Kossuth Lajos

Kossuth Lajos

Kossuth Lajos a magyar történelem egyik meghatározó alakja a 19. században. Zseniális szónok, vezető, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere volt. A Honvédelmi Bizottmány elnöke, a vezércikk kitalálója, számos fontos irat fűződik a nevéhez, melyben lelkesíti az embereket, nemeseket.

Tartalomjegyzék

Származása, családja
Tanulmányai, fiatal évei
Politikai, országgyűlési karrier
Kossuth és Széchenyi vitája
A szabadságharc vezetője
Emigrációban
Halála
Kossuth emlékezete
Kossuth idézet

Származása

Kossuth szülőháza Monokon

Kossuth szülőháza Monokon

Kossuth Lajos 1802. szeptember 19- én született második gyermekként Monokon, bár pontos születési idejéről viták vannak. Maga Kossuth így ír erről:

„Én magam a szüléktől 1802-ben születtem Zemplén megyében, Monokon, hol atyám ifju korában a gróf Andrássy-család uradalmi ügyvéde volt. Ennyi az, amit egész bizonyossággal mondhatok. … nem áprilisban születtem, hanem – hogy mikor? Azt teljes bizonyossággal meg nem mondhatom. Ugy rémlik előttem, hogy szeptember 16-ika és 19-ike közt; alkalmasint 19-én.”

Édesapja, Kossuth László, vagyontalan nemes, Turóc vármegye lajstromozója, majd az Andrássy grófok uradalmi ügyésze. Családját először 1263-ban említi egy oklevél. 

Édesanyja Weber Karolina, aki az olaszliszkai polgármester lánya volt.

Kossuth Lajosnak 4 lánytestvére volt: Karolina, Emília, Lujza és Zsuzsanna.

1803-ban elköltözik a család Sátoraljaújhelyre, illetve Olaszliszkára.

Kossuth-család címere

A Kossuth család címerét Kossuth Miklós 1479. június 15-én, Budán Mátyástól kapta. Turóczmegyeren voltak birtokosok. A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik 1896-tól a család címeres levelét.

Tanulmányai, fiatal évei

1808-10-ig Sátoraljaújhely, elemi iskola, majd 1810-16-ig a piarista gimnázium tanulója.

1816-19-ig Eperjesen tanul, 1819-20-ig jogi pályára készülő diák a sárospataki református kollégiumban. 1821-től joggyakornok apjánál, majd Kardos Sámuelnél. 1821-24-ig Pesten gyakornok. 1823. szeptember 26-án megszerezte az ügyvédi diplomáját. 1824-32-ig ügyvédként dolgozik, főleg polgári ügyekkel, birtokos családok képviseletével foglalkozik. 1826. Sátoraljaújhely, evangélikus egyház ügyvédje, az egyháztanács jegyzője.

1827. Zemplén megye táblabírája, főként büntetőügyeken dolgozik.

1829. Sátoraljaújhely város ügyésze, s képviseli a birtokosok ügyeit is.

1830-tól bekapcsolódik a politikai életbe. Beszéde, melyben bírálja Ferdinánd trónörökös megkoronázását, melyet nem fogadtak el.

Az 1831-es koleralázadás idején kolerabiztosként segít a felkelés lezárásában, bár a klórmeszes fertőtlenítést hibásnak vélte. Megyei karrierje egy sikkasztási vád (az ún. árvapénz-ügy) miatt megszakad.

Kossuth Lajos politikai, országgyűlési karrierje

1832. szeptember 5-én beszédet mond a megyei közgyűlésen sajtószabadság ügyében: „Vagy nyomtatási szabadság, vagy a szabadság elnyomása. Itt középút nincs, én a sajtó szabadságára voksolok.”

1832. december 4-én mint a „távollévők követe” képviseli a főurakat a pozsonyi országgyűlésen.

1832. december 17-től 1836. május 15-ig szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat. Összesen 344 számot ért meg, valamint megjelent egy ún. „Toldalék”. Mivel Kossuth Lajos az országgyűlés minden ülésén részt vett, jegyzeteket készített a felszólalásokról, majd ezeket lemásolták az írnokok. Tehát kézírásos levelek voltak, mert Kossuth magánlevélként küldte szét őket, hogy a cenzúrát kikerülje. Ezekben a levelekben a reformellenzék harcát mutatta be, melyet a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekek védelmében vívott. Később egy nyomdát vásárolt, amivel könnyebb volt a sokszorosítás.

1836 után hasonló kiadványt szerkesztett Törvényhatósági Tudósítások címmel (1836–37). 23 szám jelent meg, de sajnos a nádor betiltotta. Kossuth ennek ellenére folytatta a Tudósítások szerkesztését és küldését, így elfogták és összesen 4 év börtönt kapott. Rabsága idején tanult, fejlesztette magát: sokat olvasott, angolul tanult államgazdaságról, iparról, gazdasági liberalizmusról. 1840 májusában szabadult.

1840. június 9-én megjelenik Pest megye közgyűlésén, s megköszöni a főurak támogatását. Ekkor nevezi gróf Széchenyi Istvánt, a „legnagyobb magyar”-nak.

Kossuth Lajos célja az önálló nemzetállam megteremtése úgy, hogy össznépi összefogás szükséges hozzá. Meglátta a jobbágyfelszabadítás szükségességét, s az örökváltság eltörlését. Március 15-én, a forradalom kitörésekor megfogalmazott 12 pont is tartalmazta. Mindennek megvalósítása a nemesség adózásával, vagyis a közteherviselés bevezetésével lehetséges. Ezen kívül a politikai szabadságjogok kiterjesztését, valamint Magyarország polgári osztályának megerősítését szerette volna elérni. Felismerte, hogy az országnak saját iparra van szüksége. A csehek és az osztrákok korlátozták az áruk importját. Megalakult a Védegylet, melynek tagjai csak magyar árut vásároltak, magyar iparosnál dolgoztattak. Elnöke Batthyány Kázmér, alelnök Teleki László, igazgató Kossuth Lajos lett.

A Pesti Hírlap szerkesztője

1841-től a Pesti Hírlap szerkesztője Landerer Lajos nyomdász felkérésére. Kossuth Lajos elterjesztette a vezércikk műfaját az újságírásban. Ezzel lehetőséget kapott arra, hogy kinyilvánítsa véleményét az ország gazdasági és társadalmi problémáiról. Sőt, kiegészítéseket tett bele cikkeibe a saját reformgondolataival. A Pesti Hírlap 1841. január 2-tól jelent meg heti 2 alkalommal. Előfizetőinek száma növekedett. 60, fél év múlva 4000, 1844 elején már 5200-an voltak. Szinte minden emberhez eljutottak a lap számai. Munkatársait ő választotta meg, az újság szerkezetét is ő állította össze.

Frankenburg Adolf – fővárosi újdonságok

Láng Ignác – megyei levelezés

Staller Ferenc – külföldi hírek

Molnár Sándor, Birányi-Schultz Ákos, Vörös Antal.

Később Vahot Imre, Pákh Albert, Pálffy Albert.

Kossuth az „Értekező” rovatot, illetve a vezércikkeket írta.

1844. július 1-jén felmondott a lapnál, majd Bécsbe hívták tárgyalni arról, hogy hagyja a király kritizálását. De eredményre nem jutottak vele, s inkább a Hetilapban jelentek meg cikkei (saját lapot nem sikerült alapítania, illetve megvásárolnia magának).

Kossuth követté választása

Kossuth követté választása

Magánélete

1841. január 9-én, Pesten házasodott meg. Felesége Meszlényi Terézia. Három gyermekük született:

Ferenc Lajos Ákos, Vilma, Lajos Tódor Károly.

Kossuth emléktábla

Kossuth emléktábla

Kossuth és Széchenyi vitája

1841-től Széchenyi István haláláig tartott.

A következő fázisai voltak ennek a vitának:

1840. Kossuth Lajos kiszabadult a börtönből, amelyről már korábban esett szó.

1841. január 2-től a Pesti Hírlap oldalain kezdődött a két politikus vitája.

Január 29-én ezt írta Széchenyi: „Átvillan rajtam az eszme, hogy szegüljek szembe Kossuthtal.”

Február 17-én Kossuth azt írta: „nemzet pedig lesz velök ás általok, ha nekik tetszik, nélkülök, sőt ellenök, ha kell.”

Június 26-án megjelent a Kelet népe c. röpirat, amelynek következménye június 27-én egy tüntetés Kossuth mellett. Széchenyit szidták, de Kossuth lecsendesítette őket.

Széchenyi a gazdasági erőt a nagybirtokban, vagyis az arisztokráciában látta.

Vörösmarty és Deák Ferenc Kossuth mellett foglaltak állást, pedig Széchenyi nagyra tartotta őket, számított rájuk.

Megjelent Kossuth Lajos: Felelet gróf Széchenyi Istvánnak c. írása. Itt kifejtette programját arról, hogy mit jelent az örökváltság és a korlátozás nélküli birtokképesség, ami az érdekek egyesítésének a feltétele. Emiatt Széchenyi elszigetelődött, magára maradt.

1842. november 27-én hangzott el Széchenyi akadémiai beszéde a Magyarországon élő nemzetiségek kérdéséről, amely a gróf népszerűségének ártott a legtöbbet. Ennek oka az volt, hogy szembement az Akadémia céljával. Eszerint az intézmény a magyar nyelv kiműveléséért és rangjának emelésért jött létre.

A közvélemény és akkori neves politikusok szerint erőszakkal akarta együtt tartani Széchenyi a nemzetet és nemzetiségeket. Kossuth felvállalta a nemzetté válás tömeges útját. De illúzió volt abban hinnie, hogy a jogok kiterjesztése és a közös érdek önkéntes magyarosodást eredményez.

A másik kényes kérdés az adózás ügye volt. Kossuth a közteherviselést támogatta, vagyis a nemesség megadóztatását akarta.

Összefoglalva:

Széchenyi István nézetei

Kossuth Lajos nézetei

Az uralkodó osztálytól várja a változások megvalósítását

A társadalom más osztályainak is beleszólást kell adni az ország ügyeibe

Nem akart hatalmat adni az alsóbb társadalmi osztályoknak

Nem akart Bécs ellenében tenni semmit, azt várta, hogy a királyi változtat a törvényeken

A demokratikus mozgalmat támogatta

„Politikai programtöredékeket” ír

Nem tesz különbséget az emberek között vagyoni és kulturális helyzet alapján

A szabad piacot támogatta

A magyar termékek védelméért állt ki

Alkalmazkodott az udvar politikájához

Gyors változásokat akart

A nemzetiségekkel szemben türelmesnek, befogadónak kell lenni

Nacionalista volt, csak a magyar származású embereket ismerte el az állam tagjának

Kossuth támogatottsága sokkal nagyobb volt, mint Széchenyié. Mégis elmondható, hogy kettejük nézetei, törekvései egységben nézve haladó irányvonalat mutatott a későbbi nemzedékek számára.

A feudális viszonyok kigúnyolása jelenik meg Eötvös József: A falu jegyzője című regényében. Olyan megyerendszert ábrázol, amelyben minden rossz tulajdonsága benne van a reformkori vármegye ábrázolásában.

A regény olvasható változata: mek.oszk.hu

Filmváltozat letöltése itt: klasszikusok.hupont

A szabadságharc vezetője

Kossuth Lajos mint az országgyűlés egyik meghatározó alakja, elérte, hogy a képviselők megszavazzák az áprilisi törvényeket, amelyhez a bécsi udvar is hozzájárult végül.

A Batthyány-kormány pénzügyminisztere lett. Róla kapta nevét a Kossuth bankó. Az ország első költségvetését ő állította össze.  

1848 júliusától képviselte hivatalosan is a kormány politikáját. Radikális elveket vallott, nagysszerű szónok volt. Július 11-én megtartott beszédében így szólt:

„Midőn a szószékre lépek, hogy önöket felhivjam uraim, mentsék meg a hazát, e percnek nagyszerüsége szorítva hat keblemre. A haza veszélyben van. Egyfelől a horvát és szerb lázadás, másfelől az osztrák minisztérium áskálódásai fenyegetik a kivívott eredményeket. A nemzet nem bizhatik másba, mint saját erejébe. Mondják ki önök, hogy a nemzet el van határozva kormányának, alkotmányának, önállásának védelmére a legnagyobb áldozatokat is meghozni, s hogy e tekintetben oly alkut, mely szabadságát és önállását legkevésbé is sérthetné, senkitől semmi áron el nem fogad, hanem minden méltányos kivánatokat akárki irányában is örökké teljesíteni kész. E célból szükséges a haderőnek 200,000 főnyire emelése, ennek felfegyverezésére pedig 42 millió forint.”

Beszéde sikert aratott, eredményre vezetett, mert megszavazták, amit kért.

„Önök felállottak mint egy férfiu és én leborulok a nemzet nagysága előtt s csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint a mennyi hazafiságot tapasztaltam a megajánlásban s Magyarországot a poklok kapui sem döntik meg.”

Céljait segítették a Pesti Hírlapban megjelent cikkei. Erről a munkáról már feljebb esett szó.

Amikor a Habsburg kormánnyal már végletekig kiéleződött a politikai helyzet, Batthyány lemondott, Kossuth lett az OHB vezetője.

1848. szeptember 24-től sikeres toborzó körutat szervezett a haza védelmére. A körút állomásai Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Szeged, Szolnok és Abony voltak.

Számos katonanóta született akkoriban, köztük ez:

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején megszervezte a hadsereget, a nemzeti összefogás keretében megteremtette a gazdasági, társadalmi és politikai feltételeket. Amikor az országgyűlés Debrecenbe költözött, azt hitték, hogy külföldre fog menekülni. Ehelyett mindenfelé buzgón szónokolt, szervezői munkája a hadvezérekkel, megjelenése a hadszíntéren mindezt megcáfolta. Gondoskodott a hadseregről élelem, felszerelés, és lelki tényezők tekintetében.

Ezt a nép meghálálta nótáival is:

1849-i események Kossuthot igazolták, s elérkezettnek látta az időt, hogy kimondja a Függetlenségi Nyilatkozatban a Habsburg-ház trónfosztását, majd ideiglenes kormányzó elnökké Kossuthot választották.

„Amely percben  Magyarországon akadna ember, aki urává akarna lennie e nemzetnek, aki bármely hatalmat mástól, mint e nemzet képviselői testület kezéből akarna venni, azon emberre, uraim, vigyázzanak önök, az egész nép, és soha semmi esetben ne tűrjék, ne engedjék azt, hogy e nemzet felett más határozhasson valaki, mint e nemzet maga.”

(Debrecen, 1849. április 14. Kossuth beszéde a képviselőházban Magyarország függetlenségének kimondásáról)

Kossuth imája

Kossuth imája

Buda visszafoglalása után a Kormány újra Pestre költözött, de sajnos az orosz intervenció miatt Szegedre, majd Aradra vonult vissza. Amikor a hadszíntéren sorra vesztettük a csatákat, Kossuth Lajos 1849. augusztus 11-én Görgey Artúrt nevezte ki kormányzónak. A világosi fegyverletétel után árulással vádolta meg Görgeyt, s Törökországba távozott.

Kossuth Lajos az emigrációban

Kossuth először Vidinbe ment, ahol megírta a Görgeyt befeketítő, a magyar vereségért felelősség tévő levelét. Onnan Sumenbe távozott, ahol egyesítette családját, majd Kis-Ázsiába küldték őket. Egy amerikai gőzhajóval utaztak Angliába 1851-ben. Ünnepelték, büszkék voltak rá mint a magyar szabadság vezetőjére. 1851 végén jutott el Amerikába, ahol a szabadkőműves páholy tagja lett. Sikerült éberen tartania az Ausztria ellenességet, egyben Magyarország támogatása a harcban fontos volt. Visszautazott Londonba, s különböző származású, emigrációba vonult emberekkel tartott fenn kapcsolatot, köztük III. Napóleonnal. 1859-ben megalapítja a Magyar Nemzeti Igazgatóságot, valamint a Magyar Légiót. Azonban a solferinoi csata után Napóleon békét kötött az osztrákokkal. Garibaldi szicíliai partraszállása 1860-ban csak reményt hozott, de a harc elmaradt. Az országunk az osztrákok uralma alatt maradt, de néma, ellenállásba burkolódott az ország. Kossuth Lajos 1861-től Olaszországban élt, majd a kiegyezés alatt Deák Ferencnek címzett ún. Cassandra-levélben bírálta a kiegyezést, s teljes függetlenséget követelt.  

„A közös államiság végveszélybe sodorja Magyarországot”.

Deák és hívei azonban a kiegyezést tartották egyetlen célravezető megoldásnak. Akkoriban ez volt a lehető legjobb megoldás az ország érdekében.  

1865-ben Torinóba költözött, 1877-ben pedig 100 ceglédi találkozott vele a Turin melletti Collegnoban. Haza akarták hívni, de ő maradt. Pénzügyi gondjai támadtak, majd 1879-től memoárját állította össze, melyek sikeresnek bizonyultak. 1889-ben elveszítette magyar állampolgárságát egy törvény miatt, mely így szól: „A törvény 31. §-a értelmében azon magyar állampolgár, ki a magyar kormány vagy osztrák–magyar közös miniszterek megbízása nélkül tíz évig megszakítás nélkül a magyar korona területének határain kívül tartózkodik, elveszti magyar állampolgárságát.”

Halála napjáig írással foglalkozott. Ezt írta utoljára: „Nem a Habsburg-háznak, hanem az osztrák császári és magyar királyi méltóság egy személybe kumulációjának vagyok ellensége; ennek igenis, bár tehetetlen, de megtörhetetlen, de hajthatatlan ellensége vagyok és maradok mind halálomig”.

Kossuth Lajos hangja felvételről:

Kossuth Lajos halála

1894-ben egy influenza miatt ágynak esett, s március 20-án meghalt. Március 30-án hamvait elszállították Magyarországra. A Kossuth-nótát énekelték az emberek mindenütt. Április 1-jén a Magyar Nemzeti Múzeum csarnokában ravatalozták fel. A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Temetésén Jókai Mór, Horánszky Nándor és Herman Ottó mondott búcsúbeszédet.

Kossuth emlékezete

Bélyeg Kossuthról

Bélyeg Kossuthról

Kossuth emlékezete Erdélyben

Kossuth emlékezete Erdélyben

Kossuth emlékét számos helyen, országban városokban köztéri szobor, festmény, rajz, intézménynév őrzi.

Kossuth szobor

Kossuth szobor

 

Álljon itt néhány a teljesség igénye nélkül.

Kossuth szobor

Kossuth szobor

 

Kossuth szobor

Kossuth szobor

 

 

Kossuth szobor

Kossuth szobor

Kossuth Lajos idézet

A fent megírt szövegben számos Kossuth idézet található. Álljon itt a végén egy, amely egy általános iskolában található, és nagyon fontos idézetet tartalmaz. Fogadják szeretettel:

 

Kossuth idézet

Kossuth idézet

Képforrás: Kossuth Lajos,   tudorinda.blogspot, Kossuth

reformatus,  keptar.oszk.hu,  dkvk.hu,  a-barandi-kossuth-lajos-szobor,  kossuth-lajos-teljes-alakos-allo-szobor

nagyvenyim,  kossuth_lajos_50_f_magyar_kiralyi_posta_belyege,  Kossuth_Lajos_emlékezete_Erdélyben,  keptar.oszk,  pecska

Forrás:

Reznák Erzsébet: Kossuth Lajos 92 éve, Cegléd, 1992.

Lázár István: Képes magyar történelem, Magyar Könyvklub 1993.

Nemzet születik, Képes magyar történelem sorozat, Helikon Kiadó 1997.

Kossuth_címer,   Kossuth Lajos

5 kérdés, 5 válasz

1. Mikor és hol született Kossuth Lajos? – Monok, 1802.

2. Hogyan kapcsolódott be a politikai életbe? – Beszédet mondott, majd nézeteit propagálta is.

3. Kivel került politikai ellentétbe? – gróf Széchenyi István

4.  Hogy vett részt a szabadságharcban? – toborzó körutat szervezett, kiment a csatatérre, szónokolt, vezetőként jó kapcsolatot tartott fenn katonákkal, hadvezérekkel

5. Hová emigrált? – több helyen élt külföldön, pl. Törökország, Olaszország, Anglia, végül Torinóban telepedett le és halt meg

A szerkesztő ajánlja, olvasd el te is!

Szent Pál

A korona hercege

Március 15

Petőfi Sándor

1848-49-es forradalom és szabadságharc

Reméljük, tudtunk segíteni.

További szép napot kíván az fk-tudas szerkesztősége.

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:

Nem az okos, aki sokat beszél. (orosz közmondás)
A tudás hatalom. (Sir Francis Bacon)

Advertisement

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.