A kémiai elemek legkisebb részecskéit jelenti, aminek megmarad a kémiai tulajdonságai.Apró, gömb alakú, semleges részecske, amely magból és elektronburokból épül fel. Kémiai úton nem bontható fel alkotó elemeire. Ez alapján a molekulák és az anyag alapvető összetevői.A modern természettudományok kísérlet alapján bizonyították be , hogy az anyag ilyen részecskékből áll.
Démokritosz, az elmélet alkotója, az atomokat még oszthatatlannak vélte, de ma már tudjuk, hogy nevükkel ellentétben az atomok maguk is szubatomi részecskékből alakulnak ki.
A filozófiában tovább már nem bontható egységeit jelenti ( gör. „oszthatatlan”). A fizikában elemi részecskéknek hívjuk őket.
Az átmérője 100 pm (10−10 m) nagyságú; térfogatának nagyobbik része telítetlen. A középpontjában található egy apró méretű mag. Átmérője 10 fm (10−14 m). Ez a nagyságrendi különbség azt jelenti, hogy 100 méter átmérőnyire nagyítanánk, akkor a magja mindössze kavics nagyságú lenne (1 cm).
Mivel pozitív protonokból és semleges neutronokból épül fel, a mag töltése pozitív. A teljes semleges töltésű, mivel a protonok pozitív töltését azonos számú elektron negatív töltése semlegesé teszi. A protonok és a neutronok relatív tömege 1 tömegegység, az elektronok tömege pedig nagyon kicsi, ezért a mag hordozza a tömegének nagyobbik egészét. Az üresen maradó térfogatának nagy részét elektronok töltik ki, és ezek alkotják az elektronburkot. Az elektronburok felosztható héjakra, alhéjakra, és orbitálokra vagy másik nevén elektronpályákra.
A protonok, neutronok és elektronok a legfontosabb alkotórészek.
Általában Z rendszámuk – ami megegyezik a magban levő protonok számával – alapján osztályozzuk. Az azonos rendszámú fajták alkotják a kémiai elemeket. A már felfedezett atomfajtákat a periódusos rendszerben található meg. A legegyszerűbb atomfajta a hidrogén, amelynek rendszáma 1, a periódusos rendszer első eleme.
Az azonos rendszámú, de különböző neutronszámú fajtáknak izotópok a nevük.: eltérő neutronszámuk miatt a tömegük is eltérő. Adott kémiai elem (atomfajta) különböző izotópjait tömegszámmal jellemezük , melyet megkapunk, ha a protonok számát összeadjuk a neutronok számával.
Egy kémiai elem relatív tömegét izotópjainak átlagtömegéből számítjuk ki, úgy, hogy figyelembe vesszük azok megjelenési arányát. Ebből kifolyólag az atomtömegek nem egész számok.
További információk:
Atommag
Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Atom
http://hu.wikipedia.org/wiki/Atom_%28szabv%C3%A1ny%29
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel: