A földrajz, azaz geográfia a Föld felszínének egészével, vagyis a bioszférával foglalkozó tudomány. Idetartozik a litoszféra (szilárd földkéreg), az atmoszféra (a Földet körülvevő levegőburok) és a hidroszféra (a vízburok). Két főágra bontható, úgymint természetföldrajz és társadalomföldrajz.
A természetföldrajz
A természetföldrajzot további részekre bonthatjuk, hiszen a földrajznak ez az ága a Föld kifejlődésétől a szerkezetén át a törvényszerűségeiig kutatja a Föld titkait.
A geomorfológia kutatja a földfelszín domborzatát, felszínformáit, de foglalkozik a víz alatti domborzattal is. Ez a tudományág foglalkozik egyébként a Naprendszer bolygóinak felszínével is.(planetomorfológia).
A biogeográfia Alexander von Humbolt nevéhez fűződik, aki néhány társával együtt 1805-ben kutatásai révén megalapozta az ökológiai növényföldrajzot (felismerve a növényzet és a klíma közti összefüggéseket.) A tudomány állatokat rendszerező ága csak később, 1835-ben kezdett kibontakozni, amikor is William Swanson megírta első áttekintését a Föld állatairól.Egészen eddig csak mintegy 200 fajt tartottak számon. Az első máig érvényes állatföldrajzi felosztást azonban a W.L.Sclater 1858-ban készítette. Ez a tanulmány az alapja a mai kutatásoknak is.
A pedológia a Föld talajával foglalkozó tudományág. Vizsgálja a talaj összetételét, ásványi anyag tartalmát, szerkezetét.
A hidrogeográfia pedig a Föld vizeit, vagyis a folyók, tavak, patakok és egyéb vizek földfelszíni viselkedését tanulmányozza.
A társadalomföldrajz
A társadalomföldrajz a természetföldrajzhoz hasonlóan, összetett tudományág. Kutatja a népességgel, társadalmakkal kapcsolatos természeti jelenségeket, a társadalom folyamatainak térbeli megjelenéseit, ebből következik, hogy a gazdaságföldrajz, a népességföldrajz és a településföldrajz is a kutatások része.
A gazdaságföldrajz a társadalmi és gazdasági folyamatok változásait elemzi. Összefüggéseket keres az egyes földrajzi helyek és az ottani társadalmak gazdasági változásaiban, szokásaiban.Leegyszerűsítve, nem csak azt nézi, hogy mi hol van, hanem azt is vizsgálja, hogy mi hol történik, milyen folyamatok, változások, milyen formában jelennek meg az adott térségben.
A népességföldrajz, ahogy az a nevéből is sejthető, a népesség alakulásával, változásaival foglalkozik. Vizsgálatai kiterjednek a földrajzi elhelyezkedés tükrében kialakult életkori, foglalkozási, nemzetiségi, vallási, nyelvi összetételére, a térbeli és időbeli változásokra. Szorosan hozzátartozik a Demográfia tudománya, amely az adott területen, adott időben élő emberek összességét tekintve vizsgálja a szerkezeti sajátosságokat, a lélekszámot, valamint ezek változásait.
A településföldrajz magukkal a településekkel foglalkozó ága a társadalomföldrajznak. Kiterjed a települések lakó és gazdasági épületeire, valamint más, a településhez tartozó építményekre, mint pl. a hidak, utak, közterek.
Mendöl Tibor így határozta meg a település fogalmát: „A település egy embercsoport lakó-és munkahelyének térbeli egysége.”
A településföldrajz a településeket 4 szempont alapján csoportosítja.
– Lakóépületek száma alapján,
– Hasznosítás módja alapján,
-A településhálózatban betöltött szerepe alapján,
– A település mérete alapján(népességszám alapján).
Linkek:
Földrajztanítás interaktív táblán
Topográfia
A topográfia az egyik olyan ága a földrajznak, amelyet szinte mindenki használ. A térképek segítik a tájékozódást a hegy és vízrajz, a közlekedés(utak, vasutak), települések elhelyezkedése, egymástól való távolsága és mérete , szóval a Föld felszínen való eligazodás tekintetében.
Szerelmes földrajz
A Szerelmes földrajz egy ismeretterjesztő sorozat a Duna TV csatornáján.
A sorozat hazánk szépségét mutatja be.
A műsor elnyerte a Bartók Béla emlékdíjat .
Íme, néhány videó, ízelítőül a műsorból:
Kiss Tibi: Balaton, Badacsony.
Cseh Tamés: Bakonybél
Földrajz –játékok
A kvízjátékokban igen népszerűek a földrajzi témák. Az alábbi linkre kattintva kipróbálható az ember földrajz tudása:
Csillagászati földrajz
A csillagászati földrajz a Világegyetem „földrajza” a Földről nézve.
A Világegyetem a természeti lények és folyamatok összessége.
A Kozmosz( görög, jelentése: rendezett világ) és az Univerzum,azaz a világmindenség kutatásával, feltérképezésével foglalkozó tudományág.
A Világegyetem méretéről nem tudunk pontos adatokat. Lehet, hogy véges, lehet, hogy végtelen. Mivel soha, semmilyen kutatás nem jutott el a „végéig”, jelenleg végtelennek definiálják.
Monumentális méretei miatt a Világegyetemben egy speciális mérőszámot, a fényévet használják.
1 csillagászati egység (jele: CSE): A Nap – Föld közepes távolsága, azaz 149,6 millió km.
1 fényév: A fény légritka térben, egy év alatt megtett útja,(300 000 km/s sebességgel) azaz 9,5 billió km.
A Világegyetem becsült sugár mérete ennek alapján kb. 15-20 milliárd fényév .
linkek:
Remélem, tudtunk segíteni.
Szép napot kíván:
A FK-Tudás csapata
www.fk-tudas.hu
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
a csillagászat cuki 🙂