Egyiptom

Egyiptom világunkban az egyik legősibb civilizáció, történelme több mint 5000 évet ölel fel.

Tartalomjegyzék:

Története
Piramisok
Istenek
Általános információk
Időjárás
Utazás
Luxor
Sharm el sheikh
Taba
Safaga
El Gouna
Hurghada
Egyiptom hercege
Egyiptom puzzle
Egyiptomi zavargások 2013

Története

Az egyiptomi civilizáció kezdetét az úgynevezett predinasztikus korra teszik, amikor az emberek a mind szárazabbá váló éghajlat miatt kénytelenek voltak a Nílus közelébe költözni, azon belül is két helyet találtak optimálisnak: északon a Delta vidéket, és délebbre a Hierakónpolisz vonzáskörzetét (Alsó-és Felső-Egyiptom). A predinasztikus korban a két terület lakossága állandó harcban állt egymással, míg végül Narmer király uralkodása alatt Felső-Egyiptom került ki győztesen a háborúból. Narmer király egyesítette a két országot.

predinasztikus térkép

Kép forrás: Egyiptom.lap.hu

A paletta egyik oldalán az látható, ahogyan Narmer legyőzi Alsó-Egyiptom seregeit, a másik oldalon pedig ahogy már mindkét országrész koronáját viseli.

“Narmer-paletta”

Kép forrás: Egyiptom.lap.hu

Narmer utódja, Hórusz-Aha – aki a kutatók szerint a legendás Ménész fáraóval azonos – alapította az I. dinasztiát. Ménész fáraó uralkodásával kezdődött az úgynevezett protodinasztikus kor, mely körülbelül három évszázadon át tartott (i.e. 3. évezred elejétől kb. i.e. 2670-ig). Az első dinasztia ideje alatt alapították meg a második fővárost, Memphiszt, mely később az Óbirodalom fővárosa is lett.

A II. dinasztia – ellentétben az elsővel – nem tudta huzamosabb ideig az ország egységét fenntartani, mely újra az ország kettészakadásához és két király uralkodásához vezetett egészen Kaszekhem megkorornázásáig, aki újraegyesítette a két országrészt, és felvette a Kaszekhemui nevet.

Itt kezdődik el a III. dinasztia, melyet Dzsószer fáraó uralkodása határoz meg, aki újra Memphiszt tette az ország fővárosává. Körülbelül ekkorra datálják az Óbirodalom korának kezdetét.

Óbirodalom (i.e. 2650-2150, IV.-X. dinasztia)

A piramisok korának is nevezhetjük. Az Óbirodalom idején volt Egyiptom a legszilárdabb, a leginkább befelé forduló. Szinte tudomást sem vett az őt körülvevő világról. A kőépítészet szinte rögtön elkezdődött, leghíresebb példái a hatalmas királysírok, a piramisok. A IV. dinasztia Sznofru fáraó nevéhez köthető, az V. dinasztiát Uszerkaf alapította meg i.e. e. 2465-ben. Az Óbirodalom korszakának vége felé a gazdag nemesek hatalma megerősödött, s a központosított királyi hatalom megingott. Ez a kor a vallásban hozott jelentős változást: az addigi kultusz, miszerint a Nap fia a fáraó, egyre fontosabbá vált. Az V. dinasztia utolsó uralkodójának (Unisz) piramisfalán jelentek meg először vallásos feliratok. Ezek azok a piramisszövegek, melyek a későbbiekben fontos szerepet töltenek be a koporsószövegekben, majd az Újbirodalom idején a Halottak Könyvében is. A VI. dinasztia korára (i.e. 2323-2150) a vidéki arisztokrácia függetlenségi törekvései jellemzőek, melyek aztán a királyi hatalom meggyengüléséhez vezettek. Az első átmeneti korban (i.e. 2150-2100) Egyiptom kisebb, egymással versengő helyi dinasztiák csatározásának színtere lett, a piramisokat és egyéb temetkezési helyeket kincskeresők dúlták föl és fosztották ki.

Középbirodalom (i.e. 2100-1750 körül, XI. – XII. dinasztia)

A Középbirodalom idején Egyiptomot újraegyesítették. A fővárost Memphiszből a Delta fölé, a felső-egyiptomi Thébába telepítették. A közelben fekvő Királyok Völgye számos király temetkezési helye, Karnak és Luxor, Théba két kerülete pedig nagyszabású templomépítkezés színhelye lett. Ekkorra már a vallási kultúra magas fejlettségi fokot ért el. A túlvilági lét lehetősége már nemcsak a királyok kiváltsága, hanem megfelelő előkészületek megtételével minden egyiptomi számára elérhetővé vált. Valószínűleg ez a tény magyarázza azt az új temetkezési gyakorlatot, mely szerint a sírokba katonákat, kézműveseket, szolgálókat ábrázoló figurákat helyeztek, hogy ezek a halott személy rendelkezésére álljanak még a túlvilágon is. Az usébti néven ismert figurák elősegítették, hogy az egyiptomi élet mindennapjait rekonstruálni lehessen. A Középbirodalom vége felé Egyiptomot erős és sikeres uralkodók vezették, akik megtörték a nemesek ellenállását, kiterjedt öntözőrendszereket építettek ki, és Núbia meghódításával délre is kiterjesztették az egyiptomi fennhatóságot. A második átmeneti korban (kb. i.e. 1750.1550, VIII.-XVII. dinasztia) azonban újabb összeomlás következett be, az Ázsiából behatoló hükszószok elfoglalták a Nílus deltáját.

Újbirodalom (i.e. 1550-1076, XVIII. – XX. dinasztia)

Az egyiptomi birodalom utolsó nagy korszaka, melyet kiemelkedő történelmi személyiségek fémjeleztek. Ebben az időszakban azonban Egyiptom állandó összetűzésbe került Közel-Kelettel, eleinte világnagyhatalomként, később áldozatként. A hükszószok feltehetően előmozdították ezeket az eseményeket, hisz a egyiptomiak új harci technikákat sajátítottak el tőlük. Ilyen volt például a harci szekerek használata. Ezek a fejlemények határozták meg az Újbirodalom sajátos légkörét: az addigi, hagyományos, istenként tisztelt fáraó képe helyett előtérbe került az ember, a földi hódító dicsősége. Az újbirodalom legkiemelkedőbb személyiségei között megjelent egy női uralkodó, Hatsepszut is, aki ábrázolásain a királyi méltóság valamennyi jegyét magán viselte, beleértve a fáraók állára erősített álszakállt is. Az egymást követő jelentős uralkodók az egyiptomi birodalom határait egészen az Eufrátesz folyó termékeny völgyéig kiterjesztették. Egyiptom még sosem volt olyan hatalmas, erős és bizakodó, mint a harcos fáraó, III. Thotmesz uralkodása idején. A levelezések – melyeket az amarnai agyagtáblák őriztek meg – arról tanúskodnak, hogy Egyiptom gondosan ápolt diplomáciai kapcsolatban állt a Földközi-tenger keleti térségével és Közel-Kelet uralkodóival.

Források:

egyiptom.lap.hu

wiki

hvg.hu

egyiptom.terkepek.net

crowland.uw.hu

A tudás fája

Piramisok

A piramisok azért épültek, hogy megemlékezzenek a holtakról, és haláluk utáni életükben lakóhelyül szolgáljanak. Az egyiptomi piramisok a Nílus deltájának déli végétől Közép-Egyiptomig végigkísérik a folyamvölgyet, de kizárólag a bal oldalon.

piramisok elhelyezkedése

Kép forrás: egyiptom.lap.hu

Az első piramist Dzsószer fáraó építtette Szakkarában. Tervezője és építésze, a később ismertté vált Imhotep volt. A lépcsős piramis több, egymásra helyezett kőkockából (masztabából) épült.

lépcsős piramis

Kép forrás: www.utikalauz.hu

Sznofru emeltette Szakkarában az első olyan piramist, amit ma mindannyian ismerünk. A legismertebbek napjainkban talán a gízai piramisok, melyek Kheopsz, Kephrén és Mükerinosz fáraóknak emeltek.

gizai piramisok

Kép forrás: www.elandandrei.com

A piramisok építése

Fontos évszámok :

kb i.e. 3000 – Menész egyesíti Egyiptomot

kb i.e. 2600-2150 – Óbirodalom

kb i.e. 2400 – a nagy gizai piramis építése

kb i.e. 1950-1785 – Középbirodalom

kb i.e. 1785-1570 – 2. átmeneti kor: hükszoszuralom a Delta-vidéken

kb i.e. 1570-1075 – Újbirodalom: Ehnaton vallási reformmozgalma

kb i.e. 1323 – Tutanhamon temetése

kb i.e. 1279-1213 – II. Ramszesz uralkodása, Egyiptom világbirodalommá válik

kb i.e. 660 – Asszír hódítás

kb i.e. 525 – Perzsa hódítás

kb i.e. 332 – Nagy Sándor Egyiptomban

kb i.e. 323-30 – A Ptolemaiosz-dinasztia uralma

Forrás:

Istenek

Az ókori egyiptomiak istenei a természet láthatatlan erőit testesítették meg az akkori emberek hitében. Közülük csak pár viselt emberi formát, a legtöbbet állat alakban, vagy félig ember-félig állat alakban ábrázolták.

Több info: istenek listája

a holtak bírái

Kép forrás: www.ligie.eoldal.hu

istenek

Kép forrás: forum.goa.hu

Egyiptomi istenek listája

Ókori egyiptomi vallás

Ki minek az istene?

isten.lap.hu

Az egyiptomi istenkultusz

Általános információk

egyiptom zászlaja

Kép forrás: www.corrad.hu

Terület: 1001449 km²

Földrajzi elhelyezkedés: északi szélesség 22°-31°35′ és keleti hosszúság 25°-35°40′ között.

Lakosság: 63261000 fő

Népsűrűség: 63 fő/km²

Főváros és legnagyobb város: Kairó (10 millió lakos)

Hivatalos nyelv: arab

Főbb behozatali cikkek: búza, liszt, fa, járművek, vas, acél

Főbb kiviteli cikkek: nyersolaj és kőolajtermékek, fémek, gyapot és pamutfonal, pamuttextilek, narancs, rizs

Pénznem: egyiptomi font (1 font= 100 piaszter)

Bruttó hazai termék: 60,5 milliárd USD

Államforma: köztársaság

Térkép:

egyiptom térképe ma

Kép forrás: www.tempofradi.hu

Időjárás

Kairó

Kairo

Kép forrás: vista.hu

Utazás

Utazási irodák:

anubis travel

1x1utazas.hu

neckermann

Még több utazási iroda

Karthago Tours

Honlap

Kartago Tours Egypitom Hurghada

Körút:

Akciós, olcsó utak, Last minute utak

Akciós utazás

Invia

hurra-nyaralunk.hu

neckermann last minute

olcso-utak.hu

egyiptom-utazas.com

last minute – all inclusive utak

Repülőjegy

Hogyan keress repülőjegyet?

Luxor

luxor

Kép forrás: szepkepek.hu

Sharm el sheikh

A Sínai-félsziget déli részén található legnagyobb üdülőváros. Elsősorban a búvárkodás és a tengerpart szerelmesei látogatják. A városról további információk ITT találhatók.