Műanyag

A műanyag mindenütt jelen van bárhová is menjünk a világban. Mai modern korunkban már megszámlálhatatlan használati tárgyat készítenek műanyagból.

Tartalomjegyzék:

történet

csoportosítás

gyártás

lebomló műanyagok

újrahasznosítás

források

 

A műanyag kémiai szerkezete szerint mesterséges úton létrehozott, vagy átalakított szerves polimer.

Története

Az első műanyagot a PVC-t (polivinilklorid) Victor Regnault állította elő laboratóriumában, 1838-ban. Egy évre rá Goodyear felfedezi a gumit, amikor a latexet (gumifa nedve) kénnel keverte és elkezdte melegíteni. 1851-ben  nagyobb kénmennyiség hozzáadásával előállítják a keménygumit (ebonit).

arplast1_n

PVC molekula

Egyre többféle műanyag kezd megjelenni:

  • 1844- linóleum, műbőr, vulkán-fiber
  • 1865- celluloid
  • 1897- galahit
  • 1907- Leo Hendrik Baekeland, szabadalmaztatja az általa előállított műanyagot, a bakelitet, melyet saját magáról nevezett el.
Linóleum

Linóleum

celluloid4

celluloid

 

 

 

 

 

 

A század végén jelennek meg az első műselymek. A gyártás technikai alapjait Frizt Klatte rakta le 1912-ben, PVC gyártással foglalkozott. Ez azonban kis méretű termelés volt, az ipari termelés 1938-ban kezdődik el, ekkor ismerik fel sokoldalú felhasználási lehetőségeit. A világháború során felmerült ugyan a tömeges előállítás gondolata, azonban a műanyag teljesítőképessége nem volt megfelelő. A műanyag feltalálása viszont nagy lépést jelentett a szerves kémia fejlődésében. A 20. század 20-as éveiben kezdődik a polimer műanyagok kutatása. Ilyen kutatásai során fedezte fel Dr. Hermann Staudinger német kémikus 1922-ben, hogy a szerves anyagok vázát hosszú molekulaláncolatok képezik. Ő javasolta elsőként a műanyagokra a makromolekula megnevezést. Kutatásai eredményeit 13 év múlva ismerték el, majd ezen munkájáért 1953-ban Nobel-díjat kapott. Az 1930-as években meginduló  tömegtermelés a következő termékek megjelenését vonta maga után: aminoplasztok, alkidok, ftálsavas glicerin, vinilgyanták, présporok stb. Az 1940-es évektől kezdve fröccsöntéssel különböző műszaki cikkeket állítottak elő PVC-ből, cellulózacetátból és később polisztirolból. Néhány évvel később a PVC, polietilén műanyagokat kábelszigetelésre kezdték használni, nagyobb arányban viszont az 1960-as évek után indult meg a gyártás. A műanyag ipar nagyarányú fejlődése is ezekben az években kezdődött el. A műanyagok gyors elterjedését a fogyasztói társadalom mennyiségi igénye eredményezte, mivel a műanyagok olcsók, esetenként kényelemet szolgálnak, divatosak. Az hogy egyszeri használat után kidobhatók, különösen a csomagolóiparban eredményezte a hatalmas mértékű környezetterhelést, szennyezést. (Csak Magyarországon évente 300 000 tonna műanyag hulladékot keletkezik)

szeméttelep dombvidék kicsi

A megfelelő tulajdonság elérése céljából a műanyagokhoz a gyártás során adalékanyagokat adnak (stabilizátorok, antioxidánsok). Ezek célja legtöbbször az élettartam növelése (pl. építőipar) azzal, hogy növelik az ellenállását a levegő oxigénje és a napfény ellen.

Műanyagok csoportosítása

Több elv alapján osztályozhatjuk a műanyagokat, íme a legfőbb három csoportosítási alapelv:

-előállítás módja szerint

-hővel szembeni viselkedés szerint

– szerkezete szerint  

Előállítás módja szerint megkülönböztetünk természetes alapú és mesterségesen előállított műanyagot.

Természetes alapú műanyagok (természetben található anyagok vegyi átalakításával állíthatók elő)

-Fehérje alapú

  • Kazeinalapú és vérfehérje alapú- műszarut készítenek belőle

-Cellulóz-származékok

  • celluloid- jól színezhető, átlátszó
  • viszkóz- készítenek belőle fonalat, fóliát, szivacsot
  • vulkánfiber- szilárdsága ellenére melegen könnyen formázható

-Kaucsukszármazékok

  • gumi
  • keménygumi (ebonit)- ellenáll a svaknak és a lugoknak
  • klórkaucsuk- lakkalapanyag
  • hidroklórkaucsuk- színtelen, gyantaszerű
  • ciklokaucsuk

-Egyéb természetes alapú műanyagok

  • linóleum
  • bitumenek- aszfalt alapúak
  • kátrányok- szurok állítható elő belőlük
  • sellak- hőre lágyul, jó villamos szigetelő

Mesterséges úton előállított műanyagok( a leggyakrabban felhasználtakhoz feltüntettem felhasználásuk módját is)

-Polikondenzációs

  • poliészterek- műszálas ruhaneműk
  • PET (polietilén-tereftalát)- fólia, mikrohullámtűrő csomagolás, üdítős pohár
  • bakelit
  • poliamidok(PA)- horgászzsinór, csapágygolyó, textíliák
  • kevlar
  • polikarbonátok(PC)- CD, napszemüveg, jelzőlámpa, különböző lencsék
  • nylon

-Polimerizációs

  • polietilén(PE)-palack vízvezeték, szatyor
  • polipropilén(PP)- járműalkatrész, élelmiszer-ipari csomagolás
  • polivinil-klorid(PVC)-ablakkeret, zuhanyfüggöny, kábelborítás
  • politetrefluor-etilén(PTFE-teflon)
  • polisztirol(PS)-eldobható evőeszközök, CD és DVD tartók
  • polimetil-metakrilát(PMMA-plexi)-plexiüveg, reklámtáblák, védőszemüvegek
  • polivinil-acetát(PVAc)
  • poliakrilnitril(PAN)
  • akril-nitril-butaidén(ABS)-elektronikai eszközök borítása

-Poliaddíciós

  • poliuretán(PUR)- szigetelő- és tűzvédelmi hab
  • polikarbamid(PUK)
  • epoxigyanta(EP)

-Szervetlenláncú

  • Szilikonok(SiR2O)

Hővel szembeni viselkedés szerint

-Hőre keményedő:bakelit, fenoplaszt gyanták, aminoplaszt gyanták, melamin-formaldehid gyanták, telítetlen poliésztergyanták és sajtolóanyagok, epoxigyanták és epoxi-sajtoló anyagok, szilikonok

-Hőre lágyuló:  PE,PP, PVC, PMMA, PS, PTFE, PA, PVAc, polikarbonát, cellulózacetát

Szerkezet szerint

-Fonalas szerkezet

-Térhálós szerkezet

Bakelit

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gyártási technológiák

  • extrúzió

Extrudal

  • fröccsöntés

Froccson

  • extrúziós fúvás
  • fröccsfúvás

FuvaAlak

  • termoformázás
  • kalanderezés

Kalander

  • rotációs öntés

10_19

  • hegesztés

Lebomló műanyagok

Modern korunkra léteznek olyan adalékanyagok, melyek képesek egyes műanyagfajták lebontását meggyorsítani és környezetbaráttá tenni. Ilyen adalékanyag a d2w is, mely a poliolefinekhez  (PE,PP) adagolva, lehetővé teszi környezetbarát lebomlásukat, tehát megakadályozza nehézfémek, vagy mérgező gázok lebomlás utáni képződését. Ehhez hasonló hatást vált ki a NOR-X is a poliolefineknél (polietilén,polipropilén).

Jelenleg a biodegradábilis (azaz biológiailag lebomló) polimerek három fő csoportba sorolhatók:

– a bioszintetikus polimereket (poliszacharidok: pl. cellulóz, keményítő) a természet által jönnek létre

– a természetes eredetű polimerekből hagyományos polimerkémiai úton szintetizálni lehet további polimereket (biopoliészterek pl. politejsav, ill. annak származéka a polilaktid)

–  kőolaj alapú műanyagokból biológiailag lebomló polimerekkel való társítással, kopolimerizációval létrehozott anyagok tartoznak.

Ezek azonban költségesebbek, ezért szükséges a minél olcsóbban kivitelezhető tömeggyártás.

Újrahasznosítás

plak_t-m_anyag-17_5x25-_ko

Műanyag újrahasznosító cégek

www.holofon.hu

kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu

everplastzrt.hu

www.hiroshulladek.hu

rollo.hu

www.pmrkft.hu

www.sarvarihuke.hu

A Sárvári HUKE kft. bemutatója

 

Kép forrás

www.wisegeek.com

hazepitoklapja.hu

dobbenetesfelujitas.blog.hu

www.celluloid.com.cn

www.vilaglex.hu

www.tankonyvtar.hu

kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu

Forrás

www.physics.ttk.pte.hu

www.starplast.hu

muanyag00.mindenkilapja.hu

Szerkesztő ajánlja, olvasd el ezeket a témákat is

OH

óra

Cat Patrick

orosz

apróhirdetés

Reméljük tudtunk segíteni. Szép napot!

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:

Advertisement

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.