Gru
(Despicable Me)
amerikai animációs vígjáték, 95 perc, 2010
rendező: Chris Renaud, Pierre Coffin
forgatókönyvíró: Ken Daurio, Cinco Paul
szereplők: Steve Carell (Gru hangja); Miranda Cosgrove (Margo hangja); Elsie Fisher (Agnes hangja); Dana Gaier (Edit hangja)
díjak és jelölések:
BAFTA-díj (2011) – Legjobb animációs film jelölés
Golden Globe-díj (2011) – Legjobb animációs film jelölés
port.hu értékelés: 8,5
imdb.com értékelése: 7,6
Gru már hosszú ideje igyekszik a világ legismertebb gonosztevői közé kerülni. Kurta bűnlajstromának eddigi legnagyobb dobása a Times Square óriáskivetítőjének ellopása, amivel viszont nem versenyezhet a fiatal, mindenre elszánt Vektrorral, aki már maga mögött tudhatja az egyik piramis eltulajdonítását. Gru tehát nagy lépésre szánja el magát, persze nem olyan jelentősre, mint Neil Armstrong 1969-ben, de ugyancsak a Hold áll a terv középpontjában. Ennek megvalósításához azonban segítségre van szüksége, Gru pedig három árvaházi kislányt tart erre a legalkalmasabbnak. Az események további alakulásáért úgy vélem, maga Gru sem vállalná a felelősséget.
Már szinte felüdülés a sok szuperhős után végre egy gonosztevőt látni a mozivásznon főszerepben (még akkor is, ha a film végére jó útra is tér). A kertvárosi környezet, ami általában a nyugalommal, a biztonsággal szokott párosulni, még jobban kihangsúlyozta azt az ellentétet, ami Gru és a világ között húzódik. A zenével az alkotók végig megfelelő hangulatot teremtettek a képi világ alá, legyen szó, akár csak néhány másodperces epizódokról, életképekről, amikből megismerhetjük, hogy Gru mennyire elvetemült, vagy akár a lázas készülődést felsorakoztató képkockákról. Ha itt-ott tartalmaz is felesleges kliséket, például szerintem abszolút elhagyható lett volna a már közhelyessé vált repülőből nyújtózkodunk egymás felé jelenet, és Grunak is végül sikerül megmentenie a világot saját magától -így a happy end sem maradt el-, mindezek ellenére (vagy éppen mindezek miatt) egy teljesen szerethető kis film lett belőle.
Előzetes:
Linkek:
Ibos Éva: Bandita light
Lavicska Zsuzsanna: Annyira cuki, hogy belehalunk
Pásztor Balázs: Gyerekes rosszalkodás
Gőzsy Kati: A dark Gru cuki árvákkal viszi vállán a 3D-t
Reméljük, felkeltettük érdeklődését a film iránt.
Kellemes napot!
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
Gru figurája, főként, míg gonosz, nagyon tetszik!
A kis sárga figurák jelenléte abszolút nem nyűgözött le, teljesen elhanyagolhatóak. Kis gonosz manókként ütősebbek lettek volna. 😀
A közhelyek és a happy end tényleg klisé és kellőképp lelombozott. 😀
Jó kis mese, nagyon szeretem.
Tetszik a gonosz manós ötleted. 😀
Jaj, én imádom a minyooooooooonokat! Olyan cukikááááááááááák! *-*