Janus Pannonius

Janus Pannonius

Advertisement

Hirdetés - Igazság Magazin

A névtelen középkor és a pompás magyar reneszánsz között virágzó Hunyadiak korának legfőbb alakja Janus Pannonius (1434-1472). A reneszánsz legnagyobb magyar költője.

Tartalomjegyzék:

Janus Pannonius
A középkor irodalma
Janus Pannonius élete
Halála után
Janus Pannonius művei
Janus Pannonius munkáinak kiadásai
5 kérdés – 5 válasz

Janus Pannonius

A középkor irodalma

A középkori műveltség fő tényezője a törzsi hagyományok voltak. Magyarországon a barbár műveltség és a latin egyházi műveltség összeolvadása a XI. században kezdődött el, míg nyugaton addigra ez már beért. A művelődés fejlődése azonban gyorsabban mehetett végbe hazánkban, mert már a kialakult feudalizmus műveltségét vehette át és hatását a társadalmi fejlődés sebessége határozta meg. Mi is a latin egyházi művelődést vettük át. Mivel a prédikációk során szükség volt az anyanyelv használatára, így maradt fent az első írásos emlékünk, ami nem más, mint egy temetési beszéd és imája, vagyis a Halotti beszéd és könyörgés.

Középkori irodalmunkból alig maradt meg valami, a történelem viharaiban elkallódtak megsemmisültek a kor írásai. Ami megmaradt, az is töredék, és nem maradt fent egy költői arculat sem, így nem társíthatunk egy művészegyéniséget az abból a korból megmaradt nevekhez.

A XIV. századtól kezdődik a múlt folyatása, mert akkortól árad a magyar költészet. A névtelen középkor és a magyar reneszánsz között virágzott a Hunyadiak kora, amely latin nyelvű lévén csak kevesekhez szólhatott az írás és olvasás ismerete hiányában. Ennek a kornak legismertebb alakja Janus Pannonius.

Janus Pannonius élete

Janus Pannonius (1434-1472) kivételes tehetségű író volt. A reneszánsz legnagyobb magyar költője. Olyan csillogó egyéniség és világraszóló költő, aki talán elsőnként tudta megmutatni és érvényesíteni egyéniségét. Mivel latin nyelven írt és nem magyarul, így csak szakemberek bizonyos köre fért hozzá az általa közölt szöveg tartalmához, de halálának 500. évfordulóján, 1972-ben ismét „divatba jött” műveinek fordítása.

Költői neve a kor szokásának megfelelően felvett név, vagyis Magyarországi János. Nagy valószínűséggel Csezmicei Jánosnak hívták, és feltehetőleg horvát kisnemesi családból származott. Az biztos, hogy Vitéz Jánosnak volt az unokaöccse. Vitéz János a Hunyadiak tudósa volt, a magyar humanizmus atyja, akinek költészete a humanizmus kultúrájából nőtt ki.

Janus

Janus Pannonius

Janus Pannonius Horvátországban született, de Vitéz János Nagyváradon volt püspök, így ő is ott tanult, ami kulturális központnak számított. A Hunyadi család tagjai fontosnak tartották a jól képzett értelmiség kialakítását, ezért Janus Pannoniust Itáliába küldték tanulni. Nyolc éven keresztül Guraino da Verona humanista iskolájában tanult Ferrarában és négy éven át Padovában volt. Velencében egyházjogot tanult, ahol a doktori címét is megszerezte. Már 15-16 évesen érett kötő volt, Itáliában hírnévre tett szert. Költészetében nincs meg az egyház iránti tisztelet és vallásos érzés, igazi világi humanista. Az 1450-ben írt Kigúnyolja Galeotto zarándoklását című művében gúnyolja a Rómába igyekvő zarándokokat, így barátját is, Galeotto Marziot is:

„Mondd, miért, ha poéta vagy, miért hogy
Parnasszus magasát elhagyva, immár
Bottal – ó, Galeotto – és iszákkal
Mégy Rómába te is zarándokútra?
Külföld zagyva, hiszékeny csőcseléke
És kísértetek-űzte balga népség
És álszent sokaság csinálja mindezt!
Valld te azt, mi az oly furfangos ifjú
Euathlos nagyeszű tanára tartott,
S istenek tagadója, Tehodórosz,
És az élvezeteknek atyja is, ki
Legfőbb rossznak a szenvedést találta.
Ám ha elragadott az ájtatosság
S ferde nyakkal akarsz zarándokolni,
És ha mind nem hiszed azt, amit naponta
Szószékről prédikál recsegve páter
Alberto s az a szókelep Roberto,
Csöpp, vénasszonyi könnyeket vadászva,
Múzsáktól, nosza, végy örökre búcsút,
Törd szét lantod, Apolló énekét meg
Vesd a sánta kovács-istennek akkor,
Mert hívő soha nem lehet poéta.”

Janus Pannonius éppen azt hirdette, hogy a vakbuzgóság a költő fogalmával éles ellentétet alkot, vagyis összeegyeztethetetlen. A vallás csak a hiszékenyeknek való.

Itáliában ontotta latin nyelvű csipkelődő, erotikus epigrammáit, megmutatta költői erejét, nagyobb terjedelmű költeményeket írt. 

Magyarországra 1458-ban tért vissza és hamarosan pécsi püspök és feudális nagyúr lett. Szellemi feltöltődésre vágyott, ugyanis Mátyás király udvara nem volt olyan reneszánsz udvar, mint később, az 1470-es években. Buda szellemi szegénysége nem motiválta, ezért hiányzott neki Itália. Ezt a lelki válságot fizikai betegsége is súlyosbította. 1465-ben ismét Itáliába utazott, mert Mátyás követként a pápához küldte, ahol valamilyen politikai malőrt vétett és az addig felfelé ívelő karrierje kezdett leáldozni. A mellőzöttséget nagyon nehezen viselte, betegsége is egyre súlyosabbá vált, mégis elkísérte Mátyást a török elleni hadjáratára, ahol megírta a Midőn beteg voltam a táborban című művét. Szembeállítja a katonát és költőt. Ez tipikus humanista költészet alapja, de ahogyan versében leírja a szenvedést, mégis líraivá tudta azt tenni. Ebben az időszakban írt verseiben csődbe ment életéről, halálfélelméről, elkeseredettségéről, magányról. Sorra alakultak ki nála tüdővérzések, amelyek arra utaltak, hogy nagyon nagy a baj.

Egyre rosszabbodó állapotát jól érzékelteti az 1460-as évek közepe táján írt az Egy dunántúli mandulafáról című verse. Mátyás király békét kötött a török szultánnal, majd a király a főnemességre nagyon magas adóterhet vetett ki, hogy a főurak becsapva érezték magukat. Janus Pannonius és nagybátyja, Vitéz János a király ellen fordult 1471-ben. Az összeesküvőknek meg volt a saját uralkodójelöltjük Kázmér lengyel királyfi személyében. A király elfogatta őket és a visegrádi, majd az esztergomi várba záratta őket. Mátyás közbenjárásával szabadon engedték őket, de Janus Pannonius tovább menekült egészen Horvátországig, ahol 1472-ben meghalt.

Amikor fűtéskorszerűsítés miatt a pécsi székesegyház altemplomában dolgoztak, a szakemberek feltételezték, hogy Janus Pannonius földi maradványaira is rálelhetnek. 1991-ben végleg bebizonyosodott, hogy ott nyugodott a költő teste. Maradványait 2008. október 21-én temették újra a bazilikában. Ekkor ötszáz mandulafa ültetésével emlékeztek meg a költőről.

Sirja

Sírja

Halála után

2009-ben tett nagyon nagy jelentőségű felfedezést Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész, aki felfedezte az azelőtt csak fele részben ismert Renatus-panegyricusának teljes szövegét, amely egy nápolyi kéziratban volt. Janus 1452-ben, azaz 18 évesen írta az Anjou René szicíliai királyt dicsőítő verset Ferrarában. Szentmártoni Szabó Géza azonosított egy százsoros Janus költeményt is, amely egy Szent Móricot és Anjou Renét magasztaló vers.

A nápolyi kézirat még tartalmazott egy 1458-ban íródott Feronia-forrás dicséretéről szóló elégiát is.

Jannus Pannonius művei

Mátyás király udvarában kezdte el a tudatos könyvgyűjtést először hazánkban Vitéz János és unokaöccse, Janus Pannonius. Gyűjteményük később beolvadt a Corvinákba.

Janus műveit latinul írta. Itáliai és magyarországi költészete merőben más, határozottan elkülönülnek egymástól. Itáliai versei életvidámak, szerelmi témájúak, bírálja az egyházat is, pedig ő maga is pap volt. Epigrammáiból árad a hedonizmus.

1450-ben írta barátjához a Kigúnyolja Geleotto zarándoklását című művet. Az epigrammára a hármasság jellemző. Barátját kigúnyolja azért, mert minden évben elzarándokolt Rómába, a pápaság központjába. Egyáltalán nem a hit és a vallás ellen tiltakozik, hiszen maga is pap, inkább az ellen, ahogyan azt követik az emberek, köztük Galeotto is. Az első hármasság a tömeg szimbolikus kifejezése, a következő hármasság a három görög filozófus említése és a harmadik hármasság a múzsáknak szól. Tiltakozik azért, hogy a hitet  pénzzé tegyék.

A Búcsú Váradtól korai versei közül való, 1451-ben írta, amikor Ferrarából Nagyváradra ment vakációra, majd Budára. A motívumok és az értékek ellentéte mutatkozik a versben. Ambivalens érzések uralják. Egyik legnagyobb műve.

Legismertebb verse a Pannónia dicsérete, amit 1465 körül írt Magyarországon.

„Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,

S most Pannóni is ontja a szép dalokat.

Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,

Szellemem egyre dicsőbb, s általam híres e föld!”

Költői öntudatának megnyilvánulása, saját maga a vers hőse. Ő hozta meg Magyarország számra a hírnevet.

A Magyarországon írt műveire már a búskomorság jellemző és inkább elégiákat írt. Rossz hangulatának oka az itáliai szellemi pezsgés hiánya, a magány és az erősödő betegsége. Erről ír az Egy dunántúli mandulafáról című művében.

A fizikai fájdalmait írja le a Mikor a táborban megbetegedett művében. A versből kiderül, hogy bár pap, mégsem fél katonáskodni. A tüdőbaj jeleit írja le és arról ír, hogy mi lesz a világgal, ha ő már nem lesz. Ezt a verset 1464-ben írta és csak 1472-ben halt meg, úgyhogy érezhető a baj eltúlzása. Versében elbúcsúzik a barátaitól, végrendelkezik is.

1466-ban írta Lelkemhez című nagy filozófiai költeményét, amely talán a legerősebb hatású, ugyanis saját lelkét szólítja meg.  Újplatonista elképzelést testesít meg. E szerint a lélek a csillagok felett tölti életét az Istenek közelében, majd amikor eljön az ideje, leszáll a földre és előző létét feledve olyan boldogtalannak érzi magát, hogy mindig visszavágyik az égbe.

A Siratóének anyjának, Borbálának haláláról című művében édesanyja halála miatt érzett mély fájdalmát közvetíti. Azt a dühöt ecseteli, amit a leírhatatlan fájdalom okoz benne. Feszegeti a halál elfogadhatatlanságát. Édesanyjának decemberben bekövetkezett halálát a télen lejátszódó hideg, fagyos, szinte halott természettel azonosítja. Janus visszaemlékezéssel próbálja fájdalmát enyhíteni. Feleleveníti gyermekkorát, anyjával való meghitt kapcsolatát.

Janus Pannonius munkáinak kiadásai

Kiadvanya

Egyik kiadott műve

Janus Pannonius munkáinak válogatott bibliográfiáját Békés Enikő állította össze, amely a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) oldaláról letölthető.

MEK – Janus Pannonius – válogatott bibliográfia

Ezen kívül Janus Pannonius összes műve megtalálható latin és magyar nyelvű fordításban is.

Janus Pannonius összes munkái

5 kérdés – 5 válasz

1. Melyik király uralkodása idején élt Janus Pannonius? Válasz: Mátyás király uralkodása idején élt.

2. Ki volt Janus Pannonius nagybátyja? Válasz: Vitéz János volt Janus Pannonius nagybátyja.

3. Ki volt Janus Pannonius barátja? Válasz: Janus barátja Galeotto Marzio volt.

4. Melyik művében ír magányosságáról, elszigeteltségéről? Válasz: Az Egy dunántúli mandulafáról című versében ír erről.

5. Hol és mikor halt meg Janus Pannonius? Válasz: 1472-ben halt meg Horvátországban, Medvevárban.

Tartalom:

Janus Pannonius élete

Képek:

Kiemelt kép
Janus Pannonius
Sírja
Egyik kiadott műve

 

Reméljük tudtunk segíteni.

Kellemes napot!

fk-tudas.hu szerkesztősége

 

Szerkesztő ajánlja, olvasd el ezeket a témákat is:

Kutyafajták

Puskás Ferenc

Algyő

Magyarország

Első világháború

 

 

 

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:

Advertisement

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.