Magellán

Advertisement

Hirdetés - Igazság Magazin

Mindenki hallott már a felfedezőről, aki elsőként körbehajózta a Földet. Magellánnak nem csak expedíciója híres, nevéhez többek között törpegalaxisok, szoros, kerékpármárka és televíziós műsor is kapcsolódik. 

Tartalomjegyzék:

Ferdinand Magellán
Magellán-szoros
Magellán-felhők
Magellan kerékpár

Ferdinand Magellán

 

Ferdinánd Magellán portugál tengerész, felfedező, a Csendes-óceán névadója volt. Ő volt az első, aki körbehajózta a Földet, ám útja közben meghalt (1521. április 28. Fülöp-szigetek). Feltehetőleg Portóban született 1480-ban.

 

Ferdinand Magellán

Ferdinand Magellán

A hajózás fortélyait az 1505-ös hadjáratban tanulta meg, melyben mint harcos vett részt.

1506. március 16-án, Cannanorénél a portugál flottát muszlimok támadták meg, melyet sikerült visszaverni, ám Magellán súlyosan megsérült, Afrikába szállították, majd 1507 nyarán tért vissza Lisszabonba.

Öt év szolgálat után, 1510-ben tiszti rangra emelték.

1513-ban jelentkezett a Marokkóba induló expedícióba, ahol megsebesült, s egy életre lesántult. A zsákmány felvigyázójának jelölték meg, ám sikkasztási ügybe keveredett és Portugáliába rendelték. A király elé járult kihallgatásra, ahol járadékemelést és tapasztalatához méltó megbízatást kért, ám elutasították.

Magellán kutatásba kezdett – kikérdezte a déli tengeren hajózókat, szigorúan őrzött parti térképeket és a brazil expedíció hajózási naplóit bújta, valamint a földrajz elméleti szakértőjével, Ruy Faleiroval is barátságot kötött. Mindezt dédelgetett álma elérése érdekében tette, vagyis azért, hogy megtalálja Panama környékén az átjárót a Csendes-óceánra, s keletről elérje a távol-keleti fűszerszigeteket.

 

Miután a király elutasította, Magellán Spanyolországhoz fordult: Sevillába 1517. október 20-án érkezett meg. Itt nem sokkal később feleségül vette a Barbosa-család lányát, aki szintén portugál emigráns volt.

A Casa de Contratacion-hoz, azaz a tengerészeti kereskedelmi kamarához fordult, akik nem támogatták Magellánt terve megvalósításában, ám a kamara üzletvezetője magánemberként tovább foglalkozott az elszánt tengerésszel. Elérte, hogy Károly király előtt meghallgassák Magellánt és Faleirot. Magellán közölte, hogy ismerik a nyugati átjáró pontos helyét, s ha egy flottát bocsátanak rendelkezésükre, azt a spanyol koronának adják.

A koronatanács végül elfogadta a tervet, s 1518. március 22-én aláírták a végérvényes szerződést, a Capitulationt.

A flotta a Concepcion, San Antonio, Santiago, Trinidad és Victoria hajókból állt, a spanyol partokat 1519. szeptember 20-án hagyták el.

 

Magellán útja a Föld körül

Magellán útja a Föld körül

A brazil partokat november 29-én érték el, majd 1520. január 10-én a mai Montevideóhoz, a La Plata torkolatához érkeztek. Magellán itt sejtette az átjárót, ám hiába töltöttek több mint két hetet keresgéléssel. Magellán ekkorra tudta, hogy hamis Martinus Behhaim térképe.

A part mentén dél felé haladtak, s minden kis öblöt átvizsgáltak. Ekkor már a legénység is rájött, hogy Magellánt hamis térképek vezették.

Ha Magellán visszafordult volna Brazília felé, hazugsága miatt fogoly lett volna, így a visszatérés lehetetlenné vált. Március 31-én egy zárt öbölhöz értek, San Julianban rendeztek be téli szállást. Magellán lecsökkentette a legénység bor- és kenyéradagját, mellyel még inkább kivívta azok ellenszenvét (egyébként sem szerették őt, mert mogorva, barátságtalan ember volt) -, s az éjszaka folyamán megpróbálták átvenni a hatalmat, sikertelenül.

A flotta 4-5 hónapot töltött az öbölben. Mikor a téli viharok enyhülni látszottak, a Santiago felfedezőútnak indult, ám sziklának csapódott és elsüllyedt.

Az öblöt augusztus 18-án hagyták el, de Magellán kétnapi hajózást követően ismét két hónap téli pihenést rendelt el. Nem tudhatta, hogy alig két napra a céltól állt meg.

1520. október 21-én egy fehér sziklafokhoz értek, melyről a kormányosok azt állították, hogy a norvég fjordokhoz hasonló bevágás, ám Magellánt nem tántoríthatták el attól, hogy ezt is bejárják. Gond nélkül áthajózott a szoroson (a későbbi expedíciókban sorozatosan pusztultak itt el hajók), egy hónapon keresztül kutatta alaposan, majd kikérte a kapitányok véleményét arról, hogy megelégedjenek-e ezzel az eredménnyel, vagy esetleg hajózzanak tovább a fűszerszigetekig. Végül elindultak az utolsó útra, mely során az egyik csónak megtalálta a Csendes-óceánra vezető átjárót. A legnagyobb élelmiszerkészletet szállító hajó, a San Antonio azonban megszökött, s így készleteik végzetesen lecsökkentek.

1520. november 28-án kifutottak a Csendes-óceánra.

Magellán 100 nap hajózás után sem látta szárazföldnek nyomát. Faleiro számításai megdőltek, mert míg Magellán azt gondolta, hogy már rég elhajózott Japán mellett, még csak az óceán harmadánál járt.

Az élelmiszer hiánya miatt a tengerészek még az ökörbőr szíjakat is megették, 19-en éhen haltak, a skorbut is kitört.

Az első szigeteket 1521. március 6-án érték el. Magellán számításai szerint a Molukki-szigeteken voltak, ám mivel 10 fokkal eltértek északra, új felfedezést tettek, a Fülöp-szigeteket, s így bebizonyosodott, hogy a Föld gömbölyű.

Mivel Magellán megbízottakat nem tudott hátrahagyni, szövetséget kötött minden sziget fejedelmével, az új tartományokat barátsággal és szerződésekkel érte el, ígéreteit betartotta.

Április 7-én elérték Cebu szigetét, melynek rádzsája, Humabon muszlim kereskedőkkel állt kereskedelmi kapcsolatban, s mikor hallott tőlük a fehér hódítókról, meghajlott Magellán előtt.

Mivel lehetetlen volt, hogy Magellán minden szigetet egyenként behódoltasson, Humabont akarta az összes többi főnök uralkodójának. Felajánlott neki katonai segítséget a Maktan-sziget Silapulapu rádzsájával szemben, s erre az akcióra csupán 60 embert vitt magával, pedig ennek több mint a dupláját is vihette volna.

1521. április 26-án szálltak partra Maktan-szigetén, ám a térdig érő víz miatt csak gyalogosan közelíthették meg azt, s teljesen kiszolgáltatottá váltak a parton álló bennszülöttekkel szemben. Az ütközet 1521. április 27-én zajlott le, melyben Magellán combján, arcán, karján, lábán sérült meg, majd arcra esett, így a bennszülöttek lemészárolták. Bár bajtársai megpróbálták visszavásárolni holttestét, a bennszülöttek nem voltak hajlandók visszaszolgáltatni azt, így Magellán teteme sosem került elő.

A kudarcot látva Cebu királya meg akarta szerezni a spanyol hajókat. Ünnepségre hívta a legénységet, a 29 partra szállt európait nyomban lemészárolták/fogságba ejtették. A hajókon maradtak menekülőre fogták.

A 265 fős legénységből csak 115-en maradtak, így a Concepciont felgyújtották. Mivel képzett hajósaik már nem voltak, céltalanul haladtak tovább, s kalózkodásba kezdtek. Egy Ternatéból származó foglyot ejtettek el, aki tudta, merre kell haladni a fűszerszigetek felé.

A Victoria

A Victoria

1521. november 8-án kikötöttek Tidore szigetén, melynek törzsfőnöke elismerte a spanyol király hatalmát, s a legénységet ellátta fűszerrel, élelemmel, arannyal.

Mielőtt hazaindultak volna, kiderült, hogy a Trinidad hajónak javításra van szüksége, így hátra maradt. Az ottmaradt 51 fős legénység a Csendes-óceánt áthajózva Panamába készült, azonban portugál fogságba esett.

A Victoria Sebastiano del Cano kapitány vezetésével 46 emberrel elindult, hogy az Indiai-óceánon hajózva, Afrikát megkerülve hazatérjen. Öthavi élelemmel indultak útnak, ám a húsok megromlottak, csak rizsük maradt, s a skorbut ismét kitört.

Mivel Manuel király utasítást adott, hogy Magellán minden hajóját el kell fogni, portugál állomásokat nem használhattak.

A Jóreménység-foknál viharba kerültek, az első árbocot elveszítették, s a főárboc is megrepedt. Így hajóztak az afrikai partok mentén észak felé.

Július 9-én, öthavi hajózás után érték el a Zöldfoki-szigeteket, mely portugál fennhatóság alá tartozott. A 31 életben maradt utazó cselhez folyamodott, Amerikából odasodródott spanyol hajónak adták ki magukat. A portugálok élelemmel látták el őket, kijavították a hajó hibáit, ám ekkor kiderült a hazugság. A hajó gyorsan menekülőre fogta, mindössze 18 fővel, a többiek ugyanis a parton maradtak.

A Szent Vince-fokot 1522. szeptember 4-én pillantották meg, s szeptember 6-án partot értek ott, ahol a Guadalquvir San Lucar de Barrameda mellett a tengerbe torkollik. Útjuk véget ért.

Magellán helyett Sebastiano del Cano kapitány aratta le a babérokat.

 

Magellán-szoros

 

A Magellán-szoros

A Magellán-szoros

A Magellán-szoros egy hosszú, keskeny, kanyargó, nehezen hajózható tengerszoros Chile partjai, illetve Tűzföld (Argentína) és az azzal szomszédos szigetek között.

Ez az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán közötti legfontosabb átjáró.

A szoroson Magellán hajózott át elsőként 1520-ban. Mivel a hajók Mindenszentek napján érték el a szorost, először erről a napról nevezték el azt (Mindenszentek-szoros), ám Magellán tiszteletére a spanyol király átkeresztelte.

V-alakja van, hossza 570 km, legkeskenyebb pontján pedig 2 km széles.

Északnyugati részét a Smyth-csatorna köti össze más víziutakkal.

A dél-amerikai szárazföld legdélibb pontjától, a Froward-foktól délre a Magdaléna-csatornán (összeköttetést a Beagle-csatornával hoz létre) folytatódik a fő hajózási útvonal. Ennek végétől a Csendes-óceán felé északnyugati irányban tart a szoros. Déli határai itt olyan szigetek, mint például az Aracena-sziget, a Clarence-sziget, a Desolación-sziget, a Santa Inés-sziget. Északi szegélyei pedig többek között a Brunswick-félsziget, a Munoz Gamero-félszigeta Riesco-sziget. Két keskeny csatorna köti össze a szorost a Seno Skyring és a Seno Otway vizének felületével.

 

A szoros keleten az Argentína és Chile közötti tágas öbölnél nyílik, ettől nyugatra találhatók a Primera Angostura és a Segunda Angostura csatornaszűkületek. Erre található a Magdaléna-sziget, mely a Los Pingüinos Természeti Emlékhely része.

Ezen a szakaszon a Tűzföld partja a szoros déli szegélye, ezután a Whiteside-csatorna északi végét és a Dawson-sziget partját követi.

Erre található az a szorosszakasz, ahol létrehozták a Francisco Coloane Parti és Tengeri Védett Övezetet a hosszúszárnyú bálnák védelmére. Ez egybeesik a Magellán-Fagnano töréssel, mely a Scotia és dél-amerikai lemez találkozásából született. Ez délre az Almirantazgo-fjordban, majd a Fagnano-tóban folytatódik.

A Csendes-óceán felől, azaz nyugati irányból több bejáraton keresztül is megközelíthető a szoros.

 

Magellán-felhők

 

Nagy Magellán-felhő

Nagy Magellán-felhő

A déli égbolton halvány foltokként megfigyelhető törpegalaxisok a Tejútrendszer kísérői.

1519-ben Magellán jegyezte fel őket elsőként Föld körüli útja során.

A Nagy Magellán-felhő extragalaxis, ám csillagászati értelemben csekély távolságra (körülbelül 163 ezer fényévre) van, éppen ezért remek panorámafelvételeket lehet róla készíteni. Nem spirálgalaxis, szabálytalan alakú, de spirális szerkezet nyomai is találhatók benne.

Átmérője nagyjából 1/20-a a mi galaxisunkénak, csillagainak száma kb. 1010, de egy 9 naptömegű fekete lyukat is felfedeztek benne. Jelenleg is élénk csillagkeletkezési terület.

Rubert Burnham Jr. a „csillagászati kincsesház, a csillagok születésének és fejlődésének óriási égi laboratóriuma” elnevezést adta neki, ugyanis rengeteg galaktikus objektum és jelenség figyelhető meg benne.

A déli égbolton az Aranyhal és a Táblahegy csillagképek határán látható.

Párja, a Kis Magellán-felhő több százmillió csillagot tartalmaz. A Nagy Magellán-felhőtől nyugati irányban 20 foknyira látható.

A Kis Magellán-felhő is horgas spirálrendszer lehetett, akárcsak csak a Tejútrendszer, de annak nagy ereje alakját szabálytalanná tette. A strukturált szerkezetet központi részében lehet megfigyelni.

A Tukán csillagképben található.

 

Magellan kerékpár

 

A hazai Cseke Zrt. saját márkája a Magellan kerékpár. Nevéhez a minőség és megbízhatóság kapcsolódik nem csak Magyarországon, ugyanis termékeiket Romániába, Szlovákiába és Ukrajnába is exportálják.

Az alapítók már régóta álmodoztak egy magyar kerékpármárka létrehozásáról, mely 1998-ban valósult meg, amikor elindult a Magellan program. Már ettől az évtől fogva a Magellan a versenygépe az egyik legeredményesebb magyar versenyzőnek, Buruczki Szilárdnak.

A márka a nagy felfedezőről kapta a nevét, az egyes modellek pedig csillagképekről, melyek talán Magellánt is vezérelték.

A Magellan kerékpár története

 

Magellan Draco

Magellan Draco

XC Sport kerékpárok (Magellan Polaris, Magellan Serpens)

XC Hobby kerépkpárok (Magellan Hydra, Magellan Draco, Magellan Crater)

Extreme kerékpárok (Magellan Tucana, Magellan PolarX)

Treking kerékpárok (Magellan Corvus)

Városi kerékpárok (Magellan Cygnus)

Gyerek kerékpárok (Magellan Hydra, Magellan Orion)

 

Magellan vázak

Magellan katalógusok, árlisták

 

Kapcsolódó linkek:

TV2 Magellán

Magellán nyomában társasjáték

Magellan GPS

Magellán Grill Étterem és Pizzéria, Budapest

Magellan Kiss-Vendéglő, Mélykút

 

5 kérdés, 5 válasz:

 

K: Ki volt Ferdinand Magellán?

V: Portugál tengerész, felfedező, az első, aki körbehajózta a Földet.

 

K: Mely hajókból állt az a flotta, mellyel Magellán nagy expedíciójára indult?

V: Concepcion, San Antonio, Santiago, Trinidad és Victoria hajókból.

 

K: Hol található a Magellán-szoros?
V: Chile partjai, illetve Tűzföld (Argentína) és az azzal szomszédos szigetek között.

 

K: Mik a Magellán-felhők?

V: A Tejútrendszert kísérő törpegalaxisok.

 

K: Melyik évben hozták létre a Magellán kerékpármárkát?

V: 1998-ban.

 

Forrás: Wikipédiavilaglex.hutestbike.hucsekert.hu

Képek: history.combiography.comrobinsonlibrary.comlibweb5.princeton.edudigitaljournal.comzmescience.comcsekert.hu

 

Reméljük tudtunk segíteni.

Kellemes napot!

fk-tudas.hu szerkesztősége

 

A szerkesztő ajánlja, olvasd el az alábbi témákat is:

Kocsonyafesztivál

Lóhere

Integráció

Esettanulmány

Magiszter

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:

Advertisement

3 comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.