Horthy Miklós

Horthy Miklós

Advertisement

Hirdetés - Igazság Magazin

Vitéz nagybányai Horthy Miklós 1868. június 18-án született a Szolnok megyei Kenderesen. Ferenc József szárnysegédje, a Monarchia flottájának ellentengernagya, 1920. március 1-jétől 1944-ig pedig a Magyar Királyság kormányzója volt. 1957. február 9-én halt meg Portugáliában.

Tartalomjegyzék:

Horthy Miklós
1. Származása
2. Gyermekkora
3. Iskolái
4. Családja
5. Tiszti karrierje
6. Az első világháborúban
7. Kormányzósága
8. A második világháborúban
9. Lemondása után
10. Megítélése
11. Kitüntetései
12. Lova
13. További információk
5 kérdés – 5 válasz

Horthy Miklós:

1. Származása:

A család Horthi István nevű őse II. Ferdinándtól 1635-ben kapta meg a nemesi levelet, de már az 1500-as évek végén szerepel a debreceni jegyzőkönyvben ez a név. A székely eredetű család nemesítése Kolozs vármegyében történt.

2. Gyermekkora:

Horthy Miklós (nagybányai, vitéz) egy kilencgyermekes középbirtokos családba született Kenderesen 1868. június 18-án. A család ötödik gyermeke volt, rajta kívül volt még hat fiú és két lánytestvére. Édesapját Horthy Istvánnak hívták, aki református egyházmegyei gondnok, a főrendiház tagja volt. Édesanyja Halassy Paula volt, aki a háztartást vezette, de emellett irányította a gazdaságot is. Szülei 1957-ben házasodtak össze. Gyermekeik nevelésére nagyon nagy gonddal figyeltek.

A kifejezetten jómódú kisnemesi családi háttérrel indult Horthy, a magukat sokra tartó család minden tagjának természetes volt az, hogy otthonosan mozogtak a legmagasabb körökben is.

Apja kemény, szigorú ember lehetett, melyről így ír Horthy:

„…még gyermekei részéről sem tűrt semmiféle fegyelmezetlenséget. Bizony, gyakorta félelmet ébresztett bennünk.”

3. Iskolái:

A gyermek Horthy életének első nyolc évét a kenderesi családi birtokon töltötte, majd az elemi iskolát magántanulóként, később pedig a debreceni tanintézetben végezte. A soproni német nyelvű intézményben folytatta gimnáziumi tanulmányait, majd katonai pályára lépett éppen úgy, ahogy testvérei, István és Béla is. A Fiumei Császári és Királyi Tengerészeti Akadémiára felvételizett a családi akarattal szembeszegülve. Ugyanis Béla testvérét ebben az intézményben érte halálos sérülés hadgyakorlat közben. A szigorú akadémiai életben is megállta a helyét, több nyelvet megtanult közben (német, angol, francia, olasz, horvát). Az akadémia elvégzése után hadapródként tevékenykedett az osztrák-magyar flottában. Ő volt az első magyar tisztjelölt a haditengerészetnél. Tiszti vizsgájához szükséges hároméves gyakorlatát a Radetzky fregatton kezdte meg, majd a sikeres vizsga után sorhajózászlósként hajózott a világ tengerein.

4. Családja:

1901. július 22-én, Aradon vette feleségül Purgly Magdolnát. A házasságból négy gyermek született:

  • Magdolna, aki tizenhat évesen vörhenyben meghalt.
  • Második lányuk Paulette, aki Fáy László, majd Károlyi Gyula gróf felesége volt, TBC áldozata lett.
  • István fiuk a MÁV főmérnöke volt, majd vezérigazgatója is, később kormányzóhelyettes lett, aki egy hadirepülőgép-szerencsétlenség során életét vesztette.
  • Végül Miklós fiuk, aki Károlyi Mária Consuelo grófnőt vette feleségül.
HM-csaladjaval

A kormányzó feleségével és gyermekeivel

HM-csaladjaval2

Horthy családja körében 1942-ben

5. Tiszti karrierje:

Horthy nem csak a nyelvek elsajátításában jeleskedett, de kiváló céllövő, teniszező, vívó, lovas, és kerékpározó volt. Igazi sportember. 1897 és 98 között egy iskolahajó kapitánya volt, majd eredményei elismeréseként Montecuccoli tengernagy mellé osztották be, ahol diplomáciai feladatokat látott el. Nem sokkal később pedig előléptették első osztályú sorhajóhadnaggyá, valamint kapitánya lett a pólai haditengerészeti bázis egyik torpedónaszádjának.

A St. Georg csatahajóra került 1901-ben, és a Horthy vezette flotta 1905-ben biztosította a Törökország ellen indult katonai erőket. Elvégezte a haditengerészeti tüzérségi tanfolyamot, a törzstiszti vizsgát és a Taurus hadihajó kapitányává nevezték ki, majd 1909-ben előléptették korvettkapitánnyá. Ebben az évben kinevezték haditengerészeti szárnysegéddé Ferenc József uralkodóhoz, két év múlva pedig fregattkapitánnyá nevezték ki.

1912-ben Horthy a budapesti partvédő páncélos hajón szolgált, majd sorhajókapitányként tevékenykedett 1913-ban. Amikor éppen szabadságát töltötte a Székesfehérváron állomásozó huszárezred parancsnokánál, azaz István testvérénél, akkor kapta a hírt a szarajevói merényletről, ami Ferenc Ferdinánd és felesége ellen történt.

6. Az első világháborúban:

A 1914. július 27-én mozgósította a Monarchia csapatait, majd másnap Szerbia támadásával megkezdődött az első világháború. Horthy a Novara – a flotta legkorszerűbb páncélos cirkálója – kapitánya lett. 1915. május 2-án a törököknek lőszert szállító tengeralattjárót átvontatta az angol és francia flotta előtt, így eljutott a lőszer a török kikötőbe. Ezért, az első világháború egyik legbravúrosabb tengeri harctevékenységéért Horthy Miklóst vaskereszttel és a Monarchia érdemkeresztjével jutalmazták. Még ebben a hónapban Horthy vezetésével a Novara megtámadta az olaszok egyik hadikikötőjét, amelyet vaskorona renddel jutalmaztak. Horthy visszatért Pólába, majd Kotorba helyezték át a Novarával és megtámadta San Giovanni di Media kikötőt.

A Horthy  vezette osztrák-magyar, német cirkálók torpedórombolói tengeralattjárók segítségével megtámadták az Otrantói-szorosban portyázó angol, francia és olasz zárhajókat, amelyek közül tizenötöt el is süllyesztettek el, tizenegyet pedig megrongáltak.
A másik oldal csapata nem adta fel a küzdelmet, az erősítés ellenére is hadba szállt velük Horthy. Bár a Novara manőverezhetetlenné vált, Horthy több helyen megsérült, helyettese meg is halt, mégis a hordágyról is irányította a harcokat. Pólából Katorba gyorscirkálók indultak megsegítésükre és így a küzdelemből Horthy került kis nyertesen. Ezért, az első világháború legeredményesebb haditengerészeti tette miatt Mária Terézia-lovagrenddel tüntették ki Horthy Miklóst.

Horthyra huzamosabb ideig műtétek sorozata várt, és csak 1918 januárjában ért vissza Pólába. Visszatérésekor érezni lehetett a kikötőben és a csatahajókon lévő feszültséget, így a St. Georg cirkálón matrózlázadás tört ki, amely négy halálos és hét életfogytiglani ítélettel végződött. Bár a matrózlázadás felszámolásában semmilyen szerepe nem volt Horthynak, mégis Rákosi és Kádár őt vádolták gyilkossággal.

1918. június 8-án indult útjára  Horthy Miklós vezénylésével alatt egy flotta az antant hatalmak otrantói tengeri zárnak felszámolására, de az akció sikertelen volt. A veszteségek elkerülése érdekében a parancsnok visszavezényelte csapatát Pólába és flottáját átadta a délszláv Nemzeti Tanácsnak IV. Károly parancsára. A padovai fegyverszünet aláírásával véget ért a Monarchia számára az első világháború, és így Horthy Miklós haditengerészeti pályafutása is. Tanulmányi idejével együtt több mint harminchat évet szolgált a haditengerészetnél.

7. Az ellenforradalom élén, kormányzósága:

Amikor felbomlott a Monarchia, kikiáltották hazánkban a köztársaságot 1918. november 16-án. Károlyi Mihály köztársasági elnök lett, majd a hatalmat átadta a Magyarországi Szocialista Pártnak, vagyis a bolsevikok kezébe. A 133 napig tartó Tanácsköztársaság fennállása alatt 590 embert gyilkoltak le, ez az ún. vörösterror. Ezt a helyzetet fokozta az országba betörő cseh és román csapatok pusztítása.

Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása és a vesztes világháború Magyarországot érintette leginkább, mert az igazságtalan trianoni békeszerződés eredményeképp elvették tőlünk tengerpartunkat, hadiflottánkat, az ország területe harmadára csökkent. Ebben az alaphelyzetben került Horthy Miklós egy, az eddigi életétől, munkájától merőben más szerepkörbe. Egyenruhájában maradva kezdte meg szárazföldi tevékenységét. A Nemzeti Hadsereg élén próbálta megfékezni az ország további kifosztását, az általános zűrzavar megszüntetését.

A forradalom és ellenforradalom politikai helyzetében is az angol és a francia politika viaskodott egymással, és erre az időszakra jellemzőek voltak a politikai gyilkosságok, törvénytelen belső viszonyok. Szüksége volt országunknak egy erős, stabil politikai hatalomra, és erre a posztra Sir Clerk Horthyt szemelte ki.

HM

Horthy Miklós

1919. november 16-án Horthy bevonult Budapestre fehér lovon, ezzel hivatalosan is a fegyveres erők főparancsnoka lett. A nemzetgyűlés 1920. március 1-jén kormányzóvá választották Horthy Miklóst, hazánk államformája pedig király nélküli királyság lett.

„Egyedüli célom az volt, hogy ennek a magyar seregnek a segítségével megszabadítsam Magyarországot a kommunista rémuralomtól, mert ennek a kegyetlenkedései és gonosztettei állandóan fokozódtak…”

A kormányzó emlékirataiból idézve

A kommunista bűntettek helyszínein végigjárva kezdődött a tisztogatás, vagyis a vélt, vagy valós elkövetők felderítése, felelősségre vonása. Ezt az időszakot nevezzük fehérterrornak, amely Szegeden és a Balaton környékén volt a legvérengzőbb.

Az antant támogatását maga mögött tudó Horthy Miklós mérsékelte a fehérterrort, beköltözött a Budai várba, megszüntette a fővezérséget.

„[…] Egyik legfontosabb feladatomnak tartottam, hogy a vörösterror leküzdésére Magyarországon önként alakult szabadcsapatokat feloszlassam, vagy tagjaikból fegyelmezett egységeket szervezzek az új hadseregben. Egyetlen törvénytelen tett elkövetésére sem adott parancsot a fővezérség.”

A kormányzó emlékirataiból idézve

A trianoni békeszerződéssel hazánk szuverenitása helyreállt, a politikai erők közül Horthy a konzervatívakat választotta maga mellé. Teleki Pál miniszterelnökségével elindult a konszolidáció, melynek az alkotmányos rend és a szélsőséges mozgalmak rendszabályozása volt a feltétele. A parasztság megnyerésére földet osztottak szét, de a valóságban a földbirtokszerkezet szinte semmit nem változott, mégis a parasztság úgy érezhette, hogy törődnek sorsukkal. Az antiszemitizmus ütötte fel a fejét az úri középosztály körében.

1921 márciusában IV. Károly álruhában érkezett Magyarországra, amely súlyos bel- és külpolitikai bonyodalmakat okozott, és heves viták alakultak ki a legitimisták valamint a szabad királyválasztók között. Horthy Miklós tárgyalt a királlyal, biztosította hűségéről, de megtagadta a hatalom átadását és felszólította, hogy távozzon, így áprilisban elhagyta a király hazánkat.  Teleki Pál kénytelen volt lemondani, mert a legitimistákhoz igen közel állt. Helyét Bethlen István vette át, aki korának egyik legfelkészültebb és legtehetségesebb politikusa volt. Horthy teljes mértékben megbízott benne és támogatta is. Amikor IV. Károly megint megpróbálta átvenni a hatalmat erőszakkal, akkor Bethlen István fő feladata az volt, hogy ezt megakadályozza. Az antant és Horthy támogatását élvezte Bethlen, így a kormánycsapatok harcba indultak a király csapataival szemben. Ezt a harcot Gömbös Gyula vezette, amely győzelemmel ért véget. 1921-ben ki is mondták a Habsburg-ház trónfosztását.

A Bethlen-kormány feladata a stabil konzervatív kormányzati rendszer kialakítása volt, amelyhez stabil kormányzati pártra volt szükség. Mivel sem a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) nem jöhetett szóba, sem a kisgazdák, így Bethlen belépett a Kisgazdapártba és átreformálta azt. Az így megalakult Egységes Pártnak kellett a stabil parlamenti többséget biztosítani, amelyet a miniszterelnök el is ért. A Bethlen-Peyer-paktum lehetővé tette a szociáldemokraták működését, a választási részvételt és a parlamenti képviseletét is biztosította. Bethlen újraszervezte a felsőházat.

Horthy kormányzósága alatt a népességében és méretében is megkurtított ország életét rövid idő alatt újraszervezték, gazdaságát felépítették és felvirágoztatták. Ekkoriban került a világ élvonalába oktatási rendszerünk is. Beindította a Duna – tengerhajózást, így ismételten bekerült Magyarország a világkereskedelmi vérkeringésbe, azaz hazánk talpra állt. A németek segítségével a megcsonkított ország egyes, magyarok által lakott részeit vissza tudta szerezni, de nem vált a németek adósává emiatt. Többször Hitlerrel szembe fordult, amit nagyon kevesen mertek megtenni.

A második világháború idején azonban bármennyire is igyekezett a kormányzó megóvni hazánk szuverenitását, nem valósult meg, így Magyarország hadszíntérré vált. Államfőként 1944 októberéig töltötte be posztját.

8. A második világháborúban:

A gazdasági világválság elsöpörte a konszolidáció kormányát, de Gömbös Gyula mögött ott állt a nagyszámú tömeg, így a kormányzó őt bízta meg a kormányalakítással. A Gömbös-kormány nacionalista és antiszemita beállítottságú volt. Gömbös számára fontos volt a tömeg megnyerése. Ahhoz, hogy bebizonyítsa reformprogramját meghirdette 95 pontos Nemzeti Munkatervét, mely csak ígéreteket tartalmazott, de Gömbös valódi célja a mindenre kiterjedő államhatalom kiépítése, a politikai szabadságjogok korlátozása, a németek és az olaszok támogatásának elnyerése. Gömbös halála után a magyar külpolitika kitörni látszott az elszigetelődésből, ugyanis a németekkel kereskedelmi egyezményt kötött, az olaszokkal és az osztrákokkal pedig gazdasági és politikai megállapodást kötött, melyek mind segítették a mezőgazdaság válságot leküzdeni.

Gömbös halála után Darányi Kálmán lett a miniszterelnök, aki igyekezett elhatárolni magát mind a jobboldali, mind pedig a baloldali szélsőségesektől. Szálasi Ferencet bebörtönözte, pártját, a nyilaskereszteseket betiltatta. Az Anschluss után Magyarország szomszédjává vált a Hitler vezetette Német Birodalomnak, amely lehetőséget adott a revízió megvalósítására. Ezzel párhuzamosan megindulta hazánkban a náci propaganda, Darányi pedig a jobbratolódást választotta. Az ő nevéhez fűződik az első zsidótörvény előkészítése, melyet a helyét elfoglaló Imrédy Béla valósított meg.

Az első bécsi döntéssel megkezdődött Magyarország területgyarapításának időszaka, ugyanakkor erősödött a szélsőjobb hatalomra való befolyása és a hitleri politika kényszere, melyet Imrédy nem tudott megfékezni, emiatt Teleki Pál lett a miniszterelnök, akinek eszménye a konzervatív demokrácia volt. Hitte, hogy önerőből képes Magyarország visszaszerezni Kárpátalját, mely úgy tűnt, hogy eredményes is lesz. A jobboldal előretörése bizonyította azonban, hogy nincs megállás. Szálasit szabadlábra kellett helyezni, hazánk csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez (német, olasz, japán), vagyis a Teleki-kormány egyre több szállal kötődött a fasiszta hatalomhoz. A második bécsi döntéskor hazánk visszakapta Észak-Erdélyt és Székelyföldet.

Amikor kirobbant a második világháború hazánk még képes volt megőrizni szuverenitását, de látszott, hogy nem tartható sokáig.

A háromhatalmi egyezménnyel hazánk elkötelezte magát és fasiszta államok gyűrűjébe került. Ebből Teleki úgy próbált kitörni, hogy örök barátsági egyezményt kötött Jugoszláviával, de ezt a nemzetközi helyzet meghiúsította, mert megdöntötte a jugoszláv nép a kormányt, és kész voltak Hitlerrel együttműködni. Teleki Pál öngyilkos lett.

Bárdossy László lett az új miniszterelnök, aki újabb területszerzés fejében belesodorta Magyarországot a második világháborúba.

HM-Hitler

Horthy és Hitler
1943 áprilisa

1944-ben létrehozták a Magyar Frontot, melynek célja a háborúból való kiugrás lett volna. A normandiai partraszállás után nem az angolok, hanem a Vörös Hadsereg érte el előbb hazánkat, ami azt jelentette, hogy a Szovjetunióval kellett tárgyalni. Miután  Horthy Miklós is rászánta magát a háborúból való kiugrásra– a románok után –, addigra már a magyar hadsereg nagy veszteségeket szenvedett.

A kormányzó Lakatos Gézát választotta miniszterelnökké, a hadvezetés titkos fegyverszüneti megállapodást kötött a szovjetekkel. Horthy rádióban olvasta fel a háborúból való kilépésről szóló kiáltványát, ami annyira váratlanul érte a katonai vezetést, hogy nem nyitották meg a frontot az oroszok előtt. A németeknek cselekedniük kellett, így a nyilasokat segítették hatalomra, akik erre már rég vártak. Szálasit választották vezetőjükké. Horthy kénytelen volt miniszterelnökké kinevezni, ő maga pedig lemondott kormányzóságáról.

9. Lemondása után:

Német és amerikai fogság:

Miután nem valósult meg Magyarország kiugrása a második világháborúból, Horthy Miklóst és családját a németek foglyul ejtették és egy bajorországi kastélyba internálták, amelyet SS-század őrzött, külvilági kapcsolatokat nem tarthattak fent. Egyre romlott a család ellátása, majd a kormányzó öccse önként vállalta a fogságot, aki rádiót csempészett be, így legalább a külvilág eseményeiről információjuk volt, bár éheztek. 1945-ben kiadták a parancsot, hogy ha a szövetséges csapatok a kastélyhoz közelítenek, a kormányzót és családját ki kell végezni, de ez meghiúsult, mert az egyik SS-tiszt ellenállt. 1945 májusában elérték az amerikai csapatok a kastélyt, így azonban Horthy és családja amerikai kézre került. Több hadifogolytáborba került, mindenhol másféle körülmények között tartották. A nürnbergi per során Sztálin nem engedte, hogy vádlottként álljon a törvényszék elé, de tanúként kihallgatták. Tito követelte kiadatását, de nem valósult meg.

Az emigráció:

Miután hadifogságából szabadult, visszatért Bajorországba a családjához, ahol szűkösen éltek a Vatikán adományaiból és az USA nagykövetétől kapott csomagokból. Bár próbálták a politikai életbe visszacsábítani, de Horthy Miklós tartózkodott ettől.

Bajorország után Portugáliába költöztek feleségével, ahol emlékiratait is megírta. 1952-ben fejezte be írását, amelyet Buenos Airesben adtak ki 1953-ban, hazánkban pedig csak 1990-ben.

Az 1956-os forradalom felpezsdítette Horthy életét, de annak leverése depresszióba sodorta, majd 1957. február 8-án meghalt.

Végrendeletében meghagyta, hogy addig nem hozhatják Magyarországra holttestét, amíg az oroszok ki nem vonulnak hazánkból, vagyis újratemetésére 1993-ban került sor szülőfalujában, Kenderesen.

10. Megítélése:

Festetics Tasziló herceg jelenlétében Horthy Miklóst 1922-ig viceadmirálisként volt szabad emlegetni, de IV. Károly király halála után a herceg nagy nyilvánosság előtt kézfogással ismerte el azt, hogy Horthy Miklós igazi arisztokrata.

Az 1920. március 1-jén kormányzóvá választott Horthy Miklóst hasonlították Árpád vezérhez, Kossuth Lajoshoz és Hunyadi Jánoshoz is, melyet a magyarság nagy része el is fogadott, de az emigráns politikusok (Kun Béla, Jászi Oszkár), a baloldali sajtó, a liberális és a szociáldemokrata körök elindították az ellenkultuszt is, és nevezték a demokrácia ellenségének, a fehérterror hóhérjaként. Ezt az ellenkultuszt külföldön életben tudták tartani, de hazánkban az 1920. évi I. törvénycikkben ez áll:

„a kormányfő személye sérthetetlen, és ugyanolyan büntetőjogi védelemben részesül, mint törvényeink szerint a király.”

A Horthy-kultusz alapműve lett Pilch Jenő hadtörténész, Horthy Miklós 60. születésnapjára megjelentett, a kormányzó pályájáról írt könyv. A kormányzóvá választásának 10. évfordulójára a kormány elrendelte, hogy az ötpengős egyik oldalán Horthy képmása legyen, valamint törvényt alkotott az „elévülhetetlen kormányzói érdemeiről”.

5_pengo

Még Horthy életében köz- és gyógyintézményeket láttak el nevével, de a Boráros teret Lágymányossal összekötő hidat (mai Petőfi híd) is róla nevezték el.

A Horthy-kultuszt erősítette az, hogy az életszínvonal egyre gyorsabban javult, korlátozódott a háborús tevékenység és a revízió következtében egyre több elcsatolt részt szerzett vissza Magyarország. Ezeket az érdemeket mind Horthynak tulajdonították.

A második világháború után a hazánkban hatalomra került kommunisták kialakították azt a Horthy-ellenkultuszt, amely hódított az 1960-as évekig. Nevezték első világháború flottaparancsnoknak, a fehérterror irányítójának, Horthy-fasizmus létrehozójának, melynek mind az volt a célja, hogy az 1920-44 közötti időszakot úgy tüntessék fel, mint a magyar történelem legsötétebb időszaka.

Az 1980-as években a történelemkönyvekben Horthy politikai rendszerét már nem fasiszta diktatúraként, hanem korlátozott parlamentarizmusként említették. Az 1989-es rendszerváltással a már berögzült egységes szemlélet felborult, és Horthy a csatározások középpontjába került.

Horthy Miklós 1993-ban, Kenderesen való újratemetése csak még inkább fokozta ezt a kérdést, és az ekkor megjelent cikkekből kiderült, a jobboldali erők egyértelműen arra törekedtek, hogy a Horthy-rendszert rehabilitálják.

Egy USA-ban élő magyar történész azt írta Horthyról, hogy bár politikai és szellemi tevékenységei kérdőjelesek, de államfői szerepe mindenképpen pozitív.

A Horthy-kultusz újraélesztésének egyik mostani kísérlete Koltay Gábor filmje volt.

Cikk Koltay Gábor filmjéről

Nemzetközi viszonylatban Horthy-kép pozitív volt. Hatalmi pozícióját köszönhette a haditengerészeti múltjának és az angolbarát mentalisták támogatásának is. Hitler is kedvezően ítélte meg eleinte Horthyt, de amikor a kormányzó kiugrani készült a második világháborúból, megtagadta a lengyelek elleni agresszióban való részvételt, Hitler számára egyre ellenszenvesebbé vált a magyar kormányzó.

A kisantant propagandistái meg akarták minden áron tartani a Magyarországtól elcsatolt új területeket, ezért támadták Horthyt, ezt az ellentétet pedig Hitler fel is használta.

11. Kitüntetései:

A kormányzó érdemrendjei, kitüntetései és jelvényei

12. Lova:

Katonai pályája során hozzászokott a napi testmozgáshoz, több sportban is jeleskedett. Kedvelt sportja volt a tenisz, a vadászat és a tereplovaglás is. Ha nem volt semmilyen vadászat, akkor is szívesen használta a lovardát minden nap.

HM-lovan

HM-lovan2

HM-lovaval3

Tenisz

Vadaszat

13. További információk:

Hortymiklos.lap.hu

Horthy-korszak.lap.hu

Horthy Miklós Társaság

Kornis Gyula: Az államférfi

5 kérdés – 5 válasz:

1. Hol és mikor született Horthy Miklós? Válasz: A Szolnok megyei Kenderesen született 1868. június 18-án.

2. Ki volt a felesége és mikor kötöttek házasságot? Válasz: Feleségét Purgly Magdolnának hívták, akivel 1901. július 22-én házasodtak össze.

3. Mikor lett a Magyar Királyság kormányzója? Válasz: 1920. március 1-jén választották kormányzóvá.

4. Az első világháború kitörésekor melyik páncélos cirkáló kapitánya volt? Válasz: A Novara kapitánya volt.

5. Mit hagyott meg Horthy Miklós végrendeletében? Válasz: Azt írta végrendeletében, hogy holttestét csak akkor hozzák haza Magyarországra, ha a szovjetek kivonultak az országból. Így 1993-ban temették újra szülőfalujában, Kenderesen.

Tartalom:

  • Balázs Margit: A haza bölcse, a bolond gróf és a többiek: ragadványnevek történelmünkben, Budapest: nemzeti Tankönyvkiadó, 2001
  • Bebesi György, B. Turi Katalin: Történelem 40 tételben: Az egyetemes és magyar történelem rendszerező áttekintése- Név- és fogalomtár, Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999
  • Rubicon : történelmi Magazin, Budapest, Rubicon-Ház Kft., 2012/9-10
  • Rubicon : történelmi Magazin, Budapest, Rubicon-Ház Kft., 2013/9-10
  • Történelmi lexikon, Budapest: Szalay Könyvkiadó, 2000

Képek:

  • Kiemelt kép: Rubicon : történelmi Magazin, Budapest, Rubicon-Ház Kft., 2012/9-10, 68. old.
  • Családjával: Rubicon : történelmi Magazin, Budapest, Rubicon-Ház Kft., 2013/9-10, 8. old.
  • Családja körében 1942-ben: Rubicon : történelmi Magazin, Budapest, Rubicon-Ház Kft., 2013/9-10, 54. old.
  • Horthy Miklós arcképe: Rubicon : történelmi Magazin, Budapest, Rubicon-Ház Kft., 2012/9-10, 70. old.
  • Horthy és Hitler 1943-ban: Rubicon : történelmi Magazin, Budapest, Rubicon-Ház Kft., 2012/9-10, 88. old.
  • 5 pengős
  • Horthy fehér lován: Rubicon : történelmi Magazin, Budapest, Rubicon-Ház Kft., 2012/9-10, 71. old.
  • Horthy lovával: Rubicon : történelmi Magazin, Budapest, Rubicon-Ház Kft., 2013/9-10, 4. old.
  • Horthy cukrot ad lovának: Rubicon : történelmi Magazin, Budapest, Rubicon-Ház Kft., 2013/9-10, 55. old.
  • Horthy teniszezik családja körében: Rubicon : történelmi Magazin, Budapest, Rubicon-Ház Kft., 2013/9-10, 57. old.
  • Vadászat közben: Rubicon : történelmi Magazin, Budapest, Rubicon-Ház Kft., 2013/9-10, 58. old.

 

Reméljük tudtunk segíteni.

Kellemes napot!

fk-tudas.hu szerkesztősége

 

Szerkesztő ajánlja, olvasd el ezeket a témákat is:

Amazonok

Kuvasz

Mézga

Magyarország

Női nemi szervek

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:

Advertisement

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.