Mítosz

A mítosz a görög mythos szóból ered, melynek jelentése monda, más szóval illetve hitrege. A mítoszok a vallási nézetek alapjait alkotják.

Tartalomjegyzék:

Mítosz
Monda
Mi a különbség?
Történetek
Keletkezéstörténet
Vendéglő
Koleszterin mítosz
Kártya
Film
5 kérdés – 5 válasz

Mítosz:

A mitológia a képzeletben és a képzelet által győzi le, tartja uralma alatt és alakítja a természeti erőket: eltűnik tehát a természeti erők feletti valóságos uralom esetén.

Marx

A görög mythos szóból ered, melynek jelentése monda, más szóval illetve hitrege. Az ősi hagyományokat természetfeletti képességekkel rendelkező, isteni származású hősökről, csodálatos eseményekről szóló történet.

A mítoszok a vallási nézetek alapjait alkotják. A görög és a Földközi-tenger menti népek mítoszai nagy hatással voltak az európai kultúrára.

Istenek és hősök alakjába bújva, fantasztikus történetekbe préselve tükrözik a valóságot, vagyis a természet elemeit, körforgását, a gazdasági és társadalmi tevékenységeket, a népek történetét. Ezekben a történetekben öltenek testet az ember és a természet eredetére vonatkozó elképzelések egy jobb élet után. Utólag is alkottak mítoszokat azért, hogy egyes szertartások és intézményeknek alapjául szolgáljon.

Mítosz

Monda:

Más néven rege. Népi eredetű, szájról szájra terjedő, meghatározott, de valós személyhez vagy helyhez kapcsolódó elbeszélés. A történeti mozzanatokat csodás elemekkel vegyítik.

Mi a különbség a mítosz és a monda között?

A monda és a mítosz között csak árnyalatnyi különbségek vannak. Míg a mítosztól nem várunk hitelességet, addig a mondától igen. Vagyis tudjuk, hogy a történet, a helyszínek, vagy a szereplők részben valóságosak. Ugyan tartalmaz csodás elemeket, de nem az egész történet kitaláció.

Pygmalion története:

Régóta egyedül élt Kypros királya, Pygmalión. Hófehér elefántcsontból vésőjével olyan csodaszép szobrot faragott ki, amilyet még nem látott senki. Annyira szép volt, hogy Pygmalión bele is szeretett saját alkotásába. A szobor vonásai olyanok voltak, mint egy élő, gyönyörű leány arca, és mintha mozdulni akarna. Pygmailón simogatta művét, csókokkal borította, beszélt hozzá, nem akart belenyugodni, hogy nem él a lány. Félve nyúlt hozzá, nehogy folt maradjon érintésekor a finom testen. Becézte, ajándékokkal kedveskedett a szobornak, felöltöztette drága ruhákba, ékszereket aggatott rá. Elérkezett Aphrodité istennő ünnepe, és az áldozati oltár előtt megállva Pygmailón félt kimondani igazi kívánságát, helyette így imádkozott:

– Ha ti, istenek mindent képesek vagytok megadni, hát legyen az én hitvesen az elefántcsonthoz hasonló.

Aphrodité maga is jelen volt az ő tiszteletére rendezett ünnepen. Megértette a kyprosi király kívánságát és az áldozati tűz háromszor lobbant fel, ez volt a jele annak, hogy az istennő meghallgatta az imádságot. Pygmalión hazaérve megtapogatta a szobrot, és érezte, hogy az elefántcsont lágyul, merevsége enged. A szobor megelevenedett és ereiben vér lüktetett. Kypros királya köszönetet mondott a jótevő istennőnek és feleségül vette a lányt. A királyi párnak fia született, aki a Paphos nevet kapta, akiről Kypros szigetén lévő Paphos várost nevezték el.

Pygmalion

Ariadné fonala:

Athén városát kemény adóval sújtja Minós krétai király, mely szerint 9 évenként 7 fiatal férfit és szüzet kell Krétára küldeni Krétára, ahol rájuk a biztos halál vár. Az athéni Aigeus király fia, Théseus önként jelentkezik, hogy bevegyék őt is a hét ifjú közé és elmenjen, szembe szálljon a labirintus szörnyével, Minotaurusszal. Théseus eljutott Krétára, ahogy meglátta a krétai királyleányt, a szép Adrianét. Szerelembe esett a két ifjú, és titkon megegyeztek, hogy Ariadné ad az ifjúnak egy gomolyag fonalat, ugyanis a Minótaurusnak Daidalos labirintust épített, melyben zegzugos folyosók voltak. Azonban Théseus Ariadné fonalát gombolyította és Pallas Athéné segítségével megölte a labirintus szörnyét, a fonal segítségével pedig kijutott onnan. Megmentett társaival hazahajózott Athénba, és magával vitte a krétai királylányt, mert megígérte neki, hogy a segítségéért feleségül veszi.

Ariadne

Mítosz – irodalmi érettségi tétel

Mítoszok és legendák:

Történetek

Más történetek

Még több

Mítoszok keletkezéstörténete

Mítosz Vendéglő:

Egyedi megjelenés, különleges ételek. Tökéletes borok, jó hangulat. Természetes ízek, legendás hangulat. Ezzel fogadja a vendéglő honlapja a látogatókat. Nézze meg Ön is!

Koleszterin mítosz

Mítosz kártyajáték

Mítosz kártya

A mítosz című film:

5 kérdés – 5 válasz:

1. Milyen eredetű szó a mítosz? Válasz: Görög eredetű, jelentése monda.

2. Mi a monda? Népi eredetű, szájról szájra terjedő, meghatározott, de valós személyhez vagy helyhez kapcsolódó elbeszélés, mely csodás elemekkel van tarkítva.

3. Mi a különbség a mítosz és a monda között? Válasz: A mítosztól nem várunk hitelességet, addig a mondától igen.

4. Hol található a Mítosz Vendéglő? Válasz: Göd.

5. Ki játssza a főszerepet A mítosz című filmben? Válasz: Jackie Chan.

Tartalom forrása:

Kislexikon A-Z, Budapest: Akadémiai Kiadó, 1968

Új magyar lexikon: 5. Mf-R, Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962

Képek forrása:

Kiemelt kép

Myth

Pygmalion

Ariadné fonala

Mítosz kártya

 

Reméljük tudtunk segíteni.

Kellemes napot!

fk-tudas.hu szerkesztősége

 

Szerkesztő ajánlja, olvasd el ezeket a témákat is:

Charlie Sheen

Papucs

General Electric

Mézga

Dwayne Johnson

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:

Advertisement

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.