California: Egyesült Államok egyik legnagyobb állama
Californiát 1542. szeptember 28-án fedezte fel a spanyol Juan Rodriguez Cabrillo. Az első települést, San Diego de Alcala-t a ferencesek alapították San Junípero Serra vezetésével 1769-ben. Az első kormányzó egy spanyol felfedező, Gaspar de Portola lett. A terület 1846-ban felkeléssel vált ki Mexikóból, és rövid függetlenség után (mely államot Californiai Köztársaságnak nevez a történelem) csatlakozott az Egyesült Államokhoz. 1848-1849-ben kitör az aranyláz. California 1850. szeptember 9-én csatlakozott az Amerikai Egyesült Államokhoz.
California az Egyesült Államok egyik legnagyobb állama, lakosainak száma meghaladja a 30 milliót, és a folyamatos bevándorlás miatt ez a szám még növekszik is.
California térképe
Vezető iparágak közé tartozik a mezőgazdaság, a feldolgozóipar (közlekedési eszközök, gépek, és elektronikus berendezések), a biotechnológia, az űrkutatás-védelem, és a turizmus. Principal természeti erőforrások közé fa, kőolaj-, cement-és a földgáz.
„Golden State”-nek, azaz „Aranyállam”-nak is nevezik.
A név eredete: Egy könyv, Las Sergas de Esplandián, Garcia Ordóñez de Montalvo, c. 1500
california-flag-bear
Főváros: Sacramento (475 743)
Népesebb városok:
Los Angeles (4 045 873)
San Diego (1 336 865)
San José (989 486)
San Francisco (824 525)
Long Beach (492 642)
Fresno (486 116)
Oakland (420 183)
Santa Ana (353 184)
Anaheim (346 823)
Bakersfield (328 692)
Riverside (296 842)
Stockton (289 927)
Chula Vista (231 305)
Fremont (213 512)
Modesto (209 936)
Irvine (209 806)
Glendale (207 157)
San Bernardino (205 493)
Huntington Beach (201 993)
Los Angeles teljes neve El Pueblo de Nuestra Senora la Reina de Los Angeles de Porciuncula.
Röviden: L.A.
A magyar jelentése: „A mi úrnőnknek, az Angyalok királynőjének faluja a Porciuncula folyón”
Los Angeles metropolisz amely több kisebb város illetve sok-sok kis település összekapcsolásával jött létre, még igazi központi része sem található. Az elővárosaival együtt, (Pasadena, Ontario, Fontana, San Bernardino, Moreno Valley stb.) közel 15 millió lakosa van.
Állam rövidítése / Postal code: Calif. / CA
Kormányzó: Jerry Brown, D (a január 2015)
Szenátorok: Barbara Boxer , D (a január 2017), Dianne Feinstein , D (a január 2019)
| virág | arany mák (1903) |
| fa | California Redwoods ( Sequoia sempervirens és Sequoiadendron giganteum) (1937, 1953) |
| madár | Californiai völgy fürj (1931) |
| állat | Californiai grizzly medve (1953) |
| hal | Californiai Golden pisztráng (1947) |
| színek | kék és arany (1951) |
| dal | “Szeretlek, California” (1951) |
Arnold Schwarzenegger
California híres kormányzója volt, Arnold Schwarzenegger. 2003-ban a Republikánus Párt képviselőjeként nyerte el a kormányzói posztot és 2011-ben lemondásáig volt kormányzó. 2007-től kezdte el sürgetni a globális felmelegedés elleni küzdelmet. Kormányzósága alatt megkeserítette az életét a korrupciós ügyek, börtön lázadások, drasztikus vízhiány és az elektromos hálózat összeomlása miatt keletkezett áramszünetek. 2011-ben lemondott posztjáról, mivel 28 milliárdos hiányt halmozott fel. Lemondásakor így nyilatkozott:
„Hibáztam, hogy be akartam tartani a választási ígéreteimet, ahelyett, hogy szembeszálltam volna a választóimmal, és megszorításokat vezettem volna be”
Schwarzeneggernek sikerült hét év alatt megtripláznia California adósságát, az első hónapokban már 15 milliárdos hitelt szavaztatott meg. 2011 év végén javasolt egy 9,9 milliárdos megszorító csomagot a pénzügyi szükséghelyzet megoldására, de ennek megvalósítása már utódjának a gondjai közé került.
Nemzeti erdők: 18
Állami parkok és strandok: 278
Lakosság: kaliforniai
2010 helyi lakosság: 37 253 956
2010-es népszámlálás rezidens populáció:37 253 956.
Férfi: 18 517 830,
Nő: 18 736 126.
Fehér: 21 453 934 (57,6%),
Fekete: 2 299 072 (6,2%),
Amerikai indián: 362 801 (1,0%),
Ázsiai: 4 861 007 ( 13,0%),
Egyéb: 6 317 372,
2.010 népesség 18 év fölött: 27 958 916,
65 éves és idősebb: 4 246 514,
Átlagéletkor: 35.2.
Egyéb látványosság:
Yosemite Nemzeti Park
Egyesült Államok második nemzeti parkja. 1890. október 1-jén alapították. A 3081 km² területű park a Sierra Nevada hegy vonulatának nyugati lejtőin fekszik. A yosemite indián eredetű szó, s medve a jelentése. Legismertebb része a Merced folyó völgye, amely a földtörténeti őskorban hatalmas gleccsertó volt, amit aztán az évezredek során a folyó hordaléka feltöltött. Az így kialakult Yosemite-völgyet – amely 13 km hosszú és 1,5 km széles – Abraham Lincoln már 1864-ben védetté nyilvánította, elsőként az Államokban. A széles, U alakú völgyet meredek, néhol 900 méter magas gránitfalak övezik. A gleccservizek alakította gránittömbök olykor különleges formákat mutatnak. Ilyen a Half Dome, a félkupola, amelynek a völgy felőli oldala függőleges, míg a másik egy gigantikus kupolához hasonlít. Egyébként a nemzeti park ismert jelképe is egy hatalmas gránitszikla, az ezer méternél is magasabb El Capitan. A hegyi patakok szebbnél szebb vízeséseket létrehozva érkeznek le a Yosemite-völgybe.
Yosemite Nemzeti Park vízesés
A leghíresebb közülük az El Capitan közelében megcsodálható Yosemite-vízesés, amely 739 méter magasból zúdul alá, s ezzel nyolcadik földünk örök toplistáján. A nemzeti park növényvilágának legnagyobb értéke a hegyi mamutfenyő, amelyek életkorát a szerényen becslők is évszázadokban mérik. Érdekesség, hogy – a mamutfenyők szaporodását elősegítendő – az ottani erdészek időről időre mesterséges „erdőtüzeket” okoznak, azaz felgyújtják az avart, hogy a fenyőtobozok szétrepedjenek és kicsírázzanak.
mamutfenyő
A mamutfenyőkön kívül honos még errefelé a sárga fenyő, a festőtölgy és a tömjéncédrus, s a magasabban fekvő fennsíkokon üde hegyi rétek váltogatják egymást. A névadó grizzlyk, sőt a farkasok is már a 19. században kalandtúrára indultak e területről, ám a park állatvilága ennek ellenére gazdag. A medvék családját a baribálok képviselik, melyek szorgos rokonaikkal, a mosómedvékkel együtt lelkes eltüntetői a turisták által felkínált, vagy éppenséggel ott felejtett mindennemű ennivalónak. Velük együtt háborítatlanul élnek itt a sierrai vörös rókák, a pumák, s könnyen lencsevégre kaphatók a fenyőmagok után kutató mókusok.
Hollywood
Hollywood Los Angeles városrésze, Kalifornia államban, az Amerikai Egyesült Államokban található. Az egész világon az amerikai filmipar központjaként ismerik.
Wilcoxné asszonynak köszönheti nevét, aki 1886-ban telepedett le családjával California ezen a területén, hogy nyugdíjas éveit az itt megvásárolt hatalmas tanyán töltsék. 1891-től földjüket elkezdték kiparcellázni és eladni. 1903-ban az egyre terebélyesedő közösségből létrejött a ranch eredeti nevéről Hollywoodlandnek nevezett kis falu. 1910-ben csatlakozott Los Angeles városához a csatornarendszer kihasználása miatt.
Los Angeles közelében egy messzire világító felirat hirdeti az amerikai filmipar fővárosát, Hollywoodot. Kialakulásának helye egyáltalán nem véletlen. Táji háttere, épített környezete a világ minden álmának, kitalált történetének megfelelő helyszínt ad. Volt és van itt minden: a svájci Alpokra hasonlító hegyek, szaharai sivatag, angliai rét, trópusi dzsungel. Hatalmas díszletvárosában pedig felépítették az amerikai kisvárost, az angliai kiskocsmát, a bajorországi teret, a párizsi bisztrót, az olasz pizzériát – akár egy háztömbön belül. A film-, tévé-,hang- és technikai stúdiók szervezetten látogathatók is. A nyitott trolikkal érkezőket végigvezetik ezeken – és beavatják a régebbi és jelenlegi felvételek rejtelmeibe. Trükkfelvételek segítségével láthatják kedvenc sorozatuk főszereplőit. Átélhetik az összes lavinát, vízözönt, vagy űrhajós inváziót, amit valaha is láthattak a mozikban. A filmes helyszín azonban ma már főleg mást jelent Hollywoodban. Például, a Titanic katasztrófáját felidéző film tomboló, pusztító, félelmetes tengeri viharát számítógépen szimulálták.
Golden Gate híd
-
A Golden Gate híd az Amerikai Egyesült Államok második leghosszabb függőhídja, amely a Csendes-óceánt és a San Franciscó-i öblöt elválasztó szorost íveli át. A San Francisco-félsziget északi csúcsán elterülő San Franciscót köti össze Marin megyével.Teljes hossz: 2 737 mMagasság: 227 mÉpítés kezdete: 1933Magasság: 67 mCím: Golden Gate Bridge, San Francisco, CA 94129
Sequoia National Park
1890. szeptember 25. jött létre. A park 404,063 hektáros.
hatalmas hegyek, zord dombok, mély kanyonok, hatalmas barlangok.
Point Reyes Nemzeti tengerpart:
Point Reyes Nemzeti tengerpart
Point Reyes National Seashore félszigeten, amely egy érdekes, háromszög alakú védett nemzeti park, ahol tehenek legelésznek békésen, amerre csak a szem ellát. A félszigetet először farmerok lakták be, és az innen származó vaj állítólag világhíres volt.
Point Reyes Nemzeti tengerpart: Vílágítótorony
Márciusban a világítótorony kilátójából szürke bálnák tucatját lehet megfigyelni szabad szemmel is.
Elefántfókák
Az elefántfókák innen Korea és Japán partjáig is eljutnak, de minden évben ugyan arra a helyre mennek vissza utódnemzés céljából.
Több napot is el lehet túrázással és a természet megfigyelésével tölteni tölteni Point Reyes területén.
Californiai indiánok
A tengerparton az év nagy részében foghattak halat. A csumasok amellett, hogy a homokról összeszedték a kagylót, még tonhalra,lepényhalra és sok egyéb halra is halásztak. Hatalmas deszkahajóikon bálnára, fókára, északi elefántfókára, delfinre és tengeri vidrára vadászva járták a tengert. A szárazföld belseje hemzsegett a szarvastól, nyúltól és más apróvadtól, a föld pedig kimeríthetetlen bőségben ontotta az élelemként és gyógyszerként hasznosítható vadnövényeket. Az őszi makkbegyűjtés létfontosságúnak számított, mert ez adta a mindennapi kenyeret: ha a makkot összezúzzák, és a vizet többször cserélve átmossák, akkor ehető lisztet ad, amit főzve kásaként, sütve pedig kovásztalan kenyérként lehet elkészíteni.
A Baja Californiától északra élő luiszenyók egy helyen is könnyen begyűjtötték a föld és a víz javait, de az évszakok váltakozása a legtöbb kaliforniai számára hosszabb utazással járt a tengerhez, majd vissza a szárazföld belseje felé.
Az élelmiszerforrások annyira időhöz és térhez kötődtek, hogy a vadászó-gyűjtögető életmód szabályosabb ritmust követett, mint a letelepedett földműveseké, vagy az északi és keleti síkságok és erdőségek gyűjtögetőié. Egy-egy csoport vörösfenyő (Larix) kéregből készíthetett magának ideiglenesen tipi szállást. Mikor felkerekedtek a szárazföld belseje felé, magukkal vihették a több családnak is otthont adó, póznakeretes és zsúptetős téli szállásokhoz, sőt még a közösségi alkalmak szertartási kunyhójához szükséges összes építőanyagot is.
Az erőforrásokban különösen gazdag területek fölött bizonyos fokú együttes ellenőrzést gyakoroltak. A csumasok például felosztották a vadászterületeket, míg más csoportok kezében vadnövényben, vadak élőhelyeiben és halban gazdag területek voltak. Bizonyos helyeken néhány nagycsalád egyesült nagyobb egységekké, melyek mindegyike elhatárolt területtel, központi faluval és főnökökkel rendelkezett.
Ilyen bőség mellett kiterjedt kereskedelem folyt. A hupák makkot és egyéb belföldi élelmiszereket cseréltek a jurokokkal tengeri növényekre, szárított halra és vörösfenyőből vájt csónakokra. A kaliforniaiak a kereskedelemben pénzt, például Dentalia kagylókat is használtak a hatalom és a tekintély szimbólumaként és sírmellékletként.
A californiai indiánok kiváló kosárfonók voltak. A pomo nők és férfiak egyaránt fonták az olykor még tollakkal és kagylókkal is kiegészített, színes geometriai mintákkal díszített kosarakat, edényeket, kalapokat és egyéb használati tárgyakat.
Éghajlat
A Csendes-óceán partja, Monterey County
California területén többféle éghajlati zóna is megtalálható. A csendes-óceáni partvidék éghajlata kellemes, mediterrán. Itt a természetes növényzetet az örökzöld kemény lombú erdők alkotják. A mediterrán zónában a tél enyhe és csapadékos, a nyár meleg és száraz. A csendes-óceáni partvidéken a nyári hőmérséklet többé-kevésbé változatlan, a téli hőmérséklet azonban a Californiai-áramlás hatásaitól hűvösebb. Los Angelesben az enyhe és csapadékos tél mellett a száraz nyári időszak átlaghőmérséklete 25-30 °C. San Franciscóban is az enyhe tél jellemző, a nyári hőmérséklet azonban mindössze 20 °C körüli.
California északi részére már az óceáni éghajlatnak is jelentős hatása van. Az átlaghőmérséklet hasonló a partvidéki területekéhez, a csapadékmennyiség viszont nagyobb. Ezen a területen főként lombhullató erdők helyezkednek el, de megtalálhatók a mérsékelt övezeti esőerdők is.
California déli részeit nagy kiterjedésű sivatagok és félsivatagok alkotják, ahol csak a szárazságtűrő növények képesek alkalmazkodni az éghajlathoz. Ezen a területen télen a hőmérséklet 15-20 °C körüli, nyáron a nappali hőmérséklet 40 °C feletti. Észak-Amerikában ezen a területen mértek 57 °C-ot, a legmelegebb hőmérsékletet a Death Valley-ben (Halál-völgy). Nyári időszakban csapadék nincs, téli időszakban 3-4 évente fordul elő, hogy kisebb csapadék érkezik a Csendes-óceán felől. Ilyenkor a sivatag egyszerűen hihetetlen módon kivirágzik. De ez csak néhány napig tart, mert a vadvirágok nem kapnak táplálékot a száraz talajból, így hamar elpusztulnak. Ezután a félsivatagi részeken magukra maradnak a szárazságtűrő növények, a sivatagokat pedig visszahódítják a vándorló homokdűnék.
Források:
wikipedia.org
A szerkesztő ajánlja, olvasd el te is:
Reméljük tudtunk segíteni.
Kellemes napot!
fk-tudas.hu szerkesztősége
