Női nemi szervek

Női nemi szervek

Advertisement

Hirdetés - Igazság Magazin

A női nemi szervek nagy része rejtve, a csontos medence védelmében, a hasüregben foglal helyet. Megkülönböztetünk belső-, közbülső- és külső női nemi szerveket.

Tartalomjegyzék:

Női nemi szervek
1. Külső női nemi szervek
2. Közbülső női nemi szervek
3. Belső női nemi szervek
Menstruáció
Érdekességek
5 kérdés – 5 válasz

 

Női nemi szervek

A női nemi szervek nagy része rejtve, a csontos medence védelmében, a hasüregben foglal helyet, mely védettség a hüvely és a szeméremrés közbenjárásával időnként (menstruáció, szülés, gyermekágy) megszűnik, és ilyenkor fertőzéseknek van kitéve a női szervezet.

A női nemi szerveknél megkülönböztetünk:

1. Külső nemi szervet: szeméremdomb, kis szeméremajkak, nagy szeméremajkak.

2. Közbülső nemi szervet: a hüvely a belenyíló Bertolini-mirigy, csikló, húgycső külső nyílása, a méhnyak hüvelyi része.

3. Belső nemi szervek: méh, méhkürtök, petefészkek.

Elhelyezkedese

Női nemi szervek elhelyezkedése

1. Külső női nemi szervek:

Szeméremdomb:

A szeméremcsont felett található zsírszövettel párnázott kiemelkedést nevezzük szeméremdombnak.

Gyermekkorban a fiúké, lányoké egyformán szőrtelen, azonban ahogy beköszönt a nemi érés, a zsírpárna megnő és elődomborodik, majd szőrzet nő rajta, amely domború ívvel, éles határral végződik.

Szeméremajkak:

A nagy szeméremajkak is gazdagok zsírszövetben. Az ezek alatt található finom bőrredőket nevezzük kis szeméremajkaknak, amelyek verejték- és faggyúmirigyei kenőcs állagú váladékot termelnek.

Gát:

A hüvely és a végbél nyílása közötti izmos rész a gát, amely a két lábon járás következtében alakult ki az embernél. A néha két lábra felegyenesedő, vagy négylábú állatoknak nincs medencefenék- és gátizomzata, vagy ha van is nagyon satnya. A két lábra állás következtében a hasűri szervek teljes erővel a medence irányába rendeződtek át. Az évezredek alatt végbemenő evolúciós folyamat során kialakultak a medencefenék- és gátizmok, amelyek a medencefenékre nehezedő szervek fenntartásához szükségesek.

Kulso_nemi_szervek

Külső nemi szervek

2. Közbülső nemi szervek:

Hüvely:

A külső nemi szervek határán helyezkedik el a hüvely bemenete, amely a tornáccal kezdődik. Ide nyílnak a Bartholini-mirigyek kivezető nyílásai kétoldalt, amelynek funkciója, hogy biztosítsa a hüvelybemenet síkosságát.

A hüvelybemenetet a szűzhártya zárja el a külvilágtól. Ez egy olyan vékony bőrhártya, amin több kisebb vagy nagyobb nyílás van, feszes, tágulékony.

A hüvely 6-10 centiméter hosszúságú rugalmas cső, melynek izmos a fala. Több funkciója is van: menstruáció idején levezeti a vért, közösüléskor befogadja a férfi nemi szervet, szüléskor a szülőcsatorna toldalékaként funkcionál.

A hüvely és a végbél közötti felfelé keskenyedő szakaszt egy erekkel, nyirokutakkal és idegekkel ellátott sövény választja el.

A hüvely végében helyezkedik el a méhnyak hüvelyi darabja, vagyis oldalsó, mellső és hátsó boltozata. A legmélyebb ezek közül a hátsó boltozat, mert oda gyűlik össze közösülés során a kiürült hímivarsejtek nagy része.

Huvely_keresztmetszet

A hüvely keresztmetszete

Csikló:

A kisajkak találkozásánál rejtve található a csikló, amely merevedésre képes – hasonlóan a férfi nem szervhez -, barlangos testekből álló szerv. Bő az ideg- és vérellátása, így nemi izgalom hatására megnövekedik és megmerevedik. Nagyon érzékenyek a nemi izgalomra a kisajkak felső része is, ezért is nevezik izgalmi zónának ezt a részt.

Húgycső:

A csikló alatt található a húgycső külső nyílása. Körülötte helyezkednek el az ún. vaktasakok, bőrredők.

3. Belső női nemi szervek:

Méh:

Üreges, körte alakú, előrehajtott helyzetű szerv, melynek nagysága 10-11 cm. Három része van:

  • méhtest,
  • méhnyak,
  • szoros.

A méh helyzete függ az előtte lévő húgyhólyag és a mögötte elhelyezkedő végbél telítettségétől.

A méhtest nagy részét beborítja a hashártya. Falát hosszanti, körkörösen összefonódó, rugószerűen összehajló izomcsoport, a méhnyakat pedig inkább rugalmas kötőszövet alkotja. A méh belső falát csillószőrös hengerhám borítja, amelyek a petefészek által termelt hormonok hatására, a menstruációs folyamatok következtében rendszeres, ismétlődő változáson megy át.

A külső méhszáj a hüvelybe nyílik, szűz és még nem szült nőkben kerekded formájú. Szüléskor kisebb vagy nagyobb berepedések keletkeznek, amik hegesen gyógyulnak, és így harántréssé alakul a méhszáj.

A nyakcsatornát – külső és belső méhszáj közti rész – a nyakcsáp zárja el a külvilágtól, mely a méhet védi a baktériumoktól. Ez a védelem menstruáció idején, szülés alatt és gyermekágyban megszűnik.

A belső méhszáj körül található a méh nagyobb része, amely felett található a háromszög alakú méhüreg. A méhüreg felső része kicsit domború, a két petevezeték beszájadzásánál kicsit kiegyenesedik.

A méhnek több feladata is van:

  • nyálkahártyája havonta cserélődik, havonta felkészül az esetleges megtermékenyített petesejt befogadására;
  • a méhben fejlődik a megtermékenyített petesejt, majd a magzat fejlődését, védelmét biztosítja az egész terhesség alatt.

A szüléskor izmos falának összehúzódásai segítik világra a magzatot.

A méh – és a belső nemi szervek – vérellátását az aorta biztosítja. A méh vér- és idegellátása is bonyolult. A méh ereiben sok záró és szabályzó készülék van, amik a változó vérszükséglet kielégítését segítik. Az idegellátása a gerincvelői és a szimpatikus idegrendszertől részben független.

A méhnyak körül számtalan nyirokcsomó és nyirokerecske van, melyek összeköttetésben állnak egymással és a távolabbi nyirokcsomókkal is.

A két petevezeték (vagy méhkürt) a petefészek fölé hajlik a méh sarkából kiindulva. A petevezetékeket mindenütt hashártya borítja kívülről, belül pedig csillószőrös hengerhám. Falát hosszanti és körkörös izomelemek alkotják. A vezetékekben szűk és tágabb részek váltják egymást, a petefészekre boruló része rojtos. Ezek a rojtok peteéréskor körbeölelik a petefészek felszínén lévő érett, megtermékenyítésre váró petét tartalmazó tüszőt. A petevezetékbe jutott petesejt vándorlását segíti a csillószőrös hengerhám mozgása és a petevezeték féregszerű mozgása. A megtermékenyítés általában a petevezeték legtágabb részében történik, majd a már megtermékenyített petesejt bejut a méhüregbe és ott beágyazódik.

Belso_noi_nemi_szervek

Belso_noi_nemi_szervek_keresztmetszet

Belső női nemi szervek keresztmetszete

Petefészek:

A méh két oldalán, a petevezetékek alatt helyezkedik el mindkét oldalról egy-egy petefészek, amely a méhfalhoz két szalaggal, valamint a hashártyához rögzített fekszik. Félmandulányi a nagysága, felszíne nem egyenletes a felületén található tüszők miatt. Idősebb korban az egyenetlenség egyre nagyobb, ahogy lezajlanak benne az ismétlődő folyamatok: tüszőérés, repedés, sárgatest kialakulása. Minden fejlődési fokozatú megtalálható a petefészek állományában. Fő feladata, hogy a szaporodáshoz szükséges petesejtet létrehozza, de belső elválasztású mirigyként is működik.

Petefeszek_metszet

Petefészek metszete

Emlők:

Nagysága, feszessége, alakja, mirigyes vagy zsíros állománya egyénenként eltérő, de még egy nő emlőinek nagysága sem teljesen azonos. Különbség van a még nem szült és a már szült nők emlője között is. Míg a nem szült nők emlői feszesebbek, keményebbek, kevesebb mirigyet tartalmaznak és kisebbek, addig az állapotos nő emlője henger alakúvá válik, bimbója kiemelkedik, és az udvara kiszélesedik, barnább lesz. Terhesség során a tüsző- és a sárgatesthormon hatására kifejlődik a mirigyállomány, szoptatásra készül a szervezet.

Nincs olyan nő, akinek semmi teje nem termelődik a szoptatás során. Az viszont ma már egyre gyakoribb, hogy az nem elegendő a csecsemő táplálására. Pedig az anyatejben lévő védőanyagok biztosítják az újszülött baba fejlődéséhez szükséges tápanyagokat.

Emlo_oldalrol_metszet

Emlő oldalmetszete

Emlo_szembol

Emlő szemből

Menstruáció:

Általában 26 és 32 naponta jelentkezik a 3-6 napig tartó vérzés. A menstruációs ciklus hossza alatt érjük a két egymást követő vérzés közötti időszakot. A vérzés kezdete a ciklus első napja. A petefészek által termelt hormonok (ösztrogén) és a sárgatest szintjeinek változása a menzesz kiváltó oka. Ezt az összehangolt hormontermelő folyamatot az agyalapi mirigy (hipofízis) irányítja, amely felelős a petefészek hormontermelődését szabályozó hormonok általi női nemi ciklusért. A hipofízis szabályozásáért felelős a hipotalamusz szexuális központja.

A nemi érés jelei az emlők megnövekedése, a zsírpárnák megjelenése, a menstruációs ciklus. A fokozott tüszőhormon termelődése visszahat a hipofízisre, ami miatt megnő a sárgatestet stimuláló hormon fejlődése, aminek hatására pedig bekövetkezik a tüszőrepedés. Ekkor útjára indul a petesejt, és vagy találkozik a hímivarsejttel, vagy sem.

Amikor a tüsző megreped, átalakul sárgatestté és az általa termelt sárgatesthormon felkészíti a méh nyálkahártyáját a megtermékenyített petesejt befogadására, beágyazódására. Ha a megtermékenyítésre nem került sor, akkor a méh nyálkahártyája vérzés útján leválik, vagyis megkezdődik a menstruáció.

Menstruacios_ciklus

Menstruációs ciklus

Érdekességek:

A helyes ápolás

Fejlődési rendellenességek

Megbetegedések

5 kérdés – 5 válasz:

1. Milyen női nemi szerveket különböztetünk meg? Válasz: Külső-, közbülső- és belső női nemi szerveket különböztetünk meg.

2. A gát jellemző minden emlősre? Válasz: Nem, a gát kialakulása az evolúciónak köszönhetően, a két lábon járás során évezredek alatt alakult ki az embernél.

3. Milyen részei vannak a méhnek? Válasz: Méhtest, méhnyak és szoros.

4. Körülbelül hány centiméter hosszú a hüvely? Válasz: Kb. 6-10 cm hosszú cső.

5. Mi a petefészkek feladata? Válasz: Fő feladata, hogy a szaporodáshoz szükséges petesejtet létrehozza, de belső elválasztású mirigyként is működik.

Tartalom:

Anatómiai atlasz, Kaposvár: Holló és Társa Könyvkiadó

Az emberi test: második kötet, Budapest: Gondolat, 1982

Képek:

Kiemelt kép

Nemi szervek elhelyezkedése: Anatómiai atlasz, Kaposvár: Holló és Társa Könyvkiadó, 74. old.

Külső nemi szervek: Anatómiai atlasz, Kaposvár: Holló és Társa Könyvkiadó, 74. old.

Hüvely keresztmetszet: Anatómiai atlasz, Kaposvár: Holló és Társa Könyvkiadó, 75. old.

Belső női nemi szervek: Anatómiai atlasz, Kaposvár: Holló és Társa Könyvkiadó, 74. old.

Belső női nemi szervek keresztmetszet: Anatómiai atlasz, Kaposvár: Holló és Társa Könyvkiadó, 75. old.

Petefészek metszet: Anatómiai atlasz, Kaposvár: Holló és Társa Könyvkiadó, 76. old.

Emlő oldalról keresztmetszet: Anatómiai atlasz, Kaposvár: Holló és Társa Könyvkiadó, 76. old.

Emlő szemből: Anatómiai atlasz, Kaposvár: Holló és Társa Könyvkiadó, 76. old.

Menstruációs ciklus: Anatómiai atlasz, Kaposvár: Holló és Társa Könyvkiadó, 77. old.

 

Reméljük tudtunk segíteni.

Kellemes napot!

fk-tudas.hu szerkesztősége

 

Szerkesztő ajánlja, olvasd el ezeket a témákat is:

Budapest

Erdész

Hajsza

I. Szulejmán oszmán szultán

Ragyogás

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:

Advertisement

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.