játék-öröm

Játék

Advertisement

Hirdetés - Igazság Magazin

Játék

Önmagáért, az örömszerzés kedvéért végzett tevékenység, viselkedés. A gyermek legalapvetőbb tevékenysége, mely által fejlődik a legjobban. Természetesen a felnőttek is szoktak játszani nemcsak a gyermekükkel, de egymással is.

A játék történeti megközelítése 

A játék a legrégibb időktől kezdődően fontos szerepet játszott az emberiség történetében. A megítélése különböző korokban és társadalmakban eltérő volt: függött a gyermekről kialakított képtől, a kor világnézeti szemléletétől. Pl. a középkorban, amikor a gyermeket tökéletlen felnőttnek tekintették, sürgették a felnőtté válás folyamatát azzal, hogy felnőttes magatartást vártak el, a játék lényegtelen, haszontalan tevékenységnek minősült. Az emberiség történetében a munka szükséglete korábban jelent meg, mint a játék.

A legősibb időkben az embergyermek játéka az állatok játékához hasonlított: az anya utánzása spontán módon készítette fel a faji szokások, viselkedésmódok elsajátítására. A kisgyermekek korán bekapcsolódtak a mindennapi munkába, amikor már járni tudtak ehető növényeket, csigákat gyűjtögettek, madarakra, kisebb állatokra vadásztak. Az ősközösségi társadalom fejlettebb fokán a munkaeszközök kicsinyített mását munkaeszközként használták a gyerekek. Viszont szabadidejükben ezekkel a tárgyakkal eredeti funkciójuktól eltérő tevékenységet is végeztek. A játék az önállóságra nevelés színterévé válik. A benne rejlő nevelési lehetőségeket felismerik a termelés és a társadalmi fejlődés bonyolultabbá válásával, így a nevelési funkciója megváltozik, hiszen a felnőtt szerepvállalásra több lépcsőn keresztül készülhettek a gyerekek.

A játékról kialakult felfogások története

 A játék jelentőségének felismeréséhez neves filozófusok és pedagógusok járultak hozzá különböző korokból.

Platón (Kr.e. 427-347) az Állam című művében a játékot is az állampolgárrá nevelés szemszögéből közelíti meg. Szerinte fontos a jól megválasztott játék, mivel benne megmutatkozik az ember hajlama, és a játék az életre való felkészítésnek a fontos eszköze.

Arisztotelész (Kr.e. 384-322) a Politika című művében írja, hogy a játékkal megelőzhető a tunyaság, a lustaság. Hangsúlyozza, hogy a játék nem lehet fárasztó, de kényelmes sem. Kiemeli az erkölcsi szempontból kifogástalan mesék, elbeszélések jelentőségét.

Quintilianus (?35-116) felismeri, hogy a gyermekkor alakítható időszak. Javasolja, hogy 6-7 éves korig csak játékszerű tevékenységeket kell a gyermeknek szervezni, amely a tanítás fontos eszköze. Felismeri a játék és tanulás kapcsolatát: játék közben sokat tanul a gyermek, mert a játék maga a tanulás.

Szent Augusztinusz (354-430) távol állt a gyermeki élet megértésétől. Szerinte a játék fölösleges, haszontalan tevékenység.

J. A. Comenius (1592-1670) írta meg az első, kisdedneveléssel kapcsolatos pedagógiai szakkönyvet, az Anyaiskolát. Tanulmányát szülőknek ajánlja, és megfogalmazza, hogy a szülők feladata a gyermek tevékenységi vágyának kielégítése, és ebben nem szabad a gyermeket korlátozni: „módot kell adnunk arra, hogy állandóan tevékenykedjen…,segítenünk kell rajta, hogy ésszel tegyen mindent, s minden cselekvésből mintát kell adnunk.”

Ő foglalkozik először a játékszerek osztályozásával is. Az első évben a ringatást, tapsolást, éneklést, csörgők használatát javasolja. A 2-4 év között a közösen végzett mozgásos játékok a fontosak. Megfogalmazza a játékosság elvét, a játékot nemcsak kisgyermekkorban tartotta fontosnak, hanem ifjú korban is, mert „…a játék éppúgy használ a test egészségének, mint a lélek gyarapodásának,….úgy kell játszani, hogy játékaink a komoly tevékenységeknek előjátékai legyenek.”

J. J. Rousseau (1717-1778) a természeti nevelés híve. Szemléletében fontos helyet kap a játék és a mozgás, mivel a neveltet képessé kell tenni arra, hogy „érezze a szabadságot mozdulataiban.”

F. Fröbel (1782-1852), szerint „Minden jónak forrása a játék. Az a gyermek, aki szívvel, lélekkel, magatevékenyen, csöndesen, kitartóan, a testi elfáradásig kitartóan játszik, egészen biztosan szívvel-lélekkel, csöndesen, kitartóan dolgozó és a mások s a maga javát önfeláldozóan művelő emberré fog válni.’’

A játék nevelő hatásai közül kiemeli a munkaszeretetre nevelést, melyet összekapcsol a vallásos neveléssel, de az értelmi, és erkölcsi erők fejlesztésében is hangsúlyozza a játék szerepét. Fröbel felismeri a közös játékban rejlő lehetőségeket, sürgeti a játszóterek létrehozását. Játéktevékenységek egész sorát határozza meg, a különböző tevékenységekhez eszközöket biztosít, melyeket adományoknak nevez (labda, golyó, kocka stb.). A XIX. század végén gyermeklélektani kutatások eredményeként a gyermek személyiségére és tevékenységére, azaz a játék felé is irányul a figyelem. Megjelennek különböző reformpedagógiai irányzatok, melyekben kisebb-nagyobb hangsúllyal szerepel a játék (Maria Montessori, Célestin Freinet, Rudolf Steiner – Waldorf pedagógia).

http://eduline.hu/segedanyagtalalatok/3397-Klasszikus_es_modern_jate

http://hu.wikipedia.org

http://www.termeszetvilaga.hu

http://jatekelmelet.lap.hu

http://www.math.bme.hu

Játékelméletek

Ahogy a figyelem a gyermek játékára irányult, értelemszerűen jelentek meg a különböző játékelméletek. A különböző játékelméletek a szerint csoportosíthatók, hogy:

A játékot

a.) milyen tevékenységként értelmezik?

b.) milyen jelenségként értelmezik?

c.) milyen funkciókat tulajdonítanak?

A csoportok átfedhetik egymást. A játékelméletek kategorizálása során három nagy csoportot különböztethetünk meg. Ezek a következők.

  • · esztétikai
  • · biológiai és
  • · pedagógiai, pszichológiai játékelméletek.

Az esztétikai játékelméletek

Az esztétikai játékelméletek szerint a játék és művészet kritériumai azonosak és mindkettő cél nélküli, önmagáért való, haszontalan tevékenység. Az esztétikai játékelmélet kiemelkedő képviselői: C. Götze, K. Lange, Rudolf Steiner.

C. Götze szerint a játék, hasonlóan a művészi tevékenységekhez a spontán önkifejezés lehetőségét biztosítja a gyermekek számára.

 K. Lange (1885-1921) a játék társadalmi szerepét emeli ki. A játék és művészetek kapcsolatban vannak egymással, közös jellemzőjük a célnélküliség.

 R. Steiner (1861-1925), a Waldorf pedagógia megalapozója azt vallja, hogy ingergazdag környezetet kell a gyermek számára biztosítani, ahol a játéknak és művészetnek egyaránt helye van. Sajátos művészi tevékenységi formája az euritmia, a sajátos táncos mozdulatművészet, egyfajta önkifejezési forma.

Rudolf Steiner, játék

Rudolf Steiner, játék

http://en.wikipedia.org

http://www.libri.hu

http://www.steinerseminar.hu

http://www.megismeres.hu

http://www.antropozofia.hu

http://waldorf.lap.hu

http://alternativoktatas.lap.hu

Biológiai játékelméletek

 A biológiai játékelméletek főleg a játék fiziológiai szerepét kutatták, képviselői inkább biológusok.

K. Groos (1861-1941), elmélete szerint azt tekinthetjük játéknak, ahol pusztán a tevékenység öröméért kerül sor a játékra. Pszichológiai szempontból jellemző rá a célnélküliség, az önszínezet, biológiai szempontból szerepét abban látja, hogy az öröklött adottságok begyakorlás útján fejleszthetők. Figyelemre méltó az a megállapítása, hogy a játék belső ösztönzés nyomán jön létre, s hatással van a gyermek hajlamainak fejlődésére.

E. Claparéde (1861-1646) sajátos gyermeki tevékenységformának tartotta az utánzást és a játékot. A nevelő feladata tehát a gyermek sajátos tevékenységének segítése, hiszen a játék „előgyakorlat”.

Peter Petersen (1884-1952) a játékot művelődési alapformának tekinti, a különböző ismeretköröket játékkal, mozgásos játékkal, színjátszással kell feldolgozni.

P.Bergemann (1862-1946) úgy tekintette a játékot, mely módot ad a gyermeknek arra, hogy a társadalmi együttélésbe bekapcsolódjon, de szerinte az élet célját nem az egyén tűzi ki, hanem az élet kényszeríti az egyénre.

Moritz Lazarus (1824-1903) szerint a játék olyan üdítő tevékenység, melyben visszanyerhetjük a komoly munkában elhasznált energiánkat.

H. Spencer (1820-1903) gondolata szerint a gyermek fölösleges energiáját vezeti le a játékban.

S. Freud (1856-1939) szerint a gyermek játékát a nemi ösztönök irányítják, érzelmi feszültségeit, vágyait nem tudja kielégíteni, mert a felnőtt ebben gátolja, a játékban azonban mindazt átélheti, megjátszhatja, amit az életben nem valósíthat meg. Freud egyik fő érdeme, hogy kiemelte a képzelet szerepét, amelyen keresztül eljuthat a gyermek az értelmi kombinációk eszközéhez.

O. Decroly (1871-1932), a „nevelő játékoknak” tulajdonít fontos szerepet, melyek különféle ismeretek begyakorlását teszik lehetővé, szerinte a „játékkal kell az irányított tevékenységet előkészíteni”.

M. Montessori (1870-1952)

Maria Montessori, játék

Maria Montessori, játék

Reformpedagógiája nem képzelhető el játék nélkül. Pedagógiai koncepciójának alapgondolata Rousseau-t idézi: „hagyjuk a gyermeket önállóan cselekedni, és magát módja szerint kifejezni”. A gyermek tevékenységét didaktikai célzattal összeállított játékeszközök segítségével látja megvalósíthatónak. A játék fő funkciójának nem az ismeretszerzést tartja, hanem az érzékszervek fejlesztését.

http://hu.wikipedia.org

http://www.montessori.hu

Pedagógiai, pszichológiai játékelméletek

E csoport képviselői felismerték a játék fejlesztő hatását, és azt, hogy a gyermek első önállósult tevékenysége.

Usinszkij (1824-1870) vallja, hogy a játék a valóság tükrözése, a valóságban szerzett tapasztalatok befolyásolják azt.

Sz. L. Rubinstein (1889-1960) a munka gyermekének tartja a játékot, és kiemeli a személyiségfejlődésére gyakorolt hatását.

A. N. Leontyev (1903-1979) kiemeli a játéknak három lényeges vonását:

  • · a játék motívumát a folyamatban kell keresni
  • · a gyermek elsődleges tevékenysége a játék
  • · a játékok fejlődésében szabályszerűség van (pl. szerepjátékból kifejlődik a szabályjáték)

J. Piaget (1896-1980), svájci pszichológus tanításának egyik alaptétele szerint a fejlődés a reflextől egyenes vonalban, ugrások nélkül tart a logikai műveletekig. A kisgyermek magatartásában két formát állapít meg: a gyermek alkalmazkodik a tárgyakhoz, vagy a gyermek bevonja a tárgyat saját játékába. Megkülönböztet még érzékszervi mozgásos értelem szintjén álló gyakorlójátékot, amiben valamilyen gesztus, mozdulat, érzékszervi mozgásos egység ismétlődik. A funkció öröme teszi a tevékenységet játékká, és nem a tárgya. Szellemi játékban fontos szerepet kap a képzelet, mely során fejlődik a gondolkodás. A gondolkodás fejlődésében a szimbolikus játék játssza a szerepet.

Piaget játékelmélet

Piaget játékelmélet

http://extensii.ubbcluj.ro

http://hu.wikipedia.org

http://mlmhogyan.com

http://epa.oszk.hu

A játékok csoportosítása

A játékokat csoportosíthatjuk életkor szerint, mivel megkülönböztethetjük a kicsi gyermekek, nagyobb gyermekek, és a felnőttek játékát.

Megkülönböztetünk egyszemélyes, páros, több személyes, tehát csoportos játékot. Lehet benti, tehát otthon, teremben, vagy szabadtéri játék. Játszhatunk játékeszközökkel, vagy anélkül, vagy csak szavakkal, esetleg a képzeletünkben. A játékeszközök lehetnek természetes anyagból készültek, vagy mesterséges, pl. műanyag játékok.

A népi játékok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a fesztiválokkal együtt. Játszóházakban biztosítanak kipróbálási lehetőséget a szervezők a gyerekek és szüleik számára. Az iskolák is rendszeresen szerveznek különböző programokat, melynek keretében a játszóház is népszerű.

A számítógépes programok fejlődésével egyre több PC-játékot próbálhatnak ki ingyen, vagy vásárolhatnak a boltokban az emberek. A sport is egyfajta játék. Rengeteg lehetőség van játékra, csak legyen elég idő rá.

Reméljük, tudtunk segíteni.

További szép napot kíván az fk-tudas.hu szerkesztősége.

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
Földesi Magdolna

Nem az okos, aki sokat beszél. (orosz közmondás)

A tudás hatalom. (Sir Francis Bacon)


Advertisement

3 comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.