A stílus szó eredeti jelentése: „író eszköz”. (görög , sztülo-grüphosz). Stílus az, ahogyan egy ember, egy mű, egy irányzat megnyilvánul. Stílusa van a divatnak, az irodalmi műveknek, az embernek,az építészetnek, az életnek..
„A stílus maga az ember”( Le style, c’est l1homme), mondta 1753-ban Georges-Louis Leclerc, francia természettudós, Buffon grófja. Ezzel akarta érzékeltetni, milyen hatalmas jelentősége van a stílusnak. Jellemünket, személyiségünket árulja el az, ahogyan megnyilvánulunk mind külsőnkkel, mind pedig szavainkkal, tetteinkkel.Mai világunkban talán még jobban igaz ez az állítás, mint a régmúlt időkben, hiszen számtalan tudomány épül a stílusra.Nézzünk néhányat a teljesség igénye nélkül, hiszen a stílusirányzatok tárháza végtelen, így ezen a helyen nem lenne módunk hiánytalanul bemutatni mindegyiket.
Kezdjük rögtön a nyelvi stílussal.
Ebben az értelemben a stílus az a kifejezési mód, ahogyan egy társalgó ember, egy tudós, egy író, vagy bárki kifejezi magát szóban, vagy írásban. Ki ne hallott volna már ilyen megjegyzéseket, hogy” Pallérozottan fogalmaz, kifinomult a stílusa.” ;vagy „Minősíthetetlen stílusban beszél”; esetleg „alpári a stílusa”, vagy épp ellenkezőleg, „választékos, kulturált stílusban szólal meg”.
Ha szabályt akarnánk megfogalmazni a nyelvi stílus meghatározására, valahogy így hangzana: Stílus az, ahogyan a nyelvi eszközöket és szabályokat közlésünk céljainak megfelelően kiválasztjuk és használjuk.
A stílusnak külön tudományágat szentelnek, amely a Stilisztika. A stilisztika valahol félúton helyezkedik el a nyelvészet és az irodalom határán, azaz határtudomány, amely egyrészről a nyelv kifejezőerejét, hatásait, vizsgálja, kutatja, másfelől pedig az egyes irodalmi csoportok vagy stíluskorszakok lélektanának kutatásával foglalkozik.
Linkek:
Divatstílus, divatirányzatok, öltözködés stílusa.
Bár a divatot a divatdiktátorok, divattervezők diktálják, a ruhatárát mindenki maga alakítja, a saját stílusa szerint. Persze ennek is megvannak a szakemberei, a Stylist-ok, akik igény szerint alakítják ki egy ember, vagy épület, rendezvény, stb. stílusát.
Magánemberként azonban mindenki önállóan is ki tudja alakítani a saját stílusát, akár direkt módon, tudatosan, akár ösztönösen.
Tény, hogy divat ide, vagy oda, akkor is igaz, hogy ahány ember, annyi stílus.
Nézzünk néhány divatos stílust:
Sportos:
Általában „uniszex” stílus. Attól függően, hogy férfi, vagy nő öltözködik sportosan, lehet nőies vagy férfias ez a stílus.
Boyfriend:
Olyan stílus, amely ahogy az elnevezésből is látni, „fiúbarát” stílus, azaz olyan, mintha egy lány a fiúja ruháját vette volna magára.
Haute Couture:
A szó azt jelenti pontos fordításban: „magas szabászat”. Jellemzője, hogy egyedi tervezésű darabok, kitűnő minőségű anyagból készülnek, amelyeket általában híres divatházak vagy híres tervező készít egy konkrét személy megrendelésére, vagy épp a kifutóra, bemutatókra.
Oversize:
Jellemzője, hogy általában túlméretezett darabokból áll, nagy sálak, bő nadrágok, néhány mérettel nagyobb kabátok jellemzik. Igen népszerű stílus, mivel kényelmes, laza és szexi.
Retró:
A retró stílus egy régebbi korszak divatjához nyúl vissza. Általában több évtizeddel korábbi divatstílust elevenít fel részben, vagy egészében.
Rockabilly:
A rock and roll korszak divatjának stílusát idéző irányzat. A korai rock and roll korban divatos bő szoknyák, rövid bőrdzsekik jellemzik.
Linkek:
www.stiluskalauz.linkcenter.hu
Építészeti stílusok:
Az építészetben is stílusok szerint különböztetjük meg az egyes korokra jellemző építészeti formákat, szokásokat.
GÖRÖG stílus (i.e.VIII-I. század)
A görög építészetet főként oszlopainak stílusáról ismerhetjük fel és különböztetjük meg.
A Dór, a Jón és a Korinthoszi oszlop jellemzi és meghatározza az épületeket. A görögök építészete főként templomaiban és oltáraiban maradt meg az utókor számára.
A Görög stílust a RÓMAI követte (i.e.VI-V.század), illetve párhuzamosan fejlődött a két építészeti stílus. A római építészet legjelentősebb fejlesztése, vízvezeték-rendszer kiépítése a városokban. Mindemellett persze csodás épületei is dicsérik a rómaiak zseniális építészetét.
ÓKERESZTÉNY stílus (i.sz.II.-VII. század)
Még javában virágzott a Római birodalom művészete, amikor az új társadalmi viszonyoknak és megújult vallásoknak köszönhetően az ókeresztény építészet más irányba vitte az építészetet. Fő oka ennek az volt, hogy míg a rómaiak csak kegytárgyak, szobrok, áldozati oltárok számára tartották fenn templomaikat, addig a keresztény vallás kialakulása szükségessé tette az emberek tömegeinek befogadását a templomokba, így hatalmas, több hajóból álló templomokat kezdtek építeni. Ilyen pl a Szent Péter-székesegyház Rómában.
BIZÁNCI stílus (i.sz.IV.-XV.század)
A bizánci építészet talán legfontosabb „találmánya” a kupola. A csodás, díszes épületek a római építészetet idézik, jelen vannak az oszlopok, tornácok, de új megoldásokkal tarkítva. Megjelenik a boltozat, amely kiváltja az addig elengedhetetlen oszlopok rengetegét.
A ROMÁN stílus a rómaiaktól származik, de mégis egészen más. A formák leegyszerűsödnek, megerősödnek a középkor hűbéri rendszeréhez igazodva masszív, védekezésre alkalmas épületeket kezdenek építeni. A románkori templomok építésénél is megjelennek az oszlopok és a boltozatok is, bár inkább csak a mellékhajókat „boltozzák”.
A GÓTIKUS építészet (XII.-XV.század)
A gótikus stílus fő jellemzői: csúcsíves, kecses, világos, égbetörő formák, vonalak, keskeny, karcsú oszlopok, díszes rózsaablakok
A RENESZÁNSZ stílus (XV.-XVI.század)
A reneszánsz szó jelentése: újjászületés. A stílus fő célja régi, antik formákhoz visszatérés, a gótikus stílustól eltérően sokkal közelebb visz az emberhez. Nem túldíszített, nem monumentális, hanem „használható”. Ismét megjelennek a homlokzatok kialakításánál az oszlopok, melyek a római kort idézik.
A BAROKK építészet (XVII.-XVIII. század)
A barokk stílus a gazdagságot, a nagyságot hivatott érzékeltetni. Csodás, díszes paloták, hatalmas lépcsőházak épülnek ekkor. A barokk szó jelentése: szabálytalan gyöngy. A barokk kastélyokra jellemző a szabálytalanul egymáshoz fűzött kisebb-nagyobb épületelemek, pavilonok, belső udvarok laza összetartozása.
A KLASSZICISTA stílus a XIX. Században az építészetben is megjelenik.
A klasszicista építészet visszanyúlt egészen a római építészetig és az akkori formákat próbálta másolni. Így akarta elérni az igazi, tökéletességet, szépséget. Legjellemzőbb eleme a háromszögű oromzat, amely az oszlopok fölött magasodik (portikusz a neve) A belső tér is egyszerű, nem jellemző rá a mennyezetfestés vagy a túldíszítettség sem.
A ROMANTIKA a XIX. Század első felében jelent meg, mint építészeti stílus.
Ez a stílus még inkább a régi stílusok felé fordul, újból megjelenítve a román és a gótikus formákat, de mivel rendelkezésére állnak új építőanyagok, mint a beton és öntöttvas elemek,
bátrabb, modernebb építészeti remekeket is tudtak alkotni.(hidak, pályaudvarok)
EKLEKTIKA, SZECESSZIÓ (XIX. század második fele)
Az eklektikus stílusban a régi formák jelennek meg, de nem egy bizonyos stílus, hanem ebből is egy kicsi, abból is egy kicsi.. A fejlődés, az ipar, a nagyvárosok határozzák meg az építészetet, amely előszeretettel használja az üveget, az acélt. A mérnöki tervezés egyre nagyobb szerepet kap a modern szerkezetek kialakításában.
Linkek:
Néhány stílusról beszéltünk eddig csupán és lám, milyen hosszú a felsorolás! Az egész világunkat, életünket, környezetünket, szóval teljes lényünket meghatározzák a stílusok. A zenei stílusok, irányzatok, a életstílus, a beszédstílus… Bátran elmondhatjuk, hogy mindennek és mindenkinek van valamiféle stílusa.
Stílusok még:
Remélem, tudtunk segíteni.
Szép napot kíván:
Az FK-Tudás csapata
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
