Kormány, más szóval kabinet, központi szerv egy országban. Tagjai a miniszterek. Feladata sokrétű, többek között a közigazgatás vezetése, törvények meghozatala stb.
Kormánynak nevezzük még az autónak azt a részét, amellyel vezetni, irányítani lehet a gépjárművet.
Számítógéphez csatlakoztatható, fejlesztő játék is lehet. Tartalomjegyzék
Mi a kormány?
Általános bemutatás
A kormány felelősségteljes, munkája elvégzéséről a kormányfőt/miniszterelnököt kell tájékoztatniuk. A kormány tagjai a különböző minisztériumokba tartoznak. Legfontosabb feladatok a belső biztonság, az országhatár védelme, hadsereg megszervezése, az állampolgári jogok védelme, az ország pénzügyeinek kezelése, az oktatás és kultúra, valamint a gazdaság és ipar biztosítása, fejlesztése, az egészségügyi ellátás megszervezése, biztosítása.
A kormányzati ciklus 4-5 évre szól, majd a kötelező választások után megválasztott párt tagjai, valamint a miniszterelnök újraválasztása után újra pozícióba kerülnek.
A kormány elnevezése 1848-1918-ig minisztérium. 1918-1949 között többféle elnevezése volt, mint pl. 1919-ben Forradalmi Kormányzótanács, 1944-ben ideiglenes nemzeti kormány. 1949-1990 között minisztertanács volt, a miniszterelnököt a minisztertanács elnökének nevezték. 1990-tól ismét kormánynak nevezik.
A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés választja meg többséggel. A pártok jelölhetik, de akár párton kívüli személy is lehet miniszterelnök. A kormányt, német mintára a miniszterelnök választja. A kormány szervei a minisztériumok, amelyek munkáját államtitkárok segítik. A Nemzeti Bank nem a kormány hatásköre alá tartozik, így elnökét a köztársasági elnök nevezi ki.
A kormány megbízása megszűnik, ha a kormány vagy a miniszterelnök lemond, illetve elhunyt; vagy megvonják tőlük a bizalmat. Így ügyvezető kormányként működik az új kormány felállásáig.
A kormány feladatai
A rendszerváltás óta több kormány volt hatalmon Magyarországon. Minden kormány elsődleges feladatai közé tartoznak a következők:
– alkotmányos rend, állampolgári jogok biztosítása
– a törvényhozás és a törvények betartatása
– minisztériumok irányítása, feladatuk összehangolása
– az önkormányzatok munkájának ellenőrzése
– gazdasági, társadalmi, tudományos, kulturális, szociális, egészségügyi, rendvédelmi szervek feladatainak előírása, ellenőrzése
– külpolitikai stratégia kidolgozása az ország érdekében, szerződések kötése
Az 1. felelős magyar kormány
Képforrás: mozaweb.hu
Batthyány Lajos kormánya volt az 1. felelős magyar kormány, amely 1848. márc. 17-okt. 2-ig vezette az országot. Célja a pénzügyi (Kossuth bankó kibocsátása) és hadügyi önállóság (szerb háború elejét vették) megteremtése volt. Ezen kívül a jobbágyfelszabadítást is rendezték pl. statárium bevezetésével a földfoglalások ellen.
A kormány tagjai:
Miniszterelnök: Batthyány Lajos
Igazságügy-miniszter: Deák Ferenc
Belügyminiszter: Szemere Bertalan
Vallás- és közoktatási miniszter: Eötvös József
A király személye körüli miniszter: Esterházy Pál Antal
Pénzügyminiszter: Kossuth Lajos
Földművelés-, ipar-, és kereskedelemügyi miniszter: Klauzál Gábor
Hadügyminiszter: Mészáros Lázár
Közmunka- és közlekedésügyi miniszter: Széchenyi István
Andrássy-kormány
Képforrás: kids.britannica.com
1867-es kiegyezés utáni 1. kormány, amely 1867. február 20 – 1871. november 14-ig gyakorolta az ország vezetését. Eredményei: dualista államberendezés, valamint a magyar-horvát viszony rendezése. Andrássy Gyulát 1871-ben nevezték ki az osztrák-magyar Monarchia külügyminiszterének, mely miatt lemondott a miniszterelnöki posztról. Így a kormány megbízatása lejárt, utódja Lónyay Menyhért kormánya lett.
Az Andrássy-kormány tagjai:
Miniszterelnök és honvédelmi miniszter: Andrássy Gyula
Igazságügy-miniszter: Horváth Boldizsár, majd Bittó István
Belügyminiszter: Wenkheim Béla, majd Rajner Pál, illetve Tóth Vilmos
Vallás- és közoktatási miniszter: Eötvös József, majd Szlávy József, illetve Pauler Tivadar
A király személye körüli miniszter: Festetich György, majd Wenkheim Béla
Pénzügyminiszter: Lónyay Menyhért, majd Kerkapoly Károly
Földművelés-, ipar-, és kereskedelemügyi miniszter: Gorove István, majd Szlávy József
Közmunka- és közlekedésügyi miniszter: Mikó Imre, majd Gorove István, illetve Tisza Lajos
Horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter: Bedekovich Kálmán
A 2. világháború után
Szálasi-kormány
A XX. századi magyar történelem egyik kormánya a 2. világháború után megalakult Szálasi-kormány. A Nemzeti Összefogás Kormánya, amely német segítséggel puccskísérlet által került kormányra. Magyarország egyetlen hungarista kormánya, amely 1944. október 14 – 1945. március 28-án szűnt meg. Nekik „köszönhető” a magyar vidéki és budapesti zsidóság elhurcolása és meggyilkolása. Ezen kívül a magyar terményeket, ipari termékeket, a hadsereget kiszolgáltatta a Harmadik Birodalomnak. Érdekes, hogy e kormány tagjai Németországba menekültek ki, ahol fogásba estek, majd többségüket kivégezték.
Kádár-kormány
A Forradalmi Munkás-Paraszt kormány 1956. november 17 – 1958. január 8-ig volt hatalmon először, majd 1961-1965-ig. Kezdetben a Nagy Imre-kormánnyal egy időben, megbízás nélkül működött. Később Kádár János mozdította el Nagy Imrét a kormányból szovjet parancsra. A forradalom leverése után Kádár megígérte, hogy teljesítik a forradalmárok követeléseit, de ez jórészt csak ígéret maradt.
Tagjai:
Minisztertanács elnöke: Kádár János
A minisztertanács első elnökhelyettese 1957. május 9-éig Münnich Ferenc
A minisztertanács többi elnökhelyettese Apró Antal – 1957. május 9-étől
Földművelésügyi miniszter Dögei Imre
Iparügyi miniszter Apró Antal
Kereskedelemügyi miniszter Rónai Sándor
Külügyminiszter Horváth Imre
Művelődésügyi miniszter (1957. január 1-jétől) Kállai Gyula
Nehézipari miniszter (1957. január 1-jétől) Czottner Sándor
Államminiszter (1957. május 9-étől) Marosán György
Belügyminiszter (betöltetlen – 1957. február 28-áig) Biszku Béla
A fegyveres erők és közbiztonsági ügyek minisztere, majd 1957. május 9-étől honvédelmi miniszter Münnich Ferenc – 1957. március 1-jéig Révész Géza
Egészségügyi miniszter (betöltetlen – 1957. március 1-jéig), majd Doleschall Frigyes
Belkereskedelmi miniszter (betöltetlen – 1957. március 1-jéig), majd Tausz János
Külkereskedelmi miniszter (betöltetlen – 1957. március 1-jéig), majd Incze Jenő
Igazságügy-miniszter (betöltetlen – 1957. május 9-éig), majd Nezvál Ferenc
Élelmezésügyi miniszter (betöltetlen – 1957. május 9-éig), majd Kovács Imre
Könnyűipari miniszter (betöltetlen – 1957. május 9-éig), majd Nagy Józsefné
Kohó- és gépipari miniszter (betöltetlen – 1957. május 9-éig), majd Csergő János
Pénzügyminiszter Kossa István 1957. május 9-éig, majd Antos István
Építésügyi miniszter Kilián József 1957. május 9-éig, majd Trautmann Rezső
Munkaügyi miniszter Mekis József 1957. május 9-éig, majd Kisházi Ödön.
Németh-kormány
1988. nov. 24-1990. máj. 23-ig kormányozta az országot. A rendszerváltás előtti utolsó kormány, amely olyan törvényeket hozott, amelyek szükségesek voltak a rendszerváltáshoz. Ilyen pl. a többpártrendszer, a jogállamiság, a piacgazdaság. Úgy gondolta, hogy a reformok demokráciához vezetnek. 1989 januárjától sok törvényt fogadtak el, amelyek biztosították az egyesülési és a gyülekezési jogot, a sztrájkjogot, a lelkiismereti és vallásszabadságot, valamint a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társulások átalakulását, új választójogi törvényt. 1989. október-23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot. 1990-től működik az Alkotmánybíróság. Újratemették Nagy Imrét, megszűnt a kötelező orosznyelv-oktatás, valamint az egyházi törvény lépett hatályba. Sajnos az ország egyre nagyobb adósságállományt halmozott fel, romlott a gazdaság helyzete. Leállították a nagymarosi vízlépcső építését.
Külpolitikájában fontos intézkedés a vasfüggöny lebontása, aláírták az orosz csapatok kivonulásáról szóló egyezményt, helyre állították a kapcsolatot a Vatikánnal.
Tagjai:
Minisztertanács elnöke: Németh Miklós
A minisztertanács első elnökhelyettese: Medgyesi Péter
Államminiszter: Nyers Rezső, Pozsgai Imre
Belügyminiszter: Horváth István, Gál Zoltán
Külügyminiszter: Várkonyi Péter, Horn Gyula
Pénzügyminiszter: Villányi Miklós, Békesi László
Ipari miniszter: Berecz Frigyes, Horváth Ferenc
Kereskedelmi miniszter: Beck Tamás
Mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter: Váncsa Jenő, Hütter Csaba
Igazságügy-miniszter: Kulcsár Kálmán
Szociális és egészségügyi miniszter: Csehák Judit
Művelődési miniszter: Czibere Tibor, Glatz Ferenc
Honvédelmi miniszter: Kárpáti Ferenc
Környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter: Maróthy László, Varga Miklós
Építésügyi és városfejlesztési miniszter: Somogyi László
Közlekedési miniszter: Urbán Lajos
Később közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter: Derzsi András
Az Országos Tervhivatal elnöke: Kemenes Ernő.
A rendszerváltás után
Antall-kormány
1990, a rendszerváltás utáni 1. magyar kormány, amelyben Antall József miniszterelnök 1993. évi halála után Boross Péter lett a kormányfő. Ez a kormány 3 párt tagjaiból alakult meg: az MDF (Magyar Demokrata Fórum), a KDNP (Keresztény Demokrata Néppárt), valamint az FKGP (Független Kisgazdapárt).
Tagjai:
Miniszterelnök: Antall József
Belügyminiszter: Horváth Balázs, Boross Péter
Külügyminiszter: Jeszenszky Géza
Pénzügyminiszter: Rabár Ferenc, Kupa Mihály, Szabó Iván
Ipari és kereskedelmi miniszter: Bod Péter Ákos, Szabó Iván, Latorcai János
Földművelésügyi miniszter: Nagy Ferenc József, Gergátz Elemér, Szabó János
Igazságügy miniszter: Balsai István
Népjóléti miniszter: Surján László
Művelődési és közoktatási miniszter: Andrásfalvy Bertalan, Mádl Ferenc
Munkaügyi miniszter: Győriványi Sándor, Kiss Gyula
Honvédelmi miniszter: Für Lajos
Környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Keresztes K. Sándor, Gyurkó János
Közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Siklós Csaba, Schamschula György
Nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Kádár Béla
A titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter: Boross Péter, Gálszécsy András, Füzessy Tibor
Kárpótlásért felelős tárca nélküli miniszter: Gerbovits Jenő, Nagy Ferenc József
Privatizációért felelős tárca nélküli miniszter: Szabó Tamás
Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot vezető tárca nélküli miniszter: Pungor Ernő Bankügyekért felelős tárca nélküli miniszter: Botos Katalin
Az MTA és a tudománypolitika felügyeletéért felelős tárca nélküli miniszter: Mádl Ferenc
A politikai foglyok szervezetével foglalkozó tárca nélküli miniszter: Kiss Gyula
Határon túli magyar ügyekben felelős tárca nélküli miniszter: Horváth Balázs
Az Országgyűléssel való kapcsolattartásért és sportfelelős tárca nélküli miniszter: Horváth Balázs.
Egyes miniszteri posztok később indultak be, vagy megszűntek.
A rendszerváltás után a következő kormányok voltak még hatalmon: Horn-kormány (1994-1998), Első Orbán-kormány (1998-2002), Medgyessy-kormány (2002-2004), Első Gyurcsány-kormány (2004-2006) és a Második Gyurcsány-kormány (2006-2009), utána a Bajnai-kormány (2009-2010).
Napjainkban
2010-től kormányozza az országot a 2. Orbán-kormány, a Nemzeti Együttműködés Kormánya. A legkevesebb miniszterrel dolgozó kormány a rendszerváltás óta.
Képforrás: femina.hu
A kormány tagjai:
Miniszterelnök: Orbán Viktor
Miniszterelnök-helyettesek: Dr. Semjén Zsolt, Dr. Navracsics Tibor
Közigazgatási és Igazságügyi miniszter: Dr. Navracsics Tibor
Emberi Erőforrások minisztere: Balog Zoltán
Vidékfejlesztési miniszter: Dr. Fazekas Sándor
Külügyminiszter: Dr. Martonyi János
Nemzetgazdasági miniszter: Varga Mihály
Belügyminiszter: Dr. Pintér Sándor
Honvédelmi miniszter: Dr. Hende Csaba
Nemzeti Fejlesztési miniszter: Németh Lászlóné.
Intézkedések:
A 2. Orbán-kormányt a választók több mint 52 %-a választotta meg 2010-ben.
A tenytar.blog.hu szerint a 10 legjobb intézkedés a következő:
1. dohányzási tilalom
2. táppénzcsalás megfékezése
3. bérplafon a közszférában
4. Közszolgálati Egyetem
5. társasági adó csökkentése
6. Közösségi szolgálat
7. Áfa-mentes adományozás
8. rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata
9. kamion-előzés tilalma az autópályán
10. egységes nemzeti kártyarendszer
A 10 legrosszabb intézkedés a Ténytár szerint:
1. az Alkotmánybíróság jogkörének csökkentése
2. új Alkotmány
3. magánnyugdíjpénztár „einstand”-ja
4. új médiatörvény
5. egykulcsos adó
6. lojális emberek kinevezése bizonyos hivatalokba
7. indoklás nélküli elbocsátás
8. munkanélküli segély időtartamának csökkentése
9. komoly forráselvonások az oktatási intézményektől
10. munkavállalók kiszolgáltatottabbak lettek, csorbult az érdekvédelem.
2013-ban a rezsicsökkentés több lépcsőben folytatódik, pedagógus béremelés és életpályamodell bevezetésre került, a szolgáltató és banki szektor megadóztatása folytatódik (bankadó, telefonadó, energetikai különadó, Áfa-emelés, munkahelyvédelmi akcióterv, végtörlesztés, illetve a devizahitel adósok megsegítése folytatódik, családi adókedvezmény bevezetése stb. Ezek az intézkedések nagy visszhangot váltottak ki még az Európai Unióban is. De a hazánk elleni túlzott deficit eljárást megszüntették, majd elismerték a kormány intézkedéseit.
Autókormány
Az autó része, amellyel irányítható balra, jobbra, stb.
PS2 kormány
Olyan számítógéphez csatlakoztatható játék, amellyel gyakorolni lehet a vezetést. Emellett fejleszti a téri orientációt, a reflexeket, a figyelmet.
További információk:
genealogy.euweb.cz betiltva.com
5 kérdés, 5 válasz
1. Mit nevezünk kormánynak? – Több jelentése van:
– kabinet, az ország központi szerve;
– autókormány;
– számítógépes játék
2. Mi a kormány feladata? – Biztosítani az ország működését törvények alkotásával, illetve intézkedésekkel. Megszervezni az ország állampolgárainak biztonságát, egészségügyi ellátását, oktatását, közügyeibe való beleszólás módjait stb.
3. Mennyi időre szól a kormány, illetve tagjainak mandátuma? – 4-5 évre
4. Mely kormányok uralkodtak a 19. században? – Batthyány-kormány, Andrássy-kormány
5. Ma melyik kormány van hatalmon Magyarországon? – 2. Orbán-kormány
A szerkesztő ajánlja, olvasd el te is:
Reméljük, tudtunk segíteni.
További szép napot kíván az fk-tudas.hu csapata!
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel: