Hiszti

Hiszti

Advertisement

Hirdetés - Igazság Magazin

A hiszti jelentése fegyelmezetlen idegesség, hisztéria. A görög hüsztéria (anyaméh)szóból ered. A gyermekkor fejlődési folyamatának bizonyos szakaszához tartozó kísérőjelenség, amely elkerülhetetlen és szükséges.

Tartalomjegyzék:

Hiszti
1. A hiszti jelentése
2. A hiszti jellemzői
3. A dackorszak hiszti
4. A hisztit kiváltó okok
5. A hiszti formái
6. Hisztikezelő módszerek
5 kérdés – 5 válasz

Hiszti

1. A hiszti jelentése

A hiszti:

  1. fegyelmezetlen idegesség, hisztéria;
  2. hisztériás személy, főleg nő – írja az Idegen szavak és kifejezések szótára.

Angolul tantrum vagy temper tantrum.

A hiszti – más néven hisztéria – a görög hüsztéra, vagyis anyaméh szóból ered.

“Különböző abnormis lelki reakciók és testi zavarok egész sorának összefoglaló megjelölése.” 

– magyarázza a Pszichológiai Lexikon.

Platón, Szókratész és Galenus az anyaméh betegségének tartották, de megfigyelték, hogy férfiak körében is előfordul. Mára már nem tekintik önálló betegségnek, hanem megkülönböztetnek hisztériás karaktert és hisztériás reakciót.

Pavlov szerint a hisztériás egyénekre jellemző az agykérgi gyengeség, valamint a szervezet és a környezet egységét biztosító alaprendszer helyes kölcsönhatásának átmeneti vagy idültebb diszharmóniája. Mindkét nemnél és a gyerekeknél is előfordul.

Akinek gyermek van és gyermeket nevel szinte biztos, hogy átélte már az embert próbáló hisztiket.

2. A hiszti jellemzői

A gyermek saját akaratának sokszor csak annyi a célja, hogy kinyilvánítsa véleményét, amely sokszor ellenkezik szüleiével. A gyermek akarata és viselkedése gyakran ellentmondásba kerül, dacol szüleivel. Ez feszültséget okoz benne és kialakul a hiszti. A gyermek egyszerre akar önálló lenné, akaratát érvényesíteni, de édesanyja ölelő karjaira is vágyik. A szülőnek ebben a helyzetben kellene higgadtnak, nyugodtnak maradnia, mert a gyermeknek erre van szüksége. Ám ezt kivitelezni néha nagyon nehéz. Az érzelmi biztonság és az elfogadás teszi lehetővé azt, hogy egészséges önálló személyiséggé fejlődjön gyermekünk. Vagyis a leghatékonyabb módszer a szeretetteljes és következetes bánásmód.

Ebben a korszakban nagy türelmet kell tanúsítania a szülőknek, főleg az édesanyának, de a család többi tagjainak támogatására is szükség van. Erre a korra jellemző az, hogy ragaszkodni kezd egy tárgyhoz a kicsi, amely egyfajta anyapótlék.

Ugyanilyen biztonságérzetet ad a napi rutin betartása, mert ebben a rendszerben megtanulja a gyermek a helyét a családban, csökken a frusztráltság, a düh, hiszti.

3. A dackorszak hiszti

Amikor egy újszülött baba a világra jön, javarészt még csak ingerei vannak. A külső ingerek és a csecsemő belső ingerei szinte teljesen egybeolvadnak. Majd amikor eltelik pár hónap, a baba egyre jobban kezdi összekapcsolni szükségletei kielégítését az édesanyjával. 5-6 hónapos korában felfigyel a külvilág történéseire. Mozgásfejlődése egyre nagyobb teret biztosít számára a világ felfedezésében. A 6-10 hónapos korszakot a gyakorlás időszakának is szokták nevezni. A baba 10 hónapos kora körül rohamos fejlődésen megy keresztül. Mászik, kúszik, álldogál, majd elindul. A két lábon való járás pedig új távlatokat nyit a gyermek számára. Különösen megterhelő időszak ez a szülők számára, sokan túlfegyelmezik a gyermeket, mások pedig nem hagyják, hogy bármi cselekedetet véghezvigyen. A legjobb megoldás az, ha a szülő felügyelet alatt hagyja a gyermeket érvényesülni. 18 hónapos kortól ismét egy új viselkedést kell megtanulni.

Hiszti2

Hiszti nyilvános helyen

A nagy felfedező újból anyás lesz. Már tisztában van önmagával, de képességeit és abból eredő korlátait nehezen ismeri fel. Szembesül azzal, hogy akarata korlátokba ütközik, és ez a korlát leginkább az anya akarata. Felismeri azt, hogy édesanyja és ő két különálló személy, hogy nem egyformán reagál édesanyja hasonló helyzetekre. Rájön, hogy nem mindenható, és hogy képessége sokszor alacsonyabb szinten van, mint amit meg szeretne valósítani. Arról nem is beszélve, hogy türelmük ilyenkor még kevés és hamar dühösek lesznek, ha valami nem úgy sikerül, mint ahogy eltervezte. Feltétlenül igaz ez a konstruktív időszakra, amikor már az építőkockákból épít is, nem csak rombol. Azonban ha nem sikerül elsőre összeilleszteni a játékelemeket, akkor azt rombolás és dühroham kísérheti.

Kétéves korára egyre jobban megismeri önmagát és a külvilágot, több mindent tud kifejezni, egyre kevesebbszer sír, ha édesanyja egyedül hagyja a bölcsődében, vendégségben, mert már képes felidézni anyukáját és az ő szeretetét. Ez a szeretet minél erősebb, annál könnyebben megy az elszakadás. Ha jó a gyermek és a szülő kapcsolata, akkor sokkal könnyebb a gyermeknek felidéznie édesanyja szeretetét. Minél több pozitív élménye van édesanyjával, annál hatékonyabban tudja ezt felidézni, így okozva magának lelki nyugalmat. Ezt nevezik a tárgyállandósság időszakának.

Agyunk három területre osztható:

  • racionális agy;
  • emlősagy;
  • hüllőagy.

Az, hogy gyermekeink agyának melyik része aktivizálódik legjobban, függ attól, hogyan neveljük őket és hogyan reagálunk rájuk. A különböző agyterületek koordináltan fognak működni vagy inkább az egyik rész uralkodik a többi felett? Az emlősagy (érzelmi agy, limbikus rendszer) onnan kapta az elnevezését, hogy nagyjából azonos struktúrával rendelkezik, mint a többi emlős agya. Ez a terület az erőteljes érzelmek központja, amelyet magasabb rendű racionális agyunk (neocortex) tud szabályozni. Többek között itt keletkezik a düh, a félelem és az elválás okozta szorongás (szeparációs distressz) intenzív érzése.

A gyerekek agyának nagy része (75 %) születés után fejlődik ki. A magasabb rendű agyuk nagyon fejletlen, így az első években az alacsonyabb rendű agy az uralkodó. Ez azt jelenti, hogy a primitív megnyilvánulások, és az alacsonyabb rendű agy idetartozó érzelmi rendszerei felülkerekedhetnek. Emiatt van az, hogy a gyermek földön fetreng, ordít, zaklatott.

Hiszti

A földön fetrengős hiszti

A magasabb rendű agy ekkor még fejletlen ahhoz, hogy ezeket az óriási érzelmeket irányítani tudja. Szükség van a szülői segítségre, hogy megnyugodjanak. Az érzelemdús, odafigyelő szülői gondoskodás mellett a gyermek magasabb rendű agya elkezd fejlődni és fokozatosan képessé válik arra, hogy kezelje a stresszhelyzeteket.

A hiszti és a hisztériás roham az éretlenség jele. A gyermek ilyenkor nem rosszalkodik, hanem valódi kínzó érzésektől szenved.

Ha a szülő tisztában van azzal, hogy mi történik gyerekükkel a hiszti alatt és megfelelően tudja azt kezelni, akkor pozitív irányba alakíthatja gyermeke agyát és felnőtt korban kezelni tudja majd érzéseit, a stresszhelyzeteket.

A dackorszak nem csak a kicsiről szól, hanem a szülő reakciójáról is. Ekkor szembesül az édesanya, hogy a helyzet a gyermek növekedésével nem feltétlenül egyszerűbb lesz sőt. Amikor a baba 1-1,5 éves kora körül a dackorszakba ér egyre önállóbb, egyre merészebb is, és olyan kiszámíthatatlan dolgokat művel. Intenzív érzelmeit gondolkodás nélkül kifejezi, amire sokszor a szülő reakciója is hasonló.

Dac

Dac

A dackorszakra jellemző, hogy a gyermek 2-3 évesen elkezdi kinyilvánítani azt, hogy mi az, amit nem akar. Fokozatai a sértődött dactól elfajulhat egészen a földön fetrengős, ordítós, toporzékolós változatig is. A gyermek érvényesíteni akarja, mi nem jó neki, mit szeretne. A fejlődéslélektan nem szerepelteti a hisztit, hiszen ez egy hosszabb fejlődési szakasz szelete. Ekkor már számos dolgot felismer maga körül a gyermek. Már nem többes számban beszél, hanem egyes szám első személyben említi magát. Megkülönbözteti a különböző nemű felnőtteket, gyerekeket.

A hiszti intenzitása függhet az idegrendszer működésétől is, de nem maga a hiszti jelenléte, hanem annak erőssége. Az akaratos, hisztis gyermek felnőtt korában is makacsabb és ragaszkodóbb lehet, aminek előnye, hogy addig küzd egy problémával, feladattal, amíg azt meg nem oldja.

Minden gyermek meg- és átéli a dackorszakot, ami szerencse. Ha megértjük mi felnőttek és szülők a miértjét, akkor rájövünk mennyire szükséges is ez.

A dackorszak szükséges velejárója a gyermekkornak, hiszen minden szülő álma az, hogy gyermeke felnőtt korában érett, önálló és boldog legyen. Azért, hogy egészséges életvitelű és szemléletű felnőttet neveljünk gyermekeinkből a szülőknek segítenie kell, méghozzá elfogadással, megértéssel, normális korlátok betartatásával és támogatással. Nagyon fontos a korlát, amely nem csak a gyermek szabadságát korlátozza, hanem védi is. Létfontosságú a gyermeknevelésben, mert ezáltal tanulja meg, hogy meddig dacolhat a szülővel, a felnőttel. Azt is fel kell ismernie a szülőnek, hogy a gyermek személyiségétől és az adott szituációtól is függ a korlátok milyensége. A következetesség elengedhetetlen. Ha azonban a szülő téved, nem jól ismeri fel a helyzetet, nagyon fontos, hogy beismerje hibáját. A szülők olykor ingerültebbek, feszültek, fáradtak, és akaratlanul is megbántják gyermeküket, de ha már lecsillapodtak a kedélyek, akkor a „bocsánat” segít a gyermeknek és a szülőnek is.

4. A hisztit kiváltó okok

  • éhség,
  • fáradtság,
  • az agy éretlensége,
  • unalom, ingerszegény környezet,
  • erőteljes érzelmek (veszteség, csalódottság),
  • szülői stressz.

Ezek a gyermek számára fájdalmas állapotok felelősek a hiszti kialakulásáért.

5. A hiszti formái

  • distressz típusú hiszti: A gyermek nem akarja irányítani a környezetét. Stresszvegyületek áradnak szét az agyában, testében. Ezt a hisztit gyakran erőteljes érzelmek váltják ki és együttérzésre, megnyugtatásra van szüksége a gyermeknek. Olyan zavart az állapota, hogy nem képes figyelni, beszélni sem.
  • kis-Néró hiszti: A gyermek irányítani akar. Tud beszélni, és meg is tudja mondani, hogy mit akar. Erőszakkal próbálja elérni azt, amit akar.

6. Hisztikezelő módszerek

A hisztit a szaknyelv frusztrációnak nevezi. A fejlődési folyamat bizonyos szakaszának kísérőjelensége, amely elkerülhetetlen és szükséges.

Amit tehet a szülő, felnőtt hiszti esetén:

  • Megvárni, amíg a dühroham csitul;
  • Megölelni, ha engedi. De legalább a közelséget biztosítsuk számára;
  • Tisztázni a gyermek előtt az érzéseit. Fontos az, hogy tudatában legyen annak, mit érez;
  • Nedves zsebkendővel lehűteni az arcát, homlokát.
Oleles

A gyengéd ölelés gyógyír lehet

Amit ne tegyen a szülő, felnőtt:

  • Nem szabad szidni, csitítani, mert nem segít rajta;
  • Nem kell neki megmagyarázni a helyzetet, mert hiszti idején magánkívül van;
  • Nem szabad engedni a hisztis gyerek akaratának, mert később is alkalmazni fogja csak azért, hogy elérje a célját;
  • Nem szabad kiborulni, kiabálni, fenyegetőzni, sírni a szülőnek;
  • A hiszti miatt nem szabad büntetni.

3 megoldás hisztire

6 hatásos hisztiellenes tanács

A hiszti és kezelése

10 tipp hiszti kezelésére

5 kérdés – 5 válasz

1. Melyik szóból ered a hiszti és mi a jelentése? Válasz: A görög hüsztéria (anyaméh) szóból ered.

2. Hogy nevezik angolul a hisztit? Válasz: Angolul a hiszti tantrum vagy temper tantrum.

3. Mi válthatja ki a hisztit a gyermeknél? Válasz: Több oka lehet: éhség, fáradtság, ingerszegény környezet, erőteljes érzelmek, szülői stressz.

4. Melyek a hiszti formái? Válasz: Distressz típusú hiszti, valamint a kis-Néró hiszti.

5. Mit ne csináljon egy felnőtt vagy a szülő, ha a gyermek hisztizik? Válasz: Ne csitítsa, ne szidja, nem kell megmagyaráznia a helyzetet, mert a gyermek szinte önkívületi állapotban van. Nem szabad büntetni.

Tartalom:

  • A hiszti. Szülők kézikönyve. Kisújszállás: Szalay Könyvkiadó, 2008
  • Pszichológiai Lexikon. Budapest: Magyar Könyvklub, 2002
  • Vida Ágnes: SOS! Hiszti!

Képek:

Reméljük tudtunk segíteni. Kellemes napot! fk-tudas.hu szerkesztősége   Szerkesztő ajánlja, olvasd el ezeket a témákat is: Karácsony Franz Kafka Palócok @ Medárd

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:

Advertisement

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.