Március 15. nagyon fontos napja a magyar történelemnek. Ekkor tört ki a forradalom Magyarországon 1848. március 15-én abban a reményben, hogy megváltozik népünk sorsa. Később a forradalom szabadságharccá vált, amelyet eltiportak a külföldről behívott katonák. Ez a szócikk Március 15. eseményeit próbálja meg feleleveníteni.
Tartalomjegyzék
Március 15. előzményei
A Március 15. előtti események egyenesen vezettek a forradalom kitöréséig. Az 1825-1848-ig tartó reformkor előkészítette az eseményeket. Az 1840-es rendi országgyűlés látszólagos békét hozott. A feudalizmus pártiak és a polgári átalakulás hívei továbbra sem tudtak megegyezni, látszólagos volt a béke.
1847-ben V. Ferdinánd és Kossuth Lajos vezette ellenzék nem oldott meg semmit. A sérelmeket újra tárgyalták, Kossuth nagyszerűen taktikázott. Joseph Andrew Blackwell, bécsi angol nagykövet pozsonyi megbízottja szerint ekkor már nem sok hiányzott az osztrák birodalom felbomlásához.
Európában is nagy változások mentek végbe:
Január 27-én Palermóban kitört a forradalom, február 22-én Párizsban következett be ugyanez, majd ezután több európai fővárosban a tettek mezejére léptek a szabadságot és jogokat követelő emberek. Március 1-jén Pozsonyban elterjedt a hír a párizsi eseményekről. Ezért Kossuth Lajos március 3-án az ellenzék nevében történelmi indítványt tett, melyben a jobbágy felszabadítás, önálló magyar kormány, alkotmány és polgári reformok szerepeltek.
Kossuth beszéde
Kossuth beszédét kinyomtatták német nyelven is, így Bécsben március 13-án kitört a forradalom. A bécsi forradalom hírére Pesten március 14-én a Pilvax kávéházban összegyűlt márciusi ifjak kimondták, hogy másnap tüntetni fognak a céljaik megvalósítása érdekében (eredetileg március 19-re terveztek egy nagygyűlést és aláírás-gyűjtést Rákos mezején, hogy követeléseiknek nyomatékot adjanak).
A forradalom kitörése
Forradalmi tömeg
Március 15-én reggel kb. húszezer ember ment ki Pest utcáira. Esett az eső. A helytartótanács elfogadta a tömeg követeléseit. Nem volt harc, nem volt emberáldozat. Mindez annak köszönhető, hogy Pest az ország politikai központja lett. Itt tanult sok száz egyetemista, sok nemes és polgár kívánta, hogy legyen vége a Habsburg függésnek. Ebben segítettek írók, újságírók, színészek, festők, értelmiségiek.
De nézzük sorban az eseményeket:
Pilvax
Reggel a Pilvax kávéházból indult az ifjak csoportja, majd találkozott az orvostan- hallgatókkal, a mérnöknek tanulókkal, valamint a jogászokkal. Később elmentek a Landerer-Heckenast nyomdához, ahol a nép nevében lefoglaltak egy nyomdagépet és kinyomtatták a 12 pontot, valamint a Nemzeti dalt.
Nemzeti Múzeumnál
Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd elvonultak a Városházához. A Tanács tagjai csatlakoztak a követelésekhez, majd az ujjongó tömeg Budára vonult. A Helytartótanács is elfogadta a 12 pont követeléseit, s Táncsics Mihályt, a jobbágy felszabadításért küzdő, röpiratokat író írót kiszabadította. Eltörölték a cenzúrát. Este a Nemzeti Színházban előadták a Bánk bánt, amelyet Katona József sajnos már nem érhetett meg. Nemcsak a magyarok, de a nemzetiségiek is örültek a forradalom hírének.
Jókai Mór az Életképekben írt egy cikket “Forradalom vér nélkül” címen a nap eseményeiről:
“A mennydörgés azt mondja: Le térdeidre, ember, az Isten beszél. A nép szava is megdördűlt és mondá: Föl térdeidről, rabszolga, a nép beszél! Tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava először megszólalt. Március 15-e az, írjátok föl szíveitekbe és el ne felejtsétek. A magyar nemzet szabadsága e naptól kezdődik. A nemzet történetében ez volt az epochalis nap. Ezentúl minden nap új dicsőséget fog számotokra hozni; a nép fölébredett, a nép követelte századok óta megtagadott jogait, minek láncait legközelebb találta.”
