Jam

Poén placc 2014-11-09

Az FK-Tudás, Poén placc blogon igyekszik minden nap vidámmá tenni napjainkat.

A mai poén placc:

 

Bíró a vádlottnak:
– Tehát, ha jól értem, amit elmondott, akkor munka után hazament, és a feleségét az ágyban találta egy idegen férfivel?
– Igen, bíró úr.
– Erre ön előkapta a fiókban tartott pisztolyát, és lelőtte a feleségét?
– Igen, bíró úr.
– És ha szabad kérdeznem, miért nem az idegen férfit lőtte le?
– Bíró úr, ez kisebb bűnnek tűnt, mint minden nap más férfit lelőni.

 Poén placc

Egy férfi a bíróságon:
– Az ön tette minden kritikán aluli. Ahhoz, hogy az esküdtszék ne életfogytiglanit adjon önnek, nagyon meggyőző magyarázatot kell adnia.
– Tisztelt bíró úr, az én feleségem olyan buta volt, hogy egyszerűen nem tudtam magamat kontrollálni és kidobtam az ablakon.
– Az ön magyarázata nem elég, és ha azt szeretné, hogy még azelőtt elítélnék az esküdtek, hogy befejezi a mondanivalóját, hát jobban teszi, ha hihetőbb magyarázatot ad.
– Akkor elmesélem. Egy tízemeletes házban lakunk az utolsó emeleten. A földszinten egy törpe család lakik. A szülők kb. egy méteresek a gyerekek 12 és 14 éves, 70, ill. 90 centi magasak.
– Azon a napon azt mondtam a feleségemnek:
– Borzalmas lehet törpének lenni. Szegény család, mind ilyen kicsik.
– Igen, mondja a feleségem, igazi pireneusiak.
– Pigmeusokat akartál mondani.
– Nem, pigmeus az ami az ember bőre alatt van amitől szeplős leszel
– Az pigment.
– Hagyjál már, a pigmentre a rómaiak írtak
– Drágám az pergamen.
– Hogy lehetsz ilyen kulturálatlan? Pergamen, amikor egy író publikálja írása egy részét.
– Bíró úr, elképzelheti, hogy itt nyeltem egyet, hogy ne folytassam a beszélgetést fogtam egy újságot és elkezdtem olvasni. Alig helyezkedtem el a kedvenc fotelomban, mikor a feleségem mellém állt egy könyvvel a kezében és azt mondja:
– Nézd, ez az amit egy író ír és könyv a neve, ha nem ismernéd még. Vedd és olvasd a “Pompadúri márkízát”.
Kezembe vettem a könyvet és mondtam:
– Drágám, ez egy francia nyelvű könyv “Marquise de Pompadour”, ne próbáld lefordítani a címét.
– Ez szép. Te adsz nekem francia leckéket, mikor engem egy egyetemi vektor tanított!
– Annak nem vektor a neve, hanem lektor!
– Nem vagy normális, Lektor egy ókori görög hős volt.
– Az Hector volt és trójai.
– Hector egy területi mértékegység, te idióta!
– Az hektár, drágám.
– Nagyon meglep a kulturálatlanságod. Hektár az istenek itala.
– Az nektár – mondom én nagyot sóhajtva.
– Fogalmad sincs neked, én tudom biztosan, még egy dal is volt amit két barátnő duóban énekelt.
– Nem duónak mondják, hanem duettnek.
– Már kezdesz idegesíteni, hogy vagy ennyire begyepesedett?
– Bíró úr, itt elfeketedett minden előttem, nem tudtam uralkodni magamon és kidobtam az asszonyt az ablakon.
A teremben csend, a bíró nagyot csap a kalapáccsal és azt mondja:
– Ön szabad! Önvédelem volt. Én már Hectornál kidobtam volna.
A jogi egyetem záróvizsgáján az utolsó két diák izzad a kihúzott tétele felett.
– Jöjjön kolléga! – szólítja az egyiket a professzor.
– Na kolléga… Tudja a tételt?
– Háát… Nem jut eszembe semmi. – válaszol a nebuló.
– Hát kolléga, akkor maga nem lesz kolléga.
– Professzor úr! Lehet egy ajánlatom?
– Halljuk!
– Ha fel tudok Önnek tenni egy olyan jogi jellegű kérdést, amire nem tud válaszolni, beírja az ötöst?
– Ilyen pofátlan kérés 40 éves tanári pályafutásom alatt nem volt, de lássuk!
– Rendben. Mi az ami egyben törvényes, de nem jogos, jogos de nem törvényes, és se nem törvényes, se nem jogos?
Pörögnek a kódexek, izzad a professzor úr, de nem tudja a választ.
– Rendben, megfogott, itt az ötös és takarodjon innen!
– Na, halljuk az utolsó mit produkál! – szólítja az utolsó diákot.
– Professzor úr… Én sem tudom ezt a tételt.
– Hát mi van ma itt? – fortyan fel a professzor.
– Rendben… Hallotta az előző diák által feltett kérdést?
– Hallottam – felel a diák.
– Rendben. És tudja rá a választ?
– Tudom.
– Tudja? Akkor ha megmondja, átengedem egy kettessel.
– Rendben. Szóval az, hogy a professzor úrnak van ugye egy 20 éves felesége, az törvényes, de nem jogos. Azt, hogy a feleségét az előző diák kefélgeti, az jogos, de nem törvényes. Az pedig, hogy ezért ő most ötöst kapott, én meg kettest, az se nem törvényes, se nem jogos.
Egy ügyvéd és egy mérnök üdülnek a Bahamákon. Azt mondja az ügyvéd:
– Képzelje, a múltkor kigyulladt a házam, elégett mindenem, de a biztosító fizetett mindent, abból vagyok most itt.
A mérnök:
– Én is így jártam, de nekem az árvíz öntötte el a házam. A biztosító nekem is fizetett mindent.
Az ügyvéd elgondolkozik, majd megkérdi:
– Ez se rossz. De áruld már el, hogy csináltad az árvízt?

 

A bíró a vádlotthoz:
– Ön tehát ellopott a panaszostól százezer forintot. Hajlandó ezt visszafizetni?
– Igen, bíró úr, de nekem ahhoz idő kell.
– Rendben, kap két évet.
Megtörtént a francia bíróságon!
Egy 70 km/h max. sebességű útszakaszon 250 km/h sebességgel radarba futó autós védőobeszéde a bíróságon:
Tisztelt bíróság, valóban láttam egy fehér alapú, kör alakú táblát, amiben a 70-es szám volt, de nem volt semmilyen mértékegység mellette.
Ahogy önök is tudják, az 1837. július 4-i törvény kötelezi Franciaországot is metrikus mértékegységhasználatára. Továbbá az 1961. május 3-i 65/501. számú törvény kimondja, hogy a hosszúság mértékegysége a méter és az idő mértékegysége a másodperc.
Én el sem tudom képzelni, hogy a Belügyminisztérium nem tartja tiszteletben a Köztársaság törvényeit.
Tehát logikus, hogy ha nincs odaírva a mértékegység, akkor a sebesség alapértelmezés szerint m/sec-ban értendő. A 70 m/sec maximális sebesség megfelel 252 km/h-nak. A rendorök azt mondták, hogy 250 km/h sebességgel autóztam. Nem is vonom kétségbe a rend őreinek pontosságát. Tehát 2 km/h sebességgel a sebességkorlát alatt voltam.
Így tisztelettel kérem bíróságot, hogy adják vissza a jogosítványomat, amit egy sajnálatos tévedés folytán vettek el a rend éber őrei.
A magyar KRESZ-ben (1/1975 KPM-BM rendelet) sincs mértékegység, csak az, hogy “sebesség”, ami így logikusan m/sec-ot jelent!
Másik baki a KRESZ-ben a biztonsági öv, amire csak annyi előírás van, hogy be kell csatolni, de az nincs ott, hogy az ember előtt vagy mögött!

 

– Bíró úr, kérem, szeretném szeptemberben letölteni a büntetésemet!
– Miért?
– Mert akkor látogat hozzánk az anyósom.

– Vádlott, bűnösnek érzi magát?
– Bocsánat, bíró úr, de még nem hallottam, mennyit tudnak a tanúk.

– Nem szégyelli magát? – háborog a bíró.
– Nyolcvan évesen autót lopni! Hogy jutott eszébe?
– Úgy – feleli a vádlott – hogy amikor fiatal voltam, nemigen járt mifelénk autó.

 

– Bíró úr, nem voltam én részeg, amikor volán mögé ültem, csak egy kicsit kapatos!
– Ó, az más! Akkor nem 1 hét börtönre ítélem, csak hét napra!
Bíró a vádlotthoz:
– Kéri a következö kérdést, vagy megáll három évnél?
– Tanú, maga látta, hogy a vádlott és a sértett székkel támadott egymásra?
– Láttam, bíró úr.
– És miért nem avatkozott közbe?
– Bíró úr, kérem, nem volt több szék a kocsmában.
Nagyothalló elítélt a bíróságon:
– De bíró úr, nem gondolja, hogy mégis csak sok lesz az az öt év?
– Mondom kötél!

 

Egy ügyvédnek sosem szabad megkérdeznie a tanút, ha nincs felkészülve a válaszra.
Egy kis faluban zajló perben az ügyész behívta első tanúját, egy idős nagymamát. Odalépett a tanúhoz és megkérdezte tőle:
– Takács néni, ismer engem?
Mire a hölgy:
– Persze hogy ismerlek. Gyerekkorod óta ismerlek, és mondhatom kiábrándultam belőled. Hazudsz, csalod a feleségedet, befolyásolod az embereket, rágalmazod őket a hátuk mögött. Nagy embernek hiszed magad, miközben annyi eszed sincs, mint egy utcaseprőnek. Igen, persze hogy ismerlek.
Az ügyésznek tátva maradt a szája, azt sem tudta, köpjön vagy nyeljen. Némi gondolkodás után a terem másik végébe mutatott és megkérdezte:
– Takács néni, ismeri a védőügyvédet?
– Hát persze. A védőügyvédet is gyerekkora óta ismerem. Gyenge jellem, italos természetű, senkivel sem tud normális kapcsolatot teremteni és mint ügyvéd egyike a legrosszabbaknak az országban. Hogy el ne felejtsem, ő is csalja a feleségét méghozzá három nővel, az egyik a maga felesége, ügyész úr. Igen, ismerem.
A védoügyvéd sokkot kapott. Erre a bíró magához kérte az ügyészt és az ügyvédet, és nagyon halkan így szólt hozzájuk:
– Ha bármelyikük megkérdezi a hölgytől, hogy ismer-e engem, esküszöm, hogy börtönben fog megrohadni.
8 legrosszabb mondat egy vádlottól:

1. És akkor egy ismeretlen a kezembe nyomott egy fél kiló extasyt, azt állítva, hogy gyomorégés ellen van.

2. Valószínűleg a betonkeverőben rejtőzködött, így amikor már ki volt öntve a térbeton, semmit sem tudtam tenni.

3. A baleset előtt nem fogyasztottam alkoholt, mikor láttam, hogy a busz az árokba fordult, akkor ittam meg fél liter pálinkát az ijedtségre. Egyébként is a baleset előtt nem én vezettem, mivel leálltam megpihenni, és akkor váratlanul a kocsi elindult és nyolcvannal áttért a túloldalra.

4. 10 percen keresztül folyamatosan zaklatott, így nem volt más választásom mint leütni egy szolgálatos rendőrt, elvenni a pisztolyát, lopni egy kocsit, majd kirabolni a benzinkutat, ahol dolgozott.

5. Én kérem hirtelen felindulásból követtem el az adócsalást, amikor megláttam a költségvetési hiányt, elborított az agyam a düh, és már csaltam is.

6. És akkor valaki a kezembe adott egy darab fehér műszálas anyagot, hogy nézzem meg a hátulján a mosási utasítást, mire észbekaptam, már fel is gyújtotta.

7. Amikor azt kiabáltam, hogy fogjátok meg a rohadt drappot, akkor én nem a közösség ellen izgattam, hanem csak egy tolvajra céloztam drapp kabátban. A hajam meg azért rövid, mert buddhista vagyok, mint Richard Gere.

8. Én kérem csak azután kaptam észbe, hogy akiben a fejsze van, az az élettársam, és nem egy élettársamnak öltözött betörő. A Mission Impossible 2-ben is át voltak öltözve Tom Cruisnak.
– Legyen Jehova tanúja!
– Bocs, de nem láttam a balesetet.
Feldúlt vendég ül be a taxiba, bemondja a címet, majd elkezdi mesélni a történetét:
– Uram, most jöttem rá, hogy a feleségem megcsal engem, és most is a szeretőjével hetyeg a házamban. Megkérhetem, hogy jöjjön be velem, és később, a bíróságon tanúskodjon?
A taxis gondolkodik kicsit, majd végül igent mond. Mikor megérkeznek, a férj beront a hálószobába, lerántja a takarót, és ott találja a feleségét egy idegen férfival félreérthetetlen helyzetben. Felordít:
– Tudtam! Ezt mivel magyarázod, te lotyó?
A felesége kicsit félve:
– Tudom, hogy dühös vagy, de tudod, a névnapodra kapott vadiúj sportkocsit a tőle kapott pénzből vettem neked. Meg a nyaralót is.
A férj feldúltan megkérdi a taxisofőrt:
– Ezek után, Ön szerint, mit tegyek?
A taxisofőr kajánul:
– Szerintem takarja be az urat, nehogy megfázzon!

 

Ügyvédek, bírók, ügyészek
Az alábbiak szószerinti idézetek bírósági jegyzőkönyvekből (az ügyvédek kérdései)

– Kérem, hogy minden válasza legyen orális, rendben?
– Rendben.
– Milyen iskolába járt?
– Orális.
– Mikor van a születésnapja?
– Július tizenöt.
– Melyik évben?
– Minden évben.
– Tudna egy személyleírást adni az alanyról?
– Közepes magasságú, szakállas.
– Nő vagy férfi?
– Doktor úr, hány boncolást végzett hullákon?
– Minden boncolást hullákon végzek.
A bíróságon hangzottak el:
Az autómat nem vezettem alkohol hatása alatt. Az ment magától.
Szabó közlegényt én nem vertem meg. Csupán emlékeztettem rá, hogy az őrségben nem teljesíti kötelességeit. Tudom, hogy a szavak néha bántóak lehetnek és fájdalmat okozhatnak. Amit Szabó közlegény állapota is igazol.
A kapualjban találkozván Lukáccsal, szórakozottságomban a “Jó estét!” helyett véletlenül mondtam azt, hogy “Ide a pénzt!”. Csak azért történt, mert épp anyagi gondjaimon töprengtem.
A kertemben lévő kendernövényeket nem én ültettem. Azok már akkor ott voltak, mikor a házat örököltük.
Azért nem fizettem a villamoson a motorkerékpárom szállításáért, mert az nem csomag. Melegebb éghajlatra meg azért küldtem a jegyellenőrt, mert tizenöt megállón keresztül nem tágított mellőlem és rágta a fülem.
Bármely motorbiciklis kerülhet ilyen helyzetbe, ha épp elfogyott a benzine. Aztán meg a villamoson a motortkerékpárt is leállítottam. Ez a javamra írandó.
Hogy bebizonyítsam a csizmaüzlet eladójának, hogy a csizmát azért vittem vissza, mert túl széles a szára, kénytelen voltam azt a fejére húzni és összehúzni a cipzárat. Mentségemre azt tudom felhozni, hogy nem húztam be teljesen a cipzárat, hogy lélegezni tudjon.
Az nem igaz, hogy a feleségemet meztelenül kergettem az udvaron. Csak meg akartam ölelni és puszilni. Ezt ő félreértette és ezért kiabált. A baltát meg azért lóbáltam, hogy elriasszam vele a szúnyogokat. A mi családunk különben is szeretetben összetart, nem úgy, mint az elmebeteg apámék.

 

Egy filozófia professzor az előadását úgy kezdte, hogy fogott egy konzervesüveget és feltöltötte kb. 5 cm átmérőjű kövekkel. Rákérdezett, hogy tele van-e az üveg.
– Igen! – volt a válasz.
Ezután elővett egy dobozt, tele apró kavicsokkal, és elkezdte beleszórni azokat az üvegbe. Miután a kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van.
A professzor ezután elővett egy doboz homokot, és azt kezdte beletölteni az üvegbe. A homok természetesen minden kis rést kitöltött.
– És most – mondta a professzor – vegyétek észre, hogy ez a Ti életetek! A kövek a fontos dolgok (a családod, a partnered, az egészséged, a gyerekeid). Ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna. a kavicsok azok a dolgok, amelyek még számítanak; mint a munkád, a házad, az autód. a homok az összes többi apróság.
Ha a homokot töltöd be először, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életeddel. Ha minden idődet és energiádat az apróságokra fordítod, nem marad hely azoknak a dolgoknak, amelyek igazán fontosak a boldogságod érdekében. Játssz a gyerekeiddel; szakíts időt az orvosi ellenőrzésre; vidd el a párodat táncolni! Dolgozni, takarítani, vendégeket hívni mindig lesz időd. Ezért a kövekre figyelj – azokra a dolgokra, amik igazán számítanak. A többi csak homok!
Az egyik diák megkérdezte, hogy most már valóban tele van-e az üveg.
Mire a professzor azt válaszolta: – Igen, tele van.
Erre a diák elővett egy dobozos sört, kinyitotta, s beleöntötte az üvegbe. A sört a homok elnyelte, és térfogatváltozás nem következett be.
Azt mondta erre a diák: – Nos, bármennyire is úgy érezzük, hogy az életünk teljes, a fenti példából jól látszik: egy sör azért mindig belefér!

 

Vidám napot!

fk-tudas.hu szerkesztősége

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:

Advertisement

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.