A Chips (angol szó, ejtsd: csipsz ) egy rágcsálnivaló, amelyet ma már a világ minden részén ismernek. Főleg burgonyából készül, neve épp ezért magyarul burgonyaszirom, de készítenek ma már különböző gyümölcs chipseket is.
Chipset enni jó. 10 emberből 8 ezt a választ adja, ha megkérdezzük őket. Tévézés közben, vagy társaságban, egy baráti beszélgetés közben gyakran rágcsálunk chipset. Viszünk magunkkal kirándulásra, utazás közben is szívesen rágcsáljuk a vonaton. Pehelykönnyű, finom, ropogós.
Chipset enni tehát szinte mindenki szokott, de vajon tudja-e mindenki, hogyan is keletkezett az első chips?
Az első chips Amerikában készült, 1858-ban. Teljesen véletlenül.
Történt egyszer, hogy a New York állambeli Saratoga Springsben egy Cornelius Vanderbilt nevű milliomos vacsorájához sült burgonyát rendelt köretként egy étteremben. A feltálalt krumplit azonban vastagnak találta és másikat kért. A pincér hozott is egy újabb adag sült burgonyát, jóval vékonyabbra szeletelve, ropogósabbra sütve, de a vendég ezzel sem volt elégedett. Ekkor született meg a chips. George Crum ugyanis, aki az étterem főszakácsa volt, dühös lett és hogy a vendéget megleckéztesse, hajszálvékonyra szeletelte a burgonyát és ő maga sütötte ropogósra.Vanderbilt, -a séf nem kis meglepetésére-, roppant elégedett volt a finom burgonyaszirommal és újabb adagot kért belőle.
Ettől a naptól az étteremben mindig volt chips, amelyet eleinte külön kis tálkákban kínáltak a vendégeknek, vacsorájuk mellé. Nem kellett azonban sok idő, hogy a burgonyaszirom gyártása nagyüzemi méreteket öltsön és kis dobozokban árulták 1926-ig, amikor is egy Laura Scudder nevű hölgy el nem kezdett zsírpapírból zacskókat gyártani a finom ropogtatnivalóhoz, a chipshez. A pillekönnyű burgonyaszirom ugyanis remekül tárolható papírzacskóban is. 1 kg chips előállításához 3,5 kg burgonyára van szükség!
Ma már készül chips almából, banánból és más zöldségekből, gyümölcsökből is.
Európába a második világháború után került a chips, amelyet az amerikai katonák hoztak magukkal. Ettől kezdve Európa szerte hódított a hajszálvékonyra szeletelt, növényi olajban, ropogósra sütött burgonya-csemege. Magyarországon azonban csak jóval később, a 90-es évek elején jelent meg a boltok polcain. Hódítása azonban itt is fergeteges volt. Mára már olyan méreteket öltött a chips fogyasztás, hogy úgynevezett „chips-adót” vezettek be a chips-és hozzá hasonlóan egészségtelennek kikiáltott élelmiszerekre. Pedig szegény chips igazán nem tehet arról, hogy ilyen nagy mennyiségben eszik kicsik és nagyok egyaránt. Egészségtelennek ugyanis csak nagy mennyiségben fogyasztva mondhatnánk, hiszen néha egy adag chips elfogyasztása igazán nem árthat senkinek, lévén olajban sütött krumpli szirom, sült burgonyát meg eszünk más formában is.
Magyarország egyetlen chips üzeme Zircen található. A környező települések határában lévő földek és időjárási viszonyok ugyanis rendkívül alkalmasak a chips burgonya termesztésére. Csapadékos, hűvös vidék.
A chips eleinte csak sós változatban készült, 1954-ben azonban egy ír chips-gyáros, Bizonyos Joe Murphy gondolt egy merészet és elkezdett különböző ízesítésű chipseket gyártani. Mivel a fogyasztóknak tetszett a sós-ecetes és hagymás-sajtos ízű chips, hamarosan világszerte ízesíteni kezdték a burgonyaszirmokat.
Házilag is készíthetünk chipset. Íme egy recept:
Tetszés szerinti mennyiségű burgonyát hámozzunk meg, majd egy éles késsel szeleteljük a lehető legvékonyabbra.
Öntsünk olajat egy serpenyőbe és hevítsük 190 °C-ra. Óvatosan tegyük bele a burgonyaszeleteket úgy, hogy ne fedjék egymást és mindkét oldalukat süssük sötét-aranysárgára. Készítsünk előre oda egy papírtörlővel bélelt tálat, vagy tányért és arra szedjük ki a ropogósra sült chipseket. Ízesíthetjük sóval, borssal, fokhagymával, vagy bármi más fűszerrel.
linkek:
Remélem, tudtunk segíteni.
Szép napot kíván:
Az FK-Tudás csapata
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
Érdekes kis írás, sok dolgot tanultam belőle! Köszönöm, hogy okosodhattam 🙂
Köszönöm, kedves Lilla, igyekeztem leírni a chipsről, amit tudtam. Örülök, hogy tetszett! 🙂