Körös-Maros Nemzeti Park

A Körös-Maros Nemzeti Parkot 1997-ben alapították. Területe 800 hektár. Feladata a dél-alföldi természetvédelmi területek egységes kezelése. Kiemelt feladata tehát ezeknek a fajoknak és életfeltételeinek megóvása.

Tartalomjegyzék:
Körös-Maros Nemzeti Park
Területei
Növény- és állatvilága
Igazgatósága
Nevezetességei
5 kérdés – 5 válasz

Körös-Maros Nemzeti Park:

Nemzeti Parkok hazánkban

El kell képzelni egy teknőt. Nem afféle kicsiny gyermekfürösztőt, fából vájtat vagy műanyagból öntöttet, hanem óriás nagyot, amit a természet mélyített az anyaföldbe. Beláthatatlanul nagyot, amit a Tisza és a Körös közös árterülete volt, amiben tavasz idején összefutottak minden vizek. És ha a víz letakarodott róla, helyenként visszamaradtak kiterjedt mocsarak. Mindez csak: volt. Az irdatlan nagy teknő megmaradt ugyan, de lett belőle ártéri puszta, amelyik öt-hatszáz hektáron emlékeztet a múltra.

/Garami László, Garami Lászlóné: Zöld utakon/

A dél-kelet magyarországi nemzeti parkot 1997-ben alapították. Területe 800 hektár.

Körös-Maros Nemzeti Park

Feladata a dél-alföldi természetvédelmi területek egységes kezelése. Működési területeihez tartozik Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye. Címerállata a túzok.

A Körös-Maros Nemzeti Park címerállata: túzok

Területei:

Dévaványai-Ecsegi puszták: nagy része pusztai táj, a mocsarak és mocsárrétek visszaszorulóban vannak. Itt található a Hortobágy-Berettyó egy nem szabályozott szakasza, különös értéke a túzokpopuláció.

Körös-ártér: annak a világnak és élőközösségnek emlékét őrzi, amely a folyamszabályozás előtt létezett.

Cserebökényi puszta: mocsárfoltok, holtágak, löszhátak és kunhalmok törik meg a síkvidéket.

Kis-Sárrét: Az ősszel és télen vonuló madarak egyik pihenőhelye, mely erdőfoltokkal tarkított.

Biharugrai halastavak: hazánk második legnagyobb mesterséges halastava. Gazdag madár- és állatvilága miatt már 1997 óta szerepel a Ramsari Egyezményben.

Bélmegyeri Fás-puszta: a több százéves jellegzetes és egyedülálló fák bontják meg a szikes puszta látványát.

Mágor-puszta: a korai emberek településének maradványai, régészeti feltárásai tették jelentőssé a vidéket az értéri rétek élővilága mellett.

Kígyósi puszta: Gazdag élővilága van, mely köszönhető a mozaikos ősgyep, valamint a sztyepp jellegű szikes puszták vizes élőhelyeinek.

Kardoskúti Fehér-tó: a védett területek központi része, mely a Maros lefűződött mellékágából jött létre. Rendkívül gazdag élőhely. A Nemzetközi Jelentőségű Madárélőhelyek egyike.Az európai madárvonulás egyik legjelentősebb színtere.

Csanádi puszták: Löszpusztagyepek, padkás és száraz szikesek, és ősmocsár tarkítja, melyek számos értékes fajt őriztek meg.

Csorvás környéke: Az erdélyi hérics élőhelye. Ez a növény hazánk egyik legveszélyeztetettebb és legritkább faja.

Tatársánci ősgyep: az egykori löszpusztagyepek maradéka, amely cserjékkel és tatárjuharos tölgyekkel tarkított.

Tompapusztai löszgyep: Állattani értékei a földikutya és a magyar tarsza.

Maros ártér: Erdélyből idekerült szubmontán állat- és növényfajú öntésterület. A több mint 7000 évvel lakott területről, az itt élet emberek kultúrájából sok minden fennmaradt.

Növény- és állatvilága:

A nemzeti park területén olyan növény- és állatfajok találhatók, amelyeknek jelentős része már csak itt található a Kárpát-medencében. Kiemelt feladata tehát ezeknek a fajoknak és életfeltételeinek megóvása. Ilyen növények az erdélyi hérics, a vetővirág és a bókoló zsálya.

Erdélyi hérics

Vetővirág

Bókoló zsálya

A Körös-Maros Nemzeti Park állatvilágának legjelentősebb képviselői a madarak. Itt él a haris székicsér, a daru, a kislile.

Haris székicsér

Daru

Kis lile

Emlősök közül meg kell említeni a földikutyát, lepkefajok közül pedig a nagy sziki bagolylepkét.

Földikutya

A nemzeti park címerállatának mentését végzi a dévaványai Túzokrezervátum, amely a mezőgazdaági munkák miatt veszélybe került fészekaljak mentésére törekednek. A tojások keltetése után a felnevelt túzokok visszavadításával foglalkoznak.

Az országban egyedül itt fészkel a fokozottan védett kishéja. A vízimadarak közül nagy számban fészkel ennek a nemzeti parknak galérierdőiben a kiskócsag és a bakcsó.

A Maros-völgyi makó-landori erdőben 18 csigafaj él, köztük a ritka erdélyi és bánáti csiga. A megbontott kunhalmok oldalában fészkelnek a gyurgyalagok.

A Körös-Maros nemzeti Park Igazgatósága:

Székhelye, igazgatósága a Békés megyei Szarvason van. Feladata a nemzeti park fenntartása és fejlesztése. Alapvető feladata, hogy a gondjaira bízott értékeket közvetítse az érdeklődők számára és ennek érdekében látogatóközpontokat, tanösvényeket, erdei iskolákat hoztak létre a természetbarátoknak.

A nemzeti park nevezetességei: Szabadkígyósi Wenckheim kastély