A villamos síneken haladó, elektromos árammal működő közlekedési eszköz.
Tartalomjegyzék:
Története
A villamos a városokon belüli közforgalmú közlekedés céljából jött létre, hisz egy villamos sokkal környezet barátabb, mint egy busz, hisz elektromos árammal működik, így nem termel káros anyagot.
A 19. századra tehető a városokon belüli közforgalmi közlekedés kialakulása, mert ebben az időszakban alakulnak ki akkora lakosságú és területű városok, ahol erre igény jelentkezhetett, másrészt ekkor alakul ki a megfelelő technikai fejlettség, amelynek segítségével műszakilag is meg lehetett oldani a kivitelezést.Persze ez nem volt azonnal elérhető, hisz a lóvontatás és az országos vasúthálózat jelentős szerepet játszott. A vasutat főleg gőz működtette, a belvárosokban megjelennek a lóvasutak, külső területeken pedig a gőzhajtású közúti vasutak.
lóvasút
New Yorkban indult el az első utcai gőzvontatású vasút 1832-ben, viszont kevés sikert aratott.
Pesten az első lóvasút 1866. július 30-án indult el.
Az első olyan elektromos meghajtású vasúti járművet, amely az áramot nem magával cipelt akkumulátorokból nyerte,hanem egy vezetékből nyerte áramszedő segítségével, Werner Siemens mutatta be egy 1879-ben megrendezett berlini kiállításon. Ezen találmány nagy lökést adott a közúti vasutak fejlődésének.
A villamos elnevezés is innen ered, hisz elektromos azaz villamos energia működteti, vagyis nem állati vagy gőzhajtással üzemel, mint a legtöbb 19. századi közúti közlekedési eszköz. Az elkövetkező években egyre több városban cserélik le a lóvasutakat villanyvontatásúra. A munkavezetéket több módon helyezték el. A mostani felsővezeték helyett akkoriban a sínek mellett haladó, vagy azok alatt vezetett vezetékeket részesítették előnyben. Bár ez a rendszer kinézetre sokkal szebben hatott mint egy hatalmas drótrengeteg, azonban számos veszéllyel is rendelkezett. A vezetékekbe beleakadhatott az ember, akit halálra is rázhatott, emellett a föld alatti csatornákban futó vezetékekhez beszivárgott az esővíz, ami rövidzárlatot vont maga után. Emiatt ezt az elhelyezést a 20. században már nem használták.
Pesten 1887-ben indul meg az első villamos, Budán 1896-ban, Pozsonyban pedig 1895-ben indult útjára az első villamos.
az első pesti villamos
Meglepő módon különböző országokban hasonló módon folyt le a villamos fejlődése egészen az első világháborúig. Az újonnan megjelent villamoskocsik a lovasút járműveire emlékeztettek,ablaküveggel sem rendelkeztek. Sebességük először alacsony volt – 10 km/h- aztán fokozatosan emelték feljebb.
A kocsi később zártak lettek, így a vezetők és az utasok is védve voltak a környezeti viszontagságoktól.
1920-évi bécsi villamos
A villamos a 20. század elejére szinte minden európai városban közlekedett. A villamos vállalatok magánkézben voltak, eleinte bevételeik sem voltak túl magasak az első világháború pedig megpecsételte a magánvállalkozások sorsát. A második világháború után a közúti vasutakat egyetlen városi tulajdonú városi társaság kezébe helyezték. A korábban használt ló- és gőzüzemű vasutak már csak kiállítási tárgyak voltak.
A második világháború után jelentősen fellendültek az utazási igények, amit a hagyományos villamosközlekedés nem tudott megfelelően kielégíteni. A kisebb forgalmú vonalakon a 60-as években dinamikusan fejlődő autóbusz háttérbe szorítja a villamos közlekedést, tömegesen zárják be a villamosvonalakat. A nagy-forgalmú vonalaknál a metró játszotta a vezető szerepet, ezáltal a villamos közlekedés jelentősen visszaesett.
Nyugat-Európa közepes méretű városaiban más volt a helyzet, főleg Németországban.
Ebben a térségben modernizálni kezdték a villamosvonalakat, a belvárosokban alagutakba vezették, a külterületeken pedig elválasztották az úttól. Megújították a járműveket is, a régi pótkocsis villamosok helyét átvették a többcsuklós szerelvények. Ez a rendszer elterjedt utazási mód volt az ezt bevezető városokban (Hannover, Stuttgart). A nagyvárosokban viszont a nagyobb utcaszám miatt egészen a 90-es évekig nincs -vagy alig van- használatban a villamosközlekedés.
60-as évekbeli villamos Barcelonában
A gépkocsi-közlekedés egyre nagyobb méreteket ölt a nagyvárosokban, egyre nagyobb torlódásokat okozva. Ez a jelenség a 90-es években kezd megjelenni és számottevő problémává válni. Más megoldást kellett keresni a közlekedés megkönnyítésére és a torlódások elkerülésére. Ezt a villamos jelentette, mert a város vezetők belátták, hogy ha csak a közutakat fejlesztik, azok nem lesznek képesek a növekvő forgalmi igényeket kielégíteni. A villamosokat modernizálni kezdték, akár 4-5 csuklós szerelvényeket is kialakítottak, melyek hossza 30-40 méter volt, ez minden előző villamosszerelvény hosszát jelentősen meghaladta.
A felszállás megkönnyítése és a felszállás idejének lerövidítésének érdekében a padlószint is egyre lejjebb került, ma a 350 mm az általános, de Bécsben (2008-tól Nagyváradon is) elindítottak ultra-alacsony padlós járatokat is, melyek beszállómagassága 190 mm, tehát a járda szintjéről lehet rá felszállni. Ezek a villamosok jóval kényelmesebbek, fűtött, illetve légkondicionált belső térrel rendelkeznek, kedvező alternatívát nyújtva ezzel az autósoknak.
Mostanra újra megjelent a felsővezeték száműzése iránti vágy. Eleinte az akkumulátor látszott kedvező megoldásnak, az viszont nem válik be nagyobb energiaigényű járműveknél. Bordeaux városában visszatértek a régi módszerhez , alsóvezetéket használnak. Az áramvezetésre szolgáló sínt a vágány közepére építették be. A lakosság megóvása érdekében, egy speciális érzékelő segítségével, a vezetékben mindig csak azon a szakaszán van áram, ahol éppen a villamos tartózkodik.
Ha szeretne további képeket látni hazai és külföldi villamosokról az alábbi weboldalakon megteheti
Rövid kis bemutatófilm a budapesti 4-es villamos (Széll Kálmán tér- Újbuda-központ) útvonaláról
Villamos menetrendek
Budapest
Szeged
Miskolc
Debrecen
Közlekedési hírek
A villamos közlekedéssel kapcsolatos híreket a menetrendeket közlő oldalakon is találhat, de ha ez nem lenne elég, megtekintheti ezeket az oldalakat is
Villamos szimulátor
A villamosokat kedvelők számára jöttek létre a villamosokat utánzó szimulátorok, melyek segítségével megtapasztalhatjuk, milyen is a vezetői fülkében ülni. A program főleg a vezetésre helyezi a hangsúlyt és tudatos közlekedésre oktat. 2006 óta már magyar nyelven is elérhetőek ilyen programok
Innen le is tölthető www.szoftverbazis.hu
5 kérdés, 5 válasz
Ki volt a villamos feltalálója?
Werner Siemens mutatott be elsőként a villamoshoz, hasonló szerkezetet.
Hogy néztek ki az első villamosok?
Egykocsisak voltak, leginkább síneken haladó lovaskocsikra hasonlítottak.
Mikor kezdte meg útját az első villamos Magyarországon?
1887-ben indul el az első villamos Pesten.
Mekkora a mai villamosok padlószintje?
Általában 350 mm, akár mozgássérültek is felszállhatnak.
Miért terjedt el a villamos közlekedés?
Környezetbarát, olcsóbb a fenntartása, mint a buszoké, akadálymentesen közlekedhetnek.
Kép forrás
Forrás
Szerkesztő ajánlja, olvasd el ezeket a témákat is
Reméljük tudtunk segíteni. Kellemes napot!
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
