Kormány háza, Parlament

Kormány

Kormány, más szóval kabinet, központi szerv egy országban. Tagjai a miniszterek. Feladata sokrétű, többek között a közigazgatás vezetése, törvények meghozatala stb.

Kormánynak nevezzük még az autónak azt a részét, amellyel vezetni, irányítani lehet a gépjárművet.

Számítógéphez csatlakoztatható, fejlesztő játék is lehet. Tartalomjegyzék

Mi a kormány?

Feladatai

1. kormány

Andrássy-kormány

Világháború után

Rendszerváltás után

Napjainkban

Autókormány

PS2

Mi a kormány?

Általános bemutatás

A kormány felelősségteljes, munkája elvégzéséről a kormányfőt/miniszterelnököt kell tájékoztatniuk. A kormány tagjai a különböző minisztériumokba tartoznak. Legfontosabb feladatok a belső biztonság, az országhatár védelme, hadsereg megszervezése, az állampolgári jogok védelme, az ország pénzügyeinek kezelése, az oktatás és kultúra, valamint a gazdaság és ipar biztosítása, fejlesztése, az egészségügyi ellátás megszervezése, biztosítása.

A kormányzati ciklus 4-5 évre szól, majd a kötelező választások után megválasztott párt tagjai, valamint a miniszterelnök újraválasztása után újra pozícióba kerülnek.

A kormány elnevezése 1848-1918-ig minisztérium. 1918-1949 között többféle elnevezése volt, mint pl. 1919-ben Forradalmi Kormányzótanács, 1944-ben ideiglenes nemzeti kormány. 1949-1990 között minisztertanács volt, a miniszterelnököt a minisztertanács elnökének nevezték. 1990-tól ismét kormánynak nevezik.

A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés választja meg többséggel. A pártok jelölhetik, de akár párton kívüli személy is lehet miniszterelnök. A kormányt, német mintára a miniszterelnök választja. A kormány szervei a minisztériumok, amelyek munkáját államtitkárok segítik. A Nemzeti Bank nem a kormány hatásköre alá tartozik, így elnökét a köztársasági elnök nevezi ki.

A kormány megbízása megszűnik, ha a kormány vagy a miniszterelnök lemond, illetve elhunyt; vagy megvonják tőlük a bizalmat. Így ügyvezető kormányként működik az új kormány felállásáig.

A kormány feladatai

A rendszerváltás óta több kormány volt hatalmon Magyarországon. Minden kormány elsődleges feladatai közé tartoznak a következők:

– alkotmányos rend, állampolgári jogok biztosítása

– a törvényhozás és a törvények betartatása

– minisztériumok irányítása, feladatuk összehangolása

– az önkormányzatok munkájának ellenőrzése

– gazdasági, társadalmi, tudományos, kulturális, szociális, egészségügyi, rendvédelmi szervek feladatainak előírása, ellenőrzése

– külpolitikai stratégia kidolgozása az ország érdekében, szerződések kötése

Az 1. felelős magyar kormány

Batthyány-kormány

Batthyány-kormány

Képforrás: mozaweb.hu

Batthyány Lajos kormánya volt az 1. felelős magyar kormány, amely 1848. márc. 17-okt. 2-ig vezette az országot. Célja a pénzügyi (Kossuth bankó kibocsátása) és hadügyi önállóság (szerb háború elejét vették) megteremtése volt. Ezen kívül a jobbágyfelszabadítást is rendezték pl. statárium bevezetésével a földfoglalások ellen.

A kormány tagjai:

Miniszterelnök: Batthyány Lajos

Igazságügy-miniszter: Deák Ferenc

Belügyminiszter: Szemere Bertalan

Vallás- és közoktatási miniszter: Eötvös József

A király személye körüli miniszter: Esterházy Pál Antal

Pénzügyminiszter: Kossuth Lajos

Földművelés-, ipar-, és kereskedelemügyi miniszter: Klauzál Gábor

Hadügyminiszter: Mészáros Lázár

Közmunka- és közlekedésügyi miniszter: Széchenyi István

Andrássy-kormány

Andrássy Gyula

Andrássy Gyula

Képforrás: kids.britannica.com

1867-es kiegyezés utáni 1. kormány, amely 1867. február 20 – 1871. november 14-ig gyakorolta az ország vezetését. Eredményei: dualista államberendezés, valamint a magyar-horvát viszony rendezése. Andrássy Gyulát 1871-ben nevezték ki az osztrák-magyar Monarchia külügyminiszterének, mely miatt lemondott a miniszterelnöki posztról. Így a kormány megbízatása lejárt, utódja Lónyay Menyhért kormánya lett.

Az Andrássy-kormány tagjai:

Miniszterelnök és honvédelmi miniszter: Andrássy Gyula

Igazságügy-miniszter: Horváth Boldizsár, majd Bittó István

Belügyminiszter: Wenkheim Béla, majd Rajner Pál, illetve Tóth Vilmos

Vallás- és közoktatási miniszter: Eötvös József, majd Szlávy József, illetve Pauler Tivadar

A király személye körüli miniszter: Festetich György, majd Wenkheim Béla

Pénzügyminiszter: Lónyay Menyhért, majd Kerkapoly Károly

Földművelés-, ipar-, és kereskedelemügyi miniszter: Gorove István, majd Szlávy József

Közmunka- és közlekedésügyi miniszter: Mikó Imre, majd Gorove István, illetve Tisza Lajos

Horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter: Bedekovich Kálmán

A 2. világháború után

Szálasi-kormány

A XX. századi magyar történelem egyik kormánya a 2. világháború után megalakult Szálasi-kormány. A Nemzeti Összefogás Kormánya, amely német segítséggel puccskísérlet által került kormányra. Magyarország egyetlen hungarista kormánya, amely 1944. október 14 – 1945. március 28-án szűnt meg. Nekik „köszönhető” a magyar vidéki és budapesti zsidóság elhurcolása és meggyilkolása. Ezen kívül a magyar terményeket, ipari termékeket, a hadsereget kiszolgáltatta a Harmadik Birodalomnak. Érdekes, hogy e kormány tagjai Németországba menekültek ki, ahol fogásba estek, majd többségüket kivégezték.

Kádár-kormány

A Forradalmi Munkás-Paraszt kormány 1956. november 17 – 1958. január 8-ig volt hatalmon először, majd 1961-1965-ig. Kezdetben a Nagy Imre-kormánnyal egy időben, megbízás nélkül működött. Később Kádár János mozdította el Nagy Imrét a kormányból szovjet parancsra. A forradalom leverése után Kádár megígérte, hogy teljesítik a forradalmárok követeléseit, de ez jórészt csak ígéret maradt.

Tagjai:

Minisztertanács elnöke: Kádár János

A minisztertanács első elnökhelyettese 1957. május 9-éig Münnich Ferenc

A minisztertanács többi elnökhelyettese Apró Antal – 1957. május 9-étől

Földművelésügyi miniszter Dögei Imre

Iparügyi miniszter Apró Antal

Kereskedelemügyi miniszter Rónai Sándor

Külügyminiszter Horváth Imre

Művelődésügyi miniszter (1957. január 1-jétől) Kállai Gyula

Nehézipari miniszter (1957. január 1-jétől) Czottner Sándor

Államminiszter (1957. május 9-étől) Marosán György

Belügyminiszter (betöltetlen – 1957. február 28-áig) Biszku Béla

A fegyveres erők és közbiztonsági ügyek minisztere, majd 1957. május 9-étől honvédelmi miniszter Münnich Ferenc – 1957. március 1-jéig Révész Géza

Egészségügyi miniszter (betöltetlen – 1957. március 1-jéig), majd Doleschall Frigyes

Belkereskedelmi miniszter (betöltetlen – 1957. március 1-jéig), majd Tausz János

Külkereskedelmi miniszter (betöltetlen – 1957. március 1-jéig), majd Incze Jenő

Igazságügy-miniszter (betöltetlen – 1957. május 9-éig), majd Nezvál Ferenc

Élelmezésügyi miniszter (betöltetlen – 1957. május 9-éig), majd Kovács Imre

Könnyűipari miniszter (betöltetlen – 1957. május 9-éig), majd Nagy Józsefné

Kohó- és gépipari miniszter (betöltetlen – 1957. május 9-éig), majd Csergő János

Pénzügyminiszter Kossa István 1957. május 9-éig, majd Antos István

Építésügyi miniszter Kilián József 1957. május 9-éig, majd Trautmann Rezső

Munkaügyi miniszter Mekis József 1957. május 9-éig, majd Kisházi Ödön.

Németh-kormány

1988. nov. 24-1990. máj. 23-ig kormányozta az országot. A rendszerváltás előtti utolsó kormány, amely olyan törvényeket hozott, amelyek szükségesek voltak a rendszerváltáshoz. Ilyen pl. a többpártrendszer, a jogállamiság, a piacgazdaság. Úgy gondolta, hogy a reformok demokráciához vezetnek. 1989 januárjától sok törvényt fogadtak el, amelyek biztosították az egyesülési és a gyülekezési jogot, a sztrájkjogot, a lelkiismereti és vallásszabadságot, valamint a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társulások átalakulását, új választójogi törvényt. 1989. október-23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot. 1990-től működik az Alkotmánybíróság. Újratemették Nagy Imrét, megszűnt a kötelező orosznyelv-oktatás, valamint az egyházi törvény lépett hatályba. Sajnos az ország egyre nagyobb adósságállományt halmozott fel, romlott a gazdaság helyzete. Leállították a nagymarosi vízlépcső építését.

Külpolitikájában fontos intézkedés a vasfüggöny lebontása, aláírták az orosz csapatok kivonulásáról szóló egyezményt, helyre állították a kapcsolatot a Vatikánnal.

Tagjai:

Minisztertanács elnöke: Németh Miklós

A minisztertanács első elnökhelyettese: Medgyesi Péter

Államminiszter: Nyers Rezső, Pozsgai Imre

Belügyminiszter: Horváth István, Gál Zoltán

Külügyminiszter: Várkonyi Péter, Horn Gyula

Pénzügyminiszter: Villányi Miklós, Békesi László

Ipari miniszter: Berecz Frigyes, Horváth Ferenc

Kereskedelmi miniszter: Beck Tamás

Mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter: Váncsa Jenő, Hütter Csaba

Igazságügy-miniszter: Kulcsár Kálmán

Szociális és egészségügyi miniszter: Csehák Judit

Művelődési miniszter: Czibere Tibor, Glatz Ferenc

Honvédelmi miniszter: Kárpáti Ferenc

Környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter: Maróthy László, Varga Miklós

Építésügyi és városfejlesztési miniszter: Somogyi László

Közlekedési miniszter: Urbán Lajos

Később közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter: Derzsi András

Az Országos Tervhivatal elnöke: Kemenes Ernő.

A rendszerváltás után

Antall-kormány

1990, a rendszerváltás utáni 1. magyar kormány, amelyben Antall József miniszterelnök 1993. évi halála után Boross Péter lett a kormányfő. Ez a kormány 3 párt tagjaiból alakult meg: az MDF (Magyar Demokrata Fórum), a KDNP (Keresztény Demokrata Néppárt), valamint az FKGP (Független Kisgazdapárt).

Tagjai:

Miniszterelnök: Antall József

Belügyminiszter: Horváth Balázs, Boross Péter

Külügyminiszter: Jeszenszky Géza

Pénzügyminiszter: Rabár Ferenc, Kupa Mihály, Szabó Iván

Ipari és kereskedelmi miniszter: Bod Péter Ákos, Szabó Iván, Latorcai János

Földművelésügyi miniszter: Nagy Ferenc József, Gergátz Elemér, Szabó János

Igazságügy miniszter: Balsai István

Népjóléti miniszter: Surján László

Művelődési és közoktatási miniszter: Andrásfalvy Bertalan, Mádl Ferenc

Munkaügyi miniszter: Győriványi Sándor, Kiss Gyula

Honvédelmi miniszter: Für Lajos

Környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Keresztes K. Sándor, Gyurkó János

Közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Siklós Csaba, Schamschula György

Nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Kádár Béla

A titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter: Boross Péter, Gálszécsy András, Füzessy Tibor

Kárpótlásért felelős tárca nélküli miniszter: Gerbovits Jenő, Nagy Ferenc József

Privatizációért felelős tárca nélküli miniszter: Szabó Tamás

Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot vezető tárca nélküli miniszter: Pungor Ernő Bankügyekért felelős tárca nélküli miniszter: Botos Katalin

Az MTA és a tudománypolitika felügyeletéért felelős tárca nélküli miniszter: Mádl Ferenc

A politikai foglyok szervezetével foglalkozó tárca nélküli miniszter: Kiss Gyula

Határon túli magyar ügyekben felelős tárca nélküli miniszter: Horváth Balázs

Az Országgyűléssel való kapcsolattartásért és sportfelelős tárca nélküli miniszter: Horváth Balázs.

Egyes miniszteri posztok később indultak be, vagy megszűntek.

A rendszerváltás után a következő kormányok voltak még hatalmon: Horn-kormány (1994-1998), Első Orbán-kormány (1998-2002), Medgyessy-kormány (2002-2004), Első Gyurcsány-kormány (2004-2006) és a Második  Gyurcsány-kormány (2006-2009), utána a Bajnai-kormány (2009-2010).

Napjainkban

2010-től kormányozza az országot a 2. Orbán-kormány, a Nemzeti Együttműködés Kormánya. A legkevesebb miniszterrel dolgozó kormány a rendszerváltás óta.

Orbán Viktor kormányfő

Orbán Viktor kormányfő

Képforrás: femina.hu

A kormány tagjai:

Miniszterelnök: Orbán Viktor

Miniszterelnök-helyettesek: Dr. Semjén Zsolt, Dr. Navracsics Tibor

Közigazgatási és Igazságügyi miniszter: Dr. Navracsics Tibor

Emberi Erőforrások minisztere: Balog Zoltán

Vidékfejlesztési miniszter: Dr. Fazekas Sándor

Külügyminiszter: Dr. Martonyi János

Nemzetgazdasági miniszter: Varga Mihály

Belügyminiszter: Dr. Pintér Sándor

Honvédelmi miniszter: Dr. Hende Csaba

Nemzeti Fejlesztési miniszter: Németh Lászlóné.

Intézkedések:

A 2. Orbán-kormányt a választók több mint 52 %-a választotta meg 2010-ben.

A tenytar.blog.hu szerint a 10 legjobb intézkedés a következő:

1. dohányzási tilalom

2. táppénzcsalás megfékezése

3. bérplafon a közszférában

4. Közszolgálati Egyetem

5. társasági adó csökkentése

6. Közösségi szolgálat

7. Áfa-mentes adományozás

8. rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata

9. kamion-előzés tilalma az autópályán

10. egységes nemzeti kártyarendszer

A 10 legrosszabb intézkedés a Ténytár szerint:

1. az Alkotmánybíróság jogkörének csökkentése

2. új Alkotmány

3. magánnyugdíjpénztár „einstand”-ja

4. új médiatörvény

5. egykulcsos adó

6. lojális emberek kinevezése bizonyos hivatalokba

7. indoklás nélküli elbocsátás

8. munkanélküli segély időtartamának csökkentése

9. komoly forráselvonások az oktatási intézményektől

10. munkavállalók kiszolgáltatottabbak lettek, csorbult az érdekvédelem.

2013-ban a rezsicsökkentés több lépcsőben folytatódik, pedagógus béremelés és életpályamodell bevezetésre került, a szolgáltató és banki szektor megadóztatása folytatódik (bankadó, telefonadó, energetikai különadó, Áfa-emelés, munkahelyvédelmi akcióterv, végtörlesztés, illetve a devizahitel adósok megsegítése folytatódik, családi adókedvezmény bevezetése stb. Ezek az intézkedések nagy visszhangot váltottak ki még az Európai Unióban is. De a hazánk elleni túlzott deficit eljárást megszüntették, majd elismerték a kormány intézkedéseit.

Autókormány

Az autó  része, amellyel irányítható balra, jobbra, stb.

PS2 kormány

Olyan számítógéphez csatlakoztatható játék, amellyel gyakorolni lehet a vezetést. Emellett fejleszti a téri orientációt, a reflexeket, a figyelmet.

További információk:

unas.hu

Kormány

Batthyány

mult-kor.hu

rubicon.hu

Magyar Köztársaság Kormánya

politikus.lap.hu

Andrássy-kormány

Andrássy_Gyula

genealogy.euweb.cz betiltva.com

hu.wikipedia.org

Antall-kormány

kormanyzat.lap.hu

Második Orbán-kormány

kormany.hu

5 kérdés, 5 válasz

1. Mit nevezünk kormánynak? – Több jelentése van:

– kabinet, az ország központi szerve;

– autókormány;

– számítógépes játék

2. Mi a kormány feladata? – Biztosítani az ország működését törvények alkotásával, illetve intézkedésekkel. Megszervezni az ország állampolgárainak biztonságát, egészségügyi ellátását, oktatását, közügyeibe való beleszólás módjait stb.

3. Mennyi időre szól a kormány, illetve tagjainak mandátuma? – 4-5 évre

4. Mely kormányok uralkodtak a 19. században? – Batthyány-kormány, Andrássy-kormány

5. Ma melyik kormány van hatalmon Magyarországon? – 2. Orbán-kormány

A szerkesztő ajánlja, olvasd el te is:

volkswagen

vac

kezilabda

arena

hirdetes

Reméljük, tudtunk segíteni.

További szép napot kíván az fk-tudas.hu  csapata!

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:

Nem az okos, aki sokat beszél. (orosz közmondás)
A tudás hatalom. (Sir Francis Bacon)

Advertisement

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.