Az „akut” jelzővel általában azokat a betegségeket jellemezzük, melyek gyorsan alakulnak ki és/vagy rövid lefolyásúak (néhány nap vagy hét alatt érnek véget), gyakran lázas állapottal járnak. A krónikus betegségek ezzel szemben hosszabb ideig (hónapokig, évekig) húzódnak el. 

Tartalomjegyzék:

Bronchitis
Garatgyulladás
Gastritis
Hasi katasztrófa
Hasmenés
Hasnyálmirigy gyulladás
Hepatitis
Leukémia
Mandulagyulladás
Prostatitis
Pyelonephritis
Veseelégtelenség

Akut bronchitis

 

A heveny hörghurut egy olyan megbetegedés, mely az alsó légutakra korlátozódik, a hörgők gyulladása, mely három hétnél kevesebb ideig tart.

Fő tünete a köhögés, melyhez társulhat nehezített, sípoló légzés, mellkasi fájdalom és köpetürítés, továbbá olyan általános tünetek, mint a torokfájás, fáradtság, rossz közérzet, orrdugulás, orrváladékozás, hőemelkedés/enyhe láz, mellhártyaizgalom/gyulladás.

A betegséget legtöbbször (90%-ban) vírusok okozzák, melyek a hörgők nyálkahártyáját fertőzik meg, amivel gyulladást és fokozott nyákos váladékürítést okoznak. De az akut bronchitis gyakran olyan felső légúti fertőzések következtében is kialakulhat, mint az influenza vagy a nátha.

Mivel a hörghurut tünetei és jelei nem specifikusak, más betegségek esetén is előfordulhatnak, így alapos fizikális vizsgálat válhat szükségessé, hogy a komolyabb betegségeket (pl. tüdőgyulladás, tüdőtágulás, tüdőasztma) kizárhassák.

Bár a betegség általában kezelés nélkül is gyorsan elmúlik, az orvos nem-szteroid gyulladáscsökkentőket írhat fel, emellett otthon alkalmazhatunk kamillás inhalációt, vagy fogyaszthatunk forró teát, melyek jelentősen enyhíthetik a tüneteket, gyorsítják a gyógyulást és csökkenthetik a szövődmények kialakulásának esélyét.

Akut garatgyulladás

 

Ezt a megbetegedést leggyakrabban vírusok okozzák, azonban baktérium, gomba vagy vírusos felülfertőződés következménye is lehet.

Tünetei az erős torokfájás, a nyelési nehézségek, az égő, kaparó, kiszáradt torok és a torok nyálkahártyájának kivörösödése.

A tüneteket kell enyhítenünk, vagyis a torokfájást megszüntetni, a duzzanatot pedig lelohasztani. Ennek érdekében ajánlott toroköblögetőket, valamint fertőtlenítő, fájdalomcsillapító szopogató tablettákat alkalmazni. Érdemes továbbá sok meleg folyadékot, elsősorban teát fogyasztani.

Miután a vírusok legyengítik az immunrendszert, előfordulhat bakteriális felülfertőződés, mely esetén az antibiotikumok jelenthetnek megoldást.

 

Akut gastritis

 

Az akut gyomorhurut a gyomor nyálkahártyájának átmeneti gyulladása. A legtöbb esetben tünetmentes, de az egészen enyhe panaszoktól egészen a halálos kimenetelű vérzésig változhat a betegség.

Tünete az étvágytalanság, émelygés, hányás, rossz lehelet, illetve a szegycsont alatti fájdalom lehet. Súlyosabb esetben a vérzés következtében a hányadék kávéalj-szerű, a széklet pedig fekete.

Az akut gastritis-t okozhatja hosszan tartó gyógyszerszedés (aszpirin, daganatellenes szerek, mozgásszervi panaszokra szedett nem-szteroid gyulladáscsökkentők), mértéktelen alkoholfogyasztás, dohányzás, fűszeres, forró ételek, illetve a kávé túlzásba vitt fogyasztása és a stressz.

Gyomorhurut esetén érdemes diétázni. Igyekezzünk sokszor keveset enni, leginkább tejes- és olyan gyomorkímélő ételeket, mint a keksz, piskóta, kétszersült, dara, rizs, puding, krumplipüré, lágy tojás, krémlevesek. Később már bővíthetjük a választékot, ám kerüljük a csípős, fűszeres, erős, zsíros ételeket, az alkohol, a kávé és a cigaretta pedig tilos.

Alkalmazhatók különböző bevonószerek (pl. sucralfat), melyek elősegítik a nyálkahártya regenerációját. A gyomorsav szekréció gátlására pedig ún. hisztamin H2-receptor-antagonistákat (cimetidin, famotidin, ranitidin) használnak, a gyomorsav közömbösítésére pedig savlekötőket (Almagél, Nilacid, Tisacid).

 

Akut hasi katasztrófa

 

Az akut hasi katasztrófa fő tünete a hirtelen fellépő, állandó, éles, hasító, szúró, nyilalló fájdalom. Eleinte a problémás terület felett, később már az egész hasüreg felett kemény hasizom-összehúzódás, valamint erőteljes puffadás tapasztalható. Ezt kísérheti hányás, elmaradó székletürítés, hideg, verejtékes, sápadt bőr és könnyen elnyomható, szapora pulzus.

Amennyiben ilyen tüneteket tapasztalunk, elsőként törekedjünk a puffadás, illetve a székrekedés megszüntetésére. Ha semmi sem segít, sőt, ha rosszabbodik az állapotunk, akkor azonnal orvoshoz kell fordulni. Akut hasi katasztrófa esetén az orvos sebészeti vizsgálatot is elrendelhet. Nagyon fontos, ha magunk is erre gyanakszunk, akkor ne vegyünk be se fájdalomcsillapítót, se görcsoldót, mert elfedheti a betegség tüneteit, így késleltetheti a diagnózis felállítását. A felhúzott lábakkal való hagyattfekvés segíthet a fájdalom csökkentésében.

A műtét sokszor elkerülhetetlen, és intenzív belgyógyászati ellátásra is szükség lehet (folyadék- és sópótlás, antibiotikus kezelés, esetleg légzés- és keringéstámogatás), mely segít visszaállítani a szervezet élettani egyensúlyi állapotát.

A betegséget okozhatja bélelzáródás, bélmozgás leállás (nagyfokú káliumhiány miatt), hashártyagyulladás, féregnyúlvány-gyulladás, gyomor- vagy bélperforáció, kizáródott sérv, tompa hasüregi sérülések.

 

Akut hasmenés

 

Hasmenésről akkor beszélünk, amikor a székletürítés 2-3-nál többször fordul elő egy nap, és a széklet hígabb, magas víztartalmú.

A hasmenést sok minden kiválthatja, többek között tejcukor érzékenység, szorbit-fogyasztás, hashajtók szedése, felszívódási zavar, gyorsuló bélmotilitás, a baktériumok méreganyagai, vírusok, gombák, ételmérgezés.

Akut hasmenés esetén érdemes egy-két napig koplalni. A folyadékfogyasztásra különösen figyelni kell, fontos a só-, a vitaminok és ásványi anyagok pótlása. Negyedóránként, félóránként kortyokban fogyasszunk el például szénsavmentes ásványvizet, ivóvizet, natúr gyümölcslevet, sárgarépalevet vagy cukor nélkül készült teát csipetnyi sóval. Ha fennáll a kiszáradás veszélye, ún. rehidráló sókeveréket is kaphatunk a gyógyszertárakban.

A tünetek enyhülésekor fokozatosan vezessük be az étrendbe az élelmiszereket. Ezek legyenek könnyű, gyorsan felszívódó táplálékok, mint például a rántott levesek, burgonyapüré, héjában sült burgonya, rizs, zabpehely, alma, banán, sárgarépa. Azért is ajánlottak, mert bevonó anyagokat tartalmaznak, a bél nyálkahártyáját nyugtatják, dugító hatásuk van és energiával is ellátják a szervezetet.

Később sovány élelmiszereket is fogyaszthatunk, mint a lágy tojás, sovány túró, sovány sajt, zsírszegény felvágottak. A zsíros ételeket és a tejet kerüljük egy darabig, legalább egy héten keresztül.

 

Akut hasnyálmirigy gyulladás

 

A felhasban, a hasűr hátsó falán elhelyezkedő hasnyálmirigy leggyakrabban előforduló betegsége a gyulladás.

Az akut hasnyálmirigy gyulladás lehet enyhébb lefolyású vizenyős pancreatitis, de súlyos, vérzéssel és hasnyálmirigy elhalással is járhat.

Tünetei az egyre erősödő felhasi fájdalom, émelygés, hányás, bélhűdés, puffadás, alacsony vérnyomás.

Ha a laborlelet a vérbe kerülő emésztőenzimek emelkedett szintjét mutatja, az igazolja a betegséget. Hasi ultrahanggal megfelelő módszer az akut hasnyálmirigy gyulladás lefolyásának követésére, a szövődmények felismerésére, de súlyosabb esetben CT vizsgálatra is szükség lehet, mellyel megjeleníthetők az elhalt területek.

Mindenképpen kórházi kezelésre van szükség, ahol a legfontosabb tényező az, hogy a hasnyálmirigyet nyugalomba helyezzük. Ezért fontos a koplalás, az éhezés negatív hatásai miatt egy szondán keresztül táplálják a beteget, melyet az orron át vezetnek a vékonybélbe.

A betegséget kiválthatja epeúti kövesség miatti vezetékelzáródás, túlzott étel- és alkoholfogyasztás, bizonyos gyógyszerek szedése (vérnyomáscsökkentők, vízhajtók, antibiotikumok, citosztatikumok, NSAID-ok), ritkábban vírusfertőzés, magas vérzsír/kalciumszint a vérben, hasi trauma, de a hasnyálmirigy gyulladás öröklődhet is.

 

Akut hepatitis

 

A hepatitis májgyulladást jelent, melyet több kórokozó is okozhat, általában vírusfertőzés következtében alakul ki. A májgyulladást okozó vírusok a hepatitis vírus A, B, C, D, E, F, G, melyek felépítésükben és tulajdonságaikban is jelentősen különböznek egymástól, és más mechanizmusokon keresztül betegítenek meg. Van, amelyik csak akut megbetegedést okoz, míg más vírusnál a krónikus májgyulladás is kialakulhat.

Hepatitis A

Hepatitis B

Hepatitis C

Hepatitis D

Hepatitis E

 

Akut leukémia

 

A leukémia a csontvelői eredetű sejtekből induló kórós sejtburjánzás, mely részben a csontvelőben, részben pedig a nyirokszervekhez kötött szervekben zajlik.

Ez alapján a leukémia két típusát különböztethetjük meg, az akut limfoid leukémiát és az akut mieloid leukémiát.

Az akut leukémiák gyorsan indulnak, a véráramban nagyon hamar fiatal, éretlen sejtek jelennek meg, melyek elsősorban a csontvelőben vagy a csontvelői eredetű szövetekben (nyirokrendszer, nyirokcsomók, lép, máj) szaporodnak fel.  Ez a daganatfajta a leggyorsabban osztódók közé tartozik, a daganatmasszát képező fehérvérsejtek száma napok alatt megduplázódhat.

Az akut limfoid leukémia gyermekkorban és fiatal felnőttkorban a leggyakoribb. Európa fejlett országaiban 15 éves kor alatt az összes daganatos megbetegedés 20-25%-át teszi ki, ez az arány felnőttkorban 5%-ra csökken, de 70 éves kor felett ismét növekszik.

Az akut mieloid leukémia felnőttkorban gyakoribb.

Tünetei: sápadtság, fáradékonyság, gyengeség, vérzékenység (pontszerű bevérzések, orrvérzés, fogínyvérzés), fertőzésekre való hajlam, nyirokcsomó-duzzanat, a máj és a lép duzzanata, csomós elváltozások a bőrben, esetleg csontfájdalom.

A laboreredményekben különösen akkor kell leukémiára gyanakodni, ha a fehérvérsejtek, a vörösvérsejtek és a vérlemezkék értéke is kóros.

A kezelés kórházban történik különböző gyógyszerekkel, kemoterápiával, célzott terápiás módszerekkel, esetleg sugárkezeléssel is.

 

Az akut limfoid leukémia gyermekkorban 80-90%-ban gyógyítható, felnőtteknél 45-50%-ban, idősebb korban csupán 20%-ban.

Az akut mieloid leukémia túlélése gyerekkorban 60%, felnőtteknél pedig 30-40%.

A megbetegedések okát a legtöbb esetben nem lehet meghatározni. Lehet veleszületett betegség, okozhatja az immunrendszer károsodása, kromoszóma eltérés, vírus, de károsító tényezők a sugárzó izotópok, benzol, aromás szénhidrogének, daganatellenes gyógyszerek, bizonyos festékek is.

 

Akut mandulagyulladás

 

A garat- és orrmandulák gyulladásos betegsége. Fő tünete a torokfájás, mely nyeléskor fokozódik, és a fülekre is ráhúzódhat. A fájdalom olyan erős lehet, hogy a beteg a száját is alig tudja kinyitni. A mandulák pirosak, később fehér színű lepedék jelenik meg rajtuk. Gyakori a lázas állapot is.

Leginkább penicillin-származékokat alkalmaznak a mandulagyulladás kezelésekor, de ha nem annyira súlyos, illetve ha vírusok okozzák, a torokfertőtlenítők és a gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók is elegendők lehetnek.

A betegséget nem szabad kezeletlenül hagyni, így megelőzhetők a további komplikációk (pl. tályog kialakulása) és a krónikus mandulagyulladás.

 

Akut prostatitis

 

Az egyik leggyakoribb prosztata megbetegedés a prosztatagyulladás, mely a férfiak 2-10%-ánál fordul elő.

A heveny baktérium kiváltotta prosztatagyulladás az akut prostatitis. Fő tünetei az alhasi fájdalom, mely a herezacskó és a gát területén is kialakul, a láz, az intenzív vizelési inger, a vizeletürítést égő érzés kíséri, és vér vagy genny is megjelenhet a vizeletben.

Az akut prostatitis esetén a panaszok hirtelen lépnek fel és sokkal intenzívebbek, mint más jellegű prosztatagyulladásoknál.

Ez a fajta leggyakrabban valamely urológiai panasz szövődményeként lép fel, de a baktérium származhat a szervezet más területéről is (pl. fogak, mandulák, arcüreg).

Mivel a gyulladás továbbterjedhet, muszáj kezelni, melyre számos lehetőség áll rendelkezésre, például antibiotikumok, alfa-receptor-blokkolók, gyulladáscsökkentők, izomlazítók, hormonkezelés, fitoterápia, prosztata masszázs és hőterápia.

 

Akut pyelonephritis

 

A felső húgyutak, leginkább a vesemedence és a veseállomány fertőzése, a leggyakoribb vesebetegség.

A kezeletlen húgyúti fertőzések okozhatják, legygyakrabban az E.coli baktérium.

Tünetei hirtelen kezdődnek: vesetáji fájdalom, magas láz, hidegrázás, állandó vizelési inger, gyakori, kevés vizeletürítés, hányinger, hányás, rossz közérzet.

 

Súlyos húgyúti fertőzés, sokszor kórházi kezelést igényel, mellyel elkerülhetők a szövődmények (hypertonia, veseelégtelenség) és a betegség kiújulása.

Az orvos antibiotikumot, lázcsillapítót írhat fel, melyek szedése mellett elengedhetetlen a napi 3-4 liter folyadék (víz, gyógytea) fogyasztása a vesék átmosása céljából. Érdemes diétát tartani, mely fehérjeszegény, só mentes étrendet jelent.

A fájdalom csillapításában segít a meleg, akár borogatás, fürdő formájában, de a derekat is ajánlott meleg textíliával körbecsavarni. 

Akut veseelégtelenség

 

Akut veseelégtelenség esetén a veseműködés gyorsan (napok, hetek alatt) romlik, így felszaporodnak a káros anyagcseretermékek, a szervezet sav-bázis egyensúlya és só- és vízháztartása felborul.

Nem csak a vese betegsége, hanem többek között a vese keringésével, a húgy- és ivarszervek működésével kapcsolatos betegség, mérgezés, baleset is kiválthatja.

Tünetei: a vizelet mennyisége lecsökken, étvágytalanság, hasmenés, hányinger, hányás, deréktáji fájdalom.

A betegség kialakulásának oka lehet, hogy valamilyen keringési ok miatt a vesébe kevés vér jut (vesevéna-trombózis, veseér-embólia, vérvesztés), bizonyos gyógyszerek mellékhatása, a fájdalomcsillapítók folyamatos szedése, kábítószer-használat, mérgezés, vérmérgezés, fertőzések, izomszövet-szétesés, vörösvértest-szétesés, akut veseszövet-gyulladás, a húgyutak elzáródása.

A betegség azonnal kórházi kezelést igényel. Halálozási aránya 40%, de a túlélő betegek fele is élete végéig vesepótló kezelésekre jár, vagy veseátültetésre van szüksége.

 

5 kérdés, 5 válasz:

 

K: Mi jellemzi az akut betegségeket?
V: Gyorsan alakulnak ki és/vagy rövid lefolyásúak (néhány nap vagy hét alatt érnek véget), gyakran lázas állapottal járnak.

K: Mi jellemzi a krónikus betegségeket?
V: Hosszabb ideig (hónapokig, évekig) húzódnak el.

K: Mi az akut bronchitis?
V: Heveny hörghurut.

K: Melyek az akut garatgyulladás tünetei?
V: Erős torokfájás, nyelési nehézségek, égő, kaparó, kiszáradt torok és a torok nyálkahártyájának kivörösödése.

K: Mely két típusát különböztetjük meg a leukémiának?
V: Limfoid leukémia és mieloid leukémia.

 

Forrás: wikipedia.org, kislexikon.hu, webbeteg.hu, hazipatika.com, svabhegy.eu, egeszsegkalauz.hu, gentos.hu,

aprosztatagyulladasrol.hu, egeszseg-portal.hu

Képek: knowyourmedicine.gov.my, saltcave.co.za, healthtap.com, 66.147.244.198, painnursingdiagnosis.blogspot.hu, 

americanpregnancy.org, ihthielaio.wordpress.com, genericviagra123.com, bionews-tx.com, greatneckent.com, durwardblack.com

 

Reméljük tudtunk segíteni.

Kellemes napot!

fk-tudas.hu szerkesztősége

 

A szerkesztő ajánlja, olvasd el az alábbi témákat is:

Adu

ZMNE

BUBOR

Kisfiú

Versenyautó

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel: