A Kárpátok, a Balti-tenger, az Odera, a Nysa és a Bug folyó közt terülő el Lengyelország. Germán-Lengyel-Szarmata -síkság közepét foglalja el. A krónikák szerint az óorosz lendzsan szó az irtványföld lakóját jelentette. E szóból lett később lengyen, majd a ma ismert lengyel. Ám maguk a lengyelek polaknak nevezik magukat, mely eredete polan és ez a szó mezőség lakóját jelenti. A sok szláv törzs élt régen az ország területén, mely a végén két nagy törzsre a polánok és vislánok emelkedtek ki. A Vislánok Krakkó-, míg a polanok Gniezno központta. Későbbiekben Nagy -Lengyelország és Kis- Lengyelország magva lett, mely évszázadokig megmaradt.

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel: