József Attila a XX. Századi magyar költészet legnagyobb alakja. 1905.április 11-én született Budapesten és 1937. december 03-án halt meg tragikus körülmények között, Balatonszárszón. Tiszteletére a születésnapján ünneplik hazánkban a Költészet napját.

Tartalomjegyzék:

A költő családja és gyermekkora

Attila, a bánat gyermeke

Költészete

Egyetemi tanulmányai

Szerelmei

Összegzés: 5 kérdés, 5 válasz

 

A költő családja és gyermekkora

 

A költő 1905. április 11-én született Budapesten. Szülőháza a Ferencvárosban,a Gát utca 3. alatt volt található. Apja József Áron, szappangyári munkás, anyja Pőcze Borbála, mosónő, aki Szabadszállásról, paraszti családból származott.

József Attila a család 6. gyermekeként jött a világra, de születésekor már csak két testvére élt. Nővérei Etelka és Jolán. Attila még nem volt 3 éves, amikor édesapja elhagyta őket.(1908-ban) A jobb élet reményében kivándorolt Amerikába, de később olyan hírek is felröppentek, hogy Romániába ment. A 3 gyermekkel egyedül maradt anya minden munkát elvállalt, mosást, takarítást, vasalást, mindenféle napszámos munkát, hogy gyermekeit és önmagát eltartsa, mégis mérhetetlen szegénységbe került az amúgy is szegény család.

Mama

Még a lakbért sem tudták fizetni, így költöztek albérletből albérletbe. Végül Etust és Attilát az Országos Gyermekvédő Liga egy öcsödi parasztgazdához, Gombai Ferenc családjához helyezte el, mint nevelőszülőkhöz, ahol a két gyerek a ház körüli munkákban aktívan részt vett. Állatokat etettek, segítettek a mezőgazdasági munkákban. Később így emlékszik erre az időszakra a Szabad ötletek jegyzéke két ülésben” című írásában:

„Öcsödön rossz volt

kellett volna két kis ló, kis ökör, kis eke

kis ház, kis kutya, kis csikó, kis kasza, kis búza – minden arányosan hozzám, mint ahogy minden arányos volt a nevelőapámhoz..”

Forrás:
www.mek.oszk.hu

1911-ben az öcsödi református elemi iskolában kezdte meg tanulmányait, de csak 1912 nyaráig járt ebbe az iskolába. Ekkor ugyanis hazatértek Budapestre, édesanyjukhoz, akit munka közben súlyos baleset ért, így kevéske félretett pénze hamar elfogyott. A család nyomorgott, a kisgyermek József Attila próbálkozott a kenyérkeresettel. Vizet árult pl a moziban és hasonló munkákat vállalt.

Jolán, Attila idősebbik lánytestvére időközben elvégezte a polgári iskolát és munkát vállalt a Bőrklinikán. Picit talán könnyebb lett volna ettől az életük, ekkor azonban sokkal nagyobb tragédia látszott körvonalazódni a család életében. 1914-ben kiderült, hogy Attila édesanyjának méhrákja van. A feszült családi légkör talán az oka, na meg a kilátástalanság, hogy egy Jolánnal történt veszekedés után Attila, elkeseredésében első öngyilkossági kísérletével próbálkozott. Lúgkővel akart véget vetni életének, de tévedésből keményítőt ivott, így szerencsére életben maradt. 1916-ban az Üllői úti polgári iskolába iratkozott be, ahol megkezdte középiskolai tanulmányait.

Linkek:
A költő élete
Öcsödi terror
József Attila

 

Attila, a bánat gyermeke

Édesanyja 1919-ben már nagyon beteg volt, 1919 őszén bekerült a Telep utcai szükségkórházba, ahol élete utolsó napjait töltötte. Attila ekkor Szabadszálláson volt, ahol anyai nagyszülei éltek és ahol gyermekkoruk sok szép napját töltötték testvéreivel együtt.

Hobo: Kései sirató

A Mama halála után Etus és Attila Makai Ödön házába költözött, aki a Tanácsköztársaság idején feleségül vette Jolánt. Gyámjuk és támogatójuk lett ettől az időtől Makai Ödön.

Ám ne gondolja senki, hogy Attila élete felhőtlenné vált ezáltal.. A gyermek Attila a proletársors minden fájdalmát, minden keservét végigélte, ahogy az elhagyott, árva gyermekek sorsát is megtapasztalta.

A Makai család nem nézte jó szemmel a Jolánnal kötött házasságot, így Ödön lemondott állásáról a Magyar Banknál és magánpraxist kezdett, ügyvédi irodát nyitott.

Ilyen körülmények között költözött Etus és Attila a Makai család Lovag utcai házába, ahol a cselédszobában laktak és ha vendég jött, Etust cselédként, Attilát pedig az ő testvéreként mutatták be, hogy ne szerezzen a Makai család tudomást a két árva befogadásáról. Sógorukat mások előtt Doktor úrnak, testvérüket  Lucie-nek kellett szólítaniuk.

Makai Ödön lett tehát Attila gyámja és támogatója. Neki köszönhette, hogy tanulhatott tovább. 1920 júniusában magánvizsgát tett a polgári iskola 4. osztályából és beiratkozott Makón a  Magyar Királyi Állami Főgimnáziumba. Itt kezdődött életének az a szakasza, amely már főként a költészetről szólt.

Linkek:
J.A. élete
József Attila

 

Költészete

József Attila első verseskötete 1922-ben jelent meg, az év végén, decemberben. Címe: Szépség koldusa. Ekkor a költő 17 éves volt.

 

A kötet előszavát Juhász Gyula írta. Az előszóban írottakból kitűnik, hogy Juhász Gyula már ekkor meglátta a fiatal poétában a zseniális költőt. Azt írta az előszóban többek közt, hogy „Emberek, magyarok, íme a költő, aki indul, magasba és mélybe: József Attila. Isten kegyelméből való költő. Szeressétek és fogjátok pártját neki!”

Ekkortájt Attila már tudta, hogy csak a költészetnek akar élni.

1923 januárjában (10-én), Attila ott hagyta a gimnáziumot és ezzel elveszítette gyámjának, Makai Ödönnek az anyagi támogatását. Makai azt gondolta, ezzel a lépésével majd jobb belátásra tudja bírni a költőt. Tévedett.Attilát barátai fogadják be rövidebb-hosszabb időre. Espersit Jánosnál lakik hosszabb időn át.Ebben az időszakban írja verseinek kb. felét.(1922-1925 között).Egyfajta útkeresés is ez számára, próbálgatja képességeit, tanul más költőktől, gyakran utánozza azokat, akikre példaként tekint.

1923 őszén megjelenik Lázadó Krisztus című verse a Kékmadár című folyóiratban,amely miatt, éles támadások érik. A vers miatt 1924-ben az ügyészség „istengyalázási” pert indított ellene, amelynek az lett a következménye, hogy 200000 korona pénzbüntetésre és 8 hónapnyi fogházbüntetésre ítélték József Attilát, amelyet azonban az Ítélőtábla 1 havi elzárásra csökkentett, majd a Kúria felmentette a költőt 1925. március 4-én, így nem kellett fogházba vonulnia.

Ennek a pernek köszönhetően (rengeteg cikk jelent meg akkoriban a perről) egyre híresebbé vált a neve és egyre többen voltak kíváncsiak a verseire.1924-ben elkészül a Lázadó Krisztus című verseskötete, amelyet minél előbb meg szeretne jelentetni, de ez még várat magára.

Közben persze élnie is kell valamiből, így könyvügynökként dolgozik egy ideig, majd egy magánbanknál helyezkedik el tisztviselői munkakörben, a Mauthner bankházban.

Következő kötete már egyetemi tanulmányai közben, 1924 októberében készül el , amelynek  először a „Villámok szeretője” címet akarta adni, de végül „Nem én kiáltok” címen jelent meg 1924 Karácsonya után.

Későbbi kötetei:

1932-ben jelent meg a „Külvárosi éj”, amely a költő szocialista korszakának egyik kötete, benne pl a “Mondd, mit érlel”(1932), vagy a “Munkások” (1931) című kitűnő versek.
1934-ben a „Medvetánc” című válogatás kötetben igyekezett az általa legjobbnak vélt verseit megjelentetni. Többek között az Óda(1933), a Reménytelenül(1933), az Elégia(1933), a Mama(1934), és az Eszmélet (1934) című versek.

1936-ban jelent meg „Nagyon fáj” című kötete.

1937-ben írott versei közül a „Karóval jöttél”, az „Íme, hát megleltem hazámat” és a „Talán eltűnök hirtelen” című költeményeit utolsó verseiként szokták emlegetni.

Linkek:
Elemzés
Élete
Érettségi tételek

 

Egyetemi tanulmányai

1924. Szeptember 13-án megkezdi felsőfokú tanulmányait Szegeden, a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem magyar-francia-filozófia szakán. Pénze nincs, így ismerősei, barátai segítik őt. Sokszor még élelemre sincs pénze.

A szegedi egyetemről azonban hamarosan eltanácsolják, amit Születésnapomra című versében, 1937-ben meg is ír. Az eltanácsolás oka, hogy 1925. március 25-én a Szeged című lapban megjelenik a Tiszta szívvel című verse, amely vers miatt az Új nemzedék című lap azonnal támadást indított a „Szeged” ellen. Az „Új nemzedék”-et olvasta az egyetem dékánja, a nyelvész professzor Horger Antal, aki a vers miatt , amelyet nihilistának tartott, március 30-án eltanácsolta a költőt az egyetemről. Befejezte tehát májusban a második szemesztert, majd Pestre költözött. Tagja lett a Magyarországi Szocialista Pártnak, majd októberben Bécsbe költözött, ahol Lábán Antal, a Collegium Hungaricum akkori igazgatója pártfogásával tanítványokat szerez, így pénzhez jut és beiratkozik a bécsi egyetemre. Bécsben ismerkedik meg Németh Andorral, Lesznai Annával, Kassák Lajossal, Landler Jenővel, Ignotusszal, Lukács Györggyel, Balázs Bélával, Hatvany Lajossal.

Bécsben 1926 nyaráig maradt, majd hazajött Magyarországra és megismerkedett Nagy Lajossal, akivel sok időt töltött akkoriban. Nem sokáig tartózkodott itthon, szeptemberben már Párizsba indult, ahol újabb nélkülözésekkel teli, bohém időszak várt rá. Eközben tanulta a francia nyelvet és november 12-én a Sorbonne hallgatója lett. Tagja lett az Union Anarchiste-Communiste nevű anarchista pártnak, majd 1927-ben közel került a Francia Kommunista Párt magyar szekciójához is. Villont tanulmányoz és közben megírja „Medáliák” című versciklusát.

1927 nyarának végén ismét hazatér. Beíratkozik a budapesti egyetemre, ahol bölcsész hallgatóként két szemesztert fejez be.

Nincsen apám, se anyám című verseskötetét ekkor tervezi kiadni.

Linkek:
József Attila
Élete
J.A. élete

Képek forrása:
blogspot.hu

 

Szerelmei

József Attila életének első nagy szerelme Vágó Márta volt, akivel 1928-ban ismerkedett meg közelebbről. Márta Vágó József, a neves közgazdász lánya volt. Igazi, nagy szerelem szövődött köztük és már a házasságot tervezték, amikor Márta hosszabb időre Londonba utazott, hogy ott szociális gondozó szakmát tanuljon, másrészt, mert a lány szülei jónak látták a házasság előtt próbára tenni a fiatalokat, hogy mennyire komoly, mennyire időtálló a szerelmük. 1929 végéig tartott a kapcsolat, amely főként levelezésből állt. Márta ekkorra belátta, hogy Attila nem alkalmas a folyamatos hivatali munkára, így nem látta biztosítottnak mellette a jövőjét. Nem érezte úgy, hogy a költő alkalmas lenne családalapításra.

Attila ezt persze másként magyarázta. Szerinte a társadalmi különbségek okozták szerelmük végét. „Végül” című verse átdolgozott változata erről az osztálykülönbségről szól.

VÉGÜL

Kazánt súroltam; vágtam sarjat;
elnyúltam rothadt szalmazsákon;
bíró elítélt; hülye csúfolt;
pincéből tódult ragyogásom.
Csókoltam lányt, aki dalolva
ropogós cipót sütött másnak.
Ruhát kaptam és könyvet adtam
a parasztnak és a munkásnak.
Egy jómódú lányt szerettem,
osztálya elragadta tőlem.
Két naponként csak egyszer ettem
és gyomorbajos lett belőlem.
Éreztem, forgó, gyulladásos
gyomor a világ is és nyálkás,
gyomorbeteg szerelmünk, elménk
s a háború csak véres hányás.
S mert savanykás csönd tölti szánkat,
szívembe rúgtam, ordítson már!
Hogyan is hagyna dolgos elmém
feldtető, de bérdaloknál.
Kínáltak pénzt nagy sok bosszúmért,
pap mondta: Fiam, szállj az úrhoz!
S tudtam, ki üres kézzel tér meg,
baltát, kapát meg köveket hoz.
Villogó szívű, győzni bíró
vagyok, kinek kell legyen kedve
igazat tenni, pártot állni,
ím, e szigorú emlékekre.
De emlékhez mi közöm nékem?
Rongy ceruzámat inkább leteszem
s köszörülöm a kasza élit,
mert földünkön az idő érik,
zajtalanul és félelmesen.

1926 nyara-1930

1930-ban tagja lesz a Kommunista Pártnak, ahol megismerkedik Szántó Judittal. Kapcsolatuk 1934-ig tartott, amikor is egy  másik Mártával, az igéző szépségű Marton Márta művészettörténésszel ismerkedik meg Lillafüreden, az Írók Gazdasági Egyesületének íróhetén. Marton Mártának köszönhetjük az egyik legcsodálatosabb szerelmes vers, az „Óda” megszületését.

Judittal teljesen megromlik a költő kapcsolata, a nő öngyilkossági kísérletet követ el, fél évig külön élnek, majd végleg elválnak útjaik.

József Attila utolsó nagy szerelmével, Kozmutza Flórával 1937. február 20-án ismerkedik meg.  Flóra gyógypedagógusként dolgozott Szondi Lipót mellett. Flóra tudta, hogy az akkor már beteg költő nem a nőt szerette, nem igazi szerelemmel, csupán menedéket keresve. A csodaszép Flóra versek ebben a beteljesületlen, boldog, menedék-kereső időszakban születtek meg.  Flóra később Illyés Gyula felesége lett és 1987-ben könyvet írt József Attila utolsó hónapjairól.

József Attila, az egyik legnagyobb magyar költő 1937. december 03-án, Balatonszárszón a vonat elé vetette magát, így vetve véget életének.

Linkek:
József Attila portré
Múzsái és szerelmei
Attila szerelmei

Összegzés: 5 kérdés, 5 válasz

1.Mikor és hol született József Attila?

Budapesten, a Gát utca 3. számú házban 1905. április 11-én.

2. Hol töltötte gyermekkorát?

Budapesten, majd Öcsödön, nevelőszülőknél, végül ismét Budapesten.

3. Hol járt egyetemre a költő?

Szegeden, Bécsben, Párizsban és Budapesten is, de egyik helyen sem töltött két szemeszternél több időt.

4. Kik voltak a szerelmei?

Vágó Márta, Szántó Judit, Marton Márta , végül Kozmutza Flóra.

5. Mikor és hol halt meg Józsf Attila?

1937. december 03-án, Balatonszárszón lett öngyilkos. (Vonat elé vetette magát).

 

A szerkesztő ajánlja, olvasd el az alábbi cikkeket is:

Balaton

I.Mátyás király

Műugrás

Mérges

Ferdinánd

Remélem, tudtunk segíteni.

Szép napot kíván:

Az FK-Tudás csapata

www.fk-tudas.hu

Tetszik a téma? Ossza meg ismerőseivel: