Az FK-Tudás, Poén placc blogon igyekszik minden nap vidámmá tenni napjainkat.

A mai poén placc:

                                                           Meredek házasságok
Egy francia menyasszonyt a saját esküvőjén tartóztattak le 1995-ben, mert leszúrta újdonsült férjét a tortaszeletelő késsel.

1996 október: az angliai West Yorkshire Normanton Parish templomban Rodney Chapman atya megbotlott a Bibliában, elesett és eltörte a lábát. Vérző arccal összeadta a fiatal párt, majd bevonult a kórházba.

IV. György és Caroline hercegnő házassága sajnálatos malőrökkel kezdődött 1795-ben. A vőlegény annyira részeg volt, hogy két segítője cipelte az oltár elé. Később, már a szertartás alatt a leendő férj felemelkedett, hogy meglépjen a házasság elől, de apja, III. “Őrült” György király gyorsan odalépett hozzá és visszanyomta székébe. Amikor a szertartást vezető érsek megkérdezte az összegyűlteket, hogy bárki is látja-e valami akadályát a frigynek, a vőlegény zokogni kezdett. A nászéjszakán, miután rövid látogatást tett a nászágyban, a férj elaludt a kandalló mellett.

Maria del Pozzo della Cisterno hercegnő sosem felejtette el Amadeoval, D´Aosta hercegével kötött frigyét. Az 1867 május 30-án, Turinban rendezett esküvő előtt a hercegnő szobalánya felakasztotta magát, a palota kapuőre elvágta saját torkát, a ceremóniát felügyelő ezredes napszúrás miatt összeesett, a pályaudvar főnöke a nászútra induló pár vonatjának kerekei alá esett, a király főtanácsadója leesett a lováról és meghalt, a vőlegény tanúja főbe lőtte magát. Ezeket leszámítva, minden simán zajlott.

 

Egy szobafestőnek segédre van szüksége, így elmegy a munkaközvetítőbe. Ott kiderül, hogy nincsen szobafestő, viszont van egy állástalan nőgyógyász. A szobafestő jobb híján felveszi. Eltelik két hét, a szobafestő ismét megjelenik az irodában, ezúttal azonban kifejezetten nőgyógyászt keres segédnek. Megkérdezi az irodavezető:
– Uram, most van két profi szobafestőnk, miért nem őket alkalmazza?
– Tudja, a múltkor kimentünk a lakáshoz, amit elvállaltam. A tulajdonos nem volt otthon, nálam nem volt kulcs, szóval pórul jártam volna, de a nőgyógyász benyúlt a kulcslyukon és kifestette az egész lakást.

 

Egy fickó üvöltve rohangál az építkezésen.
– Mi történt? – kérdeze tőle a mester.
– Egy tégla ráesett a lábamra.
– Ezért kell így üvöltened? A Józsira tegnap rádőlt az egész fal, és még csak meg se mukkant.

 

A cég igazgatója behívja az újonnan felvett munkatársat:
– Már megbocsásson, de Ön az önéletrajzában azt állította, hogy öt év szakmai gyakorlata van, viszont most a tudomásomra jutott, hogy ez az első munkahelye!
– Elnézést főnök, de az álláshirdetésben azt írták, jó képzelőerővel rendelkező alkalmazottat keresnek.

 

Mi a különbség a börtön és a munkahely között? Ha jobban belegondolsz:
A börtönben az időd nagy részét egy 2.5 x 3 méteres cellában töltöd.
A munkahelyen időd nagy részét egy 2 x 2.5 méteres irodában töltöd.
A börtönben naponta háromszor kapsz ételt.
A munkahelyen egyszer ehetsz délben, akkor is neked kell fizetned érte.
A börtönben enyhítik a büntetésedet, ha jól viselkedsz.
A munkahelyen ha jól viselkedsz, még több munkát kapsz.
A börtönben az őr nyitja, zárja az ajtót neked.
A munkahelyen mindenféle kulcsokat meg kódkártyákat kell magaddal vinned, az ajtókat is nyithatod egyedül.
A börtönben nézheted a tévét és játszhatsz másokkal.
A munkahelyen megszidnak, ha tévét nézel vagy másokkal játszol.
A börtönben saját WC-d van.
A munkahelyen meg kell osztanod másokkal.
A börtönben meglátogathat a családod és az ismerőseid.
A munkahelyen rosszallva néznek rád, ha a családdal vagy ismerőseiddel beszélsz.
A börtönben az ellátásodat az adófizetők fizetik, míg neked dolgoznod sem kell.
A munkahelyen mindenért fizetned kell, míg az általad befizetett adóból tartják el a börtöntöltelékeket.
A börtönben a börtönigazgató egy szadista idióta.
A munkahelyen az a különbség, hogy ott az ilyet főnöknek hívják.

 

Az útépítésen a főnök odamegy a munkásokhoz:
– Fiúk, nem érkeztek meg a lapátok.
– Sebaj, majd egymásra támaszkodunk.

 

– Azt hiszem, Önt keresik Főnök úr – mondja a titkárnő.
– Mi az, hogy “azt hiszem”? – förmed rá a főnök.
– Nem vagyok egészen biztos benne. Amikor felvettem a kagylót, valaki beleordított: “Te vagy az, te vén hülye?”

 

Az okos kutya bandukolt a sivatagban, amikor egyszercsak észrevette, hogy egy leopárd rohan felé, amely minden kétséget kizáróan fel akarja őt falni.
Gyorsan elkezdett gondolkodni, mit tehetne. Észrevette, hogy éppen mellette van néhány csont a földön. Gyorsan odament és elkezdett egy csontot rágcsálni.
Mikor a leopárd már közel volt, felkiáltott:
– Hú de finom volt ez a leopárd! Bárcsak lenne még egy itt valahol a közelben!
A leopárd ezt hallva hirtelen megállt, majd rémülten felmászott a legközelebbi fára. Ott ezt gondolta magában:
– Hú ez meleg helyzet volt. Ez a kutya majdnem elkapott.
Igen ám, de volt az egyik közeli fán egy majom, aki látta a történteket.
Gondolta, hogy szerez egy jó pontot a leopárdnál ha elmondja neki az igazságot, hátha azután már nem fogja őt bántani.
A leopárd hallva az igazságot dühösen lemászott a fáról és azt mondta:
– Gyere majom, ülj fel a hátamra és majd meglátod hogy jár az a kutya aki engem lóvá tett!
A kutya észrevette, hogy mi történt és látta a majommal a hátán közeledő leopárdot. Gyorsan elkezdett gondolkodni, hogy vajon mit tegyen. Végül leült a csontok mellé, háttal a közelgő leopárdnak, mintha nem vette volna észre, hogy jön. Amikor már úgy érezte, hogy közel járnak, hirtelen megszólalt:
– Hol a fenébe lehet már az a majom. A majmokban nem lehet megbízni. Már legalább fél órája elküldtem, hogy kerítsen nekem még egy leopárdot.

 

A falusi orvos megérkezik egy elhagyatott tanyára, ahol már a huszadik gyereket segíti a világra.
– Azért jobban is vigyázhatnának a háziállatokra. Amikor jöttem, majdnem hasra estem egy kacsában. – korholja a gazdát.
– Nem kacsa az. Gólya, csak már térdig kopott a lába.

 

– Mi a legbiztosabb módszer a tejtartósításra?
– ???
– Benne kell hagyni a tehénben.

 

Egy autós lerobban egy tanya mellett, és bemegy, hogy segítséget kérjen a gazdától. A tanyán mindenféle állat szaladgál, köztük egy malac falábbal. A látogató rácsodálkozik:
– Mondja, mi történt azzal a malaccal?
– Az egy nagyon különleges malac. Az egyik éjjel kigyulladt az istálló, és addig visított, míg fel nem ébredtünk. Addig is kihajtotta az összes állatot a szabadba, és így megmentette mindet.
– Ez igen! És megsérült a tűzben?
– Nem, épségben megúszta. Aztán egyszer később ott az erdőszélen megtámadott engem egy medve. A malac épp ott volt a közelben, ráugrott a medvére és leteperte. Megmentette az életemet.
– Értem. Tehát akkor sérült meg a lába?
– Nem, kutya baja se lett. Nemsokkal ezután meg kint a szántóföldön felborultam a traktorral, és az maga alá temetett. A malac odafutott, ásott egy nagy gödröt, és ki tudtam mászni a traktor alól.
– Hát így sebesült meg a lába!
– Nem még ettől se lett baja.
– Hát akkor miért van falába?
– Tudja, egy ilyen különleges állatot nem vág le az ember úgy egyszerre!

 

A macska naplója:
453. nap
A fogvatartóm állandóan bizarr kis fityegő tárgyakat lógat az orrom elé, amik friss húsdarabokra hasonlítanak. Enni viszont száraz fűrészporra emlékeztető kaját ad. Az egyelten dolog, ami még éltet, a szökés reménye. No meg az öröm, hogy naponta tönkreteszek egy-egy bútordarabot. Megyek, szétrágom az egyik szobanövényt…

460. nap
A mai kísérletem, hogy megöljem a fogvatartómat azzal, hogy a lába köré csavarodok, majdnem sikerült. Meg kell próbálnom ugyanezt, amikor a lépcső tetején áll. Hogy elrettentsem és megfélemlítsem hitvány elnyomómat, megint sikerült a kedvenc székére hánynom. Legközelebb az ágyába fogok.

462. nap
Egész nap aludtam, hogy éjszaka legyen majd elég erőm órákon át hangos nyávogással kaját követelni.

467. nap
Elfogtam egy egeret, és lefejezve odavittem a fogvatartómnak, hogy lássa, mi mindenre vagyok képes, hátha beijed. Ehelyett megsimogatott és azt mondta: “Jó cica!” Hát ez nem jött be!

472. nap
Valami összejövetel volt náluk, ezért egész estére elkülönítettek egy szobába. Hallottam a zajokat, és éreztem annak a szörnyű löttynek a szagát, amit úgy hívnak, hogy sör. Hallottam, azt is, hogy valami képességről beszélgetnek, amivel állítólag én rendelkezem, allergia, vagy mi a neve. Ezt meg kéne tanulnom jobban használni!

475. nap
Szerintem a többi fogoly talpnyaló vagy besúgó. A kutyát gyakran szabadon engedik, és mindig boldogan visszatér. Biztos, hogy félkegyelmű. A madár viszont tuti, hogy köpni szokott. Valahogy kiképezték, hogy beszéljen a nyelvükön, és rendszeresen beszél velük. Biztos vagyok benne, hogy minden lépésemet jelenteni szokta. Mostani helyén, a fémszobában, egyelőre biztonságban van, de én tudok várni. Minden csak idő kérdése.

 

Vidám napot!

fk-tudas.hu szerkesztősége

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel: