Steve Jobs

Steven Paul Jobs az apple elnöke, emellett a szórakoztatóipar és az informatika területén elismert személyiség.

Tartalomjegyzék:

Gyermekkor

Steve 1955. február 24-én San Franciscoban született, California államban. Szülei ekkor még tanulmányaikat folytatták, így sem anyja, sem apja, aki szíriai származású vendégdiák volt, nem tudta vállalni a nevelését, ezért másra kellett bízniuk. Egy éves kora előtt örökbe fogadta egy gazdag házaspár, Paul és Clara Jobs, és tőlük kapta a Steven Paul Jobs nevet. Steve a mai napig őket tekinti valódi szüleinek, jóllehet a minimális szintű kapcsolatot a mindig is fenntartotta valódi szüleivel és azok későbbi gyermekeivel. Nevelőapja, Paul Jobs a városi elektronikai társaságnál volt mérnök, így biztosítani tudta a kedvező hátteret Steve jövőjének alakulásához. Még tanulmányai megkezdése előtt megtanult írni és olvasni. Nevelőapja tökéletességre törekvése is követendő példaként szolgál a fiatal fiú számára.

Tanulmányok

A kaliforniai Cupertinóban kezdte tanulmányait, Cupertino Middle Schoolba és Homestead High Schoolra járt . Az iskola látogatást szervez a Hewlett-Packard cég kaliforniai Palo Alto városában működő kutatóközpontjába, amit ott látott egész hátralévő életére hatással volt. Már tanulmányai kezdetén, elsőéves középiskolásként itt vállal nyári munkát, tizenhárom évesen, elektronikai lapkákat szerel össze.

A Hewlett-Packardnál találkozik az egyik legjobb barátjával és partnerével, Steve Wozniakkal. Később az illegális “kék dobozok”-kal üzleteltek , amelyek használatával ingyen lehetett telefonálni.

Miután elvégezte a középiskolát, 1972-ben beiratkozott az Oregon államban található portlandi Reed főiskolára, ahol filozófiát és üzleti kultúrát kezdett tanulni. Az első év elvégzése után Jobs otthagyta a főiskolát, hogy karrierjét elkezdhesse az elektronikai iparban, mint kis videojátékok tervezője az Atarinál. Itt jött rá, hogy az ő hivatása a számítógép programozás.

A rövid főiskolai évei mégis meghatározóak voltak: az itt elvégzett szépírás kurzus nélkül a Macnek soha nem lettek volna változtatható betűképei vagy arányosan ritkított betűtípusai nyilatkozta egyszer Jobs.

Az Atari

A Szilícium Völgybeli 1974 őszén megrendezett “Homebrew Computer Club” találkozón újra találkozik Wozniakkal.

Az Atarinál vállalt technikusi állás egyre kevésbé köti le, elvonul egy időre Indiába. Visszatérése után folytatta a munkáját az Atarinál. Régi barátjával, Wozniakkal egy játékchip kifejlesztésén dolgoznak, a lehetetlennek tűnő munkát el is végzik, azonban a beígért díjazás töredékét kapják csak meg. Emiatt otthagyták a céget.

Jobs és Wozniak

Apple

Huszonegy éves korában találja ki, hogy a Wozniak által tervezett gépet kéne piacra vinni, erre a célra pedig alapítani egy vállalatot. 1976. április 1-jén társulásként alapítják meg az Apple Computer Co.-t . Bár kezdetben csak nyomtatott áramköri kártyák gyártását és eladását tervezték, végül mégis egy teljes számítógépet alkotnak meg, mellyel belépnek a PC-üzletbe. Az első, az Apple I néven forgalmazott gépet 666.66 $-os áron kínálták, mivel Wozniak kedvelte a számjegyek ismétlését, főleg ha fáradtabb volt.

Apple I.

A gép sikert aratott. 1976-ban a Xerox kutatóközpontjában tett látogatás után jött rá, hogy a jövő számítógépeinek kisebbeknek, olcsóbbaknak és könnyebben kezelhetőbbeknek kell lenniük. Azonnal meglátta a lehetőséget a grafikus felhasználói felületben (GUI) és az egérben, mellyel a bemutató alkalmával találkozott először.

Apple II.

Tehát ahhoz, hogy a piacon a lehető legjobbat tudja felmutatni, üzleti képességeit egyesítenie kell Wozniak számítástechnikai szakértelmével.

Egy évvel később továbbfejlesztve az első gépüket, elkészül az Apple II, amely már beépített áramkört használt a színes monitor vezérlésére, amitől gyorsabb, kisebb, olcsóbb és könnyebben kezelhető volt, mint az elődje és a legtöbb korabeli modell.

Tudták, hogy a egyre növekvő cégükhöz tapasztaltabb vezetők kellenek . Ezért 1983-ban Jobs a céghez csábítja John Sculleyt a Pepsi-Colától, hogy az Apple ügyvezető igazgatójaként dolgozzon. Az általa meghonosított üzletvitel jót tesz az eladásoknak, de számos későbbi probléma forrása is lesz, mert Sculley szemében a termék eladása fontosabb, mint a termék valódi értékei.

1984-ben Jobs és Wozniak megépítették az addigi legjobb gépüket, a Macintosht. Ezt a modellt tekintjük a mai gyors és felhasználóbarát számítógépek ősének. A Macintosh az Apple Computerst a számítógépipar csúcsára juttatta.

A gyorsan elért siker nem tett jót Steve-nek. A fejlesztőgárdáját megosztotta, a cég munkatársait felesleges rivalizálásra sarkallta. A magánéletében sem tudott úrrá lenni a problémákon.

A cég egyre jobb befektetés lett, viszont a növekedéshez tőkét adó részvényesek képviselői nem szívlelték a bemutatók vadul lelkesedő közönségét, és az IBM ellen folytatott agresszív reklámkampányt. Egyre több szakmai harcban is alulmaradt Jobs, az átcsábított fejlesztőkkel szakmailag nem tudta felvenni a lépést, például Jef Raskin lett a valódi szakmai irányító.

A NeXT

Amikor az eladások kissé visszaestek, az okokat feltárandó megbeszélések során 1985-ben az cég igazgatótanácsával szemben elvesztett hatalmi harc után lemondott az Apple elnöki tisztjéről, öt másik programozóval otthagyták a céget, és alapítottak egy új high tech vállalatot, a NeXT-et. Egy év leforgása alatt Jobs és a társai olyan fejlesztésekkel rukkoltak ki, melyekkel a programozási idő a töredékére csökkent. Ez volt az egyik legforradalmibb újítás a számítástechnikai piacon, mely lehetővé tette a gyorsabb, megbízhatóbb, könnyebben karbantartható és hatékonyabb programozást, mely jelentős anyagi megtakarítást tett lehetővé, és a NeXT-et a legeredményesebben fejlődő vállalattá tette. A fejlett rendszerek viszont nem voltak piacképesek, mivel jóval megelőzték a kor igényeit, ahogy Steve az Apple Lisa gépe is gyakorlatilag üzleti kudarc lett, mivel ára miatt nem volt versenyképes az ekkor már a piacot elárasztó IBM PC klónokkal szemben. A NeXT kínálta e-mail, a beágyazott grafikai és audió lehetőségeivel jócskán megelőzte a korát, ezért nem volt rá igény.

A nem túl alacsony áron kínált NeXT alig fogyott. Nagy segítséget jelentett, hogy a Tim Berners-Lee fejlesztette World Wide Web rendszer a CERN-ben egy NeXT munkaállomáson futott.

Visszatérés

Az Apple a 90-es évek közepére csőd közeli állapotba került. Az Apple részvényeseinek egy szűk köre a NeXT-tel való közös fejlesztésekben látta a kiutat. Az egyik vezetőségi ülésen gyakorlatilag száműzték az aktuális vezetést, és felkérték Jobsot, hogy vállalja el az ügyvezető igazgatói állást. A feladata nem volt egyszerű: a végveszélyben lévő cég fejlesztéseiről kell döntenie, mit fejlesszenek, mit hagyjanak abba. A munkatársak állandó rettegésben voltak, nem lehetett tudni, hogy lesz-e leépítés. A valóság persze az volt, hogy Jobs ritkán hozott azonnali döntéseket, de egy maroknyi ember elbocsátása elég volt ahhoz, hogy rettegésben tartsa az egész vállalatot.

Jobs révén a NeXT korábbi fejlesztései és technológiájának nagy része az Apple termékekben él tovább,ennek következtében vállalatnak jelentősen megnőttek az eladásai, ami a talpra állás után már a az új termékek kifejlesztését és megjelenését is eredményezi.

Persze a siker nem jár következmények nélkül: évekig próbálták Jobsra rábizonyítani rosszakarói, hogy a piaci érték alatt jutott az Apple 7,5 millió részvényéhez, és ezzel adóveszteséget okozott az államnak. A per egészen 2006 végéig húzódott.

Pixar és Disney

1986-ban felvásárolta az animációs filmeket készítő The Graphics Groupot, amit át is kereszteltek Pixar Animation Studios névre, ő lett a cég elnök-vezérigazgatója. A Pixar kreatív főnöke John Lasseter, akinek vezetése alatt jelent meg elsőként a Toy Story, majd számos népszerű rajzfilm. Ebből a vállalkozásból is megpróbálták kitúrni Jobsot, de ez nem sikerült. Hosszas tárgyalások után 2006-ban a Pixar feletti tulajdoni jogáért cserébe részvényeket kapott a Walt Disney Companyben, amivel ő lett a Disney legnagyobb egyéni részvényese.

Sokan a számítógép- és szórakoztató iparok vezető alakjának tartják ma is, egyike a Szilícium Völgy meghatározó egyéniségeinek.

A cég helyreállításához a mentő ötletet a zenei piacra való belépés jelentette, az új termék, az iPod és az iPhone nemcsak divatcikk lett, hanem a teljes zenei piac átalakulását eredményezte.

Magánélet

Jobs első gyermeke az 1978. május 17-én jött a világra Lisa Brennan-Jobsnak hívják, akinek édesanyjával ugyan nem kötött házasságot, de a kapcsolatot ápolták. Valószínűleg Lisa lehetett az ugyanekkor debütáló Apple gép névadója, és Steve úgy is tekintett a gépre, mint második gyermekére. Steve később megnősült, feleségül vette Laurene Pauwell-t, három gyereke született: Reed, Erin és Eve.

Steve Jobs lelkes Beatles rajongó volt, de emellett kedvelte Bachot és más klasszikus zenét.

Jobs nem volt teljesen vegetáriánus, bár nem evett szárnyas vagy emlős húst, viszont fogyaszt halat. A visszafogottabb élet részben a 2004-ben ismertté vált, hasnyálmirigyében talált rosszindulatú daganattal való küzdelmével is magyarázható. Szerencsére ezt a ritka, kevésbé agresszív típusú daganatot 2004. július 31-én Jobsból el tudták távolítani, és nem igényelt kemoterápiát vagy sugárterápiát. Ennek ellenére kisebb tőzsdei vihart kavart vékony, majdnem sovány megjelenése és szokatlanul közömbös hangja a 2006-os Apple évi Worldwide Developers konferencián, ahol megint felröppentek a betegségéről szóló híresztelések. Ezt a cég szóvivői cáfolták.

2005-ben betegsége ellenére avatási beszédet tartott a Stanford egyetemen

2011-ben újabb tumorokat találtak, sikerült ugyan eltávolítani őket, Steve azonban teljesen legyengült. 2011 júliusában újra rákot diagnosztizáltak orvosai, azonban annyira szétterjedt, hogy már nem tudták kezelni. Augusztus 25-én lemond az Apple vezérigazgatói posztjáról, helyét Tim Cook töltötte be. 2011. október 5-én hunyt el.

Vallomások

Életrajzáról szóló könyvet Walter Isaacson írta le. Több alkalommal is ellátogatott Steve Jobshoz, interjúkat készítve vele, és több mint 100 ismerősével vette fel a kapcsolatot. A könyvet Jobs halála előtt 2011. október 24-én adta ki, hatalmas sikert aratva, a könyv igazi best-seller lett az olvasók körében.

Az író előszavából kiderül, hogy a könyv Jobs ötlete volt, és 2004 óta győzködte Isaacsont (aki tapasztalt életrajz-író, Einsteinről, Kissingerről és Benjamin Franklinról is írt könyvet), hogy írja meg az élettörténetét. 2009-ben derül ki, hogy betegségével szemben nincs túl sok esélye, így sürgetni kezdte az írót , ekkor vágott bele az írásba Isaacson. A könyv így egy hosszú gyónásként értelmezhető, ahol Jobs őszintén beszél olyasmikről, amire utólag nem szokott büszke lenni az ember, emellett kimondottan bátorította is az írót, hogy szólaltassa meg volt barátnőit, üzleti versenytársait, az Apple-től kirúgott alkalmazottakat.

Bár Jobs ezernyi ellenséget szerzett magának a technika világában és Hollywoodban, csak eggyel foglalkozik kiemelten és vissza-visszatérően. Ő Bill Gates, akivel kapcsolatban nem spórol a negatív jelzőkkel: egy tolvaj, akinek nincs se ízlése, se stílusa, se szégyenérzete, se önálló ötlete. A konfliktus a híres 1979-es Xerox-látogatásból gyökerezik, ahol Jobs először látta a PARC grafikus kezelőfelületét, amit aztán egy az egyben átvitt a Macintosh-hoz – aztán ezt lopta tovább a Microsoft a Windowsba.

A Xerox-látogatáshoz egyébként a könyv még annyi csavart tesz hozzá, hogy a PARC-laborlátogatásért cserébe Jobs azt ajánlotta fel a Xeroxnak, hogy befektethetnek egymillió dollárt az Apple-be. A cég tehát egymilliót fizetett azért, hogy elvegyék tőle a számítástechnikát forradalmasító ötletét. Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy az egér és a grafikus felület a Xerox Star nevű gépben végül évekkel a Mac előtt jelent meg, és óriásit bukott – a forradalmi újítás eladásához Jobs zseniális marketingje is kellett.

Azonban Gatesszel valahol tisztelték is egymást, elismerték a másik képességeit, és a két ősellenség cég többször is, akár nyíltan, akár titokban egymás szövetségesévé vált. Gates szó nélkül fektetett be 150 millió dollárt 1997-ben a csőd szélén álló Apple-be, a nyolcvanas évek elején pedig titkos paktumot is kötöttek: a Microsoft két évig Mac-exkluzívnak tartja meg az Excelt, cserébe az Apple nem fejleszt saját Basic programnyelvet, hanem a Microsoftét licenceli.

Sőt az iPad és az iPhone is a Microsoftnak köszönheti a megszületését: Gates és Jobs egy közös ismerősének születésnapi partiján egy félrészeg Microsoft-mérnök addig fényezte a táblagépprojektet, amin éppen dolgozott, amíg Jobs nem bírta tovább, és egy „ majd én megmutatom, milyen egy igazi tablet” felkiáltással másnap táblagépfejlesztésre adta ki a parancsot az Apple-ben. A koncepció később addig formálódott, amíg érintőképernyős telefon nem lett belőle.

Nagyjából a könyv háromnegyedénél jutunk el odáig, hogy Jobsnál rákot diagnosztizálnak, és innentől egyre furább fordulatokat vesz a történet. Amikor Jobs májátültetésre vár, és donor híján gyakorlatilag haldoklik, de közben az a legnagyobb gondja, hogy nem tetszik neki a lélegeztetőgép és az oxigénmaszk dizájnja. Amikor haldoklás közben a jobb pillanatait azzal tölti, hogy Tim Cookkal az új iPhone-generáció nevén és a 3GS felirat tipográfiáján dolgoznak. Amikor eközben a család azon drukkol, hogy jöjjön el minél hamarabb Szent Patrick napja, mert akkor a bulik után sok a közúti baleset, és nagyobb az esélye, hogy Steve-nek új máj kerül.

A könyv végén a halálos ágyon Bill Gates és Larry Page látogatja meg, és megbocsátanak mindent egymásnak.

A Jobsról szóló könyvek több helyen is elérhetők