A ragadozó-más néven húsevő-növények talán csak az élénk képzelet szüleményének tűnnek, holott nagyon is valóságosak, sőt meglepően gyakoriak.
Tartalomjegyzék:
Kancsókák
Légycsapók
Ragadós csapdák
Hólyagcsapdák
Varsacsapdák
Ragadozó növények
Hat családban 450 fajuk él, s a világ minden részén, sokféle élőhelyen megtalálhatók. Öt eltérő elfogási mechanizmussal vadásznak kancsókacsapdával, légycsapóval, ragadós csapdával, hólyagcsapdával, és varsacsapdával, de a csapda jellege és az adott család között nincs semmi összefüggés.
Kancsókák
A kancsókák különféle fortélyokkal csalogatják magukhoz a zsákmányt. Van, amelyik élénkvörös peremével és belső falával vonza a rovarokat, mások édes nedvükkel. A Sarracenia nemzetségde tartozó vadászkürt levélkancsóján hosszú lefelé álló szőrök fedik a peremet ezek hivatottak megakadályozni a rovar megkapaszkodását és esetleges menekülést. Vajon miért nem igyekszik elrepülni a kancsóka zsákmánya, arra az az egyik magyarázat, hogy az édes nedv esetleg narkotikumot tartalmaz, s az gyorsan elkábítja a rovart. A kancsó belső felületén levő apró mirigyek enzimeket választanak ki, s azzal felgyorsítják a rovarok testének lebontását. Bizonyos rovarok azonban még így is megélnek a kancsókban. Egy szúnyogfajta a wycomyia smitbii lárvái tulajodképpen a Sarracenia purpurea kancsókafajban élnek a kifejlett egyedek pedig könnyedén repkednek ki, s be. A Misumenops nepentbicola pókfaj is gyakori kancsólakó.
Légycsapók
A csapós csapdák talán legjobban ismert példája a Vénusz légycsapója. A csapda a levéllemez végén alakul ki. A főér egyfajta csuklót alkot s a levél többi része két „fogak” szegélyezte karéjból áll. A karéjok három-három érzékelő szőre hozza működésbe a csapdaszerkezetet. Ha egy rovar megérinti, valamelyik szőrt, megindul a folyamat de csak a második érintés kelt a növény tövében ingerületet a csapda becsukására. Akármelyik esetről légyen is szó a Vénusz légycsapójában úgynevezett „kettős működésű” kioldórendszer alakult ki, ezzel elkerülhető a csapda véletlenszerű például esőcsepp okozta kioldása. A csapda a kioldás után gyorsan a másodperc egyötöd részén belül becsapódik. Az egymásba illő fogak nem záródnak szorosan így a kisebb méretű rovarok meg is szökhetnek a csapdából. Ha azonban a zsákmány nagy méretű a csapda lassan több órán keresztül csukódik össze, míg végül össze nem roppantja az áldozatot.
Vénusz légycsapója
Ragadós csapdák
A harmatfűfélék a hízókák és a szivárványvirágok csapdái mind ragadós anyaggal fogják el a rovarokat. Az erre való cukortartalmú nedvet a leveleken levő sajátságos nyeles mirigyek a tentákulumok választják, ki a rovarok rájuk ragadnak, ha megpróbálnak rájuk szállni. A zsákmány küzdelme arra készteti a szomszédos tentákulumokat, hogy a mozgás irányába hajoljanak s ezzel még szorosabban tartják a rovart.
Hólyagcsapdák
Az Utricularia és a Polypompbolyx nemzetségbe tartozó rencefélék tavakban élnek. A leveleiken nőtt körte formájú hólyagocskák nyílásait csuklós csapóajtó zárja le. A hólyag belsejéből különleges mirigyek eltávolítják, a víz nagy részét ezért az ajtót a külső víznyomás szorosan zárva tartja. Ezek a növények kiválasztanak egy cukortartalmú anyagot is ez odacsalogatja a zsákmányt és erősíti a csapóajtót. Az áldozatot serteszőrök vezetik az ajtóhoz s az nyomban ki is nyílik, mihelyt valami megérinti az érzékelő szőröket. A nyomáskülönbség befelé taszítja az ajtót és a zsákmány a vízzel együtt beszívódik. Az ajtó becsapódik a mirigyek kiszivattyúzzák a vizet és megkezdődik a fogás emésztése.
Varsacsapdák
A Genlisea gyakori társa a rencének ez egy sekély vízben részlegesen elmerülve élő kicsi szabadon úszó tőrózsa. Fogóleveleit egy rövid nyél két karéjra osztja s azok a vízbe lógnak. A csőszerű levelek szélén csavarmenetű csatorna halad végéig a csatorna belső faláról szőrök nyúlnak befelé és az itteni mirigyek ragadós anyagot termelnek. A lefelé irányuló szőrök megengedik, a vízi élőlények bejutását a csapdába a kijutást azonban megakadályozzák.
Forrás: A Tudás fája
Kép forrás: Kiemelt kép
Vénusz légycsapója
Összegzés: 5 Kérdés – 5 Válasz
1. Hány faja ismert a ragadozó növényeknek?
Hat családban 450 fajuk él.
2. Milyen elfogási mechanizmussal vadásznak?
Vadásznak kancsókacsapdával, légycsapóval, ragadós csapdával, hólyagcsapdával, és varsacsapdával.
3. A csapós csapdáknak melyik a legjobban ismert példája?
A Vénusz légycsapója.
4. A harmatfűfélék a hízókák és a szivárványvirágok csapdái milyen anyaggal fogkák el az áldozatukat?
Ragadós anyaggal.
5. Hol élnek az Utricularia és a Polypompbolyx nemzetségbe tartozó rencefélék?
Tavakban.
Szerkesztő ajánlja, olvasd el ezeket a témákat is:
Reméljük tudtunk segíteni.
Kellemes napot!
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
