Istállós-kő

Bükk

Advertisement

Hirdetés - Igazság Magazin

A Bükk az Északi-középhegység része, barlangokban és más természeti szépségekben gazdag mészkőhegyek csoportja. Nevét erdeinek leggyakoribb fájáról, a bükkről (Fagus) kapta. 

Tartalomjegyzék:

Bükk domborzata és vizei
Bükki Nemzeti Park
Növényzet és állatvilág
Ember a Bükkben

Bükk domborzata és vizei

 

Magyarország legnagyobb átlagmagasságú hegységét, a Bükköt nyugati szomszédjától, a vulkanikus eredetű Mátrától a Tarna-patak választja el, Északról a Szilvás- és a Bán-patak, Keletről a Sajó völgye, Délről a Bükkalja lankái határolják. Legmagasabb hegycsúcsai: Istállós-kő (959 m), a Bálvány (956 m) és a Tar-kő (949), de rajtuk kívül még mintegy húsz csúcs emelkedik 900 méter fölé.

A Bükk alapkőzetei a késő karbon és a középső jura földtani korok között keletkeztek a Tethys-óceán észak-afrikai szegélyén, ahol csaknem 160 millió éven át rakódott le az üledék, s hozott létre meszes, agyagos, dolomit- és homokkő rétegeket “építve”. A későbbi korok vulkánkitöréseinek köszönhetjük a az andezit- és bazalt-rétegeket, valamint a jura kori gabbrót.

A miocén kor végére a Bükk 300-400 métert emelkedett, így már jelentős magasságú hegyek, mély völgyek alakultak ki, s ekkor indult meg a máig tartó karsztosodás is. Ebben a korban rajzolódott ki a hegység sűrű vízhálózata is. A későbbi korok további emelkedést, egyben hűvösebb, nedvesebb éghajlatot hoztak magukkal.

Az évi átlag 700-800 mm csapadékkal a Bükk hazánk egyik legcsapadékosabb területe, nem véletlen, hogy az abszolút csapadékrekordot is az itt található Jávorkút tartja évi 1550 mm-rel (2010ben mérték).

A rengeteg víz egy része ugyan “eltűnik” a karszthegyek barlangjaiban, ám a felszínt is számtalan kisebb-nagyobb vízfolyás szabdalja. A legjelentősebbek: a Sajó-folyó, a Tarna-, az Eger-, a Bán-, a Laskó-, a Kígyós-, a Szalajka-, a Szinva- és a Garadna-,  továbbá a Csincse-, a Kácsi- és a Kánya-patak. Állóvizei közül a legismertebb, s talán a legszebb is a lillafüredi Hámori-tó.

A Bükk északnyugati része, az Upponyi hegyhát átlagos magassága alig haladja meg a 400 métert, legmagasabb pontja a Közép-Bérc, amelynek kőzetét pala, kristályos mészkő és homokkő épít fel. A hegyhátat a Bán-patak völgye és a Lázbérci-víztároló két részre osztja. Nyugati felén a karsztjelenségek csak néhány kisebb barlang formájában jelentkeznek, ám ezek közül az Upponyi kőfülke, amely a fél kilométer hosszú szurdokban, a víz által kivájt Upponyi-szorosban található, a jégkorban ősember otthona volt. Keleti részének építőanyagai közül a legjellemzőbbek az egyaránt a miocén korból származó homok, kavics és agyag, illetve az azonos korú, de vulkáni eredetű andezit agglomerátum. A vulkáni eredetű sziklákból a természet külső erőinek hatására jellegzetes alakú kőgombák alakultak ki. Nemcsak az Upponyi-hegyhát, de az egész Északi-középhegység különlegessége a Bánhorváti határában, a Csom (Som)-völgyben található Damassa-szakadék, amely földtörténeti léptékkel csak “tegnap”, nem egészen 300 éve alakult ki, amikor egy földrengés nyomán az andezit agglomerátum 10-15 méter magas tömbökre szakadt, és a völgybe csúszott. Ez Magyarország második legnagyobb ál-barlangrendszere, ahol a sziklák között helyenként még nyáron is megmarad a hó.

A Bükk-hát a hegység északi úgynevezett hegylábfelszíne, amelynek nagy részét miocén kori agyag, homok és kavics építi fel, de egyes részein riolittufa is található.

Az Északi Bükk nyugati felét nagyrészt agyagpala és homokkő alkotja, de feltűnik helyenként a tarkapala és a mészkő is, míg a keleti rész fő alkotóeleme a mészkő, és ehhez társul a pala.

A Bükk-fennsík a hegység középső, magas része, amelyet meredek sziklafalak és lejtők határolnak. Nyugaton a Bél-kőnél kezdődik és északkelet felé egészen a Bükkszentkeresztet és Hámort összekötő képzeletbeli vonalig nyúlik el. A legnagyobbrészt mészkő és dolomit alkotta karsztfennsíkot a Garadna-patak vágja ketté, és szélén sorakoznak a “kövek”: az Istállós-kő, a Tar-kő, a Bálvány és a Bél-kő. A mészkőfennsík kiemelkedése után számtalan, többféle víznyelő (dolina, töbör, zsomboly) alakult ki, amelyek barlang- és hasadékrendszerekbe vezetik el a csapadékot. Innen jut el a víz a Bükk bonyolult áramlásrendszerén át a forrásokba, majd a vízvezetékekbe, amelyek mintegy félmillió embert látnak el ivóvízzel.

A fokozatosan az Alföld felé ereszkedő Déli Bükköt változatos kőzettani felépítés jellemzi, ahol a karsztos és nem karsztos területek egymást váltják, s a tájegység nyugati részén már kimondottan a nem karsztosodó kőzetek (kovapala, gabbró, diabáz, pala) uralkodnak.

A karszthegységek legizgalmasabb, és sokszor a leglátványosabb részei a barlangok. A Bükk hegyei alatt nem kevesebb, mint 1115 barlang bújuk meg, amelyek közül az Anna-, az Istállós-kői-,  és az István-, a Szeleta-barlang, továbbá a miskolci Kecske-lyuk és a Büdös-pest barlangász képzettség nélkül is megtekinthető. A Szeleta- és az Istállós-kői barlangban valamint a Kecske- illetve a Suba-lyukban ősember-leletekre is bukkantak a régészek. A közkedvelt miskolci barlangfürdőt termálvízforrás látja el. Itt található az ország legmélyebb barlangja is, a 254 méterre lenyúló, 6700 méter hosszú  István-lápai barlang.

Források:

bukk.lap.hu

bukk.gportal.hu

caveminer

uni-miskolc.hu

elmenyekvolgye.hu

 

Bükki Nemzeti Park

 

A természeti értékek védelmére, megőrzésére alakították ki még 1977-ben, az ország első nemzeti parkjaként a nagyrészt a Bükk-fennsíkot és a Bükk-alja jelentős részét magában foglaló, összesen 38 815 hektár területű Bükki Nemzeti Parkot, amelynek 95 százalékát erdő borítja. Ezen belül is ki kell emelnünk az úgynevezett Őserdőt, amelynek bükkfái mintegy 200 évesek. Itt egy évszázada nem művelik az erdőt, sőt a kirándulókat is kitiltották már néhány éve a természetes állapot megőrzése érdekében.

Bálványkő bukkfa_level Dámszarvas Ómassa, őskohó Szalajka-patak Lillafüred, erdei vasút  A  800 méternél is magasabban fekvő, az Országos Kéktúra útvonalán sorra megtekinthető meredek sziklaszirtekkel (Bél-kő, Pes-kő, Tar-kő, Vörös-kő stb.) körülvett fennsík számos természeti látványossága közül is kiemelkedik a Szalajka-patak völgye a csodálatos Fátyol-vízeséssel, ahol a mésztufa gátakon 17 méter magasról zúdul le a víz. Hasonlóan szép a Szinva-patak forrásmészkő-dombja vagy a mésztufa kiválása által bezárt üregben kialakult lillafüredi Anna-barlang, valamint a víz alatti vulkáni működés eredményeképpen létrejött párnalávák a szarvaskői Várhegy oldalában.

Források:

bnpi.hu

bnpismerteto

nemzeti park

nemzetipark.gov.hu

utazom.com

 

Növényzet és állatvilág

 

A bükki erdők nagyobb része cseres-tölgyes, amelyet magasabban már gyertyános tölgyes erdők váltanak, majd mintegy 600 méter felett már a hegyvidéki bükkösök uralkodnak. A hegységben található fenyvesek nem őshonosak, mind-mind telepített erdő. A fák alatt és a tisztásokon pedig olyan csodálatos, védett virágokra bukkanhatunk, mint a tűzliliom, a sisakvirág, a sárga ibolya, az északi sárkányfű, valamint a fokozottan védett légybangó, amely az orchideafélék bangó nemzetségének a legészakabban előforduló képviselője. De nem hagyható ki – már csak azért sem, mert a Nemzeti Park emblémáját is díszíti – a szártalan bábakalács, továbbá a papucskosbor, amely a legféltettebb orchideafajta errefelé.

bnplogo

bnplogo

Az ugyancsak fokozott védelmet élvező sziklai bükkösök számos növényritkaságot és jégkorszaki maradványokat rejtenek. Közülük a legszebb talán az ugyancsak az orchideák közé tartozó boldogasszony papucsa. De még a legmeredekebb nyugati sziklaoldal sem kopár, az itt található hársas-berkenyés erdők alhavasi maradványfajok otthona.

Boldogasszony papucsa

Boldogasszony papucsa

Noha a Bükkben kevés a dolomitos terület, az ezeket fedő sziklagyepek védelme igen fontos, hiszen itt olyan társulásokra bukkanhatunk, mint a tarka nyúlfarkfű vagy a tarka nádtippan, a szárazabb részeken pedig a lappangó sás. Ma már hazánkban csak a Bükkben él a nem éppen szép nevű, ám a jégkorszak utáni hideg éghajlat öröksége, a poloskavész. A melegebb időszakok is nyomot hagytak a Bükk növényzetén, ennek bizonysága például a gyógynövényként ismert cserszömörce, amelynek ősszel vörös színt öltő levelei valósággal bíborpalástot borítanak a hegyoldalakra.

poloskavész

poloskavész

A Bükkben fellelhető állatfajok száma jóval meghaladja a húszezret a legnagyobb emlősöktől a legkisebb rovarokig. A hegység legnagyobb termetű vadjai a gímszarvas, a muflon és a vaddisznó. Noha korántsem vadállatok, termetüket tekintve felveszik velük a versenyt az itt legeltetett lipicai ménes lovai is. Méret szerint az emlősök sorában a két macskaféle ragadozó, a hiúz és a vadmacska következik. A kisebb elevenszülők közül külön említést érdemelnek a denevérek, elsősorban a kizárólag barlangokban telelő és szaporodó hosszúszárnyú denevér.

parlagisas

parlagisas

A Bükk légterének királyai, a kiemelkedő zoológiai értéket képviselő, egyedi védelmet élvező ragadozó madarak, a parlagi és a békászó sas, a kerecsensólyom és a kígyászölyv. Az erdők muzsikájáról pedig az énekesmadarak: a kövi és a vízi rigó, valamint az őrgébics gondoskodik. De él itt holló, uhu, fehérhátú fakopáncs és hegyi billegető is.

A hegység legeldugottabb zugaiban találtak élőhelyet a jégkorszakot is átélt, a változó körülményekhez sikeresen alkalmazkodó állatfajok, mint az alpesi gőte itteni alfaja, amely az erdei tavakban, forrásokban, mélyebb pocsolyákban bújik meg. A bükki nagy termetű kék meztelen csiga rokonait pedig a kárpáti havasokban találjuk meg. A hegység folyóvizei egy különleges halfajnak, a sebes pisztrángnak adnak otthont.

A Bükk rovarvilágának legszebb képviselői minden bizonnyal a lepkék, különösen a havasi tűzlepke.

Lycaena hippothoe (havasi tűzlepke)

Lycaena hippothoe (havasi tűzlepke)

A legértékesebb ízeltlábú pedig alighanem a bükki szerecsenboglárka, de említésre érdemes a havasi cincér és a meleg hegyoldalak déli gyepjein ugrándozó fűrészlábú szöcske is.

Forrás:

bukk.linkpark.hu

kiallitasajanlo.hu/

museum.hu

szeporszag.hu

zoldmuzeum.hu

Ember a Bükkben

A hegység barlangjai közül nem is egy (a legismertebb a Szeleta-barlang) a neandervölgyi ember lakhelye volt, erről tanúskodnak az itt talált kezdetleges eszközök és csontmaradványok.  De hasonló leletek kerültek elő az Istállóskői-barlangból, a Suba-lyukból, a Balla-barlangból és a Büdöspestnek nevezett barlangból is. A későbbi korok emberei már nemcsak vadásztak, gyűjtögettek, de bányásztak, meszet égettek, üveget és fémeket munkáltak meg, fát termeltek ki és faszenet égettek, ennek bizonyítékai a huták és massák (valamint a -huta és -massa utótagú földrajzi nevek). Már a történelmi korokat idézik a hegycsúcsokon fellelt avarkori sáncok és várak romjai.

A honfoglalás után a történelmi és a mai Magyarország területének része, fontos iparvidék. A Bükk mészköve fontos építőanyag volt a kezdetektől fogva: a dolomit, továbbá a cementgyártáshoz kiégetett mész, de a hegység déli részén található vulkáni eredetű andezit, a szerte a Bükkben fellelhető pala, a téglagyártáshoz elengedhetetlen agyag is mind-mind építőanyagul szolgált az évszázadok során. A szénbányászat másodrangú volt, hiszen egyrészt a környező vidékeken (Nógrád, Sajó-völgy) sokkal jobb minőségű fekete- illetve barnaszénlelőhelyek voltak, másrészt a Bükkben található – de a Bükkábrány térségében még nemrégiben is bányászott – lignit gyenge fűtőértékű.

A Bükk vonzerejét, noha gazdasági jelentősége ma sem lebecsülendő, egyre kevésbé az ipari tevékenység, s mindinkább a természeti szépségek, történelmi emlékek, a pihenési, kikapcsolódási és sportolási lehetőségek és nem utolsó sorban a gasztronómiai élmények jelentik.

A környező települések közül kiemelkedik a két megyeszékhely, Eger és Miskolc. Előbbi maga a történelem, tele műemlékekkel és egyéb látnivalókkal. Nemcsak a vár és a minaret, a székesegyház, a kazamaták, hanem az egész belváros a maga üzleteivel, vendéglőivel, cukrászdáival csábítja a kirándulót, s a jó borok kedvelői nem hagyhatják ki a Szépasszony-völgye pincéit sem.

Észak-keleti irányban átellenben éppen Miskolc várja látogatóit az Avasi-kilátóval, a helyreállított diósgyőri várral – nem messze a DVTK stadionjától – a határainkon túl is ismert miskolc-tapolcai barlangfürdővel és a csodálatos lillafüredi Hámori-tóval és a vízeséssel, no meg az elegáns Palota Szállóval és a függőkerttel. De a borsodi megyeszékhely többi része sem emlékeztet már az egykori füstös, szürke iparvárosra.

Nemcsak a Bükk, de az ország egyik legkedveltebb kiránduló helye Szilvásvárad, a Szalajka-patak völgyével, a Sziklaforrással, Fátyol-vízeséssel és a pisztrángos tavakkal. De sok érdekes látnivalót kínál a régészeti park, a vadaskert, az erdészeti múzeum, s mellette a Kárpátok őre emlékmű. A gyermekeknek óriási élmény lehet nemcsak az erdei vasút, de a Kalandpark és a Xtrém Bobpálya is. A túrázóknak, hegymászóknak pedig számtalan lehetőséget nyújtanak a hegység csúcsai, völgyei. A sízőket az ország legnagyobb sícentrumával várja Bánkút, a szánkózók pedig többek között Bükkzsércen találnak maguknak pályákat. A túrázóknak, sportolóknak, pihenni vágyóknak pedig számtalan szálloda, vendégház, panzió és egyéb szálláslehetőség áll rendelkezésre.

Forrás:

bankut.hu

sielok.hu

bukkapartman.hu

bukkpanzio.hu

varibel.hu

 

Összegzés: 5 Kérdés – 5 Válasz

 

1.Mi a Bükk legmagasabb csúcsa?
Istállós-kő 959 méter.
2. Mekkora területen terül el a bükki nemzeti park?
38 815 hektáron.
3. Mit nevezünk jégkorszak utáni hideg éghajlat örökségének?
A poloskavészt.
4. Mi a neve a Bükk rovarvilágának legszebb képviselőjének?
Havasi tűzlepke.
5. Mi a Bükk legismertebb barlangja?
Szeleta-barlang.

A szerkesztő ajánlja, olvasd el te is:

Ágnes

Sör

Labdarúgás

Álomfejtés

Parlament

Reméljük tudtunk segíteni.

Kellemes napot!
fk-tudas.hu szerkesztősége

 

 

 

 

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:

Advertisement

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.