Az FK-Tudás, Poén placc blogon igyekszik minden nap vidámmá tenni napjainkat.

A mai poén placc:

 

Két diák, a hétfői vizsgája előtt, a Balatonra utazott szórakozni. Mivel nagyon is kellemesen töltötték a hétvégét, és szinte semmit nem tanultak a vizsgájukra, valamit tenniük kellett. Felhívták a professzort, hogy sajnos nem tudnak időben odaérni a vizsgára, mert kilyukadt az autójuk kereke. Másik időpontot kértek. A professzor rendes volt, és két nappal későbbre kijelölt egy vizsgaidőpontot. A két diák megjelent a vizsgán, immáron a tudás birtokában. A professzor két külön terembe ültette őket, majd átadta a vizsgalapokat.

Két kérdés volt a vizsgalapon: az első, a félévi anyagból feltett könnyű kérdés (10 pont).
A második, egyszerűen ennyi: “Melyik kerék?” (90 pont).

 

Bejött az élelmiszerboltba egy szöszi.
– Kérek egy kék Szofit!
Levettem egy egy nekem szimpatikus darabot a sok közül, és a hölgy elé tettem. A dobozon nagy fekete keretben az állt, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz. A hölgy felháborodva utasította vissza:
– Nekem ez nem kell, mert ez tüdőrákot okoz!
Padlót fogtam. Hogy valaki ilyen jó helyzetfelismerő legyen! És így lehessen rá hatni! Elhatároztam, hogy olyat mondok ami alapjaiban rengeti meg a világnézetét, majd elboruló aggyal, de faarccal közöltem vele:
– Sajnos mind rákot okoz.
Erre ő szintén faarccal:
– Adjon egy másik dobozzal ugyanebből a márkából!
Először azt hittem viccel, de rájöttem hogy nem. Hát, én adtam neki.
– Erre meg az van írva, hogy a terhesség megszakadásához vezethet.
– Ó, az jó, nem vagyok terhes, és így nincs gond. Tüdőrákot mégse szeretnék kapni!
Azt hittem, felkötöm magam, de erőt vettem magamon, végül is a napom szép volt, mert újfent örömöt okoztam egy vásárlónak. De a történetnek itt nincs vége. A hölgy pár nap múlva visszatért, megint kért egy kék Szofit. Rutinos droidkezelőként mindjárt meg is néztem, mi van a dobozon. Az írás imígyen szólt: “A dohányzás csökkenti a spermiumok számát.” Gondoltam, ez biztos jó lesz, és oda is adtam. Nézegette, nézegette, közben egy pár embert kiszolgáltam, majd közölte:
– Ez férfi cigi, ez nekem nem jó! Adjon nőit!

 

Az állatorvos megkéri az asszisztensét, hogy adjon be hashajtót a Rárónak. Elmagyarázza, mi a teendő:
– Dugjon be egy csövet a ló szájába, tegye be a tablettát a csőbe, és fújjon bele jó erősen, így a gyógyszer a ló nyelőcsövébe kerül.
Fél óra múlva kérdi az asszisztenst:
– Na, hat már a hashajtó?
– Igen, de sajnos a ló fújt először.

 

Az állatorvos rosszkedvűen mondja:
– A kutya túlsúlyos, többet kéne mozognia.
– Mozog éppen eleget, evés közben állandóan csóválja a farkát.

 

A csiga mászni kezd a cseresznyefán. Az ott ülő madarak csodálfozva kérdik tőle:
– Mit akarsz te télen a cseresznyefán?
– No, vajon? Cseresznyét akarok enni!
– De hát még nincs is!
– Mire felérek, éppen érett lesz.

 

A bárban egy részeg odatámolyog egy lányhoz és megszólítja:
– Elnézést, hölgyem, azt hiszem, ön tartozik nekem egy itallal!
– Én? Hogy-hogy? – kérdezi a lány meglepődve.
– Mert olyan ronda, hogy elejtettem a poharamat, amikor megláttam.

 

Szása ül a Volga partján és töpreng:
– Ha ledobnának egy atombombát, eltűnnék én is és a vodka is. Ha neutronbombát dobnának le, csak én tűnnék el, s a vodka megmaradna. De ez milyen szörnyű bomba lehetett, hogy csak a vodka tűnt el?

 

Kovács odamegy a bárpulthoz:
– Abból a konyakból kérek, amit tegnap este ittam maguknál.
– Uram – néz rá a mixer -, nem emlékszik véletlenül a konyak márkájára?
– Nem. Csak azt tudom, hogy az ötödik pohár után hazamentem, és a feleségem szexisebb volt, mint Sharon Stone.

 

Az ír férfi bemegy egy dublini bárba, rendel három korsó
Guinness-t és leül a helyiség hátsó részében, iszik egy-egy kortyot
mindegyikből egymás után. Miután imigyen mindhármat kiissza, visszamegy a pulthoz és még hármat rendel. A csapos így szól hozzá:
– Tudja, miután kiengedek egy korsóval, az hamarosan elveszti az aromáját; jobb lenne az íze, ha egyszerre csak egyet venne.
Az ír úriember így felel erre:
– Nos, tudnia kell, hogy nekem van két fivérem. Az egyik Amerikában, a másik Ausztráliában, és én meg itt Dublinban. Amikor elmentünk otthonról megígértük, hogy mindig így fogunk inni, hogy emlékezzünk arra az időre, amikor még mind együtt ittunk.
A csapos elismeri, hogy ez egy szép szokás, és annyiban hagyja a dolgot. Az ír férfi törzsvendég lesz a bárban és mindig ugyanígy iszik: rendel három korsóval, és ezeket úgy issza meg, hogy mindegyikből egy-egy kortyot iszik sorban egymás után. Az egyik nap bejön és csak két korsóval rendel. Az összes többi törzsvendég észreveszi ezt és elcsendesedik. Amikor visszajön a pulthoz a második körért, a csapos megszólal:
– Nem akarom megzavarni gyászát, de ki akarom fejezni részvétemet az önt ért nagy veszteség miatt.
Az ír férfi egy pillanatig zavartnak tűnik, de aztán fény gyúl a szemében és nevetni kezd:
– Ó, nem arról van szó – mondja. Mindenki jól van, csak én abbahagytam az ivást.

 

Egy ír férj beül egy kocsmába és egyik martinit a másik után vedeli. Az olajbogyót minden pohár ital után félreteszi egy befőttes üvegbe. Mikor megtelik az üveg, fizet és kitámolyog a kocsmából. A pincér érdeklődve utánaszól:
– Hát azzal meg mihez kezd?
– Tudja, a feleségem leküldött egy üveg olajbogyóért.

 

Három feleség, egy aki nem rég ment férjhez, egy aki pár éve már házas, valamint egy aki már 20 éve házasságban él, elhatározzák, hogy feldobják valamivel otthon a szexuális életüket. Abban egyeztek meg, hogy egy kis szado-mazoista módszert alkalmaznak majd és az élmény után beszámolnak az eredményről. Egy hét múlva találkoznak és elmesélik mi történt: A “friss” házasságban élő hölgy azt mondja:
– Párom munkahelyén egy földig érő fekete bőr kabátban jelentem meg, becsuktam az irodája ajtaját, majd amikor ledobtam magamról a szerkót és meglátta, hogy egy fekete bőr bikini van csak rajtam annyira felizgult, hogy az ostort már nem is kellett használnom, vad szeretkezésbe kezdtünk az íróasztalán.
Aki már pár éve házasságban él a következőt mondta:
– Nekem is hasonló élményem volt, a párom miután hazajött munkából, én is fekete bőrszerkóban várva álltam előtte, kettőt rácsaptam a fenekére a bőr ostorral, majd olyat szeretkeztünk, hogy egy második nászútra hívott.
A harmadik, “rutinos” hölgy, némi tétovázás után őszintén bevallotta:
– Rengeteget terveztem. A gyerekeket lepasszoltam a nagyszülőknél.
Parfümös olajfürdőt vettem. Én is beöltöztem a bőrszerkóba, még egy fekete maszkot is fölvettem. Amikor az uram hazajött a munkából lezuttyant a fotelbe, megragadta a TV távirányítóját, majd amikor rámnézett csak annyit mondott: “Hé Batman, mi van vacsorára?”

 

– Mit keres egy részeg a számítógépben?
– A CD-RUM-ot.

 

Egy vállalat vezetője egy nap új alkalmazottat vesz fel.
– Mi a neve? – kérdezi a jelentkezőtől.
– János – válaszol a férfi. A főnök arca elborul:
– Nézze, nem tudom, eddig milyen szedett-vedett helyen dolgozott, de nálunk senkit nem szólítanak a keresztnevén. Ez csak fölösleges bizalmaskodáshoz vezetne, ami tudvalevőleg a tekintély rombolását eredményezi. Alkalmazottaimat kizárólag a vezetéknevükön szólítom – Kovács, Kiss, Tóth – csak a vezetéknév, érti, ugye? Magának én Nagy igazgató úr vagyok. Semmi haverkodás, és akkor minden rendben lesz. Akkor kezdjük még egyszer. Mi a teljes neve?
A jelentkező sóhajt, majd kiböki:
– Drágám. A nevem Drágám János.
– Oké, János, akkor beszéljünk az anyagiakról.

 

Egy somogyi kórház szülészetén történt, ismerősöm is a kórteremben lábadozott a szülés után, szem- és fültanúja volt az esetnek, ő mesélte. Népes, jól öltözött kisvárosi cigány család jött a kismamáért és a babáért a 4 ágyas kórterembe, hogy hazavigyék. A szülést levezető orvos is hamar előkerült – a szülés óta nem látták a szobában – és kezeit dörzsölve ott tüsténkedett a család körül, hogy ugye minden rendben volt, ugye, jó volt az ellátás, ugyebár, meg hasonlók. Ekkor előlépett a családfő és nagy tisztelettel rövid mondókába fogott: egyszerű szavakkal megköszönte az orvos munkáját és átadott neki egy hatalmas díszdoboz desszertet. Az orvos átvette a dobozt, de képtelen volt eltitkolni csalódottságát és kézfogás helyett lekezelően kicsattant: – Jóember ilyenkor nem desszertet szoktak adni a szülésznek! Nagy csend lett. Aztán a férfi csendben megkérdezte:
– Bocsánat, hanem mit?
– Aki elégedett a munkánkkal, az borítékot ad, kérem szépen! Hagyományosan ez illik. Maguk nem hallottak még erről? Pedig van maguknál szaporulat szép számban! – Bocsánat, ne haragudjon doktor úr és mennyit szoktak adni a népek?
– Hát. . . 30-40. 000 forintot.
– Értem, elnézést kérek, tudatlan vagyok, de megoldjuk azonnal, engedelmével visszakérném a desszertet. Kivette az orvos kezéből a dobozt, felnyitotta és kivett belőle egy köteg 20 ezrest, majd 2 darabot átadott a kővé vált orvosnak, akin látszott, hogy a rosszullét kerülgeti. A többit zsebre vágta és a család kivonult a kórteremből. A többi kismama a takaró alá menekült, mert majd megfulladtak a röhögéstől.

Vidám napot!

fk-tudas.hu szerkesztősége

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel: