A műugrás egy, valamely magasságból a vízbe történő ugrás, ahol ugrás közben különböző „akrobatikus” elemeket mutatnak be a sportolók. A vizes sportok kategóriájába tartozik. Jelen van Európa bajnokságokon, Világbajnokságokon és Olimpiákon.
Tartalomjegyzék:
Mi a műugrás?
A sport két nagy csoportba sorolható. Egyrészt van a műugrás, ami a tulajdonképpeni valódi műugrás és van a toronyugrás, amit szintén idesorolnak.
Amíg azonban a toronyugrás 5, vagy 10 méter magas, merev elugróhelyekről történik, addig a műugrás 1, vagy 3 méter magasról, rugalmas deszkáról történik.
Az ugrások 3 csoportba oszthatók. Lehet ugrani helyből, vagy rohammal,(azaz „nekifutásból”) , valamint toronyugrásnál lehet kézenállásból ugrani.
Van, amikor szemből, vagyis arccal a víz felé ugranak a sportolók és van, amikor háttal állnak a deszkára ugrás előtt.
Linkek:
Utánpótlás sport
Olimpia 2012. Műugrás
Az ugrások fajtái
Többféle, nemzetközileg elfogadott ugrásmód létezik.
Tulajdonképpen az előreugrások és hátraugrások is idesorolhatók, de ezeket alapoknak tekinthetjük.
Az Auerbach-ugrások a vízzel szemben állva végzett ugrások és forgások elnevezése.
A delfinugrások a víznek háttal állva indított ugrások és forgások.
A szaltóugrások előre, vagy hátra, a vízszintes tengely körül végzett forgások elnevezése.
A csavarugrás pedig a hossztengely körül végzett forgások neve.
Lehet ugrani nyújtott testtel,(a test az ugrás folyamán végig nyújtva marad) vagy felhúzott, térdeket a testhez szorítva,(összegömbölyödve), valamint lehet ugrani csukamozdulattal, ami azt jelenti, hogy a nyújtott lábakat a törzshöz szorítja az ugró, miközben a kezeit szorosan a test mellett tartja, vagy oldalra kinyújtja.Vízbeérkezéskor a test mindig egyenes, változás csak abban lehet, hogy talpas, vagy fejesugrással érkezik a vízbe az ugró.Versenyeken a pontosságot, a szépséget és a szabályosan végzett mozdulatokat értékelik.
Minden ugrásfajtához rendelnek egy pontszámot, amely az adott ugrás nehézségének megfelelően emelkedik.Tehát minél nehezebb egy ugrás, annál magasabb pontot ér. Az ugrás szépségéért és pontosságáért, a zsűritől kapott pontszámot ezzel a számmal szorozzák meg.
Forrás:
Linkek:
Magyar műugrók
Barta Nóra az egyik legeredményesebb magyar a sportágban.
2006: EB bronzérmes.
2006 EB 4. hely szinkronugrásban Kormos Villővel.
2008-ban, EB-n 1 méteren 2. helyezett, 3 méteren 6. helyezést ért el.
A Pekingi olimpián 12. helyezést ért el.
Többszörös magyar bajnok.
További, nemzetközi versenyeken is szerepelt, sikeres magyar műugrók:
Bóta Botond, Gondos Flóra, Hajnal András, Kelemen Tamás, Kormos Villő, Reisinger Zsófia, Turi Marcell.
Linkek:
Összegzés. 5 kérdés, 5 válasz
1.Ki az egyik legeredményesebb magyar műugró?
Barta Nóra, EB 2. 3. és 4. helyezett, többszörös magyar bajnok.
2.Mi a különbség a műugrás és a toronyugrás között?
A műugrás 1, vagy 3 méter magasról, rugalmas deszkáról történik, a toronyugrás pedig 5, vagy 10 méter magasról, merev elugróhelyről.
3.Mely sportkategóriába tartozik a műugrás?
A vizes sportok kategóriába.
4.Mi alapján értékelik a versenyeken a sportolók teljesítményét?
A kivitelezés szépsége, pontossága és az ugrások nehézségi foka alapján.
5.Milyen alaphelyzetből történhetnek az ugrások?
Szemből, vagy háttal a medencének. Helyből indulva, vagy rohammal.
A szerkesztő ajánlja:
Olvasd el az alábbi cikkeket is!
Remélem, tudtunk segíteni.
Szép napot kíván:
Az FK-Tudás csapata
www.fk-tudas.hu
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel: