Az ábécé, vagy más nevén, betűsor egy nyelv sorrend szerinti besorolást jelenti.
Tartalomjegyzék:
Története:
Angol írás
Orosz írás
Német írás
Görög írás
Cirill írás
Héber írás
Arab írás
Braille-írás
Francia írás
Spanyol írás
Története:
Magyar neve a magyar ábécé első három betű kiejtéséből ered. Idegen megfelelője az alfabet szó, görög ábécé első két betűjéből ered. Több ország ábécéje a görög ábécéből ered, ilyen például a latin, a gót, az örmény, a glagolita és a cirill ábécé is. Amikor az emberiség írni kezdett, még nem használt ábécét. Rajzokkal társalogtak egymással, fejtették ki véleményüket, akaratukat. Ez a képírásnak mondott írásmód azonban igen lassú volt. Az ábécé nem rajzokból áll, hanem hangokat jelző betűkből vagy jelekből épül fel. Az első modern ábécét a föníciaiak alkották meg, akik a mai Szíria területén éltek . Az ókori görögök a fönícíai ábécét vették át, majd később ezt fejlesztették tovább a rómaiak. Ma szinte az egész világon a rómaiak ábécéjét, a latin ábécét használják.
Angol írás
A latin ábécéből alakult ki, a mai angol ábécé 26 hangból áll.Ennek írása már a 7.században latinul történt.Ez előtt rúnaírást alkalmaztak, volt egy idő amikor mind a két írásmód párhuzamosan alkalmazva volt.
Orosz írás
Ez az ábécé a cirill ábécé egyik változata. Kijevi Rusz idejére tehető az első előfordulása. Majd több módosításon ment keresztül.
Német írás
A német ábécé jelenleg 26 betűből áll. Ebbe nem számítanak bele a kettős, vagy hármashangzók. Betűrendbe soroláskor nem számít, hogy az umlautos, vagy sem, hacsak a két szó közt nincs több különbség. Valamint ugyanilyen esetben a kettős- vagy hármashangzók betűelemeikre felbontandók.
Görög írás
Kr.e. IX. század végén kezdték alkalmazni, a mai napjainkban is használják. 24 betűből áll. A görög írás az első betűkészletek egyike, amelyek többféle írott magánhangzót tartalmaztak. Eredetileg csak az alfát, epszilont, iótát, omikront és üpszilont, később keleti-görög hatásra az ómegát és étát is (hosszú ó és é jelölésére). Hasonlóképpen új mássalhangzókat is bevezetett: a khít, a fít és a pszít.
A középkorban megváltozott az íráskép is, uralkodóvá vált a kisbetűs írás. Ekkor alakult ki a végszigma különálló formája. Ezzel a fejlődéssel szemben a szannak nem található a forrásokban kisbetűs alakja.
görög ábécé
Cirill írás
9. században alakult ki. Kezdetekben 43 betűs ábécé volt. A cirill írást hivatalosan először Bulgáriában vezették be. Eredetileg 44 betűből állt. Azóta több változtatáson ment keresztül, a két legutóbbi változtatás 1870-ben és 1946-ban történt, amikor a betűk számát először 32-re, majd 30-ra csökkentették.
Héber írás
A héber írás eredeti formájában 22 betűt tartalmaz.
Arab írás
Arab ábécé
28 betűből álló mássalhangzó-írás kiegészülve 4 másik betűvel. Az első és második században kerültek kapcsolatba az arámi kultúrával az arábiai nomád törzsek. Átvették írásukat is kisebb módosításokkal, kiegészítésekkel.
Braille-írás
Braille ABC
Speciális technikát alkalmazó írásmód, a francia Louis Braille talált ki 1821-ben a vak embereknek . Segítségével lehetővé vált a vakok számára is az írás és olvasás elsajátítása.
Francia írás
Modern latin írás 26 betűjét tartalmazza.
Spanyol írás
A spanyol ábécé (abecedario ) a latin változata. A hivatalos teljes ábécé – a 2010-es reform óta – 27 betűből áll.
Források:
wikipedia.org/wiki/Francia
Összegzés: 5 Kérdés – 5 Válasz
1. Kik alkották meg az első modern ábécét?
A föníciaiak.
2. Az angol ábécé hány hangból áll?
26 hangból.
3. Mikor kezdték alkalmazni a görög ábécét?
Kr.e. IX. század végén kezdték alkalmazni, a mai napjainkban is használják.
4. Mikor alakult ki a cirill írás?
9. században alakult ki.
5. Mi a neve a vakok írásának?
Braille-írás.
