. Tóth József.

Felsőzsolca irányítószáma 3561, körzethívószáma 46.

5. Közlekedés

Felsőzsolca megközelíthető a 3-as és a 37-es útról is, vonattal pedig a Budapest-Miskolc-Sátoraljaújhely, valamint a Miskolc-Hidasnémeti vasútvonalon is.

A miskolci MVK Zrt. buszai biztosítják Felsőzsolca lakosainak a tömegközlekedést. Jelenleg a 7-es buszjárat közlekedik, de más járat áthalad a városon.

6. Intézmények

Családgondozó Központ: az intézmény feladata, hogy a szociálisan rászorulók részére saját otthonunkban vagy lakókörnyezetükben, önálló életvitelük fenntartását segítse, megoldja az egészségi, mentális vagy egyéb okokból való problémáik miatt.

Egészségügy: A központi orvosi ügyelet is itt kapott helyet, de itt található a háziorvosi-, a gyermekorvosi- és a fogászati rendelők is. Két gyógyszertár áll a felsőzsolcaiak rendelkezésére.

Oktatási intézmények: Felsőzsolca egy óvodával, egy katolikus és egy református általános iskolával büszkélkedhet.

Kultúra: A Közművelődési Intézet és Városi Könyvtár 2011-től működik önállóan, amelynek épülete a 2002-ben felújított Bárczay-kastély. Az kastély otthont ad a Felsőzsolca történetét bemutató állandó helytörténeti gyűjteménynek. A helyi diákok múzeumi órák keretén belül ismerhetik meg saját városuk történetét, szakköröket szerveznek számukra. Közreműködnek civil szervezetek rendezvényeinek megszervezésében és lebonyolításában, testvértelepülésekkel való kapcsolatépítésben is.

A városi könyvtár 2002-ben nyitotta meg kapuit felhasználói számára, amely a felújított kastélyépületben található meg. Közel harminc ezres állománnyal rendelkezik, és három helyiségben szolgálja ki a művelődni vágyókat.

A Zsolca Táncegyüttest 1989-ben alapították helyi fiatalok. Feladatuknak tartják a magyar nép táncainak bemutatását és megismertetését.

A Felsőzsolca Rendezvények Háza egy olyan többfunkciós intézmény, amely a lakosság művelődési, kulturális és sportolási igényeit hivatott szolgálni. A létesítményt 2008-ban adták át, amelyben megtalálható tárgyalóterem, edzőterem és küzdőtér, lelátó, büfé és egyéb kiszolgáló helyiségek. A létesítmény bérbeadása történhet sport-, kulturális-, család, vallási rendezvények céljára, kongresszusok, kiállítások, koncertek, bálok, esküvők lebonyolítására.

Sport: A Felsőzsolca Sport Egyesület alapításáról hiteles dokumentum nem maradt fent, csak az 1950-es évekig tartó tudnak visszamenni az egyesület történetét illetően, amit a második világháború előtt élt sportolók visszaemlékezéséből állítottak össze. Annyi biztos, hogy 1922-ben létrehozták a Testedző Ellenőrző Bizottságot, majd az 1930-as években megjelentek a levente csapatok. Levente bajnokságok keretén belül helyi labdarúgó csapatok mérkőztek meg.

Zsolca TV: A kábeltelevíziós szolgáltatás 1990-es években jelent meg, és a város mindennapjairól, intézményi rendezvényekről, sporteseményekről ad számot. A Zsolca TV 2005-ben jött létre. Évente 50-70 órányi adással jelentkezik a KözelKép, amely egy közéleti magazinműsor.

7. Látnivalók

Bárczay-kastély: Felsőzsolca legszebb házainak egyike, amelyet a Fáy család épített a XVIII. században klasszicista stílusban. Ez az épület volt a falu földbirtokosának lakhelye. 1773-ban Bárczay András, az új tulajdonos új szintet húzatott az épületre, mely megadta annak végleges formáját. Jelenleg itt működik a Közművelődési Intézet és Városi Könyvtár. Régebben használták oktatási célokra is. Egy történet szerint itt őrizték volna a koronát az 1848-49-es szabadságharc ideje alatt, amikor Debrecenbe menekült a kormány. Akkoriban a Szemerei család tulajdonában volt a kastély.

Bárczay-kastély

Római katolikus templom: 1900-ban épült Keresztelő Szent János tiszteletére.

Katolikus templom

Trianon-emlékmű: 2005-ben adták át a Millenniumi Emlékparkban.

Trianon-emlékmű

Felsőzsolcai szélerőmű: 2006-ban állították fel.

Szélerőmű

8. Felsőzsolca Ipari Park

Az Ipari Park címet 2005-ben nyerte el a társaság, amely a rendelkezésére álló 62 ha-t kiépítette a befektetők fogadásához szükséges infrastruktúrával. Nagy teherbírású úthálózat, víz-, gáz-, szennyvíz-, gázhálózat, villamos energia ellátás, közvilágítás és telekommunikáció hálózatot épült. 2007-ben bővítették a meglévő területet 103 ha-ra, így a hazai befektetők mellett ma már egyre több külföldi vállalkozásnak is helyszínt biztosít. Szolgáltatásaik közé tartozik a műszaki-, jogi-, pénzügyi-, számviteli tanácsadás, logisztikai-, területőrzési- és építőipari szolgáltatás, valamint munkaerő közvetítés.

9. Testvérvárosok