Trianoni békeszerződés

A trianoni békeszerződés (vagy békediktátum) 1920. június 4-én Versailles Kis Trianon palotájában aláírt békeszerződés, mely azt jelentette, hogy Magyarország területe 325 ezer km²-ről 93 ezer km²-re csökkent, lakossága pedig 18 millióról 7,6 millióra.

Tartalomjegyzék:

Trianoni békeszerződés
I. Előzményei
II. Aláírása
III. Magyarország új határai
IV. Következményei
V. Utóélete
VII. Aláírói
VIII. Megjelenése az irodalomban
IX. Mikor jár le a szerződés?
X. 5 kérdés – 5 válasz

Trianoni békeszerződés

I. Előzményei:

1. Kisantant akciói:

A Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia közötti szövetséget nevezzük kisantantnak, melynek fő célja a párizsi béke fenntartása volt. 1919. november 7-én Károlyi vezetésével küldöttség utazott Belgrádba tárgyalni Louis Félix Franchet d’Espereyvel, aki ugyan átnyújtott egy fegyverszüneti szerződést, de a küldöttség elfogadhatatlannak tartotta. Végül Linder Béla november 13-án mégis kénytelen volt aláírni. Ebben az szerepelt, hogy a már kijelölt demarkációs vonal által határol területeket román, francia és szerb erők folyamatosan megszálltak, a középső részt Szegedig pedig a franciák vették birtokba.

November 17-én Ausztria jelentett be igényét Burgerlandra. November 20-án a román kormány kimondta csatlakozási szándékát a Román Nemzeti Tanács Nagy-Romániához.

November végétől katonai és politikai ügyekben a Budapesten székelő antant katonai misszió döntött mindenben, aminek vezetője Ferdinand Vix volt.

December végén Philippe Berthelot jegyzékében közölte a magyar kormánnyal, hogy a román csapatoknak engedélyt adott a demarkációs vonal átlépésére. Elkezdték védeni a magyar területeket. A csehek megszállták az északi országrészeket, de Vix ennél jóval nagyobb területet követelt a magyar kormánytól.

2. Román megszállás, északi hadjárat:

1919 februárjában tüntetés tört ki a szociáldemokraták politikája ellen, mely lövöldözésbe torkollott. Ennek felelősségét a Kommunisták Magyar Pártjára hárították, vezetőit letartóztatták és a politikai foglyokat gyűjtőfogházba szállították.

1919 májusában Vix átadta a magyar kormánynak jegyzékét, melyben az antant meghúzta a megszállás vonalát Szeged, Debrecen, Vásárosnamény határáig. Ezt hívják az ún. Vix-jegyzéknek. A Vix-jegyzéket elutasította a magyar kormány, valamint lemondott úgy, ha szociáldemokrata kormány jön létre, amelyik maga mögött tudja majd a polgári pártokat és a kommunistákat is.

1919 márciusában a kommunista párt és a szociáldemokraták egységre léptek, amelynek eredménye a Magyarországi Szocialista Párt megalakulása lett. Átvették a hatalmat és kikiáltották a Tanácsköztársaságot.

Az MSZP vezetőiből megalakult a Forradalmi Kormányzótanács, aminek elnöke Garbai Sándor lett, a kormányt pedig Kun Béla vezette. Ez a kormányzás létrehozta a Vörös Hadsereget és a Vörös őrséget. Államosították az üzemeket, élükre munkásigazgatókat állítottak. A tanácsok kezébe került az igazságszolgáltatás, a végrehajtás, a jogalkotás. A földjeiket féltve a birtokos parasztok szembeszálltak a Tanácsköztársasággal. Az ellenállás miatti megfélemlítésre megszervezték az ún. „Lenin-fiúk„ fegyveres különítményt. Különválasztották az egyházat és az államot, elkezdődött a szocialista szellembe történő átnevelés. A nemzeti színt átvette a vörös.

A Tanácsköztársaságot 1919. április 16-án kezdték támadni, amikor a románok megszállták a keleti országrészeket. Áprilisban már a franciák és a csehek is bevonultak. Erdély, a Tiszántúl és Kárpátalja az antant kezébe került. Az országban hadsereg szerveződött, aminek vezetője Stromfeld Aurél volt. A Stromfeld által vezetett ún. északi hadjárat sikeres volt, és visszaszerezték a Felvidék és Észak-Magyarország jelentős részét, valamint elérték azt is, hogy a cseh és román csapatokat szétválasztották. A Vörös Hadsereggel való egyesülés nem jött létre.

1919. június 7-én táviratot küldött Clamenceau, a párizsi békekonferencia elnöke, melyben az állt:

„ A szövetséges hatalmaknak az a szándéka, hogy meghívják a magyar kormány megbízottait a párizsi békekonferenciára abból a célból, hogy a konferencia közölhesse elképzeléseit Magyarország tulajdonképpeni határairól. És éppen ebben a pillanatban a magyarok heves és igazságtalan támadást indítanak a csehszlovákok ellen, és behatolnak Szlovákiába… Ezért hivatalosan felkérjük a kormányt, hogy haladéktalanul szüntesse meg a támadását a csehszlovákok ellen. Ellenkező esetben a szövetséges és társult hatalmak feltétlen elhatározása, hogy a végső eszközök közvetlen alkalmazásához folyamodnak.”

Clamenceau második jegyzékében közölte hazánk új határait, valamint felszólította a kormányt arra, hogy rendelje vissza csapatait az új határok mögé.

1919. június 24-én Foch marsall által létrejött a fegyverszünet, elfogadta a jegyzéket, kiürítette az északi területet. A jegyzékben foglaltakat nem tartotta be a román sereg, mert nem vonult ki az országból.

Megszálló román csapatok

A tanácskormányt gyengítette a fegyveres támadások mellett az is, hogy az emigránsok Bécsben ellenforradalmi központot alakítottak ki. Bethlen István gróf lett a vezetője. Aradon pedig Horthy Miklóssal az élen ellenforradalmi kormány alakult Szegeden.

Nőtt a száma a Tanácsköztársaság ellenes szervezkedésnek, a legjelentősebb ezek közül a Ludovikások, vagy más néven tisztiiskolások szervezete. Ezeket a támadásokat Julier Ferenc szorgalmazta, de az ellenség visszaszorította ezt, és újból románok vonultak be hazánkba.

1919. augusztus 1-jén a Forradalmi Kormányzótanács lemondott, ekkor bukott meg a Tanácsköztársaság.

Peidl Gyula vezetésével megalakult a szakszervezeti kormány, amely visszavonta a proletárdiktatúra intézkedéseit. A párizsi békekonferencia azonban nem ismerte el az új kormányt. Átmeneti kormányok cserélték egymást, míg végül Huszár Károly kormányzásával megalakult a koalíciós kormány.

3. Horthy Miklós fehér lovon:

A forradalom és ellenforradalom politikai helyzetében is az angol és a francia politika viaskodott egymással. Az angolok támogatták Teleki Pált és Horthy Miklóst is, míg a franciák semlegességükkel akadályozták az ellenforradalom kibontakozását.

Erre az időszakra jellemzőek a politikai gyilkosságok, törvénytelen belső viszonyok. Szüksége volt országunknak egy erős, stabil politikai hatalomra amiatt, hogy Magyarország békét köthessen az antanttal. Bíztak a kedvező demarkációs vonalak meghúzásában, valamint abban, hogy elindul a gazdasági és társadalmi talpra állás.

Tüntetés a békekötés ellen

Erre a posztra a brit Sir Clerk Horthy Miklóst szemelte ki. Horthy volt az ország maradék területének, vagyis a Dunántúlnak az ura a pesti kormányok helyett.

1919. augusztus 4-én Budapestre vonultak a román csapatok azért, hogy a Tanácsköztársaság vezetőivel leszámoljanak. Az elfogottakat megkínozták és kivégezték mindenféle hivatalos eljárás nélkül. Az antant közbe szólt, és vezénylésére kivonultak az országból.

1919. november 16-án Nagybányai Horthy Miklós bevonult Budapestre fehér lovon, ezzel hivatalosan is a fegyveres erők főparancsnoka lett.

Bevonulás fehér lovon

„Mikor még távol voltunk és csak a remény sugara pislogott lelkünkben, akkor – kimondom – gyűlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az országnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett. Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost. Ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta a nemzet koronáját, sárba tiporta a nemzet színeit, és vörös rongyokba öltözött…Megbocsátunk, akkor, ha ez a megtévelyedett város visszatér megint hazájához ha szívéből, lelkéből szereti a rögöt, amelyben őseink csontjai porladnak, szereti azt a rögöt, amelyet verejtékes kezekkel munkálnak falusi testvéreink, szereti a koronát, a kettős keresztet, szereti a három hegyet és a négy folyót, szóval magyar hazáját és magyar fajtáját.”

A fehérterror Szegeden és a Balaton környékén volt a legvérengzőbb. Akik megmenekültek a börtönbüntetéstől vagy a kivégzéstől, azok külföldre menekültek.

1920. február 22–én meggyilkoltak két újságírót azért, mert a fehérterror kegyetlenségiről írtak. Ők Somogyi Béla és Bacsó Béla voltak. Ezen a napon a nemzetgyűlési választásokon a Szociáldemokrata Párt visszalépett és nyert a Kisgazdapárt.

1920. március 1-jén kormányzóvá választották Horthy Mikóst és Magyarország államformája király nélküli királyság lett.

A feladatokat az antant diktálta. A párizsi békekonferencia elvárásainak megfelelően alá kellet írni a hazánkat harmadára zsugorító, a világháborút lezáró trianoni békét. A hatalmi legitimáció érdekében választásokat kellett tartani, koalíciós kormányt kellett alakítani. Ennek érdekében Apponyi Albert delegációt küldött Párizsba, valamint megrendezték a nemzetgyűlési választásaokat. A parlamentben a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja volt a hangadó.

Az antant támogatását maga mögött tudó Horthy Miklós mérsékelte a fehérterrort, beköltözött a Budai várba, megszüntette a fővezérséget.

II. A trianoni békeszerződés aláírása:

1919. december elsején meghívó érkezett a párizsi tárgyalásokra, és a magyarok békeküldöttsége 1920. január 5-én utazott el a kitűnő szónok és jó nyelvtudással rendelkező Apponyi gróf vezetésével.

Kísérője a két erdélyi arisztokrata volt, méghozzá Teleki Pál és Bethlen István grófok.

Teleki Pál

Bethlen István

A békekonferencia tanácsa január 15-én fogadta a magyar delegációt, és átnyújtották nekik a békefeltételeket, melyről 15 napjuk volt dönteni, de hosszabbítást kértek, mert a feltételek nem voltak elfogadhatók.

Párizsi békekonferencia ülésén

A békekonferencia Romániával alkudozott, mert az ragaszkodott az 1916-ban ígért határaihoz. Azonban úgy döntöttek, hogy Románia megsértette az 1916-os szerződést a különbéke megkötésével, így Románia tisztántúli területeit elveszítette.

A rendezésnek az volt az elméleti alapja, hogy egy soknemzetiségű ország helyett több, önálló nemzetállamokat kell létrehozni. Ez csak Magyarország és Ausztria esetében valósult meg, mert ennek a két országnak minden olyan területét elvették, ahol más nemzetiségűek is éltek. Sok magyar és német ajkú került azonban az utódállamokba.

Míg Romániával ennyit foglalkoztak a konferencián, a magyarok elképzeléseivel mit sem foglalkoztak. Tudatos félreinformálások vették kezdetüket, és egyetlen legyőzött ország sem láthatott, szólhatott bele a béke előkészítésébe. Az ilyen körülmények között elkészített végleges szöveget május 6-án adták át a magyar delegációnak.

1920. június 4-én a kormány kénytelen volt aláírni a békeszerződést Versailles Kis Trianon palotájában. Az aláírás országos gyász és egy órán keresztül tartó harangozás mellett történt meg.

Magyarország számára ez nemzeti tragédia volt, mert azt jelentette, hogy Magyarország területe 325 ezer km²-ről 93 ezer km²-re csökkent, lakossága pedig 18 millióról 7,6 millióra. Bár hazánk ismét független és önálló lett, de kérdéses volt, hogy a hatalmas területvesztés után beindul-e a gazdasági fejlődés, valamint, hogy ez a trauma milyen hatással lesz a politikai helyzetre. Az újkori magyar történelem legnagyobb tragédiája történt meg.

A békeszerződés aláírásakor hivatalban lévő miniszterelnök (Simonyi-Semadam Sándor) lemondott és gróf Teleki Pál alakított kormányt 1920. július közepén.

A trianoni békeszerződés aláírása után a gazdasági következmények is súlyosak voltak, mert a volt Monarchia területei eddig támogatták és kiegészítették egymást, de a határmódosításokkal ez a piacrendszer felborult. Egymással szemben álló kis államok jöttek létre, ahol a politikai szempontok elnyomták a gazdasági érdekeket, így fokozatosan lemaradtak a nyugat-európai országok fejlődésétől.

III. Magyarország új határai:

Magyarország területe 325 ezer km²-ről 93 ezer km²-re csökkent.

Határok a trianoni békeszerződés után

A politikai, gazdasági megrázkódtatáson túl egyéni, családi tragédiát is okozott a területi változás, mert nagyon sok családban voltak olyan tagok, akik az elszakított területen rekedtek. Az új területen maradt magyarokkal bizalmatlanok voltak az ott élők, aminek eredménye az volt, hogy tömegesen veszítették el állásukat és egzisztenciájukat. Ha pedig elindultak a megcsonkított hazájukba, akkor lakás- és munkanélküliség várt rájuk, menekültsorsra jutottak. Emiatt számos Trianon elleni szervezet jött létre, megalkották az ország területi egységéért szóló imát:

„Hiszek egy Istenben,
Hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban! Ámen!”

Jelmondatuk pedig az volt:

„Csonka Magyarország nem ország,
Egész Magyarország mennyország.”

IV. A trianoni békeszerződés következményei:

1. Határmódosítások, kettévágott települések:

Sopronban névszavazás alapján döntöttek az ott élők, hogy Magyarországhoz kívánnak-e tartozni, vagy sem. Az 1921-es soproni népszavazáskor hazánk mellett döntöttek az ott és a környéken élők, így kiérdemelték a leghűségesebb város nevet.

Több határ menti, osztrák részhez tartozó falu került át Magyarországhoz 1923. január 9. és március 10-e között, mert az ott élők az osztrák területen megtartott népszavazáskor így voksoltak. Voltak települések, ahol a lakosok Ausztriát választották: Lovászad, Nagysároslak, Karácsfa.

Az új határok néhány esetben településeket szelt ketté, de olyan is akadt, hogy egy település kerületét választotta le az új határ, és a levágott rész megpróbált önálló községgé szerveződni, pl. Nagyszalontából a mai Újszalonta, Ottlakából a mai Pusztaottlaka.

Olyan is sűrűn történt, hogy a levágott kerületi részeket egy másik községhez csatolták: Fertőújlak.

2. Katonai változások:

A trianoni békeszerződés hatással volt a katonai alakulatokra is, a szerződés befolyásolta azt. Lecsökkentette a hadsereg létszámát 35 ezer főre és átrendezte azt. A tisztikar létszáma 1750, az altiszti karét 1313 főre korlátozták. Csak toborzással lehetett a hadsereget kiegészíteni. Megszűnt a légierő, nem lehetett nehézfegyvereket tartani és csak 185 ágyúja lehetett.

Azt, hogy ezeket a megkötéseket hogyan tartják be a magyarok a Szövetséges Katonai Ellenőrző Bizottság felügyelte.

A belügyi és pénzügyi tárca rejtett alakulatai biztosították az ország védelmi erejét. Ezek a vámőrök, csendőrök, határőrök, folyamőrök és tartalékosok voltak.

3. Demográfiai következmények:

A trianoni békeszerződés aláírása után a magyar népesség száma 18,2 millió főről 7,6 millióra csökkent, és csak 48,1 %-át tett ki az egykori Magyar Királyságnak. A szerződés során meghúzott új határok nem követték sem a nyelvi, sem a nemzetiségi határokat. Az elcsatolt részeken élők nagy része nem magyar nemzetiségű volt, de sok esetben határoltak el egy környezetben élő magyar lakosságot hazánktól. Több mint három millió magyar rekedt az új határon kívül, és így az új országban kisebbségként szerepeltek, vagyis a határváltozással együtt demográfiai és etnikai változások is bekövetkeztek, melyre jellemző volt az etnikai homogenitás, leegyszerűsödött a vallási szerkezet is.

A magyarok aránya az új határokon belül 1920-ban 92 % volt, és két nagy nemzetiség élt együtt a magyarokkal: szlovákok és németek.

A magyarok száma a békeszerződés után a történelmi Magyarország területén és a Kárpát-medencében kedvezőtlen volt, mert a magyar etnikum csak kis számban növekedett. Ennek legfőbb oka az irányított vándorlás volt, a magyarok hátrányos helyzete, néha elnyomása.

A békeszerződés előtt és utáni évtizedekben megfigyelhető változások:

Év	Szlovákiában		Erdélyben		Horvátországban		Vajdaságban		Kárpátalján
Év	Szlovák	Magyar	Román	Magyar	Horvát	Magyar	Szerb	Magyar	Ruszin	Magyar
1910	57,5	30,3	53,8	31,6	60,9	5,4	29,0	32,0	55,6	30,7
1930	71,2	17,6	58,3	26,7	70,8	2,3	36,6	27,9	63,0	15,4

Trianon után Magyarország népessége csökkent, amelyet a népmozgás is segített, de az elcsatolt részeken ma is nagy számban élnek magyarok.

A környező országokból is települtek át Magyarországra: Romániából 222 ezer fő, Csehszlovákiából 147 ezer fő, Jugoszláviából 55 ezer fő és Ausztriából 2 ezer fő.

Csökkent a születések száma, azonban a várható élettartam kitolódása ellensúlyozta ezt. Az 1930-as évektől állandósult a népesség elöregedése és a népességcsökkenés.

4. Vallási, felekezeti összetétel:

A történelmi Magyarország lakossága hat nagyobb valláshoz tartozónak vallotta magát a XX. század elején, melynek közel fele katolikus volt. Ez a szám az első évtizedekben alig mutatott változást, de a trianoni békeszerződés drasztikusan csökkentette a felekezetek számát és magát a struktúrát is átalakította. A románok és szerbek által lakott területek elcsatolásával csökkent a görögkeleti vallásúak száma, a ruszinok lakta területek elveszítésével pedig csökkent a görög katolikusok száma. Az erdélyi magyarok és a szászok elveszítésével csökkent az unitáriusok és az evangélikusok száma. A római katolikus, református és izraelita egyház is veszített híveiből, de arányuk nőtt.

5. Területi átalakulás:

Városhiányos térségek alakultak ki, a centrumok és a vonzáskörzetükbe tartozó részek közötti kapcsolat megszakadt, de ugyanez a törés volt jellemző a közlekedési, kulturális, közösségi hálózatokra is. Ezzel torz településstruktúra alakult ki.

Településszerkezet

6. Területi változások:

Természetesen az ország gazdasága is megérezte a trianoni békeszerződést, ugyanis az ország nyersanyagforrásainak javát elveszítette a területek elcsatolásával és a gazdasági kapcsolatok is megszakadtak. A torz településszerkezet következtében a történelmi Magyarországra méretezett ipari kapacitás Budapestre koncentrálódott.

Több határ menti város elveszítette vonzáskörzetét és így nem is tudtak együtt fejlődni más városokkal.

A vasúthálózat nagy része az utódállamok kezébe került, amely bonyolulttá tette az egyes országok közötti kapcsolatot.

Szétesett a történelmi magyarországi piac is, mert a gazdasági tagoltság visszavetette a fejlődést, valamint megszűnt a piac, a tőke és a munkaerő szabad áramlása is. Az utódállamok persze az önálló gazdasági egységek kialakításán mesterkedtek, elzárkózó gazdaságpolitikát folytattak.

Nem megvalósult határok

a. Mezőgazdaság:

1920-ban bekövetkező földreform által 927 ezer hold földet osztottak ki. A földreform után ugyan módosult a birtokstruktúra, de nagy változások nem mentek végbe. A szántóföldi művelésnek volt nagy szerepe, meghatározó volt a gabonatermelés.

Nagyobb volt a változás az állattenyésztésben, fajtaváltás is történt. A szarvasmarha és a juhtenyésztése válsággal küzdött, állományuk jelentősen csökkent, de egyre dinamikusabban fejlődött a sertésállomány.

Bár a mezőgazdasági munka még ugyanúgy élőmunkást igénylő volt, egyre inkább megjelent a gépesítés az ágazatban.

b. Kohászat, bányászat:

Visszaesés jelentkezett ezen a területen is, mert a központok Romániába és Csehszlovákiába kerültek. Az új határon belüli szénbányák kitermelése megnőtt ugyan, de a hazai szükségletet nem volt képes fedezni.

Ebben az időszakban jelent meg egy új szakágazat, mégpedig az alumíniumkohászat.

c. Egyéb iparágak:

Meghonosodott az 1920-as évekre az addig nem is létező textilipar, a beruházások egyharmada erre irányult. Gyors növekedésnek indult a gépipar és az elektronikai ipar, ezáltal nőtt a termékválaszték is. Az új – részben magyar – találmányok alkalmazásával korszerűsítették a termelést.

V. A trianoni békeszerződés utóélete:

Az Amerikai Egyesült Államok sosem hagyta jóvá a békeszerződést, de erős volt az ellenállás Nagy Britanniában és Franciaországban is. Több ország nagy politikai vezetője beismerte, hogy a szerződés megalapozatlan, önkényesen és bizonyos érdeket sértve lett Magyarország új határvonala megrajzolva. A franciák a Millerand-féle kísérőlevélben lefektettek néhány módosítást és enyhítést, így emiatt került a békeszerződés elfogadásra.

1937-ben a fegyverkezési és más korlátozásokat a magyar kormány felmondta, és a második világháború előtti és alatti időszakban az elcsatolt területekből ugyan szerzett vissza, de azóta nem változott országunk területe.

VI. Revízió:

Az ország számára a trianoni békeszerződés aláírása okozta sokk érthető volt, egy hazáját szerető magyar sem tudott belenyugodni. Az első és második világháború közötti időszakban mindegyik politikai erő megpróbálkozott azzal, hogy a szerződésben foglaltakat megváltoztassák, revízió történjen. Különbség csak annyi volt, hogy egyes pártok az etnikai egységet próbálták visszaállítani, mások pedig a régi határvonal visszaállítását szerették volna. Több kormány tervezetében szerepelt a revízió, de nyílt vállalására csak az 1930-as évektől került sor, akkor viszont minden eszközzel igyekeztek megvalósítani azt.

Kevesebb, mint két évtizeddel a szerződés aláírása után, a gazdaságilag és területileg is megcsonkított ország újra talpra állt. 1938-ban érte el a revízió az első sikert. Horthy Miklós kormányzó és más politikai személyek társaságában Kielbe utazott Hitlerhez, ahol Hitler közölte azt, hogy Magyarország és Lengyelország támogatására is számít a Csehszlovákia elleni támadásban, de ezt hazánk elutasította. Később Magyarország küldöttsége bejelentette területi igényeit, és százezer fős hadsereget mozgósítása mellett tárgyalásokba kezdett a szlovák néppárt elnökével csatlakozási kérdésben. Ennek eredményeképpen Sátoraljaújhely Ronyva-patakon túli részét átengedték a vasútállomással együtt, majd az Ipolyságot is. Az ún. I. bécsi döntés során visszakaptuk a Felvidék és Kárpátalja déli részét, vagyis több mint 11 ezer km²-t.

A revízió következő célja Kárpátalja megszerzése volt. 1939. március 14-én létrejött Szlovákia és ezzel egy időben magyar csapatok szállták meg azt a részt. Nem voltak nagy összecsapások és 10 ezer km²-nyi területet szereztek vissza.

1940-ben a Szovjetunió terjeszkedése lehetővé tette, így 1940. augusztus 30-án a II. bécsi döntés alkalmával Észak-Erdélyt visszakapta Magyarország, vagyis 43 ezer km²-t.

A Jugoszlávia által elvett részeket 1941-ben szerezték vissza a magyarok, vagyis 11 km²-t.

A további területek visszaszerzését a második világháború megakadályozta.

VII. A Trianoni békeszerződés aláírói:

A szerződést a Simonyi-Semadam Sándor által vezetett kormány két jelentéktelennek titulált tagja írt alá: Benárd Ákos és Drasche-Lázár Alfréd írta alá.

Benárd Ákos Kun Béla bukása után a munkásbiztosító átszervezését kapta meg feladatul. 1919-ben a Népjóléti Minisztérium államtitkárává választották, majd 1920-ban pedig Simonyi Simonyi-Semadam Sándor kormányának minisztere volt.

1920 júniusában kapta meg legnagyobb feladatát: aláírni a békeszerződést. A kormány nagy emberei közül senki nem vállalta ezt a hálátlan feladatot, és Benárd Ákos is tiltakozása jeléül állva írta alá a békeszerződést.

A szerződés aláírása után a kormány lemondott, és Benárd miniszteri pályafutása is véget ért, bár aktív közéleti szereplő maradt.

Drasche-Lázár Alfréd 1919-ban a külügyminisztériumban dolgozott, majd 1920-ban kiderült, hogy neki kell a békeszerződést aláírnia, mert nagy diplomáciai tapasztalattal rendelkezett, több nyelven beszélt. Emiatt ki is nevezték meghatalmazott miniszternek. A szerződés aláírása után semmilyen vád nem érte, 1922-ig maradt miniszteri posztban.

A trianoni békeszerződés teljes szövege

VIII. Megjelenése az irodalomban:

A fehérterror idejében elnémították a kitörni, ismertségre törekvő fiatal tehetségeket. Mint az ország nagy része küzdöttek a reménytelenséggel, a szellemi terrorral, anyagi gondokkal. Tóth Árpád így ír ezekről a reménytelen időkről az Aquincumi korcsmában című művében:

Vén sváb, csapláros úr, adj hűvös, méla bort,
Mint künn az esti lég, mely bánatokkal ordas,
Most asztalomra vén, nehéz kupákat hordass,
Hadd ülök csöndesen magányos úri tort!

Ülj mellém és kocints, apró germán szemed
Mélyén a kék ravaszság szelíden húnyjon el,
Ős testvér, méla sváb, – nem érzed? – sírni kell!
Aquincum sok köve, nézd, minket is temet!

Kocints, igyunk! – kire? – kocints a régi, holt
Leányra, akit itt a langyos, régi fürdőn
Szelíd hullám ölelt, s a fénylő, sárga fürtön
Hanyatló Róma bús napfénye haldokolt.

Az olcsó, nem túl magasröptű piaci írók ezzel szemben sütkéreztek a népszerűségen. Ezt a fajta írói vonalat képviselte Herczeg Ferenc, aki a kor agyonmagasztalt, dzsentrik által nagyon kedvelt írója volt. Bár kétségtelenül tehetséges volt, mégis olyanról írt, amiből semmit nem tapasztalhatott, mert a szegényebb rétegekben elő sem fordult.

Mint hazánkban minden területen, a magyar irodalomban is fordulópontot jelentett a trianoni békediktátum aláírása. Az országgal együtt az is a darabjaira szakadt. Sokkolta a népet és az irodalmat is.

Azok a költők, írók, akik hivatásukat komolyan vállalták, szenvedtek a magánytól ebben az időben. Ki-ki a maga módján.

A trianoni hallgatásnak is vannak áldozatai. Ady Endre és Babits Mihály mély fájdalommal és elkeseredettséggel vetettek számot a az ország megcsonkításának lehetőségével, illetve annak tényleges területi veszteségeiről.

Ady Endre még 1912-ben így ír S ha Erdélyt elveszik? című művében, amikor a románok benyújtják igényüket Erdélyre:

„Elpirulok a magam, látszó, romantikájától, de leírom, hogy Erdélynek külön lelke van, s fenyegető, brutális, de vajmi lehető térképváltoztatások két emlőről szakítanának le két ikergyermeket, a magyart és a románt.”

Babits Mihály pedig már jóval a Trianoni traumán túl ezt tárja elénk Gondolatok az ólomgömb alatt című 1938-as írásában:

„Magyarország áll előttem megint, [… ] a kerek, ép vonal, mely gyermekkorom óta belém idegződött, melyet oly természetesnek, magától értetődőnek éreztem, mintegy egészséges élő test sziluettjét. Szinte szerelmes voltam ebbe a vonalba, ez volt az én első szerelmem, még az Asszony előtt! S amint elképzelem ezt a gyönyörű, élő testet, első szerelmemet, megint elfog a kínzókamrák hangulata. Az egész világ egy roppant kínzókamra, amelyben a legszebb élőket megcsonkítják, fölnégyelik, tapossák, láncra fűzik. Szép kis karácsonyi hangulat, gondolom magamban. De nyugodtan fekszem Faust orvos kínpadján, ahol végre is titkos gyógyítóerők a megváltás távoli reményét sugározzák belém… A jelzőóra megint megcsendül, élesen hasítva idegeimbe, s én megrezzenek, mintha a kínzásra megadott jel volna. De nyomban utána fölhangzik a másik csengő, amely a kezelés végét jelzi, s ez gyönyörűen zeng, ezüstösen, mint egy ujjongás, mint a karácsonyfa csengője, angyalok csengője, megváltás harangja! Csikordul a gömb, és lassan, recsegve kezd fölfelé emelkedni, a mennyezet felé. Fölülök, még lassabban, nehezen, csontjaim eresztékei is csikorognak, milyen szörnyen zsibbadt vagyok! Akárcsak Magyarország.”

Juhász Gyula a bánat és az emberi részvét költője így ír Adyról 1921-ben:

Adyval vitézkedtem egykor én még
És virrasztottam Adyval sokat,
Fiatalságunk csókos, boros éjén
És most idézi őt az alkonyat:
Ó hova lett a régi, furcsa mámor
És mire ment a régi viadal?
Egy hant mered rám: itt pihen a bátor
Isten vitéze és sír az avar.
Igaz, a dal szól és száll egy világnak,
Megérti lassan kelet és nyugat,
Megdöngeti az új botondi bánat
És betöri az aranykapukat.
De jaj, hová tűnt ama büszke Holnap
És merre van a végső diadal
S akit imádtunk átkozódva, ó jaj,
Mivé lett fajtánk, a szegény magyar?

Juhász Gyula számára Ady Endre nem csak példakép, hanem energiaforrás is volt, aki akkor is éltette őt, ha már semmi sem tudta lelkesíteni.

Juhász Gyula: Trianon

Juhász Gyula A békekötésre írt művében így ír a békekötésről – részlet:

Magyar Tiborc, világ árvája, pórja,
Nézz sírva és kacagva a nagyokra,
Kik becstelen kötéssel hámba fognak,
Hogy tested, lelked add el a pokolnak!

De azután töröld le könnyedet
És kacagásod jobb időkre tedd,
Úgy állj eléjük, mint a végitélet
Bús angyala, ki e világba tévedt:

– Urak, világnak gőgös urai,
Nem gyásznak napja nékem e mai,
Emlék, remény lelkemben úgy remeg,
Mint villámos viharban az egek!

A két világháború közötti revíziós törekvések az ország vezetésében fő céllá váltak, amely teljesen áthatotta a magyar kulturális életet is, és az irodalom számos alakja örökítette ránk gondolatait, mint például Tóth Árpád, Szabó Dezső, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor.

József Attila: nem, nem, soha!

Kosztolányi Dezső egy antológiába foglalta össze az 1920-as Trianonnal kapcsolatos műveket, amelynek egyik kiadásához maga Horthy Miklós írta az előszót.

Áprily Lajos négy sorban fejezte ki a trianoni traumát A legyőzöttek strófájában:

Multunk gonosz volt, életünk pogány,
rabsors ma sorsunk s mégsem átkozom:
jó, hogy nem ültem győztes-lakomán
s hogy egy legázolt néphez tartozom.

IX. Mikor jár le a szerződés?

2020-ban mindent visszakapunk?

Tévhitek és legendák Trianonról

X. 5 kérdés – 5 válasz

1. Mikor írták alá a trianoni békeszerződést? Válasz: 1920. június 4-én.

2. Hol írták alá a trianoni békeszerződést? Válasz: A versaillesi Kis Trianon palotában írták alá.

3. Kik voltak a békeszerződés aláírói? Válasz: Benárd Ákos és Drasche-Lázár Alfréd.

4. Ki lett 1920-ban az ország kormányzója? Válasz: Horthy Miklós.

5. Az új határokkal mekkora lett Magyarország területe? Válasz: A történelmi Magyarország 325 km² volt, de a trianoni szerződés aláírása után 93 ezer km²-re csökkent.

Tartalom:

Bertényi Iván, Gyapay Gábor: Magyarország rövid története, Budapest: Maecenas, 1993

Fekete Gyula: Fortélyos félelem igazgat : Magyarország 1919-1945 között, Budapest: Móra, 1977

Magyar történelem gyerekeknek, Budapest: Aquila

Magyarország a XX. században, Budapest: Kossuth, 1986

Képek:

Kiemelt kép

Megszálló román csapatok: Fekete Gyula: Fortélyos félelem igazgat : Magyarország 1919-1945 között, Budapest: Móra, 1977, 12 old.

Tüntetés (a trianoni béke ellen 1921. június 4.): Magyarország a XX. században, Budapest: Kossuth, 1986, 123. old.

Horthy vonul fehér lovon

Teleki Pál: Fekete Gyula: Fortélyos félelem igazgat : Magyarország 1919-1945 között, Budapest: Móra, 1977, 35. old.

Bethlen István: Fekete Gyula: Fortélyos félelem igazgat : Magyarország 1919-1945 között, Budapest: Móra, 1977, 35. old.