esettanulmány

A kérdőívek, tesztek, kísérletek mellett a társadalomtudományok egyik kutatási módszere az esettanulmány, mellyel egy meghatározott esettel kapcsolatosan mélységi és hosszirányú vizsgálatot végezhetünk. Elsősorban elmélete(ke)t igazolunk vele. A kutató a vizsgált esetről teljesebb képet kaphat, hiszen a gyűjtött adatokat rendszerszerűen vizsgálja, elemzi és rögzíti.

Tartalomjegyzék:

Története
Jellemzői
Felépítése
Megírásával kapcsolatos tanácsok
Kapcsolódó linkek

Az esettanulmány története

Anselm Strauss

Az esettanulmányt az angol nyelvben a case study kifejezés jelöli. Ezt az Oxford szótár 1934-re vezeti vissza, elsőként az orvostudományban használták. Anselm Strauss és Barney Glaser szociológusok fejlesztették tovább, és 1967-ben mutatták be a módszert Grounded Theory néven, mely már lehetővé tette az új elméletek alátámasztását a társadalomtudományok területén.

Az utóbbi évtizedekben vált igen népszerű módszerré, leginkább az oktatás, azon belül is az osztályozás és értékelés terén (legjelentősebb tudósai Jan Nespor és Robert Stake).

Az esettanulmány jellemzői

Az esettanulmány általánosító vagy vizsgáló hipotézis lehet.

Az eset kiválasztása során a kutatók választhatnak olyan mintákat, melyek a nyerhető információra összpontosulnak, valamint véletlenszerű mintavétellel is dolgozhatnak.

A szokásostól eltérő, különös esetek több információt tartalmazhatnak, mint a tipikus és általános jellegűek. Ennek oka, hogy az előbb említett esetek több közreműködőt és alapvető mechanizmust igényelnek.

Minden irányból járjuk körbe az esettanulmány témáját!

Az információra összpontosító eseteknek három fajtája van, a kritikus esetek, a különleges, tipikustól eltérő, valamint a paradigmatikus esetek.

Egy folyamatról, helyzetről, akcióról egy rendszerezett leírást, dokumentációt, elemzést készítünk. A cél az, hogy a kutató eltávolodjon az adott témától, arra mintegy kívülállóként tekintsen, minden irányból járja körbe, s megoldást találjon rá.

Az esettanulmány felépítése

Az esettanulmány receptje: probléma, megoldás, eredmények!

– Bevezető. Az írást kezdjük bemutatkozással, elsősorban szakmai munkánkra helyezve a hangsúlyt.

– A konkrét eset leírása. Hogyan kerültünk kapcsolatba az adott témával, annak szereplőivel? A téma jelentősége, a vizsgálat indokoltsága.

– Adatok leírása. Az adott probléma pontos körülírása, a jelenlegi helyzet megfogalmazása. Elsősorban azokat az adatokat írjuk le, amelyek az adott történettel szorosan összefüggnek, hogy az olvasó számára világosan érthető legyen. Az irodalmi előzmények áttekintése, a vizsgálati eljárások ismertetése, hipotézisek felállítása.

– A munka folyamatának bemutatása.

– Eredmények, összefoglalás, következtetések.

– Irodalom.

Hogyan készítsünk esettanulmányt?

Hogyan kell esettanulmányt írni?

Esettanulmány minta

Az esettanulmány megírásával kapcsolatos tanácsok

Az esettanulmányban a lényeg, hogy maga az üzenet érvényesüljön!

– Mindig szem előtt kell tartanunk azt, hogy kinek írunk, hiszen ehhez kell igazítanunk a hangnemet, a szakmai szempontok részletezését, az egyes események jelentőségét, stb.

– Törekednünk kell a tárgyilagosságra, de ugyanakkor a személyesség is fontos (például hogyan kerültünk kapcsolatba az adott témával, mi motivált minket, mit várunk a munkától, stb.).

– A kutatás tények és élmények elegye kell, hogy legyen. Ezeket rendezzük, dolgozzuk fel, de nem kell a legapróbb részletekig leírni mindent, hiszen az a munkát érdektelenné teheti. A lényeg, hogy maga az üzenet érvényesüljön.

– Amennyiben a kutatást a nyilvánosságnak szánjuk, az abban résztvevők beleegyezését kell kérnünk a megjelentetéshez. Változtassuk meg a neveket, helyszíneket, időpontokat abban az esetben, ha a résztvevők nem járulnak hozzá az esettanulmány nyilvánosságra hozatalához.