A világ legnézettebb, legrangosabb autóverseny sorozata, több száz millióan követik nyomon a versenyt a márciusi kezdéstől egészen az októberi befejezéséig.

Tartalomjegyzék

1950-es évek és 1960-as évek
1970 és 1980 as évek
1990 és a 2000 -es évek
Nagydíjak 2014-ben
Szabályok
Gazdasági háttér
5 kérdés 5 válasz

1950 és 1960-as évek

1950-ben indult útjára a Formula–1 világbajnokság, az első világbajnok az olasz Giuseppe Farina lett Alfa Rómeó típusú autójával, csapattársa, az argentin Juan Manuel Fangio szerezte meg a második helyet. Fangio 1951-ben és 1954-ben, 1955-ben, 1956-ban és 1957-ben ért fel a csúcsra fokára. Az angol Stirling Moss-t az egyik legjobb Formula–1-es versenyzőnek tartják a legjobbnak azok közül a pilóták közül, akik nem nyertek soha világbajnokságot. Fangiot öt világbajnoki címével hosszú ideig a sportág legsikeresebb versenyzőjeként tartották számon. Mellette Alberto Ascari volt még eredményes, ő a Ferrarival ért fel a csúcsra 1952-ben és 1953-ban. Az utolsó két szezont az angol Mike Hawthorn és az ausztrál Jack Brabham nyerte meg. Az évtized a gyári csapatok uralmát hozta, az Alfa Romeo, a Ferrari, a Mercedes és a Maserati, voltak a legjobbak, ezek már a háború előtt is versenyeztek. 1958-ban első alkalommal került kiírásra a konstruktőri világbajnokság, ezt a Vanwall nyerte meg. Az első években a háború előtt épített autókkal versenyeztek. Az autókat keskeny, mintázott gumiabroncsokkal szerelték fel. Az 1950-es években a Formula–1-es naptár csupán néhány európai nagydíjból és az amerikai 500 mérföldes versenyből állt össze. Az Alfa Romeo visszavonulását követően a világbajnokságon a 2 literes, sűrítő nélküli kocsik domináltak. Később bevezették a 2,5 literes, sűrítő nélküli autókat, ami a Mercedes visszatérését eredményezte. Több újítás bevezetése után a Mercedes egymást követő két évben megnyerte a világbajnokságot, később a Le Mans-i tragédia miatt a Mercedes kiszállt a motorsportból. Az 1960-as évek elején megjelentek az első magáncsapatok, (Vanwall, Cooper, Lotus, BRM). Ezek a csapatok mivel nem rendelkeztek saját motorral ezért a motort más gyártóktól szerezték be. Elkezdtek terjedni a privátcsapatok ezek közül voltak olyanok, amelyek a mások által tervezett autókat vásároltak és azzal versenyeztek. Elterjedtek a keskeny karosszériák. A versenyautók 220 lóerővel rendelkeztek. A hengerűrtartalmat a szívómotoroknál 3000 cm³, a turbófeltöltőseknél 1500 cm³ -ben állapították meg. A ’60-as évek végén megjelentek a reklámok is. az ausztrál Jack Brabham lett az évtized első világbajnoka, utána Phil Hill (USA), őt követően Graham Hill (Anglia) szerzték meg a világbajnoki címet. 1963-ban ás 1965-ben a skót Jim Clark nyerte meg a világbajokságot. 1964-ben John Surtees ünnepelhetett 1966-ban Jack Brabham 1967-ben Denny Hulme, 1968-ban Graham Hill 1969-ben Jackie Stewart ért fel a csúcsra. Háromszor a Lotus (1963, 1965, 1968), kétszer a Brabham (1966, 1967) és a Ferrari (1961, 1964), és egyszer-egyszer a Cooper (1960), a BRM (1962) és a Matra (1969) szerezték meg a világbajnoki címet.

people.inf.elte.hu
hotdog.hu
forma1forever.eoldal.hu

1970 és 1980-as évek

1970-től egy új motor a Ford-Cosworth uralta a Formula 1 mezőnyét ezzel a motorral összesen 155 versenyt és 12 egyéni világbajnoki címet értek el. Egyetlen vetélytársa a Ferrari volt. összesen 3 világbajnoki címet tudtak szerezni. Az olyan motor gyártók, mint Maserati, a Weslake, a Honda, a BRM, és a Brabham-Alfa Romeo alig arattak egy-néhány győzelmet. 1970-ben évek Jochen Rindt, lett a világbajnok, aki az olasz nagydíjon halálos balesetet szenvedett így az első posztomusz világbajnok lett. 1971 és 1974 között a skót Jackie Stewart és a brazil Emerson Fittipaldi egymást váltva uralták a mezőnyt. Az évtized második fele Ferrari Ferrari uralmát hozta. 1975-ben, 1976-ban, 1977-ben és 1979-ben is konstruktőri világbajnoki címet szereztek. 1975-ben, és 1977-ben az osztrák Niki Lauda ért fel a csúcsra. 1976-ban a brit James Hunt, 1978-ban az amerikai Mario Andretti, 1979-ben a dél-afrikai Jody Scheckter ünnepelhették meg a győzelmüket. Az 1970-es években az olyan pályákat, mint a 23 km hosszú Nürburgring (Nordschleife), vagy a 14 kilométeres Spa-Franchochamps elkezdték átépíteni a bukóterek hiánya és a keskeny aszfaltcsíkok miatt ugyanis ezek a pályák veszélyesek voltak. Niki Lauda 1976-ban súlyos balesetet szenvedett, ennek hatására a német nagydíjnak a Hockenheimring adott otthont. Az 1970-es évek vége, az 1980-as évek eleje sok technikai újítást hozott. Mario Andretti világbajnoki címe után középpontba kerültek a szívóhatású az úgynevezett Ground Effect autók, ezek speciális alvázkiképzésükkel hatalmas leszorító erőt biztosítottak, ennek hatására nagyobb sebességgel tudtak a kanyarokban haladni. Ekkor olyan különleges konstrukciók is létrejöttek, mint a Brabham BT46, alváza alatt negatív légpárna kapott helyett, aminek hatására egy ventilátorral kiszívták a levegőt az alváz alól. Ezáltal még erősebb lett a leszorító erő. Nagy sikert arattak a hatkerekű Tyrrell P34, Jody Scheckter és Patrick Depailler autója az 1976-os és 1977-es szezonban, és az ikerkasznis Lotus 1981-ben., de később ezeket betiltották. 1977-ben megjelent a színen a Reanult turbómotor, 1979-ben pedig megszületett az első turbómotoros győzelem. 1983-tól végérvényesen a turbómotorok, vették át az irányítást, 1000 LE teljesítményük véglegesen leszorította a szívómotoros autókat az élről. A későbbiek folyamán a nagy fogyasztás miatt korlátozták az autók ló erejét az. A Cosworth motorokat 1982-től már csak a Formula–3000-ben alkalmazták. A versenysorozat legerősebb motorja a BMW lett 1984-ben, teljesítményét 1400 lóerőre becsülték. Viszont a nagy fogyasztása valamint a megbízhatatlansága miatt mégsem sikerült az áttörés. Az autók nem bírták sokáig a turbó használatát, emiatt bizonyos időközönként kénytelenek voltak kikapcsolni, a fogyasztás csökkentése végett. 1989-ben betiltották a turbófeltöltők használatát, majd kiírtak egy párhuzamos bajnokságot a turbó nélküli autóknak. Később minden csapat ismét szívómotort alkalmazott, megengedett maximális hengerűrtartalmukat 3500 cm³ -ben állapították meg. A motorok V8, V10, V12, vagy W12 elrendezésűek voltak. A Renault nagynyomású léghűtést alkalmazott amivel megnőtt az autók fordulatszáma, a 12 000 fordulat/percet is elérhette. Az 1980-as évek két legsikeresebb versenyzője a brazil Nelson Piquet, és a francia Alan Prost három világbajnoki címet (1981, 1983, 1987 nyert brazil Nelson Piquet és a francia Alain Prost, uralták a mezőnyt három-három világbajnoki címet szerezvén. Az ausztrál Alan Jones, és finn Keke Rosberg, az osztrák Niki Lauda, és a brazil Ayrton Senna egy-egy világbajnoki címet szereztek. A Williams és a McLaren is egyaránt négy-négy világbajnoki címet szereztek, a Ferrari kétszer volt sikeres.

users.atw.hu
tagheuer24.hu
totalcar.hu

1990 és 2000-es évek

Az olyan elektronikus segédeszközök, mint a kipörgés gátló és az ABS, ezen kívül az aktív felfüggesztés is megengedett volt az 1990-es évek elején. Ezeket a segédeszközöket az 1994-re megszüntették. 1994-ben, a San Marinó-i nagydíjon két halálos baleset is történt Roland Ratzenberger és Ayrton Senna, is életüket vesztették, ezért a biztonságot előtérbe helyezték. A motorok maximális hengerűrtartalmát 1995-re a motorok maximális hengerűrtartalmát 3000 cm³-re csökkentették. 750 LE ről 650- re csökkent az autók teljesítménye 1996-ra a Ferrari hagyományos, de lecserélte a sokat fogyasztó V12-es motorját és új gazdaságosabb V10-esre cserélték. Ennek köszönhetően 1996-ban három versenyt is sikerült megnyerniük, Michael Schumacher által. 1997-re Az autók 1997-re újra elérték a korábbi 750 lóerős teljesítményt. A fordulatszám pedig 17 000/percre nőtt. Az első két bajnokságot a McLaren és Ayrton Senna nyerte. Nigel Mensel 1992-ben Alain Prost 1993-ban nyerték meg a világbajnokságot. Ezután Prost visszavonult az aktív versenyzéstől. 1994-ben a Williams újra elnyerte a konstruktőri világbajnoki címet, az egyéni címet első németként Michael Schumacher kaparintotta meg, bár eléggé vitatottak voltak a körülmények. 1995-ben Schumacher megvédte a címét a Benetton pedig megnyerte a konstruktőri címet, 1996-ban Schumacher átszerződött a Ferrarihoz szerződött, újra a Williams csapat lett a bajnok Damon Hill vezérletével, aki az apja Graham Hill nyomdokaiba lépve lett világbajnok (Graham 1962-ben és 1968-ban diadalmaskodott). 1997-ben a Williams nyert, a kanadai Jacques Villeneuve-vel. az élen 1998-ban, a McLaren és a finn Mika Häkkinen nyertek. 1999-ben bár ismét Häkkinen megvédte a címét, a konstruktőri címet pedig hosszú szünet után a Ferrari szerezte meg. Ez az évtized a Ferrari és Schumacher évtizede volt. Ötször egymás után nyertek konstruktőri és egyéni világbajnoki címet. Schumacher 2002-ben minden versenyen dobogós helyen ért célba, ezzel ő volt az első pilóta, pályafutása során 91 nagydíjat nagydíjjal lett gazdagabb. Az FIA többször is módosította a szabályokat, 2002-ben egy osztrák nagydíjon történt incidens miatt betiltotta a csapatutasításokat. 2005. szeptember 25-én befejeződött Schumacher uralkodása, a spanyol Fernando Alonso, a Renault versenyzője, lett a Formula–1 legfiatalabb világbajnoka. 2006-ban a Renault és Alonso megvédték a címüket. Schumacher ez év végén visszavonult az aktív versenyzéstől. 2007-ben óriási botrányt okozott, hogy a McLaren illegálisan szerzett adatokat a Ferraritól szerzett adatai, ami miatt az istállót kizárták. A finn Kimi Räikkönen egy pont előnnyel nyerte meg a világbajnoki címet kihasználva a McLaren-en belüli széthúzást. A Ferrari megnyerte a konstruktőri világbajnoki címet. 2008-ban Lewis Hamilton nyerte a világbajnokságot, a Ferrari begyűjtötte a konstruktöri világbajnokságot, 2009-ben a Ross Brawn által alapított Brawn Mercedes és Janson Button lett a világbajnok, 2010 és 2013 között Sebastian Vettel és a Red Bull Renault lett a győztes.

formula1.com
f1vilag.hu
hungaroring.hu

Nagydíjak 2014-ben

Összesen 19 nagydíjat láthatnak az F1 szerelmesei. A Koreai és az indiai nagydíj kikerültek a versenynaptárból, visszatért az osztrák nagydíj és új helyszínként mutatkozik az orosz nagydíj.
A versenynaptárban az alábbi nagydíjak szerepeltek: 1; március 16. Ausztrál nagydíj: 1 Nico Rosberg (Mercedes), 2 Kevin Magnussen (McLaren-Mercedes), 3, Jenson Button (McLaren-Mercedes). 2; március 30. Maláj nagydíj: 1 Lewis Hamilton (Mercedes), 2 Nico Rosberg (Mercedes), 3 Sebastian Vettel (Red-Bull Renault). 3; április 6. Bahreini nagydíj 1 Lewis Hamilton (Mercedes), 2 Nico Rosberg (Mercedes), 3 Sergio Perez (Force India-Mercedes). 4; április 20. Kínai nagydíj 1Lewis Hamilton, (Mercedes) 2 Nico Rosberg (Mercedes), 3 Fernando Alonso (Ferrari). 5; május 11. Spanyol nagydíj 1 Lewis Hamilton (Mercedes), 2, Nico Rosberg (Mercedes), 3, Dainel Ricciardo (Red-Bull Renault). 6; május 25 Monacói nagydíj. 1 Nico Rosberg (Mercedes), 2 Lewis Hamilton Mercedes), 3 Daniel Ricciardo (Red-Bull Reanault). 7; június 8 Kanadai nagydíj 1 Daniel Ricciardo (Red-Bull Renault), 2 Nico Rosberg (Mercedes), 3 Sebastian Vettel (Red-Bull Renault) : 8; június 22. Osztrák nagydíj 1 Nico Rosberg (Mercedes), 2 Levis Hamilton (Mercedes), 3 Valtery Botas (Williams-Mercedes) 9; július 6 Brit nagydíj 1 Lewis Hamilton (Mercedes), 2 Valtterri Bottas (Williams -Mercedes) 3 Dainel Ricciardo (Red-Bull Renault) 10; július 20 Német nagydíj. 1 Nico Rosberg (Mercedes), 2 Walteri Bottas (Wiliams-Mercedes), 3 Daniell Ricciardo (Red Bull-Renault) 11; július 27 Magyar nagydíj 1 Daniel Ricciardo (Red Bull-Renault), 2 Fernando Alonso (Ferrari) 3 Levis Hamilton (Mercedes) 12; augusztus 24 Belga nagydíj: 1 Daniel Ricciardo (Red-Bull Renault) 2 Nico Rosberg (Mercedes) 3 Valtterri Bottas (Williams-Mercedes) 13; szeptember 7 olasz nagydíj. 1 Lewis Hamilton (Mercedes) 2 Nico Rosberg (Mercedes) 3 Felipe Massa (Williams-Mercedes) 14; szeptember 21 Szingapúri nagydíj. 1 Lewis Hamilton (Mercedes) 2 Sebastian Vettel (Red Bull- Reanult) 3 Daniel Ricciardo (Red Bull- Reanult)  15; október 5 Japán nagydíj. 1 Levis Hamilton (Mercedes) 2 Nico Rosberg (Mercedes) 3 Sebastian Vettel (Red Bull Renault)  16; október 12 Orosz nagydíj. 1 Lewis Hamilton (Mercedes) 2 Nico Rosberg (Mercedes) 3 Valtteri Bottas (Williams-Mercedes) 17; november 2 Amerikai nagydíj. 1 Lewis Hammilton (Mercedes) 2 Nico Rosberg (Mercedes) 3 Daniel Ricciardo (Red-Bull Renault)  18; november 9 Brazil nagydíj. 1 Nico Rosberg (Mercedes) 2 Lewis Hamilton (Mercedes) 3 Felipe Massa (Williams) 19; november 23 Abu-Dzabi nagydíj. Lewis Hamilton (Mercedes) 2 Felipe Massa (Williams) 3 Valteri Bottas (Williams) Világbajnok: Lewis Hamilton (Mercedes) 384 pont 2 Nico Rosberg (Mercedes) 317 pont 3 Daniel Ricciardo (Red-Bull Renault) 238 pont Konstruktőri Világbajnokság végeredménye: 1 Williams 701 pont 2 Red-Bull Renault 405 pont 3 Williams 320 pont

nemzetisport.hu
gphirek.hu
fia.com

Szabályok

A versenyek során többször módosultak a szabályok. Mind a biztonsági mind a technikai szabályok sokat módosultak. A pilótáknak fontos betartani a szabályokat, a vétkes pilótát kizárhatják nemcsak az adott futamból, de akár az egész sorozatból is amennyiben ha a pilóta megszegi a szabályokat. Sokat változtak a motorok az idők folyamán, teljesítményüket hol növelték, hol csökkentették. A gumik is sokat jelentenek a versenyek során. Minden nagydíj három részből áll: ezek a szabadedzés, időmérő és futam. Szabadedzés összesen három van pénteken kettő, szombaton egy Monacóban pénteken szünnap van, ott csütörtökön van szabadesés. Az időmérő edzések folyamán dől el, hogy ki hol foglalhatja el a helyét a verseny során. Az időmérő három részből áll, ami 20, 15 és 10 perces szakaszokra oszlik. 2011-ben visszahozták a 107%-os szabályt, vagyis ha egy pilóta nem éri el a 107%-os időlimitet akkor nem vehet részt a versenyen. A futamok helyi idő szerint 14 órától kezdődnek (ez alól kivétel Szingapúr ott este 20 óra a kezdés). Öt perccel a rajt előtt az autók beállítását be kell fejezni, és a szerelőknek el kell hagyniuk a rajtrácsot. Miután kigyulladtak a zöld lámpák a versenyzők tesznek egy felvezető kört, ekkor tilos előzni. Ha egy versenyző közben kicsúszik vagy valami műszaki problémája akad, csak akkor állhat vissza a helyére, ha a teljes mezőny nem haladt még el mellette. Miután megtették a kört az autók visszaállnak a helyükre. Az öt piros lámpa felvillanása és kialvása után kezdetét veheti az igazi futam, a verseny. Minimum egyszer a versenyzőknek ki kell állniuk a boxba, gumicserére és kisebb javításokra. Mindkét gumikeveréket kötelező a verseny során használniuk. A versenyt leintik, ha az első helyen végzett pilóta teljesíti a versenytávot. Ha félbe szakad valami miatt a futam, de a versenyzők megtették a versenytáv 75%-át akkor teljes pontszámot adnak. A futam után a pilóták a tiszteletkör után visszatérnek a bokszutcába, az első három kivétel ez alól ők egy elkülönített részbe állnak be helyezésük sorrendjében. A dobogón a győztes pilóta és csapata himnuszát játsszák el, majd jöhet a pezsgőzés. Az arab országokban pezsgő helyett illatosított rózsavizet kapnak.
Zászlók: Kockás zászló: Vége a versenynek, piros zászló: a verseny, szabadedzés vagy időmérő félbeszakad, kék: Figyelmezteti a lassabb versenyzőt, hogy engedje el a gyorsabb autót, bokszutca bejáratánál: nagy forgalom, sárga: tilos előzni SC: biztonsági autó a pályán, zöld: ismét szabad előzni. fehér, lassú jármű, piros sárga csíkos: csúszós pálya, fekete közepén narancs körrel: versenyző figyelmeztetése hogy technikai problémája van, fekete fehér átlós zászló, figyelmeztetés sportszerűtlen viselkedésért. fekete zászló: versenyző kizárása. Pontozási rendszer: 1: 25 pont, 2: 18, 3: 15, 4: 12, 5: 10, 6: 8 7: 6, 8: 4, 9: 2, 10: 1 pont

f1-live.hu
formula1.ferrari.com
theguardian.com

Gazdasági háttér

A formula 1 az egyik legdrágább versenysorozat, a szállítások, csapatok fizetése elszállásolása óriási költségeket emésztenek fel. A bevételek nagy része a szponzorok támogatásából és a televíziós bevételből ered, a csapatok a pénz többségét a fejlesztésekre fordítják, a támogatás függ attól, hogy a logók mekkora méretben és mien mennyiségben fordulnak elő az autók festésén vagy a versenyzők esetleg a csapat ruháin. A televíziós jogokból származó díjakat a FOM osztja szét az első 10 között nem nyilvánosan. Amelyik csapat legalább 1 pontot szeret annak az FIA a következő versenytől ingyenesen szállítja a felszerelést. A verseny többször is váltságot ért meg, a 2000-es évek elején nem tett jót a versenysorozatnak Schumacher és a Ferrari sorozatos győzelme. az FIA igyekszik előtérbe helyezni a csapatok költségvetéseinek csökkentését, ezzel is támogatva a szerényebb költségvetésű csapatokat.

cimkezes.origo.hu
index.hu
gphirek.hu

5 kérdés 5 válasz

1 Mikor kezdődött a forma 1? 1950-ben

2 Ki szerezte a legtöbb világbajnoki címet Schumacher előtt? Huan Manuel Fangio

3 Ki volt az első német világbajnok? Michael Schumacher

4 Hány nagydíjat rendeznek 2014-ben? 19-et

5 Honnan van a verseny legnagyobb bevétele? Szponzori költségekből

Reméljük cikkünk segítségükre volt

Szép napot kíván az fk-tudas.hu

A szerző további ajánlatai!

Győri Audi ETO KC
Bajnokok Ligája-2013-2014
Európa Liga-2013-2014
2014-es-labdarugó-vilagbajnokság-selejtező
Niall Horan

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel: