Tartuffe

Tartuffe

Advertisement

Hirdetés - Igazság Magazin

Tartuffe Moliére komédiájának főhőse, aki az emberi képmutatást jelképezi. A mű nemcsak a XVII. században aratott nagy sikert, ma is népszerű.

Tartalomjegyzék

A francia dráma és színház

Moliére élete, művei

A komédia

Cselekmény

Jellemzés

Elemzés

Problémák

Olvasónapló

Hangoskönyv

Feldolgozások

Film

A francia klasszicista dráma és színház

A klasszicista stílus a XVII. században terjedt el Franciaországban. A francia dráma dramaturgiája az antik mintaképet követte. A görög drámákban jelen lévő kórust nem követelte meg. A konfliktus menetének ötös tagoltságát arra használta, hogy létrehozta az öt felvonásos formát.  A klasszikus ízlés szerint nem szabad mindent a színpadon megmutatni, különösen olyasmit nem, ami a kifinomult, előkelő közönség érzékenységét sértené, ami nyers, durva, illetlen. Kötelező szabállyá lett a mértéktartás. Tehát az illendőséget többre tartották, mint a hitelességet. Ugyanakkor a francia dráma jelentősége abban is van, hogy hatására a francia irodalmi nyelv gazdagodott általa. A női szerepeket nők játszották. A szereplők elegáns, fényűző kosztümöt viseltek.

A színház épületben volt, csaknem olyanban, mint egy mai színház. A nézőközönséget függöny választotta el a színpadtól, s a felvonások végét is a függöny leengedésével jelezték. A függöny funkciója tehát az idő múlásának érzékeltetését szolgálta. Kevés díszlet volt a francia színpadra jellemző, inkább kellékeket használtak. A színészek az antik hősöket is XVII. századi kosztümökben alakították.

Ebben az időben, vagyis a XVII – XVIII. században uralkodott XIV. Lajos.

Francia színház

Francia színház

Társadalmi háttér: az abszolút monarchia időszaka; a király és a polgárság történelmi kompromisszuma, melynek lényege, hogy a király megvédi az arisztokráciával és az egyházzal szemben a polgárságot, s ezzel elősegíti a saját érdekében is annak gazdasági megerősödését. Ennek érdekében a polgárság lemond az önálló ideológiáról és szervezkedésről. Az élet minden területét áthatja a „józan ész” nevében fellépő központi akarat és irányítás. Ez érvényesül a művészetek területén is. Tehát a színház mind formai, mind tartalmi tekintetben arra törekedett, hogy összhangban legyen az udvar világnézetével és emberképével.

Esztétika: A XVII. század elején fellobbanó vitákat, azok tanulságait Boileau foglalja össze „Art poetique” című munkájában. A „józan ész” nevében a legmagasabb szintű esztétikához kell visszanyúlni (Arisztotelész, Horatius), s a művészi gyakorlatban is az antik szerzőket kell utánozni. Boileau esztétikája normatív és dogmatív esztétika, azaz előírásokat fogalmaz meg a műalkotással szemben.

Követelmények a drámával és színházzal szemben, ezek dramaturgiai és színpadtechnikai következményei
két alapelven nyugszik: a „józan ész” és a „mértéktartás elvén”.

A hely egysége:
A klasszicista tragédia szigorú követelményei között a háttérdíszlet palotát, palotabelsőt ábrázolt – festve. (Néhány esetben két helyszínt is felfestettek, s a színész azzal jelezte a helyszín változását, hogy a másik díszlet elé állt.)

Az idő egysége:
Általában 24, 36 óra alatt játszódik. Az előírás egyszerre felel meg a normatív esztétika követelményének és a „józan ész” nevében annak az elvnek, hogy a cselekmény ideje közelítsen egymáshoz.

A cselekmény egysége:
A cselekménynek kitérők nélkül, egyenes vonalúan kell haladnia a végkifejlet felé. A színészek férfiak és nők. Ekkor alakul ki a színpad mai formája az ún. kukucskáló színpad; megjelenik a függöny, s ezzel kezdetét veszi a színművek felvonásokra osztása.

Moliére élete, művei

Moliére

Moliére

1622-ben született polgári családban. Az apja udvari kárpitos volt.

Eredeti neve: Jean-Baptiste Poquelin. Jogot végez Orleansban. 1643-ban belép a Bejart-társulatba (vándorszínészek). Több mint 10 évig járják az országot. Ekkor vette fel a Moliére nevet. Itt szerzi meg mint dramaturg és mint színész azokat a tapasztalatokat, melyekre majd életművét építi. A legfontosabb ezek közül az, hogy a komédia demokratikus műfaj, a nevetés nem függvénye a származásnak, sőt a műveltségnek sem. 1658-ban tarthatják első bemutatójukat a király előtt, amely sikeres lesz. 1659-ben a Kényeskedőkkel kap kiemelt figyelmet. Ettől kezdve Moliére XIV. Lajos egyik kedvence, sőt kegyence. Kapcsolatuk hatalom és művész viszonyát jelzi (Bulgakov: Moliére úr élete; Őfelsége komédiása). Ugyanakkor meg kell küzdenie irigyeivel, ellenfelei mesterkedéseivel. 1662-ben beköltözhetett társulatával a királyi palota színházába. Ugyanebben az évben feleségül veszi Armande Bejart-t, szeretője (Madeleine Bejart) lányát. Támadások kereszttüzébe kerül. A király menti ki azzal, hogy első gyermekük keresztapja lesz.

Tartuffe című komédiája körül lobbantak fel az indulatok. A félig kész három felvonásos művet 1664-ben mutatta be a királyi udvar előtt. A jezsuita vezetés alatt álló Oltáriszentség Társulat azonnal támadni kezdte, s végül a párizsi érsek követelésére a király kénytelen-kelletlen betiltotta a darab előadását. (az első változatban a címszereplő szerzetesi ruhát visel) Hosszú harc után csak 1699-ben oldotta fel a tilalmat. A darabot, mely az átdolgozás után öt felvonássá egészült ki, ettől kezdve elsöprő sikerrel játszották. 1665-től betegeskedni kezdett, hiszen több mint 30 színművet írt, illetve tüdőbetegsége legyengítette. 1673-ban, a „Képzelt beteg” egyik előadásán rosszul lesz, még végig játssza a darabot, majd meghal.

Ars poeticája:
“Az igazi komédia tárgya mindig is a társadalmi torzulások javítása kell legyen.”
“A gúny ostorával kell javítani a hibákat.”

Moliére művei

A legjelentősebb és legismertebb komédiái a teljesség igénye nélkül

1658: A szerelmes orvos

1659: A kényeskedők

1661: Férjek iskolája

1662: Nők iskolája

1664: Kénytelen házasság; Tartuffe

1665: Don Juan, avagy a kőszobor lakomája

1666: A mizantróp (Embergyűlölő); A botcsinálta doktor

1667: Amphitryon

1668: Dandin György, avagy a megcsalt férj; A fösvény

1669: Gömböc úr

1670: Gavallér kérők; Úrhatnám polgár

1671: Psyché; Scapin furfangjai

1672: Tudós nők

1673: Képzelt beteg

A komédia műfaja

Moliére és a komédia műfaja
A komédia drámai műfaj; kisszerű emberek, illetve kicsinyes emberi tulajdonságok ütköznek össze egymással, illetve a körülményekkel. Megoldása többnyire szerencsés, de nem tragikus.
Értékszerkezete: önmagukat valódi értéknek feltüntető álértékek pusztulása.

A komikum megjelenési módjai, eszközei

1.)    Helyzetkomikum: olyan helyzet, amely nevetésre ösztönöz

2.)    Jellemkomikum: a hős jelleméből fakad, olyan tulajdonságaiból, amelyek nevetségessé teszik mások szemében

3.)    Nyelvi komikum: szinonimák, homonímák (=azonos alakú szó), szófacsarás, szójátékok stb.

A Moliére-komédiák dramaturgiája
A mű középpontjában olyan alak szerepel, aki egy jellemvonásában eltér a „józan ész” kívánalmaitól. Ez a vonás gyakran már a mű címében is jelentkezik. Ez a jellemhiba egyre inkább elhatalmasodik a hősön, és veszélyezteti a környezetében élők boldogságát, nyugalmát. Leggyakrabban a fiatal szerelmesek addig biztosnak látszó jövőjét rombolja szét. Moliére-nél a fiatalok a legkevésbé megrajzolt alakok. Személyiségük abban merül ki, hogy egymást szeretik. Valójában egyik darabból a másikba vándorolnak. A főhős környezetében mindig van olyan alak, aki próbálja a „józan ész” nevében a főhős véleményét megváltoztatni. Ő a rezonőr, az író szócsöve. Régi komédiahagyomány a szolgák szerepeltetése. Egyik típusa a maga természetességével, plebejus józanságával szemben áll urával, s a fiatalok boldogulását segíti. A másik típus a lusta, alamuszi, az urának behódoló szolga.
A befejezés problémája
A Moliére-művek alapvetően jellemvígjátékok, ezért gyakran közelebb állnak a tragikomédiához. Művészi hibának szokták felróni a látszólag megoldhatatlan konfliktusok könnyű feloldását. Ezek a megoldások nem a mű logikájából következnek, hanem külsődlegesek.

Ennek okai:
– a műfaj követelményei
– a király iránti lojalitás (=megértés, hűség), hiszen a komédia moliére-i befejezése azt sugallja, hogy a társadalomban és emberben lévő problémák megoldhatók, az erkölcsi világ helyreállítható a jó és megértő uralkodó segítségével (a deus ex machina helyett rex ex machina).

Tartuffe cselekménye

Moliére egyik legjobban sikerült vígjátéka volt a Tartuffe.

A történet arról szól, hogy egy jómódú család befogad egy látszólag becsületes, buzgón vallásos, erkölcsös férfit, Tartuffe-öt. Mindenkit félrevezet ájtatosságával, szigorú erkölcsi normáival. Annyira sikerül mindenkit megtévesztenie, hogy a befogadó családot majdnem sikerül tönkretennie.

A helyszín Párizs, Orgon, jómódú polgár háza. A családfő és felesége, Pernelle asszony szinte rajonganak azért a férfiért, akiben tulajdonképpen ugyanazokat az értékeket vélik felfedezni, amiket ők is vallanak. Ugyanakkor naivak is, mivel minden bizalmukat belévetik. Orgon annyira, hogy rábízza minden titkát, sőt kötelezvényt ír arról is, hogy a házát Tartuffe-nek adományozza. Lányát, Mariane-t is feleségül akarja hozzá adni. De Mariane- mást szeret, mégpedig a korban hozzá illő Valért. A lány fellázad apja ellen, s felesége is csak akkor józanodik ki Tartuffe-hatása alól, amikor az megkörnyékezi őt. Mivel férje nem hiszi el, hogy feleségét el akarták csábítani, ezért Elmira egy cselt eszel ki. Elbujtatja a férjét, hogy legyen szem- és fültanúja annak, amikor Tartuffe-el beszél. Ekkor rajtakapja az álszentet, de az visszavág. Felhasználja az adományt Orgon ellen, hogy birtokba vehesse a házát. Sőt, a titkos ládikát is, amelyben titkos iratok voltak, szintén eltulajdonítja, s bepanaszolja Orgont a királynál. Természetesen végrehajtót küld a nyakára, de nem avatják be őket a király titkába. Végül sikerül leleplezni Tartuffe-öt, akinek nem is ez a valódi neve. Kiderül, hogy egy szélhámos, akit már régóta köröznek. Így minden jóra fordul, Mariane és Valér egybekelhetnek.

Tartuffe jelmeztervek

Tartuffe jelmeztervek

Tartuffe szereplők jellemzése

Tartuffe karakterek  és kapcsolataik

Tartuffe karakterek és kapcsolataik

Pernelle asszony, Orgon anyja: buzgón vallásos asszony, akit nem lehet meggyőzni a hitének ellenkezőjéről

Orgon, Elmira férje: Naiv, hiszékeny, jómódú polgár. Befogadja Tartuffe-öt, ez jószívűségéről tanúskodik. Hiszékenységében képes minden titkát megosztani, sőt vagyonát is, lányát is. Nem hisz a feleségének, gyermekének sem. Csak akkor hiszi el az ellenkezőjét, ha a saját szemével látja, de akkor már késő.

Elmira, Orgon felesége: Naiv, hiszékeny. Ugyanakkor hamarabb felfogja a történteket. Eszességével sikerül leleplezni Tartuffe-öt.

Damis, Orgon fia: ő Moliére gondolatainak közvetítője. Ő már hamarabb látja az igazságot, szeretné apjának a szemét felnyitni Tartuffe-fel kapcsolatban, de nem sikerül.

Mariane, Orgon lánya: Szerelmes Valérba, de apja odaígéri a kezét Tartuffe-nek. Nem akar hozzámenni az idősödő, álszent úrhoz, inkább kolostorba vonulna.

Valér, Mariane szerelme

Cléante, Orgon sógora: hamar felkapja a vizet, de fegyelmezi magát. Megsejti, hogy Tartuffe-fel valami nincs rendben. Segít sógorának az álszent leleplezésében.

Tartuffe: álszent, képmutató, jól jár az esze, hogy másokat hogyan fosszon ki a vagyonából. Tudja, hogy régóta körözik, de tovább folytatja üzelmeit. Nem gondolja, hogy sikerül őt leleplezni, pedig élni akar „szerzett jogaival”, de a királynak hála, elfogják és börtönbe vetik.

Dorine, Mariane komornája: Ő az, aki a lány helyett lázad. Szókimondásával próbálja felhívni a figyelmet arra, hogy küzdeni kell a szerelemért.

Lojális úr: törvényszolga

Rendőr

Flipote, Pernelle asszony szolgálója

Tartuffe

Tartuffe

Tartuffe elemzése

A darab az emberi gyengeségek, a korlátoltság, álszenteskedés, a formálissá vált magatartások leleplezője. Szereplői ellentmondásosak, ugyanakkor változásra képesek.
Csak a király az, akit nem gúnyol ki Moliére. (legendásan jó kapcsolatuk volt)
Moliére a színházi stílusok többféle hagyományát dolgozza fel.
A népi színház nyomán a nyers, bohózatos komikumot alkalmazza. A comédia dell’arte adja figuráinak alapvonásait.
A művészi cselekménybonyolítást pedig a spanyol köpönyeges-kardos színműből hagyományozza át.
Moliére célja nemcsak a nézők megnevettetése volt, hanem az emberi hibák megjavítása, a bűnök leleplezése, ostorozása.

A mű szerkezete

Színhely: Orgon háza Párizsban
Cselekmény ideje kb. 1 nap
Expozíció: Családi veszekedés (Tartuffe félreértelmezett és valódi jellemének sejtetése, valamint hatása Orgonra)
Bonyodalom: Orgon tervei: Mariane házassága Tartuffe-fel, adomány Tartuffe javára
Kibontakozás: Tartuffe igazi jelleme megmutatkozik. Álságosságát próbálják leleplezni, de Orgon még mindig nem hiszi el az igazságot.
Tetőpont: Letartóztatási parancs Orgon ellen. Tartuffe érvényt akar szerezni jogának.
Megoldás: A szélhámos leleplezése

Moliére darabjának üzenete az, hogy küzdeni kell a gonoszság és a fanatizmus ellen.

A darab bemutatását követő problémák

A Tartuffe első változatát Párizs érseke betiltatta 1664-ben. A király nem állt ki Moliére mellett, engedett az álszenteskedő uraknak. Végül 1669-ben sikerült a művet bemutatni, amelyet közben öt felvonásossá írt át Moliére. Valószínű, hogy a darab végén a királyi igazságszolgáltatás ezt a viszonyváltozást sugallja.

Tartuffe olvasónapló

Itt található a műből készült olvasónapló, amely segítséget nyújthat a mű megértésében.
De nem helyettesíti a saját olvasatot, a saját kézzel írt változatot.
Tehát ajánlom minden fiatalnak, hogy olvasson, és írjon saját kézzel olvasónaplót, mert az fejleszti a szövegértést, az íráskészséget, a gondolkodást.

Moliere Tartuffe olvasónapló rövid tartalom elemzés

Hangoskönyv

Ezeken a linkeken meghallgathatják a művet:

Letölthető könyvek
Érettségi
hang.comyr
Tartuffe

A művet elolvashatják itt: mek.oszk

Feldolgozások

Parti-Nagy Lajos- Moliere: Tartuffe 2011. EJG

Rendező: Egressy Tamás.

Szereplők:

Orgon- Benedek Dániel

Tartuffe- Egressy Tamás

Elmira- Kovács Sári

Cléante- Furmann Áron

Dorine- Gere Csilla

Damis- Soós Bence

Valér- Vitéz Ádám

Mariane- Tóth Eszter

Pernelle-né- Németh Fruzsina Lilla

Karolin- Fekete Patrícia

Parti-Nagy Lajos-Moliere: Tartuffe 2014. (Másik Színház)

Az előadás: 2014. május 14-én volt.

Spanyol televíziós változat:

Colorado State University Theatre 2013. május 9-i előadása:

Yokohamában, 2010-ben:

Egy angol változat:


Orosz változat:

Tartuffe film

Először 1925-ben készítették el a mű filmváltozatát.
1984-ben, Gerard Dépardieu rendezésében és főszereplésével is elkészült egy másik filmváltozat.

Itt pedig a Comédie Francaise 1973-as filmváltozatát tekinthetik meg:
1. rész

2. rész

5 kérdés, 5 válasz

1. Ki és mikor írta a Tartuffe című művet? – Moliére, francia komédiaíró írta, 1664-ben.

2. Milyen problémák adódtak a bemutató során? – Felháborodást keltett a mű mondanivalója, és a főhős karaktere.

3. Mi a mű mondanivalója? – A mű mondanivalója az, hogy ismerjük fel időben és küzdjünk a hazugság, valamint az álszent viselkedés ellen.

4. Mi a mű műfaja? – A műfaja komédia.

5. Miért népszerű a darab ma is? – Egyrészt azért, mert megnevettet, másrészt azért, mert időszerű problémákat hordoz ma is, sőt felismerhetjük azokat a tulajdonságokat, amelyek ellen küzdeni kell.

Forrás:

1. Peter Simhandl: Színháztörténet (ford. Szántó Judit)

Helikon Kiadó 1998.

2. A színház világtörténete (szerk. Hont Ferenc)

Gondolat Kiadó 1972.

3. Moliére: Hat színmű

Európa Kiadó Budapest, 1983.

4. Tartuffe

5. Moliére

6. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák 9. évfolyama számára

Krónika Nova Kiadó Budapest, 2009.

7. imdb

Képforrás:

Kiemelt kép: Tartuffe

literatura

Tartuffe

cliffsnotes

cargocollective

commons.wikimedia

A szerkesztő ajánlja, olvasd el te is!

Dány

Hemoglobin

Pannónia Fesztivál

Palotás

Eldorádó

Reméljük, tudtunk segíteni.

További szép napot kíván az fk-tudas szerkesztősége!

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
Földesi Magdolna

Nem az okos, aki sokat beszél. (orosz közmondás)
A tudás hatalom. (Sir Francis Bacon)

Advertisement

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.