A karácsony az ünnepek közül talán a legszebb, egyben az emberiség legősibb ünnepe is. Hangulata, díszei, hagyományai gyerekkorunkban annyira hatással van ránk, hogy még felnőttként is szeretjük újraélni az élményeket.
Tartalomjegyzék:
Karácsony
1. Karácsony eredete
2. Karácsonyi jelképek
3. Karácsony ünneplése világszerte
4. Ortodox karácsony
5. Karácsonyi ételek
5 kérdés – 5 válasz
A karácsony ünnepe minden nyelvben más és más nevet kapott. Magyarországon a karácsony szó a szláv eredetű korcsun szóból ered, melynek jelentése lépőt, átlépőt jelent, és az új esztendőbe való átlépésre utal. Az angol Christmas szó Krisztus nevére utal, de a német Weihnacht és a holland kertsmisse szent éjjelt jelent. Közös az elnevezésben az, hogy egyházi eredetűek.
A francia, olasz, spanyol karácsony elnevezések jelentése a születés.
A legősibb és talán a legszebb ünnep a karácsony. Minden évben ez a nap jelölte a nap fordulását és egy újabb év jövetelét is.
A téli napforduló az év azon napja, amikor a nyári napfordulóval együtt egységet adott az időszámításnak. A nyári napfordulót Szent-Iván éjszakájának is nevezik, ekkor áll a legmagasabban a Nap, és ekkor a legrövidebb az éjszaka. A téli napfordulókor delel a Nap legalacsonyabban, ezen a napon a leghosszabb az éjszaka. Az északi félteken a téli napforduló december 21-22-ére esik, a déli féltekén pedig június 21-22-ére. Ezért is gyújtottak tüzet a nyári napfordulókor, hogy elűzzék a közelgő sötétséget. A téli napfordulókor pedig épp a fény diadalát ünnepelték.
Már a Római Birodalom idejében elrendelték a karácsony ünnepét, melyre erősen hatott a Mithrász-kultusz és a Napisten imádata. Ekkor kezdett erősödni a keresztény vallás is. Krisztus jelentette az isteni fényforrást és hamarosan személyéhez kötötték karácsony ünnepét is. I. sz. 325-335 között keletkezett a karácsony ünnepe, melynek célja az volt, hogy a niceai zsinat határozatát népszerűsíteni tudják. A zsinat ugyanis azt hirdette, hogy Jézus isten és ember egy személyben.
Az ünnepnap kiválasztása problémás volt, mert Jézus születésnapjára több időpont is létezett (január 6, április 18 vagy 19-e, november 25., december 20.). A Sol invictus, vagyis a legyőzhetetlen napot kívánták uralni úgy, hogy december 25-ére tették a karácsony ünnepét is. Ezt Sol Salitusnak nevezték, ami magyarul az üdvösség napját jelenti.
Betlehemi csillag
A nagy valláslapítók, próféták születésének dátuma, vagy éppen haláluk napja köthető ünnepnapokhoz vagy természeti fordulókhoz. Ilyen Jézus Krisztus születése is, ami a téli napfordulón volt. Az égi jel, azaz a betlehemi csillag megjelenése a második napot szimbolizálta, amely az emberiség bűnei miatt a sötétséggel hivatott küzdeni. Názáreti Jézus születését tekintjük az időszámítás nulladik pontjának, aki Mária és József fia, de a Szentlélektől foganva jött világra.
Jézus születése
Máriának megjelent egy éjjel Gábriel arkangyal, aki tudtára adta, hogy gyermeke fog születni nemsokára, aki Isten fia lesz. Mária megijedt, hogy milyen terve lehet vele az istennek. Az angyal nyugtatta, hogy így kell történnie. Eközben Mária és József összeházasodtak. Betlehembe mentek, mert a családnak a népszámlálás miatt el kellett hagyniuk Názáretet. Megérkezvén Mária érezte, hogy hamarosan meg fog születni gyermeke, ezért egy istállóba húzódtak, ahol életet adott fiának, Jézusnak. Angyal vitte a hírt Jézus születéséről a mezőn dolgozó pásztoroknak. Három bölcs is útra eredt, akiknek útját a betlehemi csillag mutatta. A szent családra együtt találtak rá a pásztorok és a bölcsek, akik ajándékot vittek a nekik.
János keresztelte meg Jézust időszámításunk szerint 28-29-ben, aki tanítványokat gyűjtött maga köré és hirdette Isten országának eljövetelét. Pontius Pilatus elrendelte Jézus keresztre feszítését.
Csillag: A kereszténység elterjedésével tették hivatalos ünneppé a karácsonyt, ami a XVI. században kezdett egyre jobban elterjedni. Ekkor már az emberek az otthonaikba karácsonyfát állítottak és különböző díszekkel ékesítették azt, köztük a csillaggal. A ragyogó csillag a Napot testesíti meg és a betlehemi csillag jelképe is.
Fenyőfa: Mágikus erőt tulajdonítottak az örökzöld tűlevelűnek. A fenyő az örökkévalóság szimbóluma. A háromszög szimbolizálja a Szentháromságot.
Karácsonyfa
Angyal: Az angyalok az Úr küldötteiként keresik fel az embereket. A IV. századtól jelentek meg a szárnyas angyalok, azelőtt szárny nélkül ábrázolták őket. Az arkangyalok az angyalok fejedelmei.
Gömbdísz: A teljesség jelképe. A Földet és a többi bolygót szimbolizálja. Emiatt is fontos, hogy minimum 9 gömbdísz legyen a karácsonyfán.
Ezüstszínű díszek: A Holdat testesítik meg. A gazdagság és a női nem színe is .
Aranyszínű díszek: A Nap és férfi színe. Szintén a gazdagságot idézi, ezért minél több arany és ezüstszínű díszt szoktak a babona miatt használni a karácsonyfa díszítésekor.
Gyertya: A Világ Fényének szimbóluma, Krisztus jelképe. A viasz, a kanóc és a láng a Szentháromságot testesíti meg.
Szaloncukor: A XIX. században terjedt el hazánkban a francia eredetű cukorka, amely már a XV. században létezett.
Dió: A karácsonyfát a kezdetekben szerényen, különböző termésekkel és szalagokkal díszítették fel. A dió a bölcsességet szimbolizálja.
Harang: Az angyalok érkezését jelzi. A pogányok démonűző tulajdonsággal ruházták fel.
3. Karácsony ünneplése világszerte:
Magyarország:
A katolikus hagyományok fénypontja a karácsonyi mise, 24-én böjtölnek, és csak este eszik meg a böjti vacsorát. A reformátusok pedig istentiszteleten vesznek részt szentestén és úrvacsorát vesznek.
Fontos hagyomány a karácsonyi asztal díszítése, a családi összejövetel. A karácsonyi asztal díszítésének és az ételeknek mágikus erőt tulajdonítottak. Régebben a karácsonyi abroszt vetőabroszként használták, arról szórták a magot a földbe annak érdekében, hogy bő legyen a termés. A baromfiknak is abból a magból adtak, amelyiket a megterített asztalra raktak, mert ezzel kívántak jól tojó tyúkokat.
Létezik az a babona is, mely szerint a karácsonyi asztal mellől a gazdasszony nem állhatott fel annak érdekében, hogy a tyúkjai jól tojjanak.
Régi hagyomány a betlehemezés, amely egy több szereplővel előadott dramatizált játék.
Betlehemezés
A karácsonyi ebéd vagy vacsora december 25-én van, mely az év legfinomabb és legtöbb fogásból álló étkezését jelenti.
A nem vallásos családokban ez az étkezés a szeretetet és az együttlétet jelképezi. Karácsonyi dalokat hallgatnak, énekelnek a család tagjai, így teszik még meghittebbé az ünnepet.
A karácsony egyik fő motívuma a karácsonyfa, amelyet a legtöbb magyar család együtt díszíti fel színes gömbökkel, díszekkel, szaloncukorral.
Európai karácsony:
Minden országnak megvannak a sajátos ünnepi szokásai, és intenzitásukban is különbséget mutatnak. Svédországban és Dániában koboldoktól félnek az emberek, akik szenteste előbújnak rejtekhelyükről, hogy bosszantsák az embereket és meghatározzák azok sorsát. Annak érdekében, hogy lecsillapítsák a koboldokat egy tál rizskását tesznek ki számukra.
Angliában szenteste zokni alakú zsákocskát akasztanak a kandallóra vagy az ágyra, amibe a Mikulás belerakhatja ajándékait. December 25-én a család együtt fogyasztja el az ünnepi ételt.
Spanyolországban a Háromkirályokat ünneplik meg feldíszített kocsik felvonulásával. Fontos kellék lett a karácsonyi lottó is, melynek számait énekelve ismertetik.
Írországban piros gyertyát, süteményt és whiskeyt raknak ki az ablakba a szent család számára.
Olaszországban a gyerekek szenteste csak apró ajándékot kapnak. A nagy ajándékkal Háromkirályok napján lepik meg a gyerekeket.
Görögországban szenteste éjjelén tűznek kell égnie a házakban azért, hogy a fekete ördögöcskék ne jöjjenek elő.
A kommunizmus idején Európa keleti országaiban a karácsony ünneplése háttérbe szorult, most élednek újra az ünnepi szokások.
Néhány európai országban különös szokások vannak. Katalóniában például karácsony előtt 15 nappal farönköt vásárolnak, bebugyolálják, hogy meg ne fázzon, etetik és itatják. Karácsony napján a gyerekeket elküldik szobáikba, hogy mondjanak el egy imát, majd abba a szobába gyülekeznek, ahol a farönk is van. Ott egy versikét mondanak, és a fahusánggal ütögetik a rönköt, majd eltávolítják a farönk takaróját és így hozzáférhetnek az ajándékokhoz.
Grönlandon igen bizarr a karácsonyi ünnepi asztal, ugyanis erjesztett alkát tesznek egy kizsigerelt fókába, majd 2-7 hónapra verembe rakják. Amikor már megfelelő a fóka állaga, kiássák és elfogyasztják.
A gyerekek köztudottan rendetlenül esznek, azonban a szlovák és ukrán apukáknak is át kell venniük ezt a szokást karácsonykor.
Amerikai karácsony:
Igazi népünnepély a karácsony, mindenki ajándékozási lázban ég. Az áruházak hatalmas választéka várja a vásárlókat, és reklámokkal bombázzák a vásárlókat. Látványos karácsonyi felvonulásokat, show-kat rendeznek. Minden karácsonyi díszben pompázik, a családi házak égősorral vannak feldíszítve.
Karácsonyi fényben pompázó családi ház
Az amerikai gyerekeknek a Santa Claus hozza az ajándékokat december 25-e reggelén. A karácsonyfát advent elején állítják fel és folyamatosan díszítik. Főleg azokra a családokra jellemző, ahol sok a távoli rokon, és különböző időpontokban érkeznek az ajándékok a fa alá.
A karácsonyi vacsorát szenteste ülik meg, ami sokszor baráti ünneplés is, nem csak a szűk család van jelen. Az ünnepi menü elhagyhatatlan fogása a karácsonyi pulyka, a yorkshire-i puding.
Yorkshire-i puding
Bizonyos ortodox egyházak hívei január 6-ától felvonulásokkal, misékkel ünneplik meg a megváltó születését. Az ortodoxok a karácsonyt január 7-én ünneplik, ugyanis ez az egyház a Julián naptárt használja. Ezt egy egyhónapos böjt előzi meg. Szenteste főtt gabonát esznek, míg az első csillag fel nem tűnik az égen. Száraz ágakat gyújtanak meg, amely a szeretet jelképezi. Régebben ezt mindenki a saját udvarában tette meg, de mára már szokássá vált, hogy közös nagy tüzet gyújtanak a város főterén. Az ortodox hívők számára a hagyományos értelemben vett karácsony nem létezik, számukra ez vallási ünnep. Egyes ortodoxok ekkor a vízkeresztet ünneplik jeges fürdővel.
Orosz ortodox karácsony ünneplése
A karácsonyi ünnepi menünek mágikus jelentősége volt régebben. Ekkor a bab, borsó és a mák felhasználása biztosította a bőséget, az egészséget a fokhagyma és a méz pedig az egészség megóvását szimbolizálta. Volt olyan szokás is, amikor almát dobtak a kútba, majd vízkeresztkor felhúzták azért, hogy azt elfogyasszák, így biztosítva az újesztendőben a család egészségét.
A régi hagyományok szerint az ünnepi asztalra piros terítő került, mert ez az örömöt jelképezte. A karácsony régen sem múlhatott el halétel nélkül, de érvényes ez napjaik ünnepi szokásaira is.
Megterített ünnepi asztal
Gyakran a disznóvágást is a karácsonyi ünnep környékére időzítik, így az ünnepi asztalra kerülhet töltött káposzta, hurka, kolbász. Desszertként szolgál a mákos és diós bejgli.
1. Miből ered a karácsony szó és mi a jelentése? Válasz: A szláv eredetű szó korcsun szóból ered, aminek jelentése lépő, átlépő.
2. Mikor keletkezett a karácsony ünnep? Válasz: Kb. i. sz. 325 és 335 között keletkezett ez az ünnep.
3. Mit szimbolizál a karácsonyfa? Válasz: A karácsonyfa az örökkévalóság szimbólum. A háromszög szimbolizálja a Szentháromságot.
4. Mi a betlehemezés? Válasz: A karácsonyhoz kötődő magyar népszokás. Többszereplős dramatizált játék.
5. Mikor ünneplik az Ortodox egyházak hívei a karácsonyt? Válasz: Az ortodox egyházak hívei január 7-én ünneplik meg a megváltó születését, ugyanis a Julián naptárt használják.
Tartalom:
Magyar Néprajzi Lexikon. Első kötet : A-E. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1977
Magyar Néprajzi Lexikon. Harmadik kötet : K-Né. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1977
Új Magyar Lexikon. 4 : K-Me. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962
Westland, Pamela: Nagy Karácsony-könyv. Bp. : Alexandra, 1995
Képek:
Kiemelt kép
Betlehemi csillag
Jézus születése
Karácsonyfa
Betlehemezés: Magyar Néprajzi Lexikon. Budapest: Akadémiai, 1977. 270. old.
Karácsonyi fényben pompázó családi ház
Yorkshire-i puding
Orosz ortodox karácsony ünneplése
Megterített ünnepi asztal
Reméljük tudtunk segíteni.
Kellemes napot!
fk-tudas.hu szerkesztősége
Szerkesztő ajánlja, olvasd el ezeket a témákat is:
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