12 pont
A 12 pont szövege:
Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.
1. Kivánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését.
2. Felelős ministériumot Buda-Pesten.
3. Évenkinti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Urbéri viszonyok megszűntetése.
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
12. Unio.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!
Tízek Társasága
Márciusi ifjak
Petőfi Sándor szervezte meg 1846 év elején, melynek célja új lap indítása Pesti Füzetek címmel. A „romantika iskolájának” is nevezték magukat. Elhatározták, hogy egy év alatt egy lapnak sem írnak, kivéve a sajátjukba, amihez végül is nem kaptak engedélyt.
Végül az Életképekbe sikerült publikálniuk (később főszerkesztője Jókai Mór lett).
Márciusi ifjak néven részt vettek Március 15-én a forradalomban.
Tagjai:
Petőfi Sándor
Részletek Petőfi naplójából:
„Pest, március 15-én 1848.
Ma született a magyar szabadság, mert ma esett le a sajtórul a bilincs …”
„Oh szabadságunk, édes kedves ujszülött, légy hosszú életű e földön, élj addig, míg csak él egy magyar; ha nemzetünk utolsó fia meghal, borulj rá szemfedő gyanánt …”
„Pest, március 17. 1848.
Évek óta csaknem kirekesztőleges olvasmányom, reggeli és esteli imádságom, mindennapi kenyerem a francia forradalmak története, a világnak ez új evangéliuma, melyben az emberiség második megváltója, a szabadság hirdeti igéit. Minden szavát, minden betűjét szívembe véstem, és ott benn a holt betűk megelevenedtek, és az élethez jutottaknak szűk lett a hely, és tomboltak, őrjöngtek bennem!
A tűzokádó hegy közepébe kellene tollamat mártanom, hogy napjaimat, napjaim gyötrelmeit leírhassam!
Igy vártam a jövendőt, vártam azt a pillanatot, melyben szabadsági eszméim és érzelmeim, szívemnek ezen elkárhozott lelkei elhagyhatják a börtönt, kínszenvedésök helyét … vártam e pillanatot, nemcsak reméltem, de bizton hittem, hogy el fog jőni. Tanúbizonyságom erre a költemények, melyeket több mint egy év óta írtam. Nem okoskodás után, de azon prófétai ihletből vagy ha úgy tetszik, nevezzük állati ösztönnek mely a költőben van, világosan láttam, hogy Európa naponként közeledik egy nagyszerű erőszakos megrázkódáshoz. Ezt többször leírtam, még többeknek elmondtam. Senki nem hitte jövendölésemet, sokan kinevettek érte, …”
Petőfi politikai jövendölést tartalmazó verseiben a nemzeti és a világszabadság eljövetelét várja 1846-tól.
A következő verseket érdemes megemlíteni ebben a témában:
Egy gondolat bánt engemet… (1846. december)
A XIX. század költői (1847. január)
Az itélet (1847. április?)
Világosságot! (1847.)
Nemzeti dal (1848. március)
Dicsőséges nagyurak… (1848. március?)
Az apostol (1848.)
„Ez hát a nép, amelyet én imádok,
Amelyért élek s halni akarok!
…
Majd nem lesz ilyen; még most gyermek ő, kit
El lehet könnyen bolondítani,
Majd meg fog érni, férfi lesz belőle,
S éppen mert gyermek, gyámolítni kell.”
(13. fejezet)
1848. március 15-én a forradalmi ifjúság vezetője, szónok, a tizenkét pont szerkesztője. Petőfi szerkesztőtársa az Életképek című folyóiratban. Március 15-én este ismerkedik meg Laborfalvy Róza színésznővel, akivel összeházasodnak.
A “tizek” és a pesti közbátorsági választmány tagja, 1848-ban kormánykiküldött majd nemzetőr, huszárkapitány, majd bujdosó. Céljai: nemzeti iparosodás, a nemesség is dolgozzon.
Kik voltak még a márciusi ifjak, akik lelkesedésükkel magukkal ragadták az ifjúságot, a nép fiait?
Bozzai Pál költő, a márciusi ifjak egyike. Jogász, ügyvéd volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején önkéntesként harcolt.
Irinyi József
Író, országgyűlési képviselő 1848-ban Ügyvédnek tanult, de később író lett. Szerkesztette az Athenaeum folyóiratot.
Nyári Albert (történész)
A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Jogásznak tanul, majd az 1848-as forradalom idején a márciusi ifjak tagja lesz, segít a 12 pont megírásában. Honvédként harcol, majd fogságba esik. A világosi fegyverletétel után Olaszországba menekül. 1867-ben hazatért, majd címertani kutatásokat végzett.
Forrás: Ágai Adolf, Bozzai Pál, mek.niif, kislexikon, enciklopedia.fazekas, Nyáry Albert (történész),
Nemzet születik (Új képes magyar történelem sorozat), Helikon Kiadó, 1997.
Lázár István: Képes magyar történelem, Magyar Könyvklub, 1993.
A forradalom jelképe, a kokárda
Forradalmi jelképek
A magyar zászló piros, fehér, zöld színeinek jelentése:
a piros az erőt,
a fehér a hűséget,
a zöld pedig a reményt jelképezi.
Ez a három színű zászló az 1848-49-es szabadságharc óta hivatalos.
A magyar kokárda színei is ezek, amelyek az egységet szimbolizálják.
A kokárda színei közül a piros a vért, a fehér a békét, a zöld pedig a hazát jelképezi.
Kokárda
A kokárda eredetileg a francia forradalom idejéből származik (1789.). A franciák kalapra tűzték, a magyarok pedig a kabátra, vagy a szív fölé. A márciusi ifjak többsége színésznőktől, Petőfi Szendrey Júliától, Jókai pedig Laborfalvy Rózától kapta.
Katona Tamás történész 2004-es előadásában hangzott el:
„… Ugye a kokárda úgy készül, hogy egy nemzeti színű szalagot meghajlítunk. Hogyha azt akarjuk, hogy kétoldalt piros-fehér-zöld jöjjön ki belőle, bizony itt a zöld kerül kívülre és a piros belülre. A kokárda mindig belülről kifelé olvasandó. De már 1848-ban a kokárdák többsége fordított volt. Kívül volt a piros, mert úgy csinosabb. Az olasz kokárda, amit mi hordunk, mert ugye az osztrák fekete-sárga kokárdát is úgy hordták, hogy a katonának a csákóján egy sárgaréz lap volt és a közepén egy fekete gomb. Fekete-sárga. Tehát így kellene kinéznie a kokárdának.”
Petőfi S.-Szendrey J., Jókai M.-Laborfalvy R.
Ennek magyarázata az, hogy úgy gondolták, Szendrey Júlia elrontotta a kokárdát, mert belül piros, kifelé haladva a fehér, majd kívül a zöld volt.
Forrás: 1848–49-es forradalom és szabadságharc, kmcssz, 1848.tlap, történelem.tlap, Kokárda
Irodalmi művek
A forradalom költői
Petőfi Sándor: Nemzeti dal
Nemzeti dal
Reményik Sándor: Három szín
A keblünkről letiltották,
Leszaggatták a három színt;
Keblünkről beljebb vándorolt:
Befogadták a szíveink.
Ameddig piros lesz a vér,
Ameddig fehér lesz a hó,
Amíg zöldel a rét füve,
Lesz jel, eszünkbe juttató:
Hogy hitünk hol van, hol hazánk,
Hogy hova, kihez tartozunk,
S kié a föld, hol elsüllyed
A koporsónk, ha meghalunk.
Hogy az életünk sivatag,
Hogy vérbemártott kép a táj,
S a testnek a letépett tag
Utána sír, utána fáj.
Ameddig piros lesz a vér,
Ameddig fehér lesz a hó,
Amíg zöldel a rét füve,
Míg lesz magyar szív, dobbanó:
A keblünkről letilthatják,
Letéphetik a három színt,
Keblünkről beljebb vándorol,
Befogadják a szíveink.
E három szín után fog szívünk
Sikoltva égni, vérzeni,
Ki mindenünnen leszaggatta.
Jöjjön és onnan tépje ki!
1919. július 14.
Juhász Gyula: Március idusára
Vannak napok, melyek nem szállnak el,
De az idők végéig megmaradnak,
Mint csillagok ragyognak boldogan
S fényt szórnak minden születő tavasznak.
Valamikor szép tüzes napok voltak,
Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak.
Ilyen nap volt az, melynek fordulója
Ibolyáit ma a szívünkbe szórja.
Ó, akkor, egykor, ifjú Jókai
És lángoló Petőfi szava zengett,
Kokárda lengett és zászló lobogott;
A költő kérdett és felelt a nemzet.
Ma nem tördel bilincset s börtönajtót
Lelkes tömeg, de munka dala harsog,
Szépség, igazság lassan megy előre,
Egy szebb, igazabb, boldogabb jövőbe.
De azért lelkünk búsan visszanéz,
És emlékezve mámoros lesz tőled,
Tűnt március nagy napja, szép tavasz,
Mely fölráztad a szunnyadó erőket,
Mely új tavaszok napját égre hoztad,
Mely új remények ibolyáját fontad.
Ó nagy nap, szép nap, légy örökre áldott,
Hozz mindig új fényt, új dalt, új virágot!
Március 15. üzenete
Március 15. nemzetünk legnagyobb ünnepe, amely összefogásra hív. A nemzeti egység napjainkban különösen fontos, hiszen a magyarság megőrzése mindenkinek alapvető feladata. Anyanyelvünk, hagyományaink, természeti, történelmi, művészeti értékeink megőrzése az utódok számára a nemzet fennmaradásának kulcsa.
Országos programok
Ünnepi műsor a Nemzeti Múzeumnál
Ha valaki szeret süteményt készíteni, ezt a receptet könnyen elkészítheti, meglepheti családját vele, mivel nem kell sütni.
A “nemzeti süti” receptje
“Nemzeti süti”
Hozzávalók:
Barna réteg:
15 dkg darált keksz
10 dkg porcukor
5 dkg Ráma
5 dkg keserűcsoki
2 evőkanál kakaópor
tejszín vagy tej
Piros és zöld réteg:
15 dkg darált keksz
10 dkg porcukor
5 dkg Ráma
tejszín vagy tej
aromák és ételfestékek
Fehér réteg:
10 dkg kókuszreszelék
8 dkg porcukor
5 dkg ráma
Elkészítéséhez a receptet itt találják.
A barna réteghez a darált kekszet, a porcukrot, a kakaóport össze kell keverni egy tálban, majd el kell morzsolni a margarinnal. Egy kevés tejszínt és 5 dkg olvasztott csokit kell hozzágyúrni. Könnyen nyújtható tészta legyen, de ne lágy.
A piros és zöld réteg ugyanígy készül, de a piros réteghez egy kevés császárkörte aromát kell keverni az íz miatt és piros ételfestékkel színezzük. A zöldhöz zöld keserűmandula aromát és zöld ételfestéket kell keverni.
A fehér réteghez a kókuszreszeléket a porcukorral, és a margarinnal gyúrjuk össze.
A tésztát – 2 sütőpapír között – kb. 8 mm vastagra nyújtjuk. A középső zöld tésztából rudat sodorunk, azt betekerjük a kókuszosba, azt a pirosba, végül a kakaósba. Minden réteg csak egyszer érje körbe az előzőt.
Fóliába csomagolva jól lehűtjük. Vékony pengéjű késsel szeletelhető. Egy-egy karikákba egy fogpiszkálóval bordákat nyomkodhatunk, így hasonló lesz a kokárdához.
Jó étvágyat hozzá!
Forrás:
csokis-csikos-keksz-magyarosan
Képforrás: megemlékezés-marcius-15-éről, márc15., wikipedia, commons.wikimedia, március-15-e, marcius-15.blog, talpra-magyar-2013-marcius, hajnifozocskezik, sgforum, a-márciusi-forradalom-költői, múlt-kor
5 kérdés, 5 válasz
1. Mikor tört ki Magyarországon a forradalom? – 1848. március 15-én.
2. Kik voltak a fő szervezői? – A márciusi ifjak, Petőfi és társai.
3. Milyen követeléseket fogalmaztak meg? – A 12 pontot, amely fentebb olvasható.
4. Milyen verset írt Petőfi erre a napra? – A Nemzeti dalt.
5. Melyek a forradalom jelképei? – A nemzeti zászló és a kokárda.
A szerkesztő ajánlja, olvasd el te is!
Reméljük, tudtunk segíteni.
További szép napot kíván az fk-tudas szerkesztősége.
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
