Lengyelország

A Kárpátok, a Balti-tenger, az Odera, a Nysa és a Bug folyó közt terülő el Lengyelország. Germán-Lengyel-Szarmata -síkság közepét foglalja el. A krónikák szerint az óorosz lendzsan szó az irtványföld lakóját jelentette. E szóból lett később lengyen, majd a ma ismert lengyel. Ám maguk a lengyelek polaknak nevezik magukat, mely eredete polan és ez a szó mezőség lakóját jelenti. A sok szláv törzs élt régen az ország területén, mely a végén két nagy törzsre a polánok és vislánok emelkedtek ki. A Vislánok Krakkó-, míg a polanok Gniezno központta. Későbbiekben Nagy -Lengyelország és Kis- Lengyelország magva lett, mely évszázadokig megmaradt.

Szabálytalan négyszög alakú ország oldalai közti legnagyobb távolság 650km.Az ország határainak hossza összesen 3538km.1939-től 1944-ig náci megszállás alatt állt az ország és a 35millió lakosából 6 millió vált a háború áldozatává. 1 millió harcban esett el, míg 5 millió a koncentrációs táborokban vesztette életét.

1978-ban érte el az ország ismét a 35 milliós lélekszámot. A születések száma a háborút követően 30 ezreléket is meghaladta, csak a 60-as évek közepén esett 20 ezrelék alá. /Ugyanakkor Magyarországon 3 ezrelék volt./ 2009-ben 38 millió fölé emelkedett a népesség.

Lengyelország elhelyezkedése Európa térképén.
Forrás:Wikipédia

Lengyelország legnagyobb része síkság, 50%-a alacsonyabban fekszik 150 méter tszf. magasságnál, 40% pedig a 300m-t sem éri el. Csupán 10% emelkedik dombságok és hegyvidékek régiójába, ez a tagoltabb terület az ország déli részén található.

Korban a középső és északi országrészek a legfiatalabb földtani periódusokból származik. Lengyelország területét egészen a hegységek lábáig többször is nagy kiterjedésű jégtakaró fedte. Legidősebb a lengyel Szudétáknak, a Karkonosze- hegységnek a kőzetei a Kladzkói- medencétől nyugatra. Itt archaikus kőzetek, kristályos palák, gneisz, gránit, gabro, szerpentin található. Variszkuszi-hegységrendszerben messze a mai magasságuk fölé emelkedtek, de ledarabolódtak azóta. A Szudétáknak a Ktodzkótól az Odra -völgyéig terjedő délkeleti része Földünk egyik legértékesebb kőszén telepeit tartalmazzák. Felső-Szilézia 5400négyzetkilométernyi területen 6000 m-es mélységig átlag 100 kőszénréteg húzódik egymás felett. Alsó- Sziléziai széntelep már nem ilyen összefüggő, mert a szerkezeti mozgásokban földarabólódtak. A vulkanizmus érc telepeket is hozott létre / réz, vas, horgony, nikkel/, de az elmúlt századokban már kitermelésre kerültek. Magas Tátra márvány és kristályos pala lelőhely, a többi részen homokkő és mészkő található. Réz, ólom, horgony, vas, kén, kősó, gipsz és mellékesen szénhidrogént is tartalmaznak a homokkő gyűrődések. A jégtakarók olvadás vizei által képzett ősfolyóvölgyekben nyugat felé folynak ma is Lengyelország folyóinak nagy része. Ősfolyóvölgyektől délre a Lublini-hátságnak löszborítása az ország legjobb minőségű termőtalaja.

Az ország területe 311730 négyzetkilométer, melyet a Visztula ketté oszt. Az ősfolyamvölgyekkel összekötött síkságtól északra két tóhátság sok ezer tavát láthatjuk. Az ország folyói a Balti tengerbe ömlenek, kivéve 1000 négyzetkilométernyi vízgyűjtő területet, mert onnan a Duna és a Dnyeszter folyók közreműködésével Fekete- tengerbe érkeznek. Nagyobb folyók:Visztula 1092 km,Odera 848km, Bug 779, Warta 762km, San 435km, Narawvel 399km, Nysa 256km hosszú. Sekély mederben hosszan kanyarognak a folyók az országban. Hajózás a Visztulán és az Oderán folyik. Az ország tóvilága viszont annál jelentősebb. Legnagyobb tavai: Sniardwi- és a Mamry-tó, 23 olyan tó is található itt a Mazury-tóvidéken, melynek mélysége 108.5m. Nagyobb kikötői: Szczecin, Gdyniai, Gdansk.

Az ország éghajlatát óceáni, sarkvidéki-óceáni, óceáni-kontinentális, valamint sarkvidéki légköri áramlatok befolyásolják. Átlaghőmérséklet 6-9°C. Lengyelországban inkább hat évszakot különböztethetünk meg: tavaszelő, tavasz, nyár, ősz, telelő, tél. Ez azt jelenti, hogy inkább a nyári vagy kora őszi hónapokban látogassuk meg az országot, de kötelező felszerelés az esernyő, esőkabát, esőálló cipő és a melegebb öltözet.

Lengyelország ipara és mezőgazdasága közel egyenlő arányban teljesít a gazdasági szempontból. A mezőgazdaságra és az iparra is egyaránt ráférne a fejlesztés. Az iparban készített termékek versenyképessége alatta van a világpiaci elvárásoknak, pedig nyersanyagban nincs hiány, sőt exportálnak is. Kőszénben gazdag területei, kokszolható széntelepek, barnaszén telepek, réz, horgony, ólomérc, kálisó, földgázmezők, sóbányák, kénlelőhelyek, nagy kiterjedésű erdőségek, folyok vízéből nyert elektromos energia, dolomit, kvarchomok, magnezit, gipsz stb. szinte valamennyi ipari nyersanyag birtokában van az ország. Nehézipar, gépipar, hajógyártás, vegyipar,és textil ipar működik ország szerte. A mezőgazdaságban a földek kitűnő minőségűek, de nagy kiterjedésű terület magánkézben van, ami akadályokat gördít a gazdaságos agrártechnika útjában. Cukorrépa, gabona, burgonya, növénytermesztés a legfőbb ág. Az állattenyésztésben a tejtermelő szarvasmarha-tenyésztés a fő üzemág. Hegyvidékeken a juh tenyésztés elterjedt.

Lengyelországnak első név szerint ismert fejedelme Mieszko volt, aki bevezette az ezüst dénárt, fia I. Vitéz Boleszláv első koronás királyaként és országegyesítőként tiszteli a történelmi hagyomány. Adalbert prágai püspök / aki megkeresztelte Szent Istvánt/ Lengyelországba ment térítő útra, de megölték a pogányok. A fejedelem eltemette Gnieznóban, majd szenté is avatták nemsokára s ezzel szoros kapcsolatban létrejött a független lengyel egyházi szervezet a gnieznói érsekség felállításával. II Merész Boleszláv, aki rokoni kapcsolatban állott az Árpád-házzal, összetűzésbe került a főurakkal, kiknek élén a krakkói Szaniszló püspök állott. A püspököt kivégezett, de Magyarországra kellett menekülnie. Szaniszló püspök /akit később szenté avattak/ neve azért lényeges, mert a róla szóló legenda szerint szétdarabolt teste magától összafort és ezzel jelképezték a feudális anarchiától szétdarabolt ország újra egyesülését. III: Ferdeszájú Boriszláv négy fia közt szét osztotta az országot, amely 150 év alatt kisebb fejedelemségekre hullott szét.

Az ország újra egyesítése Lokietek Ulaszló /1306-1333/ nevéhez kötődik, kinek lányát Károly Róbert vette feleségül. Fia III. Kázmér idején élte világkorát az ország, felvirágzott az ipar, a kereskedelem, a művészet és 1364-ben Krakkóban egyetemet alapított. Halála után I. Lajos magyar király uralkodott / magyar király 1342-1382, lengyel királyaként 1370-1382/ , aki leánya Hedvig részére megszerezte a trónutódlást. Hedvig/ lengyelül Jadwiga/ férjhez ment Jagelló litván fejedelemhez, aki 1384-1434-ig Wladyslaw Jagello néven uralkodott Lengyelországban és sikeresen legyőzte a német lovagrendet. Ekkor jelent meg a színen a török, mint ellenség. Ezért III.Ulászló/Wladyslaw Warnenczyk 1434-1444 Lengyel király és I, Ulászló néven 1440-1444-ig magyar királyaként/ perszonálunióban egyesítette magyar- Lengyelországot, Hunyadi Jánossal együtt a Balkánra indult, de a Várnai csatában elesett. Őt követte a trónon Öcse IV. Kázmér /1447-1492/, Nyugat- Pomerániát megszerezte, aztán megegyezett Mátyás királyunkkal Csehország és Szilézia birtoklásának kérdésében. Mátyás király halála után 1526-ig Jagelló-ház uralkodott Magyarországon is.

XVI-XVII század új ideológiák váltakoztak háborút folytattak a Poroszokkal,Svédekkel, Oroszokkal és a kozák felkelés is parázslott. Aztán 1772, 1793, 1795-ban felosztották Lengyelországot a Porosz-, Oroszország, Ausztria között. Lázadások, felkelések sora fulladt kudarcba, míg elérkezett az első világháború. 1918-ban 120 év után visszakapta teljes függetlenségét Lengyelország. 1921-es alkotmány értelmében köztársasági államformájú Lengyelország. 1939. szeptember 1-jén a német hadsereg támadást intézett Lengyelország ellen ezzel megkezdődött a második világháború. 1944 júliusában a felszabadítással egy időben megalakult a Lengyel Nemzeti Felszabadulási Bizottság. Az ideiglenes kormány július 22.-én kiáltványt adott közre, mely tartalmazta a demokratikus átalakítás elveit.

A lengyel irodalom kiemelkedő alakjai: Sienkiewicz, Mickiewicz, Reymont, Andrzejewski, Gallus Anonymus, Wincenty Kadlubek, Jan Dlugoszt, Kirieleizon, Mikolaj Rej, Jan Kochanowski, Adam Czachrowski, Andrzej Maksymilian Fredro, Szymon Szymonowicz,Jan Andrzej Morsztyn, Samuel Twardowski, Waclaw Pocki és még hosszan sorolhatnám a költőket, írókat, krónikásokat.