“Szent Márk dicsõ terén, melyet mélán tapostam,
valaha régesrég egy másik bús magyar,
méltóbb költõ mint én, és hõs mint senki mostan,
tiport hatalmasan, ki tudta mit akar!”
/Babits Mihály: Zrínyi Velencében/
A Velence név hallatára valami mesebeli, csodálatos kép jelenik meg gondolatunkban; szinte el sem hisszük, hogy e város tényleg egy lagúnában fekszik, két folyó között. Velence, vagy más néven, a Lagúna Királynője, a romantika városa.
A város évszázadokon keresztül megihlette a művészeket. A többmillió facölöppel alátámasztott, 400 híddal büszkélkedő Velence a világ egyetlen városa, mely a vízre épült. Az esztétikai vonzerőn kívül ennek legnagyobb előnye az autók hiánya, hátránya pedig, hogy a várost könnyen elöntheti a víz.
Velence szíve a tágas Szent Márk tér. Napóleon Európa legelegánsabb szalonjának nevezte, s valóban, ez a város építészeti emblémája és turistaközpontja.
A tér egyik végét a felséges Szent Márk Bazilika uralja. A tér és a templom Szent Márk evangelistáról kapta nevét, kinek földi maradványait Alexandriából hozták a városba, a 9. században. A díszes épületet a 11. században emelték. Alaprajza görög keresztet formáz. A bazilika fényűző pompáját tovább növeli a falak díszítése. Az alsó falrészleteket márványberakások ékesítik, a boltíveket és kupolákat pedig aranymozaikok. Ezért a székesegyházat Aranytemplomnak is nevezik. A kincstárban mérhetetlen értékű arany- és ezüstkincset őriznek, melyek Bizáncból származnak.
Szent Márk Bazilika
A téren haladva azonnal megragadja a tekintetet a Harangtorony is, mely az eredeti hű mása, mivel az 1902-ben leomlott. Belsejében lift visz fel 100 m magasba, ahol a város és a lagúna körpanorámája tárul szemünk elé.
A tér másik tornya az 1496-ban épült Óratorony. Óránként két bronzból készült mór gongütése jelzi az idő múlását.
A Régészeti Múzeum és a Városi Könyvtár műgyűjteménye Velence aranykorának emlékét őrzi.
Tovább haladva 2 nagy oszlopra is felfigyelhetünk a Szent Márk téren: Az egyik a szárnyas oroszlánt, Velence címerállatát, a másik Szent Teodort, a város korábbi védőszentjét mintázza.
A tér keleti oldalán helyezkedik el a Dózse Palota, mely a velencei gótika legnagyszerűbb és leglátványosabb emléke. A palota műgyűjteménye kiváló szemléltetője a városban található műremekeknek, főleg Tintoretto és Veronese munkásságából találhatunk itt gyöngyszemeket. A palota épületének folytatása a volt börtön. Az elítélt rabokat a karcsú, fedett hídon keresztül vezették celláikba. A hidat Sóhajok hídjának nevezték el, mivel ablakaiból az elítéltek még egy utolsó pillantást vethettek a szabadság világára.
Dózsa Palota
Velence főutcája, a Canal Grande mintegy 3,5 kilométeren keresztül szeli át a várost. Ezt a pompás,kanyargó vízi utat paloták szegélyezik, melyek a 13- 18. század között épültek. A bizánci, a gótikus és a reneszánsz stílus furcsa keveredését találjuk itt. Számos múzeum található itt, köztük a Gallerie dell’Accademia, ahol a velencei festészet legnagyobb gyűjteménye található. Itt időrendben sorakoznak fel Mantegna, Bellini, Giorgone, Tiziano, Tintoretto és Veronese művei.
A Canal Grande-t átszelő legnevesebb híd a Ponte di Rialto. Az egylyukú, mellvédes hídon két árkádsoron találhatunk üzleteket.
A legjobban hajóról csodálhatjuk meg a Canalt. Egyik eszköze a vízibusz, de a leghíresebb jármű,ami Velence egyik szimbóluma is, a gondola. Számtalan legenda és romantikus történet fűződik hozzá. A jármű legalább 1000 éves szerkezet, már egy 1094- es rendelet is név szerint említi. A reneszánsz korában mintegy 10000 gondola szelte Velence vízi utait. Elsősorban a vagyonos réteg számára szolgálták a városi közlekedést. Számuk mára körülbelül 600-ra zsugorodott.
gondola
Velence legtöbb turistát csábító eseménye az itt megrendezett karnevál. Az esemény hamvazószerda előtt két héttel kezdődik és hamvazószerda előtti nap ér véget. A helyiek és a turisták is jelmezbe bújnak, maszkot húznak, s felvonulások, vigasságok tömkelege várja az itt mulatozókat. A mulatság egy gipszgalamb röptetésével kezdődik, s egy szalmabábu tűzre vetésével zárul, mely a téltől és a rossztól való búcsúzást szimbolizálja,
karnevál
Képek forrása: www.pinterest.com
Források:
Hangoskönyv- Útikönyv Olaszország (2005)
Hasznos oldalak:
Velence híres szülöttei:
Gellért püspök
(980. április 23 Velence-1046. szept. 24 Buda): Magyarország első püspöke. Jómódú velencei patríciuscsaládból származott. Magyarországra 1015-ban érkezett, István király rábízta fiának, Imre hercegnek nevelését. Időnként diplomáciai kiküldetéseket is teljesített. 1023-ban, mikor Imre herceg 16 éves lett, remeteéletre szánta el magát, s Bakonybélbe vonult vissza.1030-ban István csanádi püspökké választotta, s tőle várta a tisza-duna-maros közi lakosság megtérítését.
István király 1038-as halála után aktívan részt vett a politikában. 1043-ban Aba Sámueltől megtagadta a húsvéti koronázást. 1046-ban megtámadták a Vata-féle pogánylázadás résztvevői, egy talyigán a Kelen- hegyre vitték és a mélységbe lökték. Vértanúságának helyét Szent Gellért- hegynek nevezték el, 1083- ban pedig az egyház is szentté avatta. Ereklyéit most Velencében őrzik.
Marco Polo
(1254 Velence- 1324 Velence) : Velencei kereskedő,író utazó, nevéhez köthető Kína újrafelfedezése Európa számára. Apjával és nagybátyjával 1271- ben indult el a nagy útra, el is jutott Kubiláj kán udvarába, ahol magas rendű hivatalokat töltött be, 1295- ben tért vissza szülővárosába. 1298- ban a genovaiak bebörtönözték, s az itt eltöltött egy év alatt rabtársának mondta tollba kalandjait. Szabadulása után megházasodott és haláláig átlag polgárként tengette mindennapjait.
Casanova
Giacomo Girolamo Casanova de Seignalt (1725 Velence- 1798 Csehország) velencei kalandor és író volt. Neve fogalommá vált, a mai nőcsábászokat is ezen a néven említik. Leghíresebb műve az Életem története, melyben kalandjairól ír, francia nyelven.
Alakja a filmkészítőket is megihlette, leghíresebb a Federico Fellini által 1976-ban rendezett alkotás. Legutóbb a 2005-ben készült film életéről, melyben Heath Ledger bújik a szívtipró bőrébe.
Velence a világirodalomban:
Velence szépsége, kultúrája, világa számos írónak és költőnek szolgáltatott témát a világirodalomban. Néhány művet sorolnék most fel, melyek címében szerepel a város neve.
–William Shakespeare: A velencei kalmár
Shakespeare a művet 1596- ban írta. A fordulatos történet főszereplője Antonio, a dúsgazdag velencei kereskedő, aki egy pénztelen aranyifjúba szeret bele. A mű alapjául szolgált a 2004-ben azonos címmel megjelent filmnek is.
Kritikák a drámáról:
Az angol reneszánsz és Shakespeare
–Thomas Mann: Halál Velencében
Az 1912- ben íródott novella a világirodalom egyik legszebb és legelgondolkodtatóbb alkotása. ” A Halál Velencében értette meg velem végérvényesen, hogy az irodalom feneketlen fölfordulás, a szívre mért kiheverhetetlen csapás, valami elementáris bátorság és bátorítás, és ugyanakkor mégis olyasvalami, mint a halálos betegség. ” (Kertész Imre)
A novella alapján Benjamin Britten zeneszerző egy kétfelvonásos operát írt, azonos címmel, melyet 1973-ban mutattak be.
Filmek, melyeket Velence ihletett:
–A velencei kurtizán(1999)
A történet főhősnője Veronica Falco, aki hozomány hiányában nem mehet hozzá szerelméhez, így a kurtizánok sorsa jut osztályrészéül.
Szabadlábon Velencében(1980):
Főszereplője Jean-Paul Belmondo. A film készítésének fő célja Velence nevezetességeinek rendhagyó módon történő bemutatása volt.
Velencei Nemzetközi Filmfesztivál:
A Velencei Nemzetközi Filmfesztivál minden év augusztus vége és szeptember eleje között kerül megrendezésre, a velencei biennálé keretén belül. Fődíja az Arany Oroszlán, s 2002 óta a San Marco díjat is átadják az arra érdemes alkotásnak.
Arany Oroszlán
Kép forrása:
Nemzetközi Velencei Filmfesztivál
A magyar Velence:
Fejér megyei város, a Velencei- tó északkeleti végénél található. Velence a Buda és az Adriai-tenger között húzódó fő kereskedelmi út mellett feküdt, így már a római korben jelentős településnek számított. A középkorban valószínűleg székesfehérvári épületeken dolgozó velencei mesteremberek éltek itt, valószínűleg ők nevezték el a várost Velencének. Az 1970- es évektől folyamatosan fellendülő idegenforgalom jellemzi a települést.
Velence, Fejér megye
Kép forrása:
Venezia Pizzeria Magyarország:
A tradícionális olasz konyha egyre nagyobb tért hódít Magyarországon is. Számos pizzéria nyílt hazánkban az elmúlt években. A Venezia Pizzeria nevét az olaszországi Velence ihlette. Ételeik eredeti olasz recept alapján készülnek. Itthon a következő városokban találkozhatunk Venezia Pizzériákkal:
Reméljük tudtunk segíteni.
Kellemes napot!
fk-tudas.hu szerkesztősége
Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel:
Emberfeletti munka lehetett a város alapozása,annyi cölöpöt és cölöpverőt ma biztos nem találnánk és erre az ingoványra még 100 m-es torony, ez az igazi csúcstechnika, nem az űrhajózás!