II. Világháború

A II. világháború a modern történelem legvéresebb konfliktusa volt a fasiszta államok és a szövetséges nagyhatalmak között, ez a háború hat éven keresztül pusztított világszerte emberek millióinak halálát okozva.

Tartalomjegyzék:

A háború előzményei
Az európai háború
Nyugat és kelet
Ázsiai hadszíntér
Békekötések
5 kérdés 5 válasz

A háború előzményei

Az I. világháború következményeként új államok alakultak ki. Az Osztrák-Magyar- Monarchia feloszlott, Németországnak át kellett adnia Franciaországnak az Elzász -lotaringiát, valamint afrikai gyarmatait is elvesztette. Törökország elveszítette az arab területeket és jelentős jóvátételt kellett fizetnie Németországgal és az Osztrák Magyar Monarcihá-val együtt. A vesztesek gyarmatait Anglia és Franciaország osztotta fel egymás között. Magyarország területének 2/3 –át elvesztette, Erdély, Kárpátalja, a Felvidék és a Délvidék is a feltörekvő nemzetállamok kezébe került. Hadseregét 30 000 főben állapították meg. A háborús vereség, a területi veszteségek súlyosan frusztrált hangulatot hoztak ki a vesztes országok lakóiból,ezt csak tetézte a gazdasági világválság (1929-1933) Revíziós törekvéseiket folyamatosan fenntartották és ez volt az alapja a következő háborúnak. A győztes hatalmak megalapították a Népszövetséget, kezdetben a vesztesek nem lehettek tagjai. Új államok (Finnország, Litvánia, Lettország, Észtország) jelentek meg a térképen. Lengyelország újra egységes állam lett. A Népszövetség akkor vált némileg nyitottá, amikor az 1928-as Kellog-Briand paktum nyomán a szerződők – Egyesült Államok és Franciaország – ígéretet tettek arra, hogy problémáikat békés úton rendezik. Az egyezményhez csatlakozott Németország és Szovjetunió is.

torilecke.com
emlekezem.hu
mediakutato.hu

A II. Viágháború békeszerződés több országot hátrányosan érintett

A békeszerződés több országot hátrányosan érintett

Az európai háború

Hitler hatalomra jutása (1933) után többször is megszegve a békeszerződést, felfegyverezte a hadsereget, bevezette a kötelező katonai szolgálatot és egyre több területei követeléssel állt elő, amiket megkapott a szövetségesektől. Hitler viszont nem elégedett meg ennyivel. Követelte Lengyelországtól, hogy adják át a korridor folyosót, Lengyelország bízva Nagy-Britannia és Franciaország támogatásában megtagadta, ezt mire Németország, (arra hivatkozva, hogy ők csak visszalőttek) 1939. szeptember 1 – én hajnalban megindították a támadást. Ezzel kezdetét vette a II. világháború. A németek gyorsan nyomultak előre, felmorzsolva a korszerűtlen lengyel csapatokat.

multunk.x3.hu
masodikvh.hu
lifepress.hu

Lengyelország megtámadása a II. Viágháborúban

Lengyelország megtámadása

Nyugat és kelet

Hitler Norvégia majd Dánia ellen fordult és alig néhány hét alatt elfoglalta a két országot. Az északi a hadjárat után újra támadást indított a német haderő, először Luxemburgot, majd Hollandiát és Belgiumot lerohanva Franciaország ellen nyomult, néhány hét alatt elfoglalta az országot és délen létrehozott egy bábállamot. Hitler ezután elkezdhette kidolgozni a Nagy-Britannia elleni támadások terveit. Az angliai csata a La Manche csatorna ellenőrzéséért folyt. A náci hadvezetés a légtér ellenőrzését előfeltételnek tekintette Nagy-Britannia megszállásához. A csata dátumát a brit, illetve német források eltérőek: az angolok 1940. július 10. és október 31. között, míg a németek szerint 1940. augusztus közepétől 1941. május végéig tartott. A csatát végül a Britek nyerték. A vereség után Hitler parancsot adott Szovjetunió megtámadására. A támadás egy hónapos késéssel indult június 22 – én, amiatt hogy Olaszország megtámadta Görögországot, de az egyesített brit-görög haderő visszaszorította őket, ezért a németek kénytelenek voltak megsegíteni őket. Elfoglalták Jugoszláviát (ezzel Magyarországot is bevonta a háborúba) majd Görögországot. De emiatt rengeteg időt veszített és ez később komoly következményekkel járt. A Szovjetunió elleni támadást három irányba indították el. Északon Leningrád, középen Moszkva, délen Ukrajnán keresztül a Donyeck-medence és a Fekete tenger felé történt a támadás. Ezzel sikerült meglepniük a szovjeteket, akik a népet fegyveres ellenállásra szólították fel. Három hadseregcsoportot szerveztek, és megpróbálták minden erejükkel feltartani a németeket. A német hadsereg jól haladt előre, viszont nem voltak felkészülve a kemény orosz télre, ráadásul az utánpótlás vonal is nagyon megnyúlt és akadozni kezdett. A szovjetek 1941. december 6 -án végre megkezdhették az ellentámadást, egy héttel később Klin közelében bekerítették, több körzetekben pedig gyors visszavonulásra kényszerítették a németeket. Hitler felszólította a hadsereget, hogy nem adhatnak fel további területeket, valamint a harcok folytatására és ellenállásra szólította fel a katonáit. A szovjetek további német hadseregeket szorították vissza. 1942 januárjában bár mindössze 100 km-re voltak Moszkvától, de a hadsereg teljesen kimerült, ezért márciusban leállították a támadást, és a védekezésre összpontosítottak. A szovjetek ellentámadásba lendültek és Sztálingrádnál (1942) valamint Kurszknál (1943) döntő jelentőségű csapást mértek a németekre. 1944 -ben megnyílt a második front (Normandia június 6) ami teljesen reménytelen helyzetbe hozta a németeket. Ennek ellenére Hitler nem engedte, hogy letegyék a fegyvert. Egyre több ország (Románia, Bulgária, Finnország) állt át a szövetségesek oldalára. Magyarországot 1944. március. 19 – én egy sikeretlen kiugrási kísérlet után megszállták, az új vezető Szálasi Ferenc lett. Elkezdődött a németek kiszolgálása, mint minden országban Magyarországon is elkezdődött a zsidók, cigányok és más – a németek által alacsonyabb rendű fajok – kiirtása deportálása. A szovjetek támadása felmorzsolt minden ellenállást, Hitler 1945. április 30 – án öngyilkos lett. A nyugati és a szovjet hadsereg felmorzsolt minden ellenállást, a németek május 2 – án letették a fegyvert.

masodikvh.hu
bunkermuzeum.hu
bibl.u-szeged.hu

budapest_ostroma

Budapest romokban

Ázsiai hadszíntér

Az európai háború kitörésekor, már közel két éve folyt a második kínai-japán háború. Egyes történészek szerint ez a II. világháború kezdete. Japán eleinte sorra foglalta el a part menti területeket, Franciaország kapitulálása után a japánok szeptember 23-án támadást indítottak Francia-Indokína ellen, 3 nap alatt elfoglalták az északi részt. Japán következő célpontja Burma és Malájföld volt, de az odavezető út Sziámon keresztül vezetett. A japánok 1941. december 7 – én megtámadták Pearl harbort, 8-án Thaiföld ellen fordultak, Bankog és néhány kikötő még aznap a kezükre került. Két hét múlva Thaiföld békét kötött Japánnal, és hadat üzent a szövetségeseknek. Thaiföld lerohanása után a csapatok egy része nyugatra, Burma, a másik fele délre Szingapúr elfoglalására ment. 1942. február 15-én a britek is kapituláltak, Burma is japán kézre került. A szárazföldi hadműveletekkel párhuzamosan a japánok elkezdték meghódítani a Csendes-óceán szigetvilágát is. Elfoglalták a Fülöp-szigeteket, Holland Kelet-Indiát és Guamot. Egészen 1942. május 8 – áig úgy tűnt, hogy Japán megállíthatatlan, ekkor óriási fordulat következett be: az amerikai haditengerészet csapást mért a japán tengeri hadseregre Midway-i csatában és ezzel megfordult a II. világháború menete. Mivel Európában már korábban véget ért a háború (1945. május 2) így a britek, franciák és a szovjetek is Japán ellen fordulhattak. A japánok nem ismerték a megadást, volt olyan hogy egy sziget (az amerikaiak szigetről szigetre hódították vissza a területeket a békaugrás hadművelettel) 25 000 japán védői közül 24 000 fő elesett. A japánokat végül az kényszerítette megadásra hogy az amerikaiak 1945. augusztus 6 – án Hirosimát majd 9 – én Nagaszakit rombolták porig az atombombával megtörve ezzel minden ellenállást. Hirohito császár 1945. szeptember 2 – án bejelentette Japán vereségét. A világháború az egész bolygón befejeződött.

hu.wikipedia.org
webspn.hit.bme.hu
tortenelemklub.com

 

letöltés

A Pearl Harbor elleni támadás

Békekötések

A háborút a békekötések és a háborús bűnösök perei zárták le. Nürbergben ültek össze a szövetségesek hogy megvitassák a háborús bűnösök ítéletét. 1947. február. 10 – én Párizsban aláírták a békeszerződést Magyarország., Finnország., Bulgária, Románia és Olaszország küldöttjeivel. Itt megegyeznek hogy a veszteseknek jóvátételt kell fizetniük. Magyarország, trianoni határok közé szorul vissza 3 község Csehszlovákiához került. Szovjetunió megkapja Kuril-szigeteket, Dél-Szahalint,Kárpátalját, Kelet Poroszországot Besszarábiát és Bukovinát. Olaszország elveszíti Etiópiát és Fiumét. Megtarthatja Riekát, Németországot és Ausztriát négy nagyhatalmi megszállás alá kerülnek, megtiltják az anschliust a két ország között, a háborús bűnösöket halálra vagy több éves börtönre ítélik. Magas jóvátételt kell fizetniük.

erettsegizz.com
erettsegi.org
tudasbazis.sulinet.hu

párizs

A békeszerződés aláírása

5 kérdés 5 válasz

1 . Mik voltak az előzményei a II. világháborúnak? Az I. világháború igazságtalan békeszerződése.

2. Mivel kezdődött aII. világháború? Lengyelország lerohanásával.

3. Mikor támadta meg Németország a Szovjetuniót? 1941. június 21.

4. Mikor ért véget a II. világháború? Európa: 1945 május 2, teljesen 1945 szeptember 2.

5. Hol írták alá a békeszerződést? Akárcsak az I. világháborúét ugyanúgy Párizsban.

Reméljük cikkünk segítségükre volt

Szép napot kíván az fk-tudas.hu csapata

A szerkesztő ajánlja, olvasd el te is:

Go
Facebook
Kompatibilis
Majesty
Cefre

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:

Advertisement

2 comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.