Az 1526. augusztus 29-én lezajlott mohácsi csata a magyar történelem egyik legsúlyosabb vereségeként vonult be a történelembe, körülbelül 20 ezer ember vesztette életét, mohácsi vész néven került be a történelemkönyvekbe.
Tartalomjegyzék:
Előzmények
1526. évre az ország jelentősen meggyengült. II. Ulászló uralkodásának idején (1458-1490) a bárók igyekeztek korlátozni az uralkodót hatalmának gyakorlásában, a gyermekkorban trónra lépő II. Lajost pedig már közvetlenül igyekeztek befolyásolni. A nemesek Báthory István nádor és Szapolyai János erdélyi vajda köré tömörültek, a tét pedig a király befolyásolása és az ellenkező oldal erejének letörése. A versengések között nem maradt idő az ország védelmének megerősítésére, a végvárak helyzete csak tovább romlott, nem volt pénz a felújításokra, valamint az ezekben állomásozó seregek egyre ritkábban kapták meg a zsoldjukat.
II. Lajos
A védelmet még akkor sem kezdték el megerősíteni amikor a törökök újabb hadjáratot kezdtek indítani az ország ellen, pedig a támadásról jóval a hadjárat megkezdése előtt tudomást szereztek az udvarban. A török hadsereg 1521. évben el is foglalja Nándorfehérvárt, II. Lajos király nem is küldött segítséget, igaz nem is volt honnan kérnie. Hiába kért segítséget a Habsburgoktól, azok hanyagolták a témát, hiszen nem gondoltak arra, hogy ők is sorra kerülhetnek. Nem kapott segítséget az udvartól sem, csupán a pápa küldött 50 ezer aranyat, valamint VIII. Henrik küldött egy levelet, melyben némi segítséget ígért.
Szulejmán serege szinte akadálytalanul vonulhatott tovább a kialakult helyzetben egészen a Dráva folyóig.
II. Lajos 1526 augusztusában úgy döntött, hogy Mohács mellett várja be a török hadsereget, hiszen a mocsaras terepen övé az előny.
A mohácsi csata
Mohácsi csata
II. Lajos serege több lépcsőben helyezkedett el. A sereg parancsnoka Tomori Pál volt.
A magyar hadsereg három részre osztva vonult fel, centrum, valamint bal- és jobbszárnyra, vezetőik Batthyány és Perényi. A hadsereg előtt helyezkedtek el a lövészek, puskákkal és íjakkal felszerelve. A lövészek mögött helyezkedtek el a gyalogosok. A csatarend másik lépcsője 5 sorban helyezkedett el, a király állt a negyedik sorban. A tartalék hadtestet a lovasság képezte.
A magyar hadsereg 24 500 katonával és 85 ágyúval rendelkezett, emellett Csehországból és Szlavóniából is elindultak a seregek.
A törököknek ezzel szemben 60 000 katonájuk és 150 ágyújuk volt.A török hadtestek azonban nem egyszerre értek ki a harcmezőre, így eleinte nem tudta érvényesíteni túlerejét.
A hadtestek felállása
A magyar hadsereg nem várta meg az erősítést és támadásba kezdett, mikor megtudták, hogy a török hadseregnek alig egyharmada van a csatamezőn. A ruméliai hadsereget támadják meg először a lovasok, sikeresen, azonban az ágyúk is megkezdték a támadást, a lovasság rohama erre megtorpant. A gyalogság nem volt képes visszaszorítani a török tüzérséget, a török hadsereg pedig már majdnem teljes egészében felvonult, míg a magyaroknak szánt erősítés nem érkezett meg. Végül győzött a túlerő, a maradék sereg pedig menekülni kezdett. A magyar hadsereg nagy része odaveszett, a csatában meghalt 4000 lovas, 10 ezer gyalogos, Tomori fővezér, 7 püspök, 16 zászlósúr és 12 főúr. II. Lajos pedig menekülés közben belefulladt a Csele-patakba.
Ez a vereség eldöntötte az ország sorsát, mely három részre szakadt, megkezdődött a törökök 150 éves uralma.
További információ
www.magyartortenelem.eoldal.hu
magyartortenelem.tlap.hu/mohacsi-csata
Mohácsi csata-animációs film
Mohácsi csata animáció
A mohácsi vész illusztrációja, animációs változata történelmi emlékek alapján.
Mohácsi csata-emlékhely
Mohácsi Történelmi Emlékhely
Az 1526. augusztus 29-ei mohácsi csata emlékére alakították ki a Mohácsi Történelmi emlékhelyet, a várostól délre fekvő Sátorhely szomszédságában, a csata 450. évfordulóján 1976-ban.
Az emlékhelyen egy Zalay Buda kertészmérnök által tervezett temetőkertet láthatunk, öt tömegsírral. A tömegsírokban 400 holttest maradványai vannak elhelyezve, közöttük pedig Tomori Pál, II. Lajos király, Szulejmán szultán és sok névtelen vitéz faszobrait pillanthatjuk meg. 1990-ben a csatában elesett keresztények emlékére egy 10 méter magas tölgyfából készült keresztet állítottak.
Mohácsi csata-játék
Mohácsi csata játék
A csatát otthoni számítógépünkön el is játszhatjuk, hiszen a medieval total war II nevű játékhoz készült egy magyar mod is. Az első linken magát a játékot tölthetjük le a második linken pedig több csatát is eljátszhatunk.
A videót megtekintve láthatjuk, hogyan is néz ki a játék
5 kérdés, 5 válasz
Mikor zajlott le a mohácsi csata?
1526. augusztus 29-én.
Ki volt ekkor Magyarország királya?
II. Lajos.
Ki volt a magyar sereg fővezére?
Tomori Pál.
Hány fős volt a magyar és a török sereg?
A magyar hadsereg 24 500 a török hadsereg 60 000 főt számlált.
Mikor állítottak emlékművet a csatának?
A mohácsi vész 450. évfordulóján 1976-ban.
Kép forrás
blog.xfree.hu, www.nimrod-mohacs.hu, www.magyarhonved.hu, tortenelemportal.hu, www.origo.hu, www.lovasok.hu
Forrás
www.rubicon.hu, users.atw.hu, www.mohacsi-csata.hu, leletek.lapunk.hu
Reméljük tudtunk segíteni. Szép napot!
fk-tudas.hu csapata.
Szerkesztő ajánlja, nézd meg ezeket a témákat is
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
