A Rám-szakadék közel 1 km hosszan húzódik Dobogókő és Dömös között. A Három-forrás-völgy egyik legszebb és legizgalmasabb része, egyben Magyarország legnehezebben járható turistaútvonala.
Tartalomjegyzék:
Története
Élővilága
Barlangjai
Megközelítése, túrák
Tanösvénye
Veszélyei, tanácsok
A Rám-szakadék története
A Rám-szakadék télen
A Rám-szakadék andezit-törmelékes breccsába (éles kőzettörmelék-darabokból összecementálódott kőzet) mélyült szurdokvölgy, mely észak-déli irányban fut. Vulkáni eredetű, a 15 millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenység nyomait könnyen felfedezhetjük falain. A vulkánok szigetként emelkedtek ki abból a sekély tengerből, mely a miocénben borította a területet. A heves kitörésekkor nem csak láva, hanem andezites, dácitos vulkáni törmelék és por is került a felszínre s a tengerbe. A robbanások hatalmas darabokat szakítottak le a kráter falaiból, ez pedig a forró porral keveredve létrehozta a szakadék mai szerkezetét.
Évmilliók során fokozatosan emelkedtek ki a hegyek, melyek aztán a szél, a hőmérséklet, a víz hatására pusztulásnak indultak. Az összegyűlt csapadékvíz a hegyoldalban mély völgyet alakított ki, a puha tufában pedig függőleges, magas falak, míg a kemény lávarétegeken vízesések és zúgók jöttek létre.
A szakadék mélysége sok helyen a 35 métert is meghaladja, de fenékszélessége olykor a 3 métert sem éri el. Összeszűkülő sziklafalai lehetnek merőlegesek és befelé dőlőek is. A Rám-szakadék felső végénél a talajrétegek egymáson való elcsúszásakor keletkezett több száz négyzetméteres suvadásokat láthatunk.
A szurdokban a túrázóknak összesen 112 méteres szintkülönbséget kell leküzdeniük.
Az eróziós és talajképződési folyamatoknak köszönhetően a Rám-szakadék napjainkban is folyamatosan változik.
A mederben mindig fellelhetünk csörgedező vizet, mely aztán nagyobb esők idején, valamint a hó elolvadásakor patakká duzzad.
A területet a Pilisi Parkerdő Zrt. kezeli, 2006-ban 4,5 millió forintból újították fel (pihenők, korlátok, létrák).
A Rám-szakadék élővilága
Tarka nőszirom
A szakadékban elsősorban zuzmó- és mohafajokat láthatunk, de egy nyuszttal vagy vadmacskával is szembetalálkozhatunk. A sziklaképződmények a hollók és kerecsensólymok pihenőhelyei. Kirándulásunkból a Rám-hegyet nem érdemes kihagyni, ahol olyan növényeket csodálhatunk meg, mint a tarka nőszirom, a hölgyestike, a mérges sás vagy a nagyezerjófű. Az itt található bükkfákat gyakran választják fészekhelyül a kék galambok és a fekete harkályok.
A Rám-szakadék barlangjai
A Kőalja-barlang a Rám-szakadék szurdokának körülbelül harmadánál található. 3 méter hosszú, 1,2 méter széles, valamint 1,2 méter magas képződmény, mely úgy jött létre, hogy egy legurult nagy kő egy másiknak támaszkodott, alatta pedig üreg maradt. A barlang bejárata háromszög szelvényű, belső végén pedig feljuthatunk a szabadba egy „ablakon”.
Rám-szakadék vízesés
A Vízesés-alatti-sziklaereszt, ahogyan neve is sejteti, a szakadék nagy vízesése alatt fedezhetjük fel. Egy régebbi patakszinten a vízfolyás eróziója által alakult ki. Hossza 2,1, szélessége 5,4, magassága pedig 2,7 méter.
A Rám-szakadék nagy vízesése felett pedig a Vízesés-feletti-sziklaereszt találjuk. A jelenlegi patakszint felett 2,5 méterre van egy beöblösödésben, mellette két kisebb fülkét is láthatunk. E barlang hossza 2,6 méter, míg szélessége 3,5, magassága 1,5 méter. Előtte egy 1-1,5 méter magasságú párkány húzódik.
A Rám-szakadék megközelítése, túrák
Az ajánlott útirány az alulról felfelé történő bejárás (Dömös felől Dobogókő irányába), hétvégén csak ezt engedélyezik, a torlódások elkerülése végett.
A Rám-szakadék megközelítése Dömösről
Szentfa kápolna
Amennyiben autóbusszal érkezünk Dömösre, a katolikus templomnál érdemes leszállni, az autóval érkezők a Polgármesteri Hivatal mellett található parkolóban tudnak megállni. A templomtól a piros, a hivataltól a zöld jelzést kövessük, így elérjük a Királykúti utcát. Ez a túra kiindulópontja, ahonnan a piros, zöld és sárga jelzés együtt fut. A turistaúton kezdetben aszfalton haladhatunk, a faluból kiérve az út a Malom-patakon és annak mentén vezet tovább. A Rám-szakadék a műúton és a patak mellett futó zöld sáv mentén is elérhető. Ha a patak mellett haladunk, utunk több ponton is elágazik. A Szentfa kápolna után a baloldali leágazás, a piros háromszög jelzés a Vadálló-kövekhez, majd a Prédikálószékre juttat minket. Az ezt követő jobboldal elágazás, a sárga sáv jelzés pedig a Lukács-árokba megy, ahonnan a piros és zöld jelzés együtt halad, melyeken haladva elérjük a szakadék alsó pihenőjét. A túraút itt válik ketté, a piros sáv a Szőke-forrás-völgyben fut, míg a Rám-szakadékba a zöld vezet. Amennyiben itt a zöld jelzést követjük, a szakadék felső pihenőjébe jutunk. Innen a sárga jelzésnél balra fordulva Dobogókő felé haladhatunk, míg a jobbra fordulva a Lukács-árokba érünk. Innen az út az erdészet műútjára vezet, ahonnan visszajuthatunk Dömösre.
A Rám-szakadék megközelítése Dobogókőről
Lukács-árok
Azt javasolják, hogy a Makovecz Zsindelyestől a kék jelzésen haladjunk a központi kilátóig, ahonnan a Lukács-árkon át, a sárga jelzésen közelíthetjük meg a Rám-szakadék alsó bejáratát. Amikor a sárga jelzés először metszi a zöldet, a sárgán menjünk tovább, a második metszésnél viszont a zöld jelzésen haladjunk jobbra, mely a szakadékhoz vezet.
Amennyiben nagyobb túrára készülünk, úgy érdemes a Prédikálószéken, a Vadálló-köveken át haladni. Ekkor is a Makovecz Zsindelyestől indulunk, a piros háromszöggel jelölt turistaúton. Visszafelé a Vadálló-kövek útján ereszkedünk a Szentfa kápolnáig még mindig a piros háromszögű jelzésen, majd Dobogókőre a Rám-szakadékon keresztül térünk vissza (zöld sáv, a szakadék után pedig sárga balra).
Pilis-Dobogókő, Rám-szakadék, Árpádvár, Ferenczy-szikla, Szerkövek túraút (12 km)
A Rám-szakadékot érintő szervezett túrák
A Rám-szakadék tanösvénye
A Rám-szakadék tanösvénye Dömösről indul, a szakadék felső pihenőjét és a Lukács-árkot érinti, s a Szőke-forrás-völgybe ér vissza.
Szőke-forrás-völgy
A Szőke-forrás-völgyben kihelyezett táblákról megismerkedhetünk a Pilisi Partkerdő Zrt. Pilismaróti Erdészetével, Dömös történelmével és a Szentfa kápolna emlékeivel.
A Lukács-árok bejáratánál olvashatunk a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park tevékenységéről, valamint találunk egy táblát, mely a környék nevezetes történelmi emlékhelyeit mutatja be.
A Lukács-árok és a Rám-szakadék bejárata között táblákon került bemutatásra a Szőke-forrás-völgy növény-és állatvilága.
A szakadék bejáratánál tájékozódhatunk annak közlekedési szabályairól, majd élővilágáról, geológiájáról, valamint keletkezéséről.
A Rám-szakadék tetején információt gyűjthetünk Dobogókőről, Prédikálószékről és a Vadálló-kövekről.
A tanösvény utolsó állomásán pedig a holt faanyagnak az erdő életében játszott fontos szerepéről kapunk tájékoztatást.
A Rám-szakadék veszélyei, tanácsok
Létra és korlát
Azt javasolják, hogy kedvezőtlen időjárási körülmények között (esős, havas, jeges idő) ne induljunk útnak a Rám-szakadékban, mert különösen veszélyes lehet a haladás.
Csak a terepviszonyoknak megfelelő, zárt lábbeliben kezdjünk neki a túrának (vízállóbakancs használata javasolt). A kijelölt turistajelzéseket mindig kövessük!
A turisták közlekedését kapaszkodók, létrák, korlátok segítik, ezeket mindig rendeltetésszerűen használjuk!
A szakadékból kimászni vagy abba bemászni életveszélyes, ezért ne kíséreljük meg!
A teljes terület fokozottan védett, ennek megfelelően vigyázzunk a természeti értékekre és ne szemeteljünk.
Szállások a Rám-szakadék közelében
5 kérdés, 5 válasz:
K: Hol húzódik a Rám-szakadék?
V: Dömös és Dobogókő között.
K: Milyen hosszú?
V: Közel 1 km.
K: Hány métert haladhat meg a szakadék mélysége?
V: 35 métert.
K: Mikor újították fel a területet?
V: 2006-ban.
K: Mely barlangok találhatók itt?
V: A Kőalja-barlang, a Vízesés-alatti-sziklaeresz és a Vízesés-feletti-sziklaeresz.
Forrás:
Kép forrás:
Reméljük tudtunk segíteni.
Kellemes napot!
fk-tudas.hu szerkesztősége
A szerkesztő ajánlja, olvasd el az alábbi témákat is:
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
