A lehetetlen egy 2012-es katasztrófafilm, ami a 2004-es nagy thaiföldi szökőár eseményeit dolgozza fel igaz történet alapján.
A lehetetlen
(The Impossible)
spanyol-amerikai filmdráma, 114 perc, 2012 (12)
rendező: Juan Antonio Bayona
forgatókönyvíró: Sergio G. Sánchez
szereplők: Ewan McGregor, Naomi Watts, Tom Holland
díjak, jelölések:
Golden Globe-díj (2013) – Legjobb színésznő – drámai kategória jelölés: Naomi Watts
Oscar-díj (2013) – Legjobb női alakítás jelölés: Naomi Watts
port.hu értékelés: 8,1
imdb.com értékelése: 7,6
Maria, Henry és három gyerekük Thaiföldre repülnek, hogy a karácsonyt egy trópusi üdülőben töltsék. Az idillikus vakációba azonban belerondít egy természeti katasztrófa. A 2004-es nagy szökőár sokakat elszakított szeretteiktől.
A lehetetlen az a film, amiben a nézőt egymás után érik a sokkhatások. A már-már undorító határát súroló naturalista jelenek láttán elborzadunk. A terjengős, érzelgős jeleneteknél pedig alig akarjuk elhinni, hogy ezeknek komolyan egy katasztrófafilm a háttere. A befogadó közel két órás érzelmi hullámvasútra van kényszerítve. A színészek játéka hiteltelen és erőltetett, a szájukba adott párbeszédek pedig üresek és giccsesek. A be-bemozduló kameramozgások egy idő után inkább váltak idegesítővé, minthogy a realitásérzetet növeljék, ami az eredeti funkciójuk lett volna. A sminkelés azonban ezzel szemben abszolút valósághűre sikeredett, a sminkesek még a legapróbb részletekre (mint például bevérzett szem, nyílt sebek, kékülő arc) is odafigyeltek. A hangeffektekkel kapcsolatban kettős érzéseim vannak: egyrészről jó megoldásnak tartom, hogy a katasztrófa bekövetkezésekor nem használtak semmilyen aláfestő zenét, csupán a víz morajlását lehetett hallani; másrészről meg a film további részében nem ismerték a mérsékletességet. Számomra a legbosszantóbb az volt, hogy bár a film elején ki van írva, hogy igaz történet alapján, bennem mégis végig az érzés volt, hogy nem, nem lehet, ennyi véletlen nincsen.
Előzetes:
Linkek:
Hauschel Tamás: Katasztrófafilm vérrel, ésszel és szívvel – A lehetetlen-kritika
LechooEdy: A lehetetlen – Olvasói kritika
Lippije: A LEHETETLEN – THE IMPOSSIBLE
Kovács Bea: Egy szökőár margójára
Hungler Tímea: Azért a víz az úr
Reméljük, felkeltettük érdeklődését a film iránt.
Kellemes napot!
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
Szomorú de egyben csodás film is! A katasztrófa után egy kis “happy end” a család egymásra találása 🙂
én nem bírtam végig nézni…vagy túl sok nyál volt, vagy túl sok vér, vagy a kettő keveréke, a véres nyál. 😀
szerintem, ha csak naturalistán tolják végig, jobban fogyasztható lett volna, mint így, a kettő keveréke. 🙂
Egy idő után kialakult volna úgyis a közönyösség, nem tudsz sokkolódni másfél órán keresztül.
így meg Soma biztos azon sokkolódott, hogy mennyire ‘amerikaira’ vették a figurát a drámai jeleneteknél. 😉