A Mellékhatások Steven Soderbergh, a Traffic és az Ocean’s-filmek rendezőjének legújabb filmje. A thriller főszerepében Jude Law és Rooney Mara látható.
Mellékhatások
(Side Effects)
amerikai thriller, 106 perc, 2013 (16)
rendező: Steven Soderbergh
forgatókönyvíró: Scott Z. Burns
szereplők: Rooney Mara, Jude Law, Channing Tatum, Catherine Zeta-Jones, Mamie Gummer
díjak, jelölések: Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (2013) – Arany Medve jelölés: Steven Soderbergh
port.hu értékelés: 7,7
imdb.com értékelése: 7,1
Martin (Channing Tatum) négy év után szabadul a börtönből. Felesége, Emily (Rooney Mara) depresszióra hajlamos, és az életében bekövetkezett változások egyre inkább az öngyilkosság felé sodorják. Első kísérlete után ismerkedik meg Jonathan Banks pszichiáterrel. Innentől már csak annyit mondhatok, hogy egy zavarodott nő játékszerévé válni hálátlan szerep.
Steven Soderbergh számomra a Mellékhatásokkal is bizonyította, hogy remek rendező. A sok, eltérő műfajfilmje után a thrillert is tökéletesen hozta, annak minden tipikus jellemzőjével együtt. Már a film első percétől nyomasztani kezdi a nézőt az a szorongató érzés, ami a thrillerek egyik legtipikusabb jegye. A képi világ, a hang, az árnyalás és a vágás már az elejétől kezdve olyan hangulatot teremt, ami meghatározza a film egészét. A 30. perctől a pszichothriller krimibe vált, de ez a film harmóniáját egy pillanatig sem bolygatja meg. A karakterek is hordoznak magukban nem is kevés feszültséget, ami a személyiségük sokrétűségéből adódik. Rooney Maranak nem lehetett könnyű dolga, amikor egyszerre kellett megformálnia egy számító és egyben depressziójában dühöngő nőt. Ugyancsak nehéz feladat elé állították Jude Lawt, aki egy sikeres pszichiáterből egy mindenre elszánt nyomozó válik a film végére. A színészi játékra tehát egy rossz szavunk sem lehet. A fordulatok száma és milyensége is számomra még elfogadható keretek között mozgott, eltekintve néhány logikai (vagy annak tűnő) hibától, mint például a nő merő véletlenségből összefut a pszichiáterével közvetlenül az öngyilkossága után egy étteremben. Én úgy gondolom, hogy annak a nézőnek, aki bátran rá meri magát hagyni a filmre, és nem feltétlen keres mindenben összefüggést, nem akarja egyből megfejteni a filmet, hanem hagyja, hogy az alkotók játszanak vele, egy remek moziélményben lehet része.
Előzetes:
Linkek:
Bujdosó Bori: Rooney Marát megrontották
Bányász Attila: Kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét
TomPowell: Mellékhatások – Kritika
Molnár Kata Orsolya: Erős közepes – Mellékhatások
Szabó R. Ádám: Nyugodtan fogyasztható
Reméljük, felkeltettük érdeklődését a film iránt.
Kellemes napot!
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
Nagyon jó leírás. A film elejét már láttam, kicsit vontatottnak tűnt, de a második felére kíváncsivá tett.
Nekem meg épphogy az első fele tetszett, plusz a képi megoldások. A második felét túlagyaltam, így nem is vitt magával a film.
Köszönöm. Szerintem mindenképp érdemes megnézni.
Ha egy-két logikai hibától eltekintünk, akkor egész jónak mondható ez a film.