Magyar Köztársaság

Advertisement

Hirdetés - Igazság Magazin

Hazánk megnevezése többször is volt Magyar Köztársaság. Az első Magyar Köztársaság 1918-1919-ig tartott, a második 1946-1949-ig, míg a harmadik 1989-2012-ig. 2012. január 1-jétől az ország hivatalos megnevezése Magyarország.

 

Tartalomjegyzék:

Első Magyar Köztársaság
Második Magyar Köztársaság
Harmadik Magyar Köztársaság

 

 

Első Magyar Köztársaság

(1918–1919)

 

Károlyi Mihály

Károlyi Mihály

Az első világháború alatt fokozódott az országban az elégedetlenség. A világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia a vesztesek oldalán állt, így a magyarok követelték a háború befejezését, ezért megalakult az ellenzéki politikusokból álló csoport, a Magyar Nemzeti Tanács, melynek elnöke Károlyi Mihály volt.

1918. október 31-én a tüntetésekből kerekedett az őszirózsás forradalom, mely az elnevezést onnan kapta, hogy a frontról visszatérő katonák sapkájukba őszirózsát tűztek a Monarchia jelvénye helyett.

A háború egyetlen áldozata a háborúba való sodródásért okolt Tisza István miniszterelnök volt, akit a katonák saját házában lőttek le. Helyette Károlyi Mihályt nevezték ki miniszterelnökké.

1918 novemberében IV. Károly lemondott trónjáról, s 1918. november 16-án kikiáltották a Magyar Népköztársaságot. Ez jelezte az Osztrák uniótól és a Habsburg-háztól való függetlenedést több mint 400 év után.

1919 januárjában Károlyit köztársasági elnökké választották, s a kormány hadsereget szervezett, földet osztott. Magyarország megkapta a Vix-jegyzéket, amit elutasítottak, a szociáldemokraták pedig elárulták Károlyit, és Kun Bélával, a börtönbe zárt kommunistavezetővel szövetkeztek. Már másnap megalakult a Tanácskormány, s kikiáltották a Tanácsköztársaságot, mely azonban egy éven belül megbukott a vörösterror és a kisantant támadásai miatt.

Friedrich István

Friedrich István

Ezután a Peidl-kormány visszaállította a Magyar Népköztársaság elnevezést. Augusztus 7-én József főherceg kormányzóvá nyilvánította magát, és Friedrich Istvánt nevezete ki miniszterelnökké, aki megbuktatta Peidl Gyula kormányát. A Friedrich-kormány másnap Magyar Köztársaságra nevezte át az államot. A román megszálló hatóság részéről augusztus 11-én ultimátumot kapott. Augusztus 21-én a románok a Szövetséges Katonai Missziónál tiltakoztak a bevezetett statárium ellen. Szintén 21-én a békekonferencia Legfelsőbb Tanácsa is értesítette a Missziót arról, hogy Magyarország élén nem látnak szívesen Habsburgot, így a vezető tábornokok József főherceget utasították, hogy a statáriumot azonnal szüntesse meg. A találkozón József személyével szembeni fenntartásaikat is közölték a tábornokok, így a főherceg 1919. augusztus 23-án kénytelen volt lemondani. Horthy Miklós altengernagyot megerősítette a magyar Nemzeti Hadsereg főparancsnoki tisztségében, s amikor az antant engedélyével bevonult a kifosztott fővárosba, József melléállt és támogatta kormányzóvá választását. 1920. március 1-jén ez meg is történt, Magyarország államformája király nélküli királyság lett. 1920. június 4-én írták alá a trianoni békediktátumot, melyben területei kétharmadától megfosztották az országot.

 

Második Magyar Köztársaság

(1946–1949)

 

Tildy Zoltán

Tildy Zoltán

1945-ben, a második világháború után új, demokratikus alapokon álltak neki az ország helyreállításának. A demokrácia azonban nem lehetett teljes, hiszen Magyarország vesztes államként a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) kontrollja alatt állt, azon belül pedig a szovjet misszió alatt.

A nemzetgyűlési választásokat november 4-én tartották, melyet a Független Kisgazdapárt nyert, de a kormány munkájában részt vett a Szociáldemokrata Párt, a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt is.

Elhatározták, hogy megszüntetik a formális királyságot, és helyébe köztársaságot állítanak. Ezt az ügyet 1946 elején a nemzetgyűlésen meg is vitatták, s mivel minden párt támogatta a javaslatot (csak Mindszenty József hercegprímás és a Katolikus Püspöki Kar tiltakozott, de elhalasztási kérelmüket nem vették figyelembe), február 1-jén hatályba lépett az 1946. évi I. törvény hazánk államformájáról (kikiáltásának napja a köztársaság emléknapja 2006 óta).

A köztársaság elnökének az addigi miniszterelnököt, Tildy Zoltán választották meg, helyére Nagy Ferenc került.

Az új kormányt hamar baloldali támadások érték, követelték a régi államapparátus hivatalnokainak eltávolítását és a földreform védelmét. Ezért a Szociáldemokrata Párt, a Kommunista Párt, a Szakszervezeti Tanács és a Parasztpárt megalakította a Baloldali Blokkot, ami az akkor még létező Magyar Nemzeti Függetlenségi Front bomlasztása és az ún. szalámitaktika kezdete volt.

A Blokk követelésére a Kisgazdapárt 20 embert zárt ki soraiból, akik később új pártot, a Magyar Szabadság Pártot alapítottak Sulyok Dezső vezetésével.

Mivel a világtörténelem legnagyobb inflációja következtében elértéktelenedett a pengő, nagy szükség volt új, értékálló valutát teremteni, így május elején a Kommunista Párt bejelentette a forint bevezetésének szükségességét, ami augusztus 1-től lett a hivatalos magyar valuta.

1947 elején a Kisgazdapárt ajánlatot tett a Nemzeti Parasztpártnak, hogy hozzanak létre egy közös FKGP-NPP platformot, amit nem támogattak, és néhányan kis is léptek a Parasztpártból.

A Kommunista Párt benyújtotta a hároméves tervet, melynek célja az volt, hogy Magyarország minél hamarabb kiheverje a háborús pusztításokat – el is fogadták a javaslatot.

A Magyar Közösség nevű társaság és annak tagjai ellen eljárást kezdeményeztek horthysta összeesküvés címen, s mivel a tagok között kisgazdapártiak is voltak, a Baloldali Blokk azt követelte, hogy zárják ki őket.

Magyarország február 10-én aláírta a párizsi békeszerződést – visszaállították az 1937. december 31-i határokat, s pozsonyi falvakat (Dunacsúnt, Horvátjárfalut, Oroszvárat) Csehszlovákiához csatoltak, de Románia felé is kísérletet tettek egy határsáv visszacsatolására. Továbbá az országnak a győztes országok (elsősorban Szovjetunió) felé háborús jóvátételt kellett fizetnie.

Csehszlovákia és Magyarország között erőszakos lakosságcsere történt, s pogromok indultak a német lakosság ellen „háborús bűnök” címszó alatt.

 

Dinnyés Lajos

Dinnyés Lajos

1947. május 30-án Nagy Ferenc lemondott miniszterelnöki címéről a Kommunista Párt nyomására, helyére Dinnyés Lajos került. A Kisgazdapártból több politikus is kilépett a szalámitaktika következtében, sokan a Radikális Párthoz csatlakoztak.

Augusztus 31-én országgyűlési választásokat (kékcédulás választások) tartottak, melyet a Kommunista Párt nyert meg. A nevezett cédulákkal sokan visszaéltek, több mint 100 000 hamis/meghamisított cédula volt forgalomban. Dinnyés Lajos alakított kormányt.

Szeptemberben a Magyar Függetlenségi Pártot választási csalással vádolta meg a kommunista-szociáldemokrata-kisgazda-parasztpárti koalíció és a Polgári Demokrata Párt, minek következtében a választóbizottság a párt összes mandátumát megsemmisítette.

1848 elején államosították a nagybankokat és a hozzájuk köthető vállalatokat, márciusban a száz munkavállalónál többet foglalkoztató üzemeket, májusban pedig az egyházi iskolákat is.

 

Szó esett a szociáldemokrata és a kommunista párt egyesüléséről, azokat pedig, akik ebbe nem egyeztek bele, eltávolították a Pártvezetőségből. Június 12-én létrejött az új, egyesült párt, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), mely Magyarország meghatározó pártja lett, így az ország megindult a szocialista átmenet felé. Ezért nevezik a „fordulat évének” az 1948-as esztendőt.

Tovább folytatták az államosításokat, a bánya-és gyáripar, a nagykereskedelem és a közlekedés is az állam felügyelete alá került, így sikeresen teljesítették a hároméves tervet.

1949 elején létrejött a Magyar Függetlenségi Népfront, amely a pártversengés felszámolására jött létre, valójában azonban a pártokra való szavazás lehetőségét szüntette meg.

1949 májusában az országgyűlési választásokon a szavazólap csak egy névsort tartalmazott a Népfront által kiválasztott személyekről, s csak nemleges válasz esetén kellett tenni X-et a jelölt neve mellé. A szavazatok 95%-át a Népfront kapta, a kormányt pedig Dobi István miniszterelnök vezette.

Az új országgyűlés augusztus 18-án elfogadta Magyarország új alkotmányát, melynek értelmében szovjet mintára átalakult a teljes magyar államszervezet, hivatalos megnevezése pedig Magyar Népköztársaság lett.

 

Harmadik Magyar Köztársaság

(1989–2012)

 

Mint láthattuk, a második világháború befejezése és a békekötések után kialakultak a szocialista blokk országaiban a szovjet mintára épülő diktatórikus, egypártrendszerű állami berendezkedések. Ezek az 1989-90-es politikai rendszerváltások következtében szűntek meg.

A harmadik Magyar Köztársaságot 1989. október-23-án kiáltotta ki az akkori megbízott államfő, Szűrös Mátyás az 1989. évi XXXI. törvény alapján a Parlament épülete előtt.

A harmadik Magyar Köztársaság Magyarország államformájának nem hivatalos megnevezése lett.

Szűrös Mátyás

Szűrös Mátyás

Kormányai: Németh-kormány (1988. november 24. – 1989. október 22. ill. 1989. október 23. – 1990. május 23.), Antall-kormány (1990. május 23. – 1993. december 12.), Boross-kormány (1993. december 13. – 1994. július 14.), Horn-kormány (1994. július 15. – 1998. július 18.), Első Orbán-kormány (1998. július 8. – 2002. május 26.), Medgyessy-kormány (2002. május 27. – 2004. október 3.), Első Gyurcsány-kormány (2004. október 4. – 2006. június 9.), Második Gyurcsány-kormány (2006. június 9. – 2009. április 14.), Bajnai-kormány (2009. április 14. – 2010. május 29.), Második Orbán-kormány (2010. május 29. – ).

 

Elnökei: Szűrös Mátyás (1989. október 18. – 1990. május 2.), Göncz Árpád (1990. május 2. – 2000. augusztus 4.), Mádl Ferenc (2000. augusztus 4. – 2005. augusztus 4.), Sólyom László (2005. augusztus 4. – 2010. augusztus 5.), Schmitt Pál (2010. augusztus 6. – 2012. április 2.), Dr. Kövér László (2012. április 2. – 2012. május 10.), Áder János (2012. május 10. – ).

 

Az ország hivatalos elnevezése 2012. január 1-jétől Magyarország.

 

Kapcsolódó linkek:

A Magyar Köztársaság alkotmánya

A Magyar Köztársaság kitüntetései

A Magyar Köztársaság külügyminisztériuma

A Magyar Köztársaság ügyészsége

 

5 kérdés, 5 válasz:

 

K: Mikor volt az őszirózsás forradalom?
V: 1918. október 31-én.

K: Mikor kiáltották ki a Magyar Népköztársaságot?
V: 1918. november 16-án.

K: Évtizedekkel később pontosan mikor lett ismét az ország hivatalos megnevezése Magyar Népköztársaság?
V: 1949. augusztus 8-án.

K: Mikor kiáltották ki a harmadik Magyar Köztársaságot?
V: 1989. október 23-án.

K: Mióta Magyarország hazánk hivatalos megnevezése?
V: 2012. január 1-jétől.

 

Forrás: wikipedia.org

Képek: vidamrikkancs.comcs.wikipedia.orgsagv.gyakg.u-szeged.humixonline.hufgyvk.hupolitikapedia.hu

 

Reméljük tudtunk segíteni.

Kellemes napot!

fk-tudas szerkesztősége

 

A szerkesztő ajánlja, olvasd el az alábbi témákat is:

Dévény

Csuklás

Jácint

Concerto

Bah

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:

Advertisement

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.